Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-22 / 52. szám

A vándor meséje Szerkeszti: Tallósi Béla Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy öregember meg egy öregasszony. Azt mondta egyszer az öreg­ember:- Hallod-e, asszony, elme­gyek halászni. Lement az öregember a fo­lyóra, fogott is sok halat. Fel­rakta őket a szánjára, és már ment is hazafelé. Útközben látta, hogy egy róka fekszik az úton. Odament az öregem­ber a rókához, hát a róka meg sem mozdult, élettelen volt.- Jól van - mondta az öregember -, legalább lesz gallér az asszony bundájára! Feldobta a rókát a szánra, ő pedig felült előre. Ment az öregember, hátra sem for­dult. A róka meg kezdte le­dobálni a halakat a szánról: egyet, kettőt... Ledobálta az összes halat, aztán elszökött. Mikor hazaérkezett az öregember, hívta a feleségét:- Nézd csak, asszony, gal­lért hoztam a bundádra! Odament az öregasszony a szánhoz, de ott bizony se gallért, se halat nem látott. Szidni kezdte az urát:- Nem szégyelled magad? Becsaptál! A róka pedig közben ösz- szeszedte az összes halat, leült és enni kezdett. Odajött a farkas.- Minden jót, róka! Adjál nekem is a halból!- Fogjál magadnak, akkor majd ehetsz! Én is magam halásztam ezeket!- De én nem tudok ha­lászni!- Menj a befagyott folyó­hoz, lógasd be a farkadat az egyik léken keresztül a vízbe, és közben mondogasd azt, hogy: „Gyertek, gyertek, ha­lacskák! Nagyobbak és ap­rócskák!“ Akkor a halak ma­guktól a farkadba kapaszkod­A róka meg a farkas (Orosz népmese) nak. Minél tovább ülsz ott, annál több halat fogsz! Lement a farkas a folyóra, a farkát belógatta a léken keresztül a vízbe jó mélyen, és mondogatta:- Gyertek, gyertek, halacs­kák! Nagyobbak és aprócs­kák! Gyertek, gyertek, ha­lacskák! Nagyobbak és ap­rócskák! A róka pedig ott járkált körülötte, és azt mondogatta:- Farkas farka, fagyjál oda! Farkas farka, fagyjál oda! Megkérdezte a farkas:- Mit mondasz, róka?- Segítek neked halat fogni. Majd újrakezdte:- Farkas farka, fagyjál oda! Farkas farka, fagyjál oda! Egész éjjel ott ült a farkas, oda is fagyott a farka. Reggel ki akarta húzni a farkát a lékből, de nem ment. „Jó sok halat fogtam, nem is bírom kihúzni“ — gondolta. Egy asszony jött vödöréi vízért. Meglátta a farkast, és el kiál tóttá magát:- Farkas! Farkas! Ide jöj­jenek! A farkas addig-addig pró­bált szabadulni, addig-addig erőlködött, hogy végül sike­rült ugyan elmenekülnie, de leszakadt a farka. „Megállj, róka, ezért meg­fizetsz!“ — gondolta ma­gában. A róka közben besurrant a házba, ahol az asszony la­kott. Az asszony éppen ke­nyérsütéshez készült, már el volt készítve a tészta. A róka evett belőle, aztán egy keve­set a fejére is kent belőle, majd kiszaladt az útra, lefe­küdt, és jajgatni kezdett. Odaszaladt a farkas, s azt mondta:- No, róka koma, te engem jól megtanítottál halat fogni! Mire a róka így felelt:- Ugyan! Neked leszakadt a farkad, de egészben van a fejed! Nekem meg szétver­ték a fejem! Látod? Az agy velőm is kiloccsant! Alig élek!- Igaz - mondta a farkas. - Ülj fel a hátamra, haza­viszlek! Felült a farkas hátára, majd elindultak. A róka út­közben azt ismételgette fenn­hangon:- Vesztes viszi a győztest! Vesztes viszi a győztest! Megkérdezte a farkas:- Mit ismételgetsz, te sze­gény beteg? A róka így felelt:- Azt mondom, hogy vesz­tes viszi a győztest - majd újra belekezdett:- Vesztes viszi a győztest! Vesztes viszi a győztest! Sági Tóth Tibor fordítása Volt egyszer három va­dász. Kettőnek nem volt ruhája, a harmadik mezte­len volt. A három vadász­nak volt három puskája. Két puska nem volt meg­töltve, a harmadikban nem volt töltény. Egyik reggelen vadász­ni indultak. Messzire rríentek, aztán még mesz- szebb és végül annál is messzebb. Amikor az er­dő szélére értek, három Csali mese nyulat pillantottak meg — elsütötték a puskájukat. Kettő nem talált, a harma­dik célt tévesztett. — Hol sütjük meg a nyu- lainkat? — kérdezték egymást. Elindultak helyet keres­ni, ahol megsüthetik a nem levő nyulakat. Messze mentek, még' messzebb és annál is messzebb. Amikor odaértek, meg­pillantottak egy kunyhót. A kunyhónak nem voltak falai, nem volt se teteje, se ajtaja, se ablaka. A három vadász há­romszor kopogtatott, az­tán valaki megszólalt:- Jövök azonnal. Mit akartok tőlem? A három vadász így fe­lelt:- Nyulat akarunk sütni, amit nem lőttünk meg.- Azzal fogta a három vadász a nem létező nyu­lat, zsírban megsütötte, meg is ette volna, ha nem lenne hirtelen vége ennek a mesének. Németből fordította Antalfy István (Lett népmese) Egy zimankós téli napon egy vándor eltévedt az erdő­ben. Egész estig bolyongott a tomboló hóviharban. So­káig ment, végre elérkezett egy házikóhoz. Bekopogott, és szállást kért éjszakára. A gazda azzal a feltétellel fogadta be a vándort, ha az megígéri, hogy egész éjszaka mesét mond nekik. Átmelegedett egy kicsit, s az egész ház népe a fáradt vándor köré gyűlt mesét hall­gatni.- Mielőtt belekezdenék -mondta a vándor-, van egy kikötésem. Senki sem kér­dezhet tőlem semmit, amíg mesélek, ha valaki félbesza­kít, abbahagyom a mesét és lefekszem. Mindenki beleegyezett, a vándor pedig így kezdte:- Egyszer mentem az er­dőben, egy roppant nagy ren­getegben, igen, mentem a sű­rű, sötét erdőben. Hirtelen felröppent egy varjú — igen, igen, egy varjú, egy fekete varjú, egy igazi varjú. És re­pült a varjú, keringett, nem szállt le, csak repült, repült, repült, nem szállt le a var­jú...- ...s mi lett tovább? - kérdezte valaki.- Félbeszakítottak - mond­ta a vándor s ahogy meg­egyeztünk, nem mondom to­vább a mesét. Aztán lefeküdt a jó meleg kemencepadkára, és reggelig úgy aludt, minta bunda. Bán Péter fordítása Iván Magda------- Ünnep Sz áll az ének, száll magasra, Ráköszön a csillagokra, csengve-bongva, megbotolva visszahull a zöld bokorra. Onnan röppen, mint víg madár. A szívekben otthont talál. GYUFÁS SZÁMTAN Helyezz át két gyufaszálat úgy, hogy a művelet eredménye helyes legyen! Készítette: Kovács Sándor OKOSKA Helyezd el az alábbi szavakat, betűcsoportokat - négy kivételé­vel - az ábrában! A négy megma­radt szóból a kö­vetkező vicc csattanóját állít­hatod össze: Pistike először vesz részt úszó­tanfolyamon. Tíz perc után kiszól a medence partjá­ra: - Elég volt, mára befejeztem.- No de miért? - kérdi csodálkozva az oktató. (Pistike válaszát, azaz a vicc csattanóját a kimaradt szavakból ismerheted meg.) Kétbetűsek: DE, ER, ET, FA, Rl, TM. Hárombetűsek: AMA, EDE, EKE, EPE, ERI, IDA, IDE, IMA, ITT, MÁR, NEM, ÓRA. Négybetüsek: ALAK, IPAR, KEFE, NEKI. Ötbetűsek: OLIKA, EMESE. Hatbetűsek: ELEPED, RÓKAFI, VAGYOK. Hétbetűsek: EMELETI, ÉDESAPA, SZOMJAS. Kilencbetűsek: KIMARADÁS, LETEKERÉS, TANAKODIK, TERE­FERÉL. MEGFEJTÉS A december 18-ai számunkban közölt feladatok megfejtése: a C és a D egyformák; „Végire jár az esztendő, cseng a fürge száncsengó.“ Nyertesek: Mudroch Zoltán, Taksony; Gyuricza Andrea, Nána; ifj. Zilizi Béla, Pered; Zolcer Bernadett, Ipolybalog; Meggyes Júlia, Bátorkeszi. •*»

Next

/
Thumbnails
Contents