Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-17 / 29. szám
ÚBUWBfl 0 Há ztáji kalendárium A várható napi átlaghőmérsékletek közül az átlagos 21,8, a legmelegebb 25,8 a leghidegebb 17,3 Celsius-fok. A következő péntekig a parasztkalendárium nevezetes napként tartja számon július 20-át, Illés napját. Régente az ö segítségével kérték aszály idején az esőt. A népi megfigyelések szerint ezen a napon gyakran szeles, viharos az idő. Régente ilyenkor volt szokás a kiscsibéket kiengedni a friss legelőre. A gyümölcsszüret időnk és figyelmünk nagy részét lekötötte. Ennek ellenére bizonyára nem mulasztottuk el figyelemmel kísérni, hogyan alakul gyümölcsösünkben a kártevők népessége, milyen betegségek terjednek. Az almatermésúeket a hónap második felében a varasodás (Polyram-Combi - 0,2 %), a lisztharmat (Thiovit - 0,3 %), a gyümölcsmolyok (Mitac 20 - 0,3 %) ellen kell permetezni. A birset az almamoly (Decis 2,5 EC - 0,05 %) és a monília (Orthocid 50 WP- 0,2 %) támadja. A csonthéjasoknál a levélbetegségek ellen júliusban Dithane M 45+-ot (0,2 %), a levélkártevök ellen Metation 50 EC-t (0,2 %) alkalmazhatunk. Az őszibaracknál és a nektarinnál, valamint a szilvánál gombás betegségek ellen Chinoin Fundazol 50 WP (0,1 %), gyümölcsmolyok, pajzstetvek, szövőlepkék ellen Unifosz 50 EC (0,1) használható. A málnát a szürkepenész ellen kell Fundazol 50WP-vel (0,1 %), később, ha szükséges, Rovral 50WP-vel (0,1 %) kezelni. A letermett ribiszkebokrot az üvegszárnyú ribiszkelepke kártételétől kell Bi - 58 EC-vel (0,1 %), a pajzstetvektől pedig Rubigan 12 EC-vel (0,03 %) megvédeni. Az üvegszámyú ribiszkelepke által károsított a növekedésben elmarad (csökött), később pedig elszárad, kettéhasítva belsejében feketésfalú hosszanti járatot figyelhetünk meg, melyet a kártevő lárvája vágott. A szüret után se hanyagoljuk el a cseresznyét és a meggyet. A levélbetegségek ellen a Dithane M - 45+ (0,2 %), a levélkártevök ellen pedig Metation 50 EC (0,2 %) hatásos. Folytassuk a szőlők harmadik kötözését. A hajtások, fürtök, levelek elrendezésénél ügyeljünk azonban arra, hogy az egész növényt, s persze a fürtöket, jól érje a nap. Még mindig érdemes a tőkéket öntözni. A szólöorbánc által fertőzött leveleket tépjük le, s a lehullottakat is égessük el. Az ilyen leveleken - a fóerek közelében- ék alakú, sárga vagy vöröses szegélyű foltok láthatók. Jégeső vagy viharkár után 12-18 órán belül okvetlenül permetezzünk a szürkepenész és a fakórothadás ellen. Az utóbbira jellemző, hogy a bogyók összezsugorodnak, felszínükön apró, barna dudorok képződnek. Mindkét gombás fertőzés ellen Fundazol 50 WP 0,1 %-os oldata hatásos. A zöldségesben fordítsunk gondot az öntözésre. A fejes, kel- és vöröskáposztának, valamint a bimbóskelnek, karfiolnak 30-40, a paradicsomnak 30-35, a paprikának, csemegekukoricának 35—40, a zellernek 35, a céklának 20-30, a karalábénak 5-15, a kelő zöldborsónak 10-15, a fejes salátának 10-20 mm vizet adjunk. A paprikát a baktériumos levélfoltosság (Rézoxíklorid 50 WP), a zellert pedig a szeptóriás levélfoltosság és a takácsatka (kombinációban Dithane M - 45 + Mitac 20 EC) ellen kell megvédeni. A takácsatkák és a levéltetvek a virágoskertben, a díszfákon is szívogatnak, s közben különféle vírusokat terjesztenek, táptalajt biztosítanak egyes penészgombáknak. Dísznövényeink védelmére ugyanazokat az inszekticideket használjuk, mint a gyümölcsfák esetében. - r * A nyulak rühössége A nyulaknál előforduló betegségek közül - veszélyességét és gyakoriságát tekintve - második helyen áll a rühösség, népiesen varasodás. Ezzel a betegséggel a tenyésztők gyakran találkoznak, hatékonyan mégsem tudnak ellene védekezni, mivel a betegség kórtanát, pato- genézisét nem ismerik eléggé. A betegség leggyakrabban kis tenyészetekben fordul elő, ám a rossz állat-egészségügyi feltételek között a nagy tenyészetekbe is behurcolható. Az egészséges, jó kondícióban lévő nyulak ritkán fertőződnek. A betegség állatról állatra terjed. A kór leggyakoribb formája a fül- rühesség, melynek okozója a Psoroptes equi var. cuniculi nevű atka. Ez állandóan ingerli a fül epidermiszét, melynek következtében sejthámlás, izzad- mányos, néha véres gyulladások keletkezhek. A nyúl állandó fejrázással vonja magára a figyelmet, nagy fájdalmak közepette igyekszik megszabadulni a fülében lévő varaktól. A varak a fül belső felén képződnek, sárgás vagy vöröses színűek. Erősen rá vannak tapadva a bőrre és ha minden előkészület nélkül, erővel távolítják el azokat, akkor a helyük erősen vérzik. Kivételes esetben a gyulladás átterjed a dobhártyára, néha még az agyra is. A betegséget a következő módon gyógyítjuk: a varakat étolajjal bekenjük, hogy megpuhuljanak, s 24 óra elteltével csipesszel óvatosan eltávolítjuk. A megtisztított helyet naponta egyszer kénes kenőccsel kenjük be. Hatásosabb lesz a kezelés, ha azt Chronicin fülcseppekkel kiegészítjük. A rühösség ritkább formája, mikor az élősködő az orrot és a lábakat támadja meg. A nyulaknál előfordul még a száj tájékát ellepő Notoedres cuniculi nevű atka is. A megtámadott felület hasonlóképpen gyógyítható, mint a fülrühösség. Az említett bajok hatékonyan gyógyíthatók, ám ne felejtsük el, hogy a megelőzés sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Beteg állományokból ne vásároljunk nyu- lakat, s mindig ügyeljünk a nyül- ketrecek tisztaságára. Csiba László 1992. VII. 17. A tőkék 30 év előtti pusztulását (a korai tökeelhalást) több tényező néha önállóan, gyakrabban együttesen, egymás hatását felerősítve idézheti elő. A korai tökeelhalást okozhatják nem fertőző faktorok: klimatikus tényezők (téli fagykár, krónikus aszály); állati kártevők (filoxéra, cserebogárpajor, kószapocok); herbi- cidkárosítások; diszharmonikus tápanyag-utánpótlás; mechanikai sérülések. A tökeelhalást előidézhetik fertőző szervezetek is: vírusok (fertőző leromlás, sárga mozaik, krómmozaik, faszöveti barázdáltság stb. vírusok); baktériumok (Agrobacterium tumefaciens); gombák. A szőlőtőke pusztulását okozó gombák (Botryosphaeria, Eutypa, Phomopsis, Sphaeropsis, Stereum fajok) a több éves fás részek sebparazita élősködői. A törzs, a kar és Az elhalás kiterjedése a tókén belül, alulról felfelé (1 -6. törzsszintek, 7-11. karrészletek) Gombás tőkeelhalás a termóalap nagyobb sebzésein keresztül fertőznek. A tőke belsejében az elpusztított (nekrotizált) terület idővel mind kereszt-, mind hosszirányban növekszik. A kárt a táp- anyagforgalom zavarai és a gombák által termelt méreganyagok (toxinok) okozzák. A pusztulás lehet gyors lefutású (egy év alatt), de gyakran krónikus jellegű, néhány évtizedig elhúzódó. A levélen látható tünetek könnyen atkakártételnek vélhetók. Az egyik legfontosabb elkülönítő bélyeg, hogy a gombafertőzéskor a rügyek jelentős része nem hajt ki. Gyakran egész szálvesszók maradnak csupaszon, a kar felkopaszodik, amit atkakártételnél sohasem tapasztalunk. A hajtások lassan fejlődnek, vékonyak, rövid ízközúek lesznek, a fürtök rosszul termékenyülnek. Másik azonosító tünet a pusztuló, illetve elhalt tőke többéves részeinek a gomba által elpusztított, funkcióját vesztett, elszáradt fatestje. Amikor a tünetek a tőkén külsőleg érzékelhetők, az elhalás már a fatest keresztmetszetének 30-50 százalékára is kiterjedt és a kórfolyamat végén a tőke teljesen kipusztul, elszárad. A szóló idősebb fás részeit megtámadó sebparazita gombák mindegyike a természetes és a telepitett erdők életközösségének tagja, a szőlőbe is onnan települ be. Ezzel magyarázható, hogy károsításuk először az erdővel határos táblarészeken, gócokban jelentkezik. E gombák többsége a téli fagyokat kivéve állandóan és folyamatosan szaporodik, ezért a veszélyeztetett területeken márciustól novemberig fertőzhet. A szóló fás részeit károsító gombák ellen gyógyító hatású szer és technológia jelenleg nincs. Védekezésként a megelőzés és a károsodott tőkék újranevelése a lehetséges megoldás. A megelőzésnek a fiatal ültetéseknél, valamint az erdővel szomszédos területeken van a legnagyobb jelentősége. (folytatjuk) Kertészet és Szőlészet A rózsáknál a virágzás és a hervadás folyamata egy esztendőben többször ismétlődik, ezért nagy körültekintéssel kell őket ápolnunk. A rózsák a levelek hónaljában lévő rügyecskéből fejlesztik azokat a hajtásokat, amelyek virágban végződnek. E hajtásfejlődést irányítani kell. Elvirágzás után meg kell metszeni a rózsabokrot. A metszést az határozza meg, hogy a rózsa melyik fajtához tartozik. Másként kell azokat metszeni, amelyek egyesével hozzák virágaikat (teahibridek), másként pedig azokat, amelyeknek virágai csoportosan állnak. A teahibrideket elvirágzás után úgy kell metszeni, hogy az elvirág- zott hajtást felülről, a virágtól számított második ötös levél alatt vágjuk vissza. A „floribunda“ és a „polian- ta“ csoportba tartozóknál az elhervadt virágmaradványokat a felső levél fölött vágjuk vissza. A futórózsák bokraiból elvirágzás után kivágjuk az idős gallyakat, ezzel helyt adunk az új hajtásoknak, mert ezek rügyeiből fakad a következő évi virág. ■i mm jf- m mm Mezelo MIT TEGYÜNK A FÜSTÖLŐBE? A méhek füstölésére különféle anyagokat próbáltak ki, pl. fakorha- dékot stb., amely az érzékenyebb méhészeknél szemfájást okozott. Egyes tapasztalatok szerint nem jár ilyen mellékhatással a jól megszáriVannak olyan futórózsák, amelyek a teahibrid, a „floribunda“ vagy a „polianta“ fajtacsoporthoz tartoznak vagy ezek futóváltozatai. Hajtásaikat elvirágzás után két szemre vágjuk vissza. Ezzel megteremtjük a virágzás alapját. A metszéssel, persze, még nem fejeződött be a rózsák nyári ápolása. Gondoskodnunk kell a bokrok védelméről a kártevők és a betegségek ellen. A leggyakoribb nyári kártevő a levéltetű. Mindig a hajtásvégeken, a zsenge leveleken, a bimbó környékén telepszik meg, és szívásával gyöngíti a hajtást, elcsúfítja, sőt tönkreteszi a virágot. A rózsalevéldarazsak lárvái is gyakran károsítják a lombozatot. Ha csak levéltetveket észlelünk, akkor Piri morral permetott és apróra vágott gilisztaűző va- rádics (Tanacetum vulgare). Erőteljes - 1 m magasra is megnövő - sárga virágú növény, melynek kitűnő féregüzó és molyúzö hatása van. Főleg erdei vágásokban, ártereken, töltéseken nő. Füstje kellemes, illatos. BÚZAVIRÁG ÉS A MÉHEK A gabonatáblákról, s a mezsgyékről (velük együtt) eltűnt a búzatezzünk; ez kifejezetten levéltetvek elleni szer. Ha más kártevők is fellépnek, akkor Bi-58 EC-t használjunk. Nagyon elterjedt és makacs betegség a feketefoltosság és a liszt- harmat. Ha erős a fertőzés, a foltok a levél lemezét teljesen ellephetik, sót egyes fajtáknál a vesszőre is átterjedhetnek. A beteg levelek elsárgulnak, lehullanak, a fertőzött tő már július végére lombtalanná válik. Őszig újra kihajt ugyan, de ez nagyon legyöngíti a tövet, a hajtások nem tudnak beérni, s ezért a bokor télen gyakran kifagy. A gombás betegségek ellen réztartalmú szerekkel kell permetezni. A lisztharmat hatására a levelek kanalasan begörbülnek, elszáradnak, a hajtások eltorzulnak, beteges színűek, a virágok értéktelenek lesznek. A fiatal növényeket el is pusztíthatja. Ellene Fundazollal, Karatha- ne-val vagy Morestannal permetezzünk. A rózsák évközi táplálását perme- tezószerbe kevert lombtrágyával oldhatjuk meg. így a műtrágyázás nem okozhat többletmunkát és szárazság esetén is kifejti kedvező hatását. A műtrágyát kapálás előtt szórjuk ki. Július elmúltával már ne adjunk rózsáinknak műtrágyát (nitrogént), mert az a hajtások beérését késlelteti, legföljebb kisebb mennyiségű kénsavas kálit juttassunk ki, amely ellentétben a nitrogénnel elősegíti a hajtások beérését. Ha van apró komposztunk, akkor azt augusztus végén szórjuk ki a tövekre. Molnár Ferenc virág. Igaz, a kalászosokban kellemetlen gyom volt, ámde régente szemgyulladásra, szemsérülésre borogatásnak, köhögés és tüdópa- naszok ellen is alkalmazták, s ha kellett, vízhajtó teát főztek belőle. A méhészek is kedvelték, mert nagyon jó nektártermelö - egy virág naponta 5 mg-t is ad, s mindhárom cukorféleséget egyforma arányban tartalmazza. A méhek virágport is gyűjtöttek róla. ■* c
