Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-19 / 14. szám, kedd

1993. JANUAR 19. HAZAI KÖRKÉP IGY LÁTJÁK A KERESKEDŐK MIÉRT CSAK RAJTUNK CSATTAN AZ OSTOR? • TAVALYI ÁRU - RÉGI ÁRON • A LEGOLCSÓBB SZÁLLÍTÓT KERESSÜK Arak, árak, magas árak. Lép­ten-nyomon ezt a témát halljuk. Mindenki bosszankodik, szidja a kereskedőt, a gyártót, az (adó)­rendszert. Az elmúlt napokban el­sősorban a fogyasztóknak adtunk teret, az ö véleményüket tettük közzé. Nagy részük az eladókat hibáztatja az áremelkedések mi­att. Vajon jogosak ezek a vádak? Mi a véleményük erről, a magán­kereskedőknek! JALSOVSZKY TIBOR, élelmi­szerkereskedő, Marcelháza: - A Zdroj raktára, ahonnan az élelmiszer nagy részét vásárolom, egy hétig zárva volt. Annak ellenére, hogy eredetileg egy-két napos leltá­rozásra számítottak, ilyen hosszú ideig tartott nekik a munka. Most már végre visszazökkentünk a ren­des kerékvágásba. Úgy érzem, jog­talanul vádolnak bennünket a fo­gyasztók, hogy a mi nyereségünk okozza az árdrágítást. Én például a tavalyi árut a régi áron kínálom. De mondhatok más példát is. Sót már idén hoztam. Decemberben 3,45 ko­. rónáért kaptam a raktárban, most pedig 4,55-öt fizettem kilójáért. Te­hát, ha nekem egy fillér hasznom sem volna rajta, sőt a költségek miatt ráfizetnék az árusítására, ak­kor is több mint egy koronával kerül­ne többe. A lapukban felhoztak egy csehországi példát, mely szerint a tej 7,90-be került egy üzletben. Az én vevőim rögtön felvetették, miért adom én 8 koronáért. Nem volt egy­szerű megmagyaráznom, hogy én drágábban veszem a termelőtől, mint a cseh kolléga, és annak elle­nére, hogy én kisebb árréssel dolgo­zom mint ö, mégis magasabb az ára. Igyekszem becsületesen keres­kedni. A konkurens Jednota árainál az enyémek alacsonyabbak. Ezért bizony rosszul esik, ha szüntelenül a gyors meggazdagodásra törekvő, kapzsi kereskedőkről hallok. FRASCH JÁNOS, bútorkeres­kedő, Ipolyság: - A tavalyi árukészletet a régi áron kinálom. Épp most kaptam egy olyan szállítmányt - szekrénysoro­kat, konyhabútorokat, asztalokat -, amelyet még az elmúlt évben ren­deltem, ezt is változatlan áron fogom értékesíteni. A csehországi gyártók­tól, sajnos, még mindig nem érkezik az áru, tehát ezek árairól egyelőre nem tudok semmi pontosat monda­ni. A nyitrai Idea cég bútorai viszont drágábbak - még novemberben emelték az árakat, azzal az indok­lással, hogy termékeik nagyrészt külföldi alapanyagból készülnek. Választék most is van a boltban, bár az említett csehországi szállítmány hiányát megérzem. Úgy látszik, azonban, hogy a bútorvásárlás iránt csökken az érdeklődés. Az emberek inkább a bankba teszik a pénzüket. A városban és a környéken az épít­kezés üteme igen lassú, csak né­hány családi ház készül, így várha­tóan idén visszaesik a forgalom. TÓTH LÁSZLÓNÉ, vegyeske­reskedő, Pozsony: - Egyelőre boltunkban nem emel­kedtek az árak. Még csak most kezdtünk tárgyalni partnereinkkel a idei szállítmányokról. Azt tapasz­taltuk, egy részük esetében marad­tak a tavalyi árak, de van, aki még nem készítette el a pontos árkalku­lációt. Élünk a lehetőséggel, hogy abból a raktárból hozhatjuk az árut, amely a legalacsonyabb áron kínálja a termékeket. így ha mi a tisztessé­ges nyereségünket rászámoljuk, még nem kell hogy túl magas ár alakuljon ki. Azt is tudatosítjuk, ha drága cikkeket fogunk forgalmazni, csökken majd a vásárlók érdeklődé­se D. T. ERDÉSZETI TÍZPARANCSOLAT (Munkatársunktól}- A szlovák kormány múlt heti ülésén tárgyalta az erdőgazdálkodás hosszútávú fej­lesztési tervezetét, valamint a rá épülő állami politika fő alapelveit. Erről tartottak sajtótájékoztatót teg­nap a szlovák földművelési miniszté­rium erdészeti szakosztályának ve­zetői. Jozef Konôpka, az említett szakosztály igazgatója elmondta, hogy a tervezet kidolgozása rendkí­vül időszerű volt, hiszen a szlovákiai erdők egészségi állapota katasztro­fális. Ezért van szükség mielőbb az új feltételek közötti játékszabályok meghatározására. Az erdőgazdálkodás fejlesztési koncepciója 10 alapelvre épül. Ezek szerint az erdők védelme és fejlesz­tése az állam politikájának szerves részét képezi, egyúttal a végrehajtá­sukra tett intézkedések pénzügyi fel­tételeinek megteremtését is előírja. Deklarálja a különböző tulajdonfor­mák közötti egyenrangúságot, ugyanakkor minden tulajdonos szá­mára előírja a szakszerű erdővédel­met és -gazdálkodást. A költségve­tés erre az évre 555 millió koronát szánt az erdők fenntartására, továb­bi 130 milliót pedig beruházásokra. Az erdőket ért káros hatások ellen­súlyozására szükséges mintegy 300-600 millió koronát a környezet­védelmi alappal közösen kell majd előteremteni, költségvetési tétel ugyanis nincs rá. Megtudhattuk azt is, hogy a mint­egy 2 millió hektár terület egyharma­dát kitevő, állami tulajdonban levő erdőket nem privatizálják. -tsz­NYUGDÍJAK, BÉREK, KIADÁSOK ELSZOMORÍTÓ ADATOK Több mint 17 ezer koronát keres a magánvállalkozók közel 19 száza­léka - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal közzétett adataiból Ugyan­akkor a nemzetgazdaságban az át­lagbér 1992 első felében 4051 koro­na volt. Legmagasabb havi bért a pénzintézetekben és a biztosítók­ban fizettek ki (6600 korona), a leg­alacsonyabbat a mezőgazdaság­ban, mindössze 3281 koronát. Június végén az alkalmazottak nyugdíja átlagban 2107 korona volt, ami az előző esztendő átlagértéké­nél 163 koronával több. A szövetke­zeti földművesek nyugdíja az 1991. évi 1615-ről tavaly 1800 koronára emelkedett. Kilencven decemberéhez viszo­nyítva 1992 első feleben a fogyasz­tói árak 60,6 százalékkal szöktek magasabbra (1991 decemberéhez képest csak 1,4 százalékkal). Ebből adódóan emelkedtek a megélhetési költségek. 1992 első felében az elő­ző esztendő ugyanazon időszaká­hoz mérve az alkalmazottaknál 12,7, a földműveseknél 13,8 és a nyugdí­jasoknál 14,8 százalékkal. Többet költünk a lakásra is. A fo­gyasztói kosár 14,4 százalékát - a nyugdíjasok esetében 20 száza­lékát - erre merítjük ki, élelmezési költségeink ennek 40,1 százalékát teszik ki. A létfenntartási költségek növe­kedésétől, a rhunkanélküliségtől és a jövedelemnövekedéstől függően az elmúlt év végére 6-8 százalékra emelkedett a szociális támogatásra szorult háztartások aránya. BARATI JOBBOT NYÚJTVA Pál Tibor és Mlinkovics Róbert a Magyar Ifjúsági Szövetség képvisele­tében nemrég ellátogatott az Ifjúságfalvai Gyermekotthonba, ahol az otthon igazgatója, Horváth András fogadta őket. A MISZ képviselői bemutatták szervezetüket, a gyermekotthon igazgatója pedig vázolta az otthon és a család nélküli gyermekek helyzetét. Mint azt Pál Tibor, a MISZ külügyi titkára elmondotta, a látogatás fő célja a 14-18 éves korosztállyal való kapcsolatfelvétel, ugyanis a MISZ a közeljövőben fokozott figyelmet kíván szentelni a hátrányos helyzetű fiatalok problémáinak, s szeretne valamit tenni az érdekükben. Első lépésként egy olyan klub megszervezését tervezi, amely klubhálózattá fejlődve, mintegy tömörítené a már említett fiatalokat. (kákarov) APROPÓ JEGK0R0NG0ZÓ ÁLLAMFŐ? A kocsmában általában okos em­berek ülnek. Merthogy az alkohol észt kölcsönöz a földi halandónak. Legalábbis aki fogyasztja, úgy érzi, minél többet fogyaszt, annál oko­sabb. A minap egy városszéli kiskocs­mában győződhettem meg arról, amikor akarva-akaratlanul kihallgat­tam a szomszéd asztalnál folyó be­szélgetést. (És még „poloska" sem kellett hozzá, mint valakiknek az amerikai konzulátuson.) Köztudo­mású, hogy kocsmában nőkről, sportról vagy politikáról folyik a szó. A szóban forgó esetben ez utóbbi volt a téma. Az asztaltársaság szóvi­vője, akinek söralátétjén a sokadik stringulát húzta a pincér, a belpoliti­kában, közelebbről a közelgő elnök­választás témájában tartotta magát szakértőnek. Épp azt az újsághírt boncolgatta, hogy Ladislav Ťažký író nem fogadta el a köztársasági elnöki posztra való jelölését. - Én egyetlen Ťažkýt ismertem - vitte a szól a „szóvivő" -, de ő a Nyitra váloga­tott futballistája volt. Ö még esetleg. De egy író? Hogyan lehetne egy író államelnök? Én egyetlen embert is­merek a világon, aki ma méltó lenne erre a posztra." Persze mindenki kíváncsi lett, ki ez az egyetlen em­ber, majd hosszas faggatás után a „belpolitikai szakértő" két sör fejé­ben hajlandó volt elárulni, ki lenne egyedül méltó erre a megtisztelte­tésre. - Marián Šťastný, a válogatod jégkorongozó. Mert aki a nemzeti mez becsületéért annyit tett, az az egész nemzetért képes lenne küz­deni. No lám, nem kell választási kam- I pány, televízós kerekasztal meg publicisztikai műsor, elég néhány strigula a söralátéten, s mindjárt le­egyszerűsödnek az önálló Szlovákia | első elnökének megválasztása körü­li problémák. CSEHORSZÁG NEVE - SZLENGBEN Az ország neve valamikor régen, még a Fehérhegyi csata előtt így hangzott: Cseh Királyság. Létezett ugyan később is, de csak a Habs­burg-birodalomhoz tartozó országok névsorában. 1918 után a Čes­koslovensko néven emlegetett ország nagyobbik része lett. A nyelvtu­dományban való elmélyülésre hajlamos prágaiak soha nem gondol­ták volna, hogy valamikor ellenérzéseket vált ki az időközben köztudatba átment,, Česko" elnevezés. 1918 előtt állítólag egyáltalán nem ismerték a csehek ezt a formát. A finomabb ízlésű csehek tiltakoznak ellene. A tinédzserek viszont - akik szeretik rövidíteni a szavakat - az idősebbek tiltakozása ellen tiltakoznak. Más kor, más nyelvi erkölcsök. (t) ÁTLÉPTÜNK EGY AKADÁLYT (Folytatás az 1. oldalról) a fényképek nem olyan élesek ben­ne. mint a Pozsonyban nyomott pél­dányokban? - Ami a fényképeket illeti, ha mi is áttérünk az ofszetnyomásra, akkor ez a különbség is eltűnik - bíztat Marian Gajdoš főmester. Éjfélkor a nyolcezer darabot már a csomagolóban készítik további út­jára, az olvasóhoz. Megérkezik a te­hergépkocsi is, hogy a megcímzett csomagokat a többi, helyben készü­lő napilappal együtt, idejében elszál­lítsa a vasútállomásra... Éjszaka van. Sűrű köd borul Kas-1 sára. Szinte biztosra vehető, hogy j a Pozsonyban készülő újságok is­mét késve érkeznek meg, de a lap-1 terjesztésre bénítóan ható időjárás ezúttal nem akadályozta meg, hogy | Kassáról idejében indítsák útnak la­punkat. (Az első olvasói visszajelzé-1 sekről holnap számolunk be.) KI LESZ SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁR? (Folytatás az 1. oldalról) sét vagy bemutatja egy másik állam igazolását arról, hogy amennyiben a szlovák állami kötelékből elbocsát­ják, ennek az államnak a polgárává válik. Mivel azonban egyes államok nem adnak ki ilyen nyilatkozatot, az állampolgársági kötelékből a kérvé­nyező akkor is elbocsátható, ha ész­szerűen feltételezhető, hogy külföl­dön állampolgárságot nyer. Például, ha valaki külföldön házasságot köt, s a szlovák állampolgári kötelékből való elbocsátását kérelmezi, általá­ban elég lesz azt igazolnia, hogy házasságot kötött egy külföldi állam­polgárral, s annak hazájában él. En­nek az előfeltételnek az a célja, hogy a lehető legjobban szűkítsük a hon­talan, azaz az állampolgárság nélkü­li személyek körét. • Lehetővé teszi a törvényter­vezet a kettős állampolgárságot? Mondjuk azt, hogy valaki egyide­jűleg legyen Szlovákia és Magyar­ország állampolgára? - Ami önmagában véve a kettős állampolgárságot illeti, a mi törvé­nyünk kizárólag arról rendelkezhet, kit tekint szlovák állampolgárnak. Nem szólhatunk bele abba, ha vala­kit külföldi törvények külföldi állam­polgárnak tekintenek, és ez fordítva is igaz. Ha viszont Magyarországot említette, el kell mondani azt is, hogy Csehszlovákia és Magyaror­szág szerződést kötött a kettős ál­lampolgárság kiküszöböléséről, s nemzetközi szerződés alapján a szlovák állampolgárságot csak az kaphatja meg, akit a magyar állami kötelékből már elbocsátottak, s ma­gyar állampolgárságért is csak az folyamodhat, akit a szlovák állam­polcári kötelékből elbocsátottak. Az emiitett szerződés aláírásakor vi­szonylag általánosnak tekinthető tö­rekvés volt a kettős állampolgárság kiküszöbölése. Az első ilyen sokol­dalú nemzetközi egyezmény még 1930-ban született meg. 1963-ban pedig az Európa Tanács dolgozott ki egy hasonló szerződést, amely szi­gorúan kii.árta a kettős állampolgár­ság keletkezésének lehetőségét. Azóta változott a helyzet, egyes szi­gorú rendelkezéseit liberalizálni fog­ják, illetve részben már enyhítették is. Tavaly májusban megfigyelőként vettem részt az újabb módosítások megvitatásán, mivel akkoriban még Csehszlovákia, Lengyelország ós Magyarország részvételével is szá­moltak. Ez a módosítás már arra irányul, hogy a migráltaknak az ál­lampolgárság megadásával meg­könnyítsék a beilleszkedést, s ugyanakkor lehetővé tegyék ko­rábbi állampolgárságuk megtartását is. Az állampolgárságot ugyanis már nem tekintik kizárólagosan csak jogi viszonynak, de egyben etnikai vagy érzelmi kapcsolatnak is. Itt említe­ném meg, hogy a tervezet szerint a szlovák állampolgárság megadá­sánál előnyben részesítik azokat, akik csehszlovák állampolgárságu­kat az 1879. évi 50. törvénycikk szerint vesztették el tíz évi minősített külföldöm tartózkodással. Ez a tör­vény, amelyet a magyar parlament akkoriban Kossuth Lajosra szabva hozott meg, nálunk 1949-ig volt ér­vényben. • Mennyiben érinti az új állam­polgársági törvény azokat, akik a csehszlovák, illetve szlovák ál­lampolgársággal már rendel­keznek? - Azok, akik eddig Szlovákia ál­lampolgárai voltak, természetesen továbbra is azok maradnak. Azok pedig, akik eddig Csehszlovákia és egyben Csehország állampolgárai voltak 1993. december 31-éig, a kör­zeti hivatal előtt tett nyilatkozatukkal a szlovák állampolgárságot elnyer­hetik. A tervezet ehhez a nyilvántar­táshoz semmiféle előzetes feltétele­ket (mint például a helybenlakás) nem fűz. • Csehországban számos szlo­vák és magyar él, aki rokoni kap­csolatai miatt vagy más okból a cseh állampolgárság mellett esetleg a szlovák állampolgársá­got is felvenné. Van erre lehe­tőség? -A mi tervezetünk szerint van. A cseh állampolgársági törvény vi­szont ezt kizárja. A cseh törvény ugyanis arról rendelkezik, hogy amennyiben cseh állampolgár szlo­vák vagy más állampolgárságot kér­vényez, az újabb állampolgárság el­nyerésével korábbi állampolgársá­gát (a csehet) elveszti. • A Szlovák Televízió hírműso­rában hallottuk, hogy az egyik parlamenti bizottságban felmerült a javaslat: szlovák állampolgársá­got csak az kaphasson, aki szlo­vákul tud. Van erre példa kül­földön? - Hasonló rendelkezést tartalmaz a cseh, a török és a portugál állam­polgárságitörvény. El kell mondanom viszont, hogy a törvénytervezet elő­készítésekor fel sem merült ben­nünk, hogy az említett példákat le­másoljuk. • Említést tett arról, hogy ai állampolgárságot az újabb felit gás szerint már érzelmi kapcsa-1 latnak is tekintik. Ugyanakkor tud-1 juk, hogy az állampolgárság szilt I te valamennyi kárpótlási törvény' | ben feltételként szerepel. Említet' [ te azt is, hogy bizonyos személye I ket előnyben részesítenek a szlo I vák állampolgárság megadási-1 nál. Rendelkezik a tervezet arról is, hogy azok, akik a második f világháború után vesztették el ál-1 lampolgárságukat, a szlovák ál- j lampolgársághoz kedvező feltéte- j lek mellett juthassanak hozzá?! Gondolok itt akár az USA-ban élő [ szlovákokra is, akik nagyon sérel­1 mesnek tartják, hogy mindeddig nem kapták vissza csehszlovák,! illetve szlovák állampolgár | gukat. - Ez egy nagyon bonyolult kér­dés. Az 1945. évi 33-as számú elrö [ ki dekrétummal a magyarokat és [ a németeket állampolgárságuktól | megfosztották. A magyarok egy to-1 vábbi jogszabály révén hűségeskü í letételével 1948-ban visszanyerték I csehszlovák állampolgárságukat, ha | itt éltek. A németek csak 1953-ban I szerezhették vissza állampolgárai gukat, nekik már viszont nem kellel I hűségesküt tenniük. Ami az ameri-r kai szlovákokat illeti, rájuk a honosí-1 tásról szóló, 1927-ben Csehszlová l kia és USA között megkötött, nem-1 zetközi szerződés vonatkozik, amely I úgy rendelkezett, hogy aki az egyik E szerződő fél állampolgárságát el- f nyeri, korábbi állampolgárságát el-1 veszti. Ez a szerződés mindmáig I érvényben van, nincs lehetőség le-[ hát arra, hogy törvény útján ezeknek I az embereknek megadjuk a szlovák | állampolgárságot. FEKETE MARIAN \

Next

/
Thumbnails
Contents