Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-11 / 50. szám

A sokéves megfigyelések szerint a napi középhömérsékletek alakulása a következő: az átlagos napi középhömérséklet 1,4, a legmelegebb 7,9, a leghidegebb mínusz 15,4 Celsius-fok.

A héten két nevezetes napot is számon tartunk - december 6-át, Miklós - és december 8-át, a Szeplőtelen Fogantatás napját. Szent Miklós püspök emléknapjához paraszti és polgári ajándékozási hagyomány fűződik.

A gyümölcsösben ilyenkor komolyabb munkánk általában nem akad, ennek ellenére járjuk be a területet. Ne röstelljünk egy-egy gyümölcsmúmia, hernyófészek miatt ollót, létrát fogni. Lazítsuk meg a már szükségtelen kötéseket. Ellenőrizzük a kerítést, javítsuk ki, ha kell, hogy a nyulak bejutását megakadályozzuk. Lássunk hozzá a fatörzsek bemeszeléséhez. A kajszifákkal kezdjük a sort, ezek ugyanis érzékenyebbek a nappali felmelegedésre, éjszakai fagyokra, mint más gyümölcsfajok. A meszelés értelméről, hasznáról már többször írtunk, most csak azt említjük meg, hogy a mész fényvisszaverő hatására a törzs nem melegszik fel, ezért kisebb a valószínűsége a nedvkeringés megindulásának, s így az éjszakai fagyok nem károsítják a fákat.

Ha már túl vagyunk az első fagyokon, akkor szedjük meg a tavaszi oltóvesszöket. A csonthéjasokét még most szedjük meg, az almatermésűekkel azonban még várhatunk. A vesszőket a korona felső részéből, a keleti vagy déli oldalról szedjük, olyan - 6-7 mm átmérőjű - vesszőket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek találhatók. (Ezek mindig karcsúbbak, mint a virágrügyek.) Jó, ha a vesszőket a tárolás előtt Kuprikol 50 WP vagy ronilan 50 WP oldatában megfürdetjük.

Ügyeljünk rá, hogy a borospincében, gyümölcs- vagy zöldségtárolóban véletlenül se hagyjunk vegyszert, mert ezek szagát boraink, terményeink átveszik.

A borospincében a különféle penészgombák elpusztítása érdekében végezzünk kénezést. Ezt megelőzően zárjuk el a helyiség nyílásait, majd légköbméterre számítva égessünk el 0,5-1,0 grammnyi ként. Utána tartsuk a pincét 25 óráig lezárva, majd alaposan szellőztessük ki. Ha szükséges, ezt a műveletet havonta végezzük el. Nem árt megjegyezni, hogy műanyag tárolóedényt sohasem szabad kénezni, ezek ugyanis könnyen átveszik a kén szagát, s persze, egyéb szagokat is. Műanyag kannákban ezért mindig csak ugyanazt a folyadékot - pl. bort, szeszt stb - tartsuk.

Folytatódik a fejessaláta palántáinak nevelése. Nappal 10-14, éjszaka 6-10 Celsius-fokot biztosítsunk számukra.

Időszerű a hónapos retek talajának előkészítése. Dolgozzunk be sekélyen az ágyások talajába négyzetméterenként 10-15 kg érett marhatrágyát vagy komposztot, 6 gramm kénsavas kálit, 15 g pétisót, 10 g szuperfoszfátot.

Fejessaláta és karalábé közteseként vethetünk (1,5-2 cm mélyre) tavaszi - májusi - csomózásra szánt sárgarépát. Csírázása 4-5 Cel- sius-fokon megindul. Később - a fényszegény téli időszakban- 10-15 C-fokot igényel. Ne feledjük el a sárgarépa nevelésére használt fóliasátrat rendszeresen szellőztetni, s így a túlmelegedést megakadályozni. Ha ezt nem tesszük, a répa lombja erős fejlődésnek indul, de gyökere satnya marad. Szép, formás gyökeret csak akkor kapunk, ha a répát homok-, homokos vályog vagy vályogos homoktalajban termesztjük. A répamag viszonylag lassan - 12-14 nap után- csírázik ki. Jó tudni, hogy a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyák

a magvak csírázását lassítják, ezért a talaj előkészítésekor a répa ágyásaiba négyzetméterenként legfeljebb csak 1-2 dkg ilyen műtrágyát dolgozzunk be. Kelés után a sárgarépát télen elég 3-4 hetente megöntözni. Ritkítani 3-4 cm-es tötávolságra kell. - r Az ananász gyökereztetésének titka

Sokaknak okozott már bosszúságot, hogy az ananász gyümölcséből kivágott levélrozetta nem gyökeresedik meg az igényei leggondosabb kielégítése ellenére sem.

A rozettát nem függőlegesen kell a földbe ültetni, hanem vízszintesen. Tulajdonképpen nem is kell elültetni, hanem egészen egyszerűen a földre fektetni. Ha függőlegesen ültetjük el, semmiképpen sem hajt ki, még akkor sem, ha a levélrozetta sértetlen és egészséges. Ellenben, ha vízszintesen a földre fektetjük, még úgy is kihajt, ha a ro- zetta sérült, ha a közepe ki van metszve. A földre fektetett ro- zetta levelei közül törnek elő és fejlődnek ki a rügyek.

Ne törődjünk azzal, hogy mi lesz az alulra került levelekkel. Nem kell a földbe ásni őket, mert úgyis egyhamar elszáradnak, a felsők viszont tovább élnek. A magyarázat nagyon egyszerű. Természetes körülmények között, ha a vihar, a szél a gyümölcsről letöri a levél rozettát, az mindig vízszintesen kerül a földre» A levelek közül egyszerre több rügy is előtör, ez a fajfentartás szempontjából kedvezőbb.

A rozetta nem gyökeresedik meg, gyökeret csak az utódnövények fejlesztenek. Az utódnövények mindaddig

a rozettában felhalmozódott tápanyagot használják, amíg meg nem gyökeresednek. Közben a rozetta fokozatosan zsugorodik, elszárad, ezután az utódnövényeket külön kell ültetni, jó mélyre.

Meglehetősen lassú, hosz- szan tartó folyamat a gyöke- reztetés, akár egy-két évig is eltarthat, ráadásul, nem szép látvány. A földet állandóan nedvesen kell tartani. Hogy a levelek nedvesek-e vagy szárazak, közömbös. A fényviszonyokra a növény nagyon érzékeny. A téli fényszegény időszak nagyon megviseli, sőt a fiatal, gyenge ananászsarjak gyakran el is fordulnak. K. Sz.

GABONAMAGVAK TÁPÉRTÉKE

A kukorica a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló abraktakarmány. Tápanyagait, különösen szénhidrát- és zsírtartalmát minden állatfaj kiválóan hasznosítja, a legnagyobb energetikai tápértékkel rendelkező gabonamag. Egyoldalú takarmány, energiában nagyon gazdag, fehérjében viszont szegény, elsősorban a hízóállatok takarmányozására alkalmas. A sárga kukorica karotinhatású, sárga festékanyagot is tartalmaz, ezzel az állatok A-vi- tamin szükségletének egy részét is fedezi, ezenkívül igen tetszetősen színezi a tojássárgáját és a broiler- csirke bőrét.

Kiválóan alkalmas a sertés hizlalására, de mivel a zsírt lágyítja, a szalonna minőségét rontja, így a 60 kg fölötti sertések takarmányadagjában korlátozzuk etetését.

A broilercsirke takarmánykeverékében 40-60 százalékban is szerepelhet. Tojótyúkok szemes vagy őrölt formában is fogyasztják, de nagy adagban való etetése nem célszerű, mert az állatok elhíznak és a tojástermelés csökken.

A fiatal nyúl a keményítőben gazdag kukoricát nehezen emészti, ezért adagjában 10-20 százaléknál ne legyen több. A tenyészanya takarmányába sem célszerű 20-30 százaléknál több kukoricát adagolni, mert könnyen elhíznak és ivari életük, szaporodásuk romlik. A darált kukorica 4—5 nap után megkeseredik, avasodik, ilyenkor az állatok már nem szívesen fogyasztják. A kukorica felhasználását sajnos az utóbbi időben erősen befolyásolja az egészségi állapota. A penészes kukorica etetése igen káros hatású lehet, különösen a tenyészállatoknál és a fiatal növendékállatoknál. Vetélést, illetve elhullást okozhat.

Kistermelők Lapja

Buzogányvirág a lakásban

A szobanövények közül a legtöbb ún. levéldísznövény. Ezeknek, ha van is virágjuk, az jelentéktelen, s hamar elnyílik.

Előfordul, hogy csak évek elteltével virágoznak. Az ilyenek fő dísze tehát a különféle alakú, színárnyalatú levél.

Árnyékolt növényablakokban, központi fűtésű lakóhelyiségben vagy télikertekben jól díszük a Dief- fenbachia picta (buzogányvirág).

Déli ablakok közelségét kedveli, de konyhában a függöny mögött vagy a napfényes folyosókon is jól érzi magát. Ha a fényt egy-oldalról kapja, valamennyi levele arra fordul.

Trágyás, morzsalékos földkeverékben, nitrogénben gazdag talajban színezete erősebben kirajzolódik. Az optimális talajkeveréke: lombföld, tőzeg, melegágyi- és marhatrágyaföld. A kertek félárnyékában elhelyezett példányok színe halványabb.

Vaskos, ízelt szárán a szárölelő levélnyélen gyakran 50 cm-nél is hosszabb, széles levelek nőnek; világoszöld alapszínű leveleit haragoszöld foltok díszítik. Hajtásdugványozással, törzsfeldarabolással szaporítjuk. Fejdugványai üvegben is meggyökeresednek, kétízes törzsdugványai ugyancsak, ha azokat nyirkos homokba fektetjük.

Huzattól, téli megfázástól alsó levelei lehullanak. Ha szára nagyon lekopaszodik, akkor azt tavasszal felére, egyharmadára vágjuk vissza, hogy nyáron új hajtásai fejlődjenek. A vágási felületet ne feledjük el faszénporral beszórni.

Meleg napokon leveleit permetezzük állott vízzel. Mivel sok vizet párologtat, főleg a meleg évszakokban bőven kell öntözni. Télen az öntözést mérsékeljük.

Ismert még á Dieffenbachla bau- sei is, melynek leveleit egészen világos, szinte fehér foltok díszítik. Sötétzöld levelű, fehér főerű, szépen díszlő növény a Dieffenbachia leo- poldii. Juhász B. Árpád

(a szerző rajza)

(Ne feledkezzünk meg róla, hogy a Dieffenbachia fajok mérgező anyagokat termelnek, ügyeljünk rá ezért, hogy a lakásban tartott madarak, kisemlősök ne csipegethessék, rághassák meg. Toxinjai az emberre is veszélyesek. Mérgezés azonban csak akkor fenyeget, ha a szájüregbe (kisgyerekek!, emésztőrendszerbe kerülnek. - a szerk.)

Magyarországon a cseresznyeválasztékot nyolc, ún. fő árufajta és öt választékbövítő fajta adja; ez utóbbiak aránya a szaporításban nem számottevő. Próbatermesztésre, illetve nyilvántartott kísérletre (az üzemi fajtapróba céljaira) öt külföldi fajta és két magyarországi hibrid szaporítható. Közéjük tartozik a csehországi Techlovicében nemesített Kordia (korábban Techlivicka), és a Germersdorfi óriás szabad beporzású magonca, az 1958-ban nemesített új magyar fajta, a Margit. k. sz.

1992. XII. 11