Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-15 / 11. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK mÚJSZÓi 1993. JANUÁR 15. VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONTON BOSZNIÁBAN SZÁZEZREKET FENYEGET AZ ÉH- ÉS A FAGYHALÁL Párizsban csütörtökön este összeültek az Európai Közösségek külügyminiszterei, hogy megegyezzenek a Szerbia és Crna Gora teljes elszigetelését célzó intézkedésekben abban az esetben, ha Jugoszlávia nem kezdi teljesíteni a genfi tárgyalások határozatait. Erről Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter tájékoztatta az újságírókat. A Reuter hírügynökség szerint a szerbek hat napot kaptak az EK-tól arra, hogy feltételek nélkül kezdjék teljesíteni a genfi megállapodásokat. Ellenkező esetben Szerbiát és Crna Gorát szankciókkal sújtják. Bili Clinton megválasztott amerikai elnök támogatja a béketárgyalásokat, ám rägaszkodik ahhoz, hogy Boszniában állítsák le az etnikai tisztogatásokat - írta tegnapi számában a New York Times. Clinton a harcok befejezése érdekében kész nagyobb mértékben beavatkozni ebbe a folyamatba, és szorgalmazni fogja a háborús bűnösök elleni bírósági perek megvalósítását. ,,Remélem, a békekonferencia bizonyos eredményeket hoz, ám ha a folyamat sikertelen marad, akkor más, a nagyobb szárazföldi erők alkalmazása nélküli aktivitásokhoz folyamodhatunk. Nem akarok azonban semmit se túlzásba vinni" - mondotta Clinton. A nemzetközi tiltakozások és fenyegetések ellenére a szerbek szisztematikusan folytatják az etnikai tisztogatásokat a megszállt boszniai területeken. A New York Times arról tájékoztatott, hogy Bosznia-Hercegovinában a szerb egységek meghagyták maguknak a légi úton szállított humanitárius segély csaknem egynegyedét. A lap úgy tudja, hogy az ENSZ-katonák gyakran alárendelték magukat a szerbeknek és megengedték nekik, ők szabják meg, ki milyen támogatást kap. Észak- és Kelet-Boszniában, valamint Szarajevóban tovább folytatódnak a véres összecsapások. A boszniai rádió jelentése szerint a legsúlyosabb harcok Gradacacnál és Brckonál voltak. A belgrádi rádió sikertelen muzulmán offenzíváról tájékoztatott. Kelet-Boszniában 51 gyermek halt éhen, illetve vesztette életét a hideg tél következtében A Szarajevótól 60 km-re keletre fekvő Zepában 34 személy, Srebrenicában pedig 17 ember, köztük kilenc gyerek halt meg. Az ENSZ-képviselök jelentése szerint'a tél folyamán mintegy 400 ezer ember halhat meg, ha idejében nem kapnak megfelelő támogatást. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője csütörtökön, miután hazaérkezett Genfből, reményét fejezte ki, hogy az ún. Boszniai Szerb Köztársaság parlamentje támogatni fogja genfi döntését. Mint ismeretes, Karadzsics elfogadta a genfi konferencia két társelnöke által javasolt alkotmányelveket. NAGY ÉRDEKLŐDÉS (Folytatás az 1. oldalról) ket néhány nyugat- és észak-európai kisebbségi párt képviselői is. Belpolitikai szempontból a szervezők rendkívül figyelemre méltónak tartják, hogy az ellenzék legszámottevőbb erőit tömörítő, befolyásos Demokratikus Konvenció, melynek egyébként az RMDSZ alapító tagja, ezúttal úgy döntött, hogy elnökével, Emil Constantinescu professzorral kívánja képviseltetni magát. A professzor, aki ezekben a napokban éppen külföldi körúton volt, már tudatta: ha nem jön semmi közbe, ott lesz Brassóban ós fel is kíván szólalni. Ha ez így lesz, akkor ennek komoly gesztusértéke van az RMDSZ számára. A háromnaposra tervezett kongresszus főbeszámolóját, tehát az 1991 májusában Marosvásárhelyen megtartott tanácskozástól eltelt időszak vezetőségi értékelését a leköszönő elnök, Domokos Géza tartja. Előterjesztésre kerül majd az új program- és alapszabályzattervezet, valamint utolsónak tervezett pontként a tisztújítás. Mint már jelentettük, az elnöki posztra eddig hárman vannak jelölve: Tőkés László, Markó Béla ós Mina László. Közismert, hogy a szövetségen belül elég jelentős személyi ellentétek léteznek és komoly viták vannak a további feladatokról, főként azok megoldásának módozatairól, arról, hogyan és milyen úton haladjon tobább az RMDSZ. Mindebből nyilvánvaló, hogy nehéz és a romániai magyarság szempontjából nagyon fontos tanácskozásra lehet számítani. A kongresszuson képviselteti magát mind a hat magyarországi parlamenti politikai párt is, mégpedig igen magas szinten. KOKES JÁNOS, Budapest AWACS-GÉPEK BUDAPESTRE AZ IRAKI LÉGIAKCIÓ VILÁGVISSZHANGJA HELYESLÉS ÉS ELMARASZTALÁS A NATO a jövő hét során Budapestre telepít két AWACS típusú felderítő repülőgépet. Magyarország így lehetőséget nyújt az Észak-atlanti Szövetségnek, hogy légteréből kísérje figyelemmel a volt Jugoszlávia területén történő eseményeket. Erről a Reuter hírügynökség tájékoztatott, az amerikai védelmi minisztériumra hivatkozva. A két AWACS-gép és a NATO küldöttsége, amely köszönetet mond Magyarországnak, január 19-én érkezik Budapestre. Magyarország annak ellenére is engedélyt adott, hogy eddig eredménytelenek a NATO-tagság elérése érdekében tett erőfeszítései. A szövetségesek Irak elleni támadását meglehetősen eltérően ítéli meg az arab világ, amely általában elítéli az akciót, és a Nyugat, amely óvatos nyilatkozatokban ugyan, de lényegében helyesli azt. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet élesen elitélte az akciót, hozzáfűzve, sajnálja, hogy a szövetségesek ugyanilyen módon nem tudják Izraelt is az ENSZ-határozatok betartására kényszeríteni. Iszmat Abdulmagit, az Arab Liga főtitkára sajnálkozását fejezte ki, mivel Irak az általa képviselt szervezet tagállama. Mubarak egyiptomi elnök is sajnálkozással szólt a történtekről, ugyanakkor felszólította Bagdadot, hogy hagyjon fel eddigi kalandorpolitikájával. Muhszin Daliul libanoni hadügyminiszter reméli, hogy ugyanúgy járnak majd el Izraellel szemben, mint ahogy Irak ellen tették, mivel mindkét ország elutasítja az ENSZ-határozatokat. Jordánia elítélte a fegyveres támadást, ami nem csoda, hiszen Bagdadot támogatta az öböl-válság idején. Nadzsif Havatma, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért vezetője szerint az akció azt bizonyítja, hogy Washington és szövetségesei kettős mércével mérnek. Teheránban az állami televízió kommentár nélkül számolt be a légitámadás kezdetéről. A Párizsban tartózkodó Simon Peresz izraeli külügyminiszter elégedetten nyugtázta a támadás tényét, hozzátéve, hogy Irakot meg kell leckéztetni. Az Európai Közösség ^tagországának nevében a dán külügyminiszter nyilatkozott és kijelentette, hogy a bagdadi rezsim „végül is azt kapta, amit keresett magának." Az EK kitart amellett, hogy Irak következetesen és feltétlenül tartsa tiszteletben a Biztonsági Tanács valamennyi határozatát. A német és a kanadai kormány szintén egyetértett az akcióval, Rolf Ekeus svéd diplomata, aki az iraki tömegpusztitó fegyverek megsemmisítését felügyelő ENSZ-bizottságot vezeti, úgy vélte, hogy a nyugati szövetségesek legitim támadást hajtottak végre. A japán kormány közölte, hogy megérti azokat az okokat, amelyek a támadáshoz vezettek. Nicaragua és Chile szintén úgy véli, hogy Iraknak tiszteletben kell tartania a BT-határozatokat. Kína tartózkodóan reagált. Pekingi vélemény szerint hasonló konfliktusokat közelebbről meg nem határozott,,megfelelő eszközökkel" kell megoldani. A brit kormányfő úgy nyilatkozott, reméli, hogy Szaddam tanul a leckéből. A magyar külügyminisztérium államtitkára szerint a szövetségesek akciója korlátozott jellegű, ezért nem lesz elegendő Szaddam Husszein megbuktatásához. ERICH HONECKER CHILÉBE REPÜLT SZÖVETSÉGI KABINET: „NO COMMENT" Mint ismeretes, Erich Honecker, a volt NDK párt- és állami vezetője csütörtökön este elhagyta a berlini Tegel repülőteret, ahonnan MajnaFrankfurtba, majd a brazíliai Sao Pauloba repült. Felesége, Margót és lánya tegnap estére várták Honeckert Santiago de Chilébe. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök csütörtökön este az orosz televízió hírmagazinjában igazságosnak és emberségesnek nevezte Honecker szabadon bocsátását. Ezzel szemben a berlini igazságszolgáltatás egyes körei szerint vitatható a Berlini Alkotmánybíróság döntése. Dieter Vogel, a bonni kormány szóvivője csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy a szövetségi kabinet nem kívánja kommentálni Honecker szabadon engedését. A kormány „tudomásul vette" a független bíróság döntését. A volt NDK vezetője így tanúja lehetett egy jogállam gyakorlati magatartásának. KOREAI HÁBORÚS KULISSZATITKOK Sztálin hagyta jóvá 1950-ben ÉszakKorea támadását a déli szomszéd ellen, s tulajdonképpen az ő beleegyezésével kezdődött el a koreai háború. Ez derül ki azokból a titkos dokumentumokból, amelyekbe a történészek ma már betekintést nyerhetnek. Nyugati történészek már korábban feltételezték, hogy Sztálin tudomásával történt az invázió, azonban nem volt erre vonatkozó bizonyítékuk. Két amerikai tudós bukkant rá most erre a bizonyítékra abban a jelentésben, amelyet a szovjet külügyminisztérium készített 1966-ban Leonyid Brezsnyev számára. A dokumentum tanúsága szerint Sztálin 1950 márciusában és áprilisában találkozott Kim Ir Szen észak-koreai vezetővel, majd szovjet katonai tanácsadók segítettek az invázió tervének kidolgozásában és a szovjetek fegyverekkel, hadianyagokkal támogatták az akciót. A moszkvai látogatás után Kim Pekingbe utazott, ahol Mao Ce-tung szintén előzetesen egyetértett a támadással. Ezt követően több mint 60 ezer észak-koreai katona lépte át a 38. szélességi fokot és megtámadta Dél-Koreát azzal a céllal, hogy az egész Koreaifélszigetet kommunista uralom alá hajtsa. Végül is ENSZ-egységek űzték ki a betolakodókat Korea déli részéről, amely a második világháború után amerikai, míg az északi rész szovjet megszállási övezet volt. A háborúnak egyébként több mint 33 ezer amerikai és hozzávetőleg kétmillió koreai, illetve kínai halálos áldozata volt. K

eddi számunkban még azt írtam: a két éve tartó iraki-amerikai politikai bokszmeccs, Szaddam-Bush összecsapásának utolsó menete valószínűleg csak árnyékbokszolás lesz, a két elnök kiegyezik a döntetlenben Tévedtem George Bush úgy döntött, Szaddam kap még tőle egy búcsúpofont, jó nagyot, hogy legyen mire emlékeznie. Persze, az sem kizárt, hogy január 20-ig lekever még neki egyet-kettőt - ha úgy alakul a helyzet. Mert afelől a Fehér Ház nem hagyott kétséget, hogy ha Irak nem tanult az újabb, szerdai leckéből, Washington és szövetségesei készek folytatni a nehéz felfogású renitens oktatását. Ezen az eltökéltségen az sem változtat, ha időközben új lakója lesz a Fehér Háznak - ezt maga Bili Clinton is megerősítette. Mi késztette Szaddamot az újabb hazárdjátékra? Nyilvánvalóan abban bízott, hogy most amolyan interregnum van Washingtonban, a régi elnök már nem, az új még nem fog komoly lépésekről dönteni, márpedig egy újabb hadjárat Irak ellen kétségkívül világpolitikai jelentőségű akció. Hiszen változatlanul ugyanarról van szó, mint az öböl-háború előtt és alatt: miként lehet érvényesíteni a kialakuló új világrend alapelveit, milyen szerepet kap az ENSZ, miként szólhatnak bele a világ dolgaiba a nagyhatalmak és a kisebb országok, a gazdag és a szegény államok? Ki védi meg a kicsiket és mit engedhetnek meg maguknak a nagyok? E fontos kérdések közül a legtöbbre már megszületett a válasz, mégpedig éppen az öböl-háború által. Csakhogy Szaddam és a hozzá hasonló diktátorok ezeket nem hajlandóak tudomásul venni - akkor viszont vállalniuk kell a következményeket Más kérdés, hogy ezek elsősorban nem is őket, hanem alattvalóikat sújtják. S ez már súlyos erkölcsi probléma, melynek kielégítő megoldása még várat magára. Éppen az Irakba irányuló humanitárius akciók sorozatos kudarcai bizonyítják ezt a legjobban. BÚCSÚPOFON Visszatérve a szerdai háromórás villámháborúhoz: újra bebizonyította annak a korszerű haditechnikának az előnyeit, amely nem célpontok, hanem úgynevezett pontcélok megsemmisítésére képes. A száznál több szövetséges repülőgép karcolás nélkül úszta meg az akciót, s Irakban is - állítólag - csak egy katona és három polgári személy vesztette életét. Viszont a célpontok - illetve pontcélok - megsemmisültek. Ilyen körülmények között Szaddam katonáinak százezrei nem sokat érnek - ez már bebizonyosodott. Irak légierejét, légvédelmét a háború megtizedelte, tehát a maximum, amire képes, hogy megsértse az ENSZ utasításait, a szövetségesek által elrendelt repülési tilalmat. Vagyis harapni nem nagyon tud, csak ugatni - de azt jó hangosan és nagyon idegesítően. Erre fizetett rá ismét. Szaddam éjszakai tévébeszédében újra szent háborút hirdetett, Allahhoz fohászkodott, a viszszatérő bűnözők megsemmisítését ígérte, katonái hősiességét, népe elszántságát emlegette. Egyszóval, nagyon harcias volt, mint általában. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez már csak egy fogatlan oroszlán fenyegetőzése, de hogy foghíjas üvöltés, az biztos A bagdadi diktátor az elmúlt hetekben újra arról tett tanúbizonyságot, hogy taktikából nagyon gyenge. Emellett a személyes bosszú is hajtja őt - s az majd' mindig rossz tanácsadó, főleg egy államfő esetében. Van még valami, ami az üggyel kapcsolatban igazán figyelemre méltó: több mint két év elteltével is él az Irak-ellenes koalíció. Az amerikai gépek mellett, állítólag nem csak francia és brit repülőgépek vettek részt a büntetőakcióban. Ugyanakkor megmaradtak Bagdad szövetségesei is. A palesztinok, konkrétan a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, agresszióként ítélték el a támadást, az orosz nacionalisták pedig két hadihajót akarnak küldeni az öböl térségébe, hogy demonstrálják tiltakozásukat, amiért a szövetségesek - szerintük - megsértették a nemzetközi jogot. Jelcin bajban van: ha a parlament ezt kétharmados többséggel szavazza meg, nem tehet semmit; ha egyszerű többséggel, akkor élhet vétójogával. így vagy úgy, Moszkva mindenképpen lejáratja magát a Nyugat szemében. I

tt tartunk most. A folytatásról Bagdad dönt. Lehet, hogy órák, lehet, hogy napok kérdése és kiderül: észretért-e Szaddam Bush búcsúpofonjától. Mint ahogy az is, valóban ez volt-e a búcsúpofon. GÖRFÖL ZSUZSA IRAK-SZÖVETSÉGESEK VÁLSÁGNAPTÁR ! 1990 Augusztus 2: Irak megtámadta Kuvaitot és 19. tartományává nyilvánította. 1991 Január 17: az Egyesült Államok vezetésével a szövetséges csapatok légiereje megindította a támadást Kuvaitban az iraki célpontok és Irak ellen, bombázta Bagdadot is. Február 24: megindult a szárazföldi offenzíva. A hadművelet első napján 14 ezer iraki esik fogságba. Február 27: Irak felajánlotta az ENSZ vonatkozó határozatainak teljesítését, ha a szövetségesek leállítják a hadműveletet. A kuvaiti hadsereg megkezdte a diadalmas hazatérést. Február 28: elrendelték a tűzszünetet, a bagdadi rádió viszont azt közölte, hogy Irak megnyerte a háborút. 1992 Augusztus 27: a Nyugat bejelenti, hogy a 32. szélességi foktól délre lelő minden iraki repülőgépet. Ilyen módon akarják megakadályozni az iraki légitámadásokat az ország síita lakossága ellen Szeptember 1: francia repülőgépek indulnak Szaúd-Arábiába, hogy csatlakozzanak az amerikai és a brit légierőhöz, amely a déli légitilalmi zónát őrzi. Szeptember 17: George Bush amerikai elnök bejelenti, célt értek a déli légitilalmi zóna létrehozásával, megszűntek a síiták elleni támadások. Október 26: az ENSZ-ellenőrök csoportjának vezetője közli: Irak adatokat titkol el katonai programjáról. November 23: az ENSZ-szakértők befejezik a határ kijelölését Kuvait és Irak között. December 27: a déli légitilalmi övezetben amerikai F-16-os vadászgépek lelőnek egy iraki MiG-et. Bagdad bejelenti: megfelelő módon és megfelelő időben erre válaszolni fog. December 28: iraki repülőgépek újra behatolnak a tiltott övezetbe. 1993 Január 5: az Egyesült Államok bejelenti, Irak légelhárító rakétákat telepít a 32. szélességi foktól délre. Január 7: az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia - Oroszország támogatásával - 48 órát ad Iraknak a rakéták elszállítására. Bagdad elutasítja az ultimátumot. Január 8: Irak megtagadja a leszállási engedélyt az ENSZ-felügyelőket szállító repülőgépektől. Január 9: a Fehér Ház közölte, Irak eleget tett a szövetségesek ultimátumának. Bagdadban cáfolják a hírt. Január 10: több száz iraki behatolt Kuvait területére és kifosztott egy lőszerraktárt. Elszállítottak négy Silkworm típusú rakétát is. Január 11: az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Öböl-háborút lezáró tűzszüneti megállapodás több pontjának megsértésével vádolja meg Irakot. Január 12: az irakiak ismét behatoltak Kuvait területére és további lőszerraktárakat ürítettek ki. Január 13: Washingtonban bejelentik: a tűzszüneti megállapodás ismételt megsértése miatti megtorlásként a szövetséges repülőgépek támadást hajtottak végre dél-iraki katonai célpontok ellen. PIZZA-BAROMÉTER A The Washington Post cimú napilap tegnap arról számolt be, hogy a Domino

's nevű legismertebb washingtoni pizzeriában azonnal észlelték az Irak elleni katonai támadás tényét. A pizzabarométer azt mutatta, hogy a közeli Fehér Házban ismét nagy a hajtás. Bush elnök választási veresége óta ugyanis a Fehér Ház naponta átlagosan csak kb. egy tucat pizzát rendelt, kedden azonban már 212-t, szerdán pedig 200 darabot.