Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-11-27 / 48. szám

*

*

♦

13

1992. XI. 27.

Az év 49. hetében a napi átlagos középhőmérséklet 2,6, a legmelegebb 8,8 a leghidegebb pedig mínusz 4,8 Celsius-fok.

A hét nevezetes napja november 30. - András. Az András naphoz több hiedelem és népszokás fűződik. Régente a lányok ezen a napon böjtöltek (mindössze 3 szem búzát ettek, 3 csepp vizet ittak) - ez volt. a feltétele annak, hogy megálmodják, ki lesz a férjük. Gután ugyan három falásnyi kenyeret is bekaphatott a kiváncsi leányzó (vagy legény), de azt nem nyelte le, hanem megrágva kapcájába köpte, s a feje alá tette, csak így jelentkezett álmában jövendőbelije. E jövendölésnek - amely országszerte dívott - más formái is voltak.

November 30-hoz legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. A régi világban azt tartották, hogy a hónap végéig illik befejezni az ásást és elpusztítani a hernyófészkeket.

A gyümölcsösben enyhébb téli napokon folytassuk a faápolást, a törzsek bekötözését, a kerti szerszámok javítását, élezését, konzerválását. Gondoskodjunk róla, hogy permetezőnk fagymentes helyre kerüljön, másutt ugyanis réz részei az alacsony hőmérséklet hatására megrepedhetnek. A megmaradt permetszerek elhelyezéséről is gondoskodjunk. Csak akkor számítsunk rá, hogy hatásukat szavatossági idejük végéig megőrzik, ha száraz, fagymentes helyen tároljuk őket. A műtrágyáknak is sokat árthat a hideg és a nedvesség. Ha ilyen körülményeknek vannak kitéve, akkor gyakran összecementeződnek, minőségük romlik, nem beszélve arról, hogy aligha tudjuk porrá törni őket.

Az őszi ültetésből kimaradt vagy a tavaszi telepítésre szánt facsemetéket most már vermeljük el. Ha egyéb teendőink megengedik, lássunk hozzá madáretetők készítéséhez és szerezzük be a szükséges menyíségű madáreledelt. Ne feledkezzünk el a tárolóban lévő gyümölcs ellenőrzéséről sem.

A szőlőben - mível erősebb fagyok várhatók - fejezzük be a tápanyagutánpotlást. Ha azonban a föld még nem fagyott át, akkor folytassuk az új telepítéshez szükséges forgatást, a pótlásokat szolgáló gödrök kiásását. Szedhetjük még a sima- és a gyökeres vesszőket, s ezeket fagymentes helyen vermeljük el.

Töltögessük borainkat. Ezzel a gyengébb alkohol- és savtartalmú boroknál megakadályozhatjuk az ecetesedést és a virágosodást. Ne feledkezzünk el arról, hogy a korai fejtés jobb, mint a későbbi! Az első fejtés időpontját töréspróbával állapítsuk meg. A szobahőmérsékleten tartott mintán megfigyelhetjük, szépen tisztulnak-e boraink és már fejthetők-e. Ha rendellenes barnatörést tapasztalunk, akkor hektoliterenként 20-30 gramm káliummetabiszulfit hozzáadásával zártan kell fejtenünk. Előbb a savszegény és a penészes szőlőkből nyert borokat kell fejteni. Ha a seprűt fel akarjuk dolgozni, akkor azt addig erősen kénezett hordóban tartjuk.

A fűtött fóliasátorban folytatódhat a hajtatásra szánt fejes saláta magvainak vetése; ugyancsak vethető a rövid tenyészidejű zöldborsó is.

A hajtatásnál sok bajt okozhatnak a talajban élő kártevők, kórokozók. Ellenük a legjobb - s tán a legolcsóbb - védekezési mód a gőzölés. 120 Celslus-fokos gőzzel 25-30 cm mélységig fertőtleníthetjük a talajt. Ne feledjük azonban, hogy a gőzölés hatására a talaj nitrogénben feldúsul, ezért közvetlenül a művelet után nitrogénre érzékeny növényt (fejes salátát) ilyen ágyásba ne vessünk, ültessünk.

Hozzáfoghatunk az amarilisz hajtatásához. Nézzük át a pincében tárolt virághagymákat, gumókat. - r Begonia rex

Amerika, Ázsia, Afrika trópusi területein több száz begóniafaj él. A leveles begóniák közül alkalmi szobanövényként leginkább a Begónia rex terjedt el. Ez a faj Kelet- Indiából származik. Sok hibridje ismert. A kisebb levelűek hosszabb életűek.

Leveleivel díszít, melyek nagyok, részaránytalanok, nyújtott szívala- kúak. A hosszabb életű Begónia Rex diadema kisebb és sűrű levél- zetű. A szállítást is jobban tűrí. Naptól védett helyet, páradús levegőt igényel. Legjobb az északi fekvésű ablakok közelében elhelyezni. A nyár folyamán rendszeresen öntözzük, ügyelve, hogy a levelek finom szőrzete között ne maradjanak vízcseppek, mert ezek a levelek rothadását idézik elő.

Laza, humuszban gazdag, savanyú kémhatású földben tartsuk.

Idejében pusztítsuk el

A kertben összegyűlt gombabetegségekkel, kártevőkkel fertőzött lombot, növénymaradványokat sokan általában helytelenül csak későn tavasszal, az idő felmelegedésekor égetik el. Pedig a kórokozók és a kártevők jelentős része a lehullott, fertőzött leveleken, különféle növénymaradványokon telel át. Ha tavaszra halasztjuk ezek elégetését, a levelek, a levágott szárrészek, a kihúzott, félredobott vagy a talajban hagyott elpusztult növények száraz részeiből a fertőzött helyek kítöredeznek és szétszóródnak a földön, rajtuk a veszélyes kórokozók áttelelő alakjaival. így azután ezek olyan fertőző gócokat képeznek, amelyek számukra kedvező időjárás esetén járványok elindítói lehetnek. A rovarkártevők egy része a különféle, szintén őszi hulladékanyagok rej- iekében igyekszik áttelelni. A megelőző védekezés révén jóval kevesebb permetezésre lesz szükség.

Az alma, a körte, a birslevelek összegyűjtésével, elégetésével például elpusztíthatjuk a csak levélen telelő alma- és körtefavarosodás, a körtefalevél fehér- és barnafoltosságának okozóit. Ezzel tehetjük hatásosabbá a levélaknázó molyok elleni védekezést is.

A cseresznye és a meggyfák leveleit gyakorta teszi tönkre a cilindro- spóriumos levélfoltosság és a levél- lyukacsosodás. E kórokozók áttelelő alakjait megsemmisíthetjük, ha gondosan összegereblyézzük az enyhe téli napokon a leveleket és elégetjük. Ne mulasszuk el a szilvalevelek levélfoltossággal, szilvarozsdával fertőzött leveleinek elpusztítását sem.

Ilyen a lombföld, komposzt, hegyvidéki (barna színű) tőzeg és a homok keveréke. Ültetés előtt a cserép aljára helyezzünk el néhány faszéndarabkát.

Szaporításának egyszerű módja a levéldugványozás. Erre a teljes nagyságot elért leveleket használjuk fel. A fonákon vágjuk át a főeret és a kapott levélnyélből készítsünk kb. 1 cm-es dugványokat, amelyeket homokba szúrunk. A levéllemezt a homokra fektetjük, úgy, hogy a megnyirbált rész sebhelyei azon feküdjenek. Az új hajtás és a gyökérzet a sebhelyeknél indul fejlődésnek. A levólrészeket kavicsokkal rögzítjük a homokhoz. A gyökerezte- tés optimális hőfoka 20 C-fok.

A dugványokat árnyékoljuk, majd a meggyökeresedés után cserepekbe ültetjük.

Juhász B. Árpád

Mellőzött

gyümölcsféléink

Az eperfa

Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. Lényegében két fajról van szó. Egyik a fehér gyümölcsű, édes ízű fehér eper, a másik a fekete vagy sötétpiros, sa- vanykás fekete eper. (Egyébként a köznyelvben az eperfát hibásan, ma is szederfának nevezzük.)

A fehér eper a selyemhernyótenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. Erjesztett gyümölcséből nagyon jó ízű pálinkát is főztek. A fekete eperfának kellemesebb, ízletesebb gyümölcse van, ezért elsősorban ezt javasoljuk telepítésre. Középmagas, elterebélyesedó koronát nevelő fa; szép levelei, formás fája alapján díszfaként is értékes. Gyümölcsét frissen és befözve is fogyaszthatjuk, jó gyümölcslé és lekvár is készíthető belőle. Nagy előnye, hogy nyáron 3-4 hétig folyamatosan szedhető.

Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós, de a hideg, nedves talajokat nem nagyon kedveli. A téli hideget jól bírja. Gyökérsarjról vagy eperfama- goncba szemezve oltványról szaporítható. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. Egyetlen hátránya, hogy lombját az amerikai szövőlepke kedveli, ezért ellene fokozottan kell védekezni.

Miklós Dénes kertészmérnök

Feltétlenül gyűjtsük össze és semmisítsük meg a diófák leveleit, a termések burkát, mert mindegyiken áttelelnek a dió újabban egyre jobban terjedő veszedelmes kórokozói. A nagytömegű levelet ne sajnáljuk, mert növekedésgátló anyagot tartalmaz, ezért nem való a komposzttelepre. Hamuját azonban felhasználhatjuk komposztkészítés- hez.

Ne feledkezzünk meg a ribiszke és a köszmétebokrok leveleinek összeszedéséról sem. Egyúttal tüzeljük el a letermett málnavesszőket és a szőlők leveleit is.

Jó eredményt érhetünk el az alma- termésűek, a csonthéjasok, a birsek termését, virágait, hajtásait, ágait károsító monílíával szemben is, ha átnézzük a fákat, és a jól észrevehető fertőzési gócok az ún. gyümölcsmúmiák, károsított levelek, hajtásvégek, ágrészek eltávolításával igyekszünk csökkenteni a kórokozók későbbi elszaporodását. A fertőzött ágrészeket mindig élő darabbal együtt vágjuk le, mert a kórokozó az egészségesnek tűnő részekben is élhet. Pusztíthatjuk a kórozókat úgy is, ha a fertőzött növényi részeket jó mélyen beforgatjuk a talajba.

Tavaly is nagy károkat okozott az őszi- és a kajszibarack fákon a klaszterospóriumos levélfoltosság. Ez ellen már a fagymentes napokon védekezzünk permetezéssel, mert az enyhe téli napokon is képes szaporítóképleteit kialakítani és fertőzni. Ekkor fáinkat különös alapossággal, lemosás-szerűen permetezzük be 0,3 százalékos rézoxikloriddal.

Magyar Mezőgazdaság

A mezei pocok

A mezőgazdaságban első számú közellenségként is szokták emlegetni ezt a zömök testű, szürkésbarna bundájú rágcsálót. Való igaz, különösen 3-4 évenként bekövetkező túlszaporodá- sa (szaknyelven gradációja) idején a répaföldek, a lucernatáblák szinte mozogni látszanak a rengeteg pocoktól. A mezei pocok ilyen mértékű túlszaporodása nem természetes jelenség, hanem egyik következménye az ember mezőgazdasági tevékenységének, amellyel egész évi táplálékot biztosít a rágcsálónak.

Ennek a kis rágcsálónak az élete nagyon rövid. A szabadban ritkán éri el az egy évet. Mivel azonban a nőstények évenként többször is ellenek és a fiatalok egy hónapos korukban már maguk is ivarérettek, nem lehet csodálkozni azon, hogy állományaik igen rövid idő alatt megtöbbszöröződnek. A mezei pocoknak sok ellensége van. Leginkább a baglyok, az ölyvek fogyasztják őket, de a rókák, a vércsék, a menyétek és a hermelinek is sokat elpusztítanak belőlük.

Késő ősszel a mezei pockok előszeretettel telepszenek meg gazdasági épületekben, sőt a lakásokban is. Ellenük - hasonlóan, mint a házi egerek ellen - csapdázással védekezhetünk. Egyesek szerint a pockok ellen jó riasztó hatással bír a bomló halhús. Gazdasági épületeinkben, lakásunkban nem telepednek meg, ha közelükben néhány helyen haltetemeket ásunk a földbe. Az érzékeny orrú rágcsáló megérezve az oszlófélben lévő halakat, állítólag még a környéket is elkerüli. Molnár Ferenc

1. ábra

A fa alakú töveket óvatosan hajlítsuk meg, s fa kampóval rögzítsük. A koronát ne ássuk be, csak fektessük a talajra.

A rózsabokrok tövének takarása

(I. d. rajza)

A rózsák fagyokkal szembeni ellenóllóképessége különböző. Nemcsak a fajtától, a talaj- és a klimatikus viszonyoktól, de nevelésük módjaitól (a metszéstől, tápanyagutánpótlástól stb.) is függ. Érzékenyebbek a fagyokra a könnyű homoktalajokon, nedves helyen telepített, a nitrogénnel túltrágyázott tövek A rózsafák, bokrok, különböző részeinek fagyérzékenysége is eltérő. Szinte minden fajtára egyformán jellemző, hogy a fagykár elsősorban az oltásokat és az alsó rügyek tájékát károsítja.

Vannak, persze, fajták, amelyek megfelelő körülmények között nevelve a fagyokkal szemben ellenállóak. Ilyenek például a Baccara, Queen of Bermuda, Balét, Glória Dei, Meinzer Fastnacht, Orange Triumph, Königin dér Rossen, Pascali, Super Star, Kardinai, Papa Meilland, Royal Danae, Landora, Rosa Gaujard stb.

A fa alakú rózsák törzsét először kötözzük be, majd tekintetbe véve hajlékonyságukat óvatosan, többször megismételve hajlítsuk meg, úgy, hogy végül a földre kerüljön. Ebben a helyzetben fakampókkal rögzítsük, s a koronát takarjuk be 25-30 cm vastagon földdel.

Hasonló vastagságban borítsuk földdel vagy szalmás trágyával a visszavágott bokrok töveit is. Ha van fenyögallyunk, akkor azzal is befedhetjük a rózsatöveket.

A rózsák, de más díszcserjék fedésére se használjunk soha szalmát! Ebben ugyanis szívesen telepednek meg a pockok, egerek, s egyúttal megrágják a töveket. -pr-