Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-10 / 28. szám

't 15 1992. Vil. 10. Szerkeszti: Pomichal Richard Ilaztaii kalendárium A sokéves megfigyelések szerint az elkövetkező napokban az átlagos napi középhőmérséklet várhatólag 20,8, a legmelegebb napi középhómérséklet 25,0, a leghidegebb pedig 17,0 Celsius-fok lesz. A következő hét jeles napja július 20. - Illés; régente az ő segítsé­gét kérték aszály idején, hogy „megnyíljanak az egek csatornái“. A népi megfigyelések szerint ezen a napon gyakran szeles, viharos az idő. A gyümölcsösben folytassuk az őszi- és a kajszibarack szüretelé­sét. A gyümölcsöt megcsavarva - nem pedig tépve - vegyük le a fáról. Ha nincs elegendő csapadék, akkor ne sajnáljuk a fáradságot és néhány vödör vízzel öntözzük meg fáinkat. Azokat se hagyjuk ki, amelyekről a gyümölcsöt már leszedtük, ugyanis ezek most kezdik meg a tartaléktápanyagok felhalmozását, a termórügyek képzését. További tennivalók: a termőkaros orsó 40-50 cm-es Idei hajtásait kössük vízszintesre, ültessük át a szamóca palántáit, permetezzük az almafákat az almamoly, a kaliforniai pajzstetű, a lisztharmat és a varasodás ellen. Az őszibarackfákon jelentkezik már a keleti gyümölcsmolyok harmadik lárvanemzedéke is. Kártételük a hosszabb - 8-10 cm-es - hajtásokon mutatkozik meg. A csúcsi rész hervad, megbámul, gyakran le is törik. Az egészséges és a károsított rész határán mézgacsepp képződik. A keleti gyümölcsmoly hernyói bizonyos őszibarackfajtákon, például a Sunblan-on, Fordon, Nektár H-n, a Championon nagyobb károkat okoznak, mint másokon. Ellenük általában Metation E 50 0,2, Ultracid 40 WP 0,1, Anthlo 25 0,15, Zolone EC0,2 százalékos oldatát alkalmazzuk. A permetszerek kiválasztásánál vegyük tekintetbe az egészségügyi várakozási időt. Folytassuk a szóló kötözését, fejezzük be a hónaljazást. A fürtök fokozatosan bezáródnak, ezért itt elsősorban a bogyókártétel meg­előzésével foglalkozzunk. A peronoszpóra ellen a hosszabb ideig ható, rézzel kombinált szerek közül válasszunk. Fejezzük be a harmadik fejtést és válasszuk el a színbort az aljbortól. A zöldségeskertben lehetőleg a kora reggeli és az esti órákban öntözzünk. A csapadékviszonyoktól függően a paradicsomnak 30-35, a paprikának 35-40, az uborkának 25-30, a gyökérzöldség­nek - porhanyítással egybekötve - 20-25, a céklának 5-10, a sóská­nak 30, a spárgatöknek 60 mm vizet adjunk. Ha másodveteményként zöldborsót akarunk termelni, akkor ágyá- saiba négyzetméterenként dolgozzunk be nem túl mélyre 60 gramm kénsavas kálit, 10 g pétisót, 17 g szuperfoszfátot. A magvakat 4-8 cm mélyre, 25 cm sortávolságra vessük. Beérett a rebarbara magja, ha el akarjuk vetni, akkor azt minél előbb tegyük meg, mert csírázóképességét gyorsan elveszíti. Töltö­gessük a póréhagymát, ha feketegyökeret termelünk, akkor annak magszárkezdeményelt már most törjük ki. Rendszeresen gyomláljunk és porhanyítsunk. Az őszi vetésű káposztaféléket a bagoly- és a káposztelepke hernyói, valamint a levéltetvek károsítják. A bagoly­lepke hernyók ellen Chinetrin 25 EC 0,04, a káposztalepke-hernyók ellen Decls 2,5 EC 0,04, a káposzta-levéltetvek irtására pedig - de csak a fertőzés megjelenésekor - Pirimor 50 DP alkalmazható. Annak ellenére, hogy júliusban a gyep gyorsan nő, ne nyírjuk túl gyakran. Végezzük el viszont a rózsák metszését. -r­Alig akad olyan házikert, amely­ben ne találnánk néhány sor málnát. Közkedvelt gyümölcs, amelynek sokféle betegsége, kártevője van. A málna védelmében a termés betakarítása után van egy fontos mozzanat, amit feltétlenül el kell vé­geznünk, s mellyel minden vegyszer használata nélkül nagyon sokat tu­dunk tenni a következő évi termés növény-egészségügyi állapota ér­dekében. Ez a beavatkozás a málna nyári metszése. A málnát tulajdonképpen két al­kalommal kell metszeni. Az első a málna ritkító metszése, a másik a termővesszök visszametszése. A ritkító metszést nyáron, közvetle­nül a szüret után végezzük. A szüret végére a málnasorok tömöttekké válnak, s többnyire hosszú ideje nem részesültek növényvédelem­ben sem. A ritkító metszést a felada­tukat teljesítő, letermett termóvesz- szők eltávolításával kell kezdeni. Ezeket a talaj felszínén metsszük el. Ezután következik a zöldsarjak ritkí­tása. A tapasztalatok alapján négy­zetméterenként kb. 5-6 termővesz- szőt hagyjunk meg. A felesleges zöld sarjak közül először a sérült, beteg és a gyengén fejlett vékony sarjakat ritkítsuk ki. A termővesszök eltávolításánál ügyeljünk arra, hogy a kívánatosnál több termóvesszőt ne hagyjunk meg, mert az ültetvé­nyünk elsűrűsödik. A több termő­vesszőn sem fog arányosan több termöhajtás kifejlődni. A letermett vesszők eltávolítása és a sarjak ritkítása után a nyesedé- ket égessük el, mert kisebb-na- gyobb mértékben bizonyosan fertő­zöttek. A sarjak ritkításánál még fi­gyelembe kell vennünk azt, hogy az idősebb málnaültetvények (a kb. 5-6 évesek, s idősebbek) gyakran leromlanak. Ez, az egészségügyi okokon túl annak a következménye is, hogy gyökérzetük elöregszik, s már nem képes a termővesszők és a tősarjak víz- és tápanyagellátásá­ról gondoskodni. Ezért fontos, hogy az ültetvény 4-5. évétől a ritkításkor mindig részesítsük előnyben a gyö- kérsarjakat a tősarjakkal szemben. A gyökérsarjakon új, önálló gyökér­zet fejlődik, ezért életképesebbek. A letermett vesszők alapi rügyeiből fejlődő tősarjak csak képződési he­lyük és a talajfelszín között, korláto­zott területen képezhetnek gyér új gyökérzetet. A málna ritkító metszé­sét a sarjak karóhoz kötése, az iker­huzalos támrendszer alkalmazása esetén azok huzal közé igazítása kövesse. Ez nagyban megközelíti a szüret utáni növényvédelmet és a talajmunkákat. Miklós Dénes kertészmérnök Háztáji zöldségtermesztés és öntözés | Gazdagon elágazó karógyökere van a salátának. A tápanyagot és a vizet egész vegetációs ideje alatt igényli. Lombfelülete nagy, tekinté­lyes mennyiségű vizet párologtat el, ha szabadföldön termesztjük. Csak száraz, meleg időjárás esetén, köz­vetlenül a fejesedést megelőző idő­szakban öntözzük. Ez a puha és a laza fejek kialakulását segíti. Ha azonban magot akarunk termelni, akkor a magszárba szökkenés és a virágzás idején kapjon bőségesen vizet. A gumós zeller szintén vízigé­nyes növény. Meghálálja az állandó, rendszeres locsolást; tenyészideje alatt 12-14 esetben kapjon kiadós öntözést. Ha babot termelünk, szintén ve­gyük figyelembe, hogy sekélyen gyökerezik, bár a jó mélyen művelt talajban a gyökerek a 100cm-t is. elérhetik. Érzékeny a túlöntözésre, ezért gyakrabban és kisebb mennyi­ségben jusson nedvességhez. Fő­leg a virágzás után kapjon vizet, ui. a korábbi gyakori öntözések gyenge virágkötéshez vezetnek. A legtöbb vizet a karósbab szereti. Mélyebbre hatolnak a borsó ka­rógyökerei. Közvetlenül a virágzás megkezdése előtt öntözzük, majd a hüvelyképzést követően. A bimbó­fejlődéskor kapott víz hatására le­rúgja a fejlődő virágkezdeményeket, virágokat. Kényes a túlöntözésre, ilyenkor halványzöld vagy sárga le­veleket növeszt. A spenót (paraj) gyökérzete a könnyen kiszáradó felső talajré­tegben fejlődik, s kb. 30 cm-re hatol. Gyakrabban, kevés vízzel locsoljuk. Óvatosan, sekélyen kapáljuk. Szá­raz időben a növény hamarosan magba szökken. Nyári és őszi ve­téskor már a magvak földbe kerülé­sekor kapjon vizet, különben nem jól csírázik. A retket köztesként is termelik, de a főnövénytől eltérő vízigénye miatt legcélszerűbb az egykultúrás termesztése. A hónapos retek gyö­kerei 20-30 cm hosszúra nőnek. Ha a talaj felső rétege viszonylag szá­raz, akkor már a magvetéstől kezd­ve rendszeres nedvességutánpót­lást igényel. Kellő mennyiségű víz hiányában fejlődése megakad, elfá- sodik, sokak által kedvelt íze meg­romlik. Legalább 4-5 naponként ke­vés vízzel rendszeresen öntözzük. A hosszabb vegetációs idejű nyári, őszi és téli fajták gyökérzete mé­lyebbre hatol, Így jobban átvészelik a szárazságot. Rossz vízfelvevök, de azzal gaz­daságosan bánó növények csoport­jába tartoznak a hagymafélék. Las­san növő, rövid gyökérzetük van, levélzetük kevés vizet párologtat, így kevesebbet is fogyasztanak, mégis jó nedvességviszonyokat Igé­nyelnek. A vöröshagymának főként ta­vasszal nagy a vízigénye. A hagy­mák kifejlődése után a növénynek inkább száraz melegre van szüksé­ge ahhoz, hogy jól beérjen. Dr. Juhász Árpád Permetezzen szakszerűen! A hétvégi és családi házak kertjeiben tevékenykedők többnyire kevés tapaszta­lattal rendelkeznek, hiányosak a szakis­mereteik és sokszor nem veszik figyelem­be, hogy a kertészkedés külön szakma. Fogásait, módszereit tudni és érteni kell. A környezet szennyezése, a túlzott és gyakran felesleges vegyszer- és műtrá- gyahasználat sürgetően figyelmeztet az egészséget védő szabályok megtartásá­ra. Járvány esetén a biokertben is szük­séges lehet a vegyszerek használata, ezért feltétlenül tudnunk kell, hogyan dol­gozzunk szakszerűen. MEGFONTOLTAN ÉS ÉSSZERŰEN A vegyszeres növényvédelem mindig csak kiegészítője legyen az egyéb nö­vényvédelmi munkáknak. Nem ajánlatos a hanyagság, figyelmetlenség okozta kárt fokozott vegyszerhasználattal helyre­hozni. Kemény vizet, így meszes forrás- vagy kútvizet permetlé készítéséhez ne hasz­náljunk, mert a hatóanyagot vagy annak egy részét megkötheti. A víz keménységé­nek megállapítására káliszappant hasz­nálhatunk oly módon, hogy átlátszó üveg­edénybe vizet öntünk, és abban kevés káliszappant oldunk fel. A lágyvíz a káli­szappan oldódása után átlátszó, tiszta marad. Kemény vízben rosszul oldódik, amit az oldatban látható pelyhes kicsapó­dás mutat. Ezt a vizet előzetesen lágyíta­nunk kell, 100 literenként 5-6 dekagramm mosószóda (ammóniákszóda) vagy trisó hozzáadásával. Csak ha feltétlenül szükséges, akkor használunk a kiskertben gyomirtó szere­ket! A talajélet és növényeink kímélése érdekében inkább kapáljunk vagy moto­ros géppel irtsuk a gyomot. Kedvező hatású a talajtakarás is ellenük, valamint a rendszeresen kaszált természetes gyeptakaró. A termőhely és a fajták megválasztása is igen sokat segít abban, hogy mérsékel­jük a vegyszerhasználatot. CSAK MOSAKODÁS UTÁN A várt hatás érdekében a permetlevet mindig a bekeverés napján használjuk fel. Még jobb, ha erre 1,5-2 órán belül sor kerül, mert akkor bizonyos, hogy a ható­anyag nem gyengül. A munka után a gé­pet tisztisuk meg, mossuk ki. A használt edényeket is alapos tisztítás után tegyük állandó helyükre. Permetezéskor általá­ban mérgező anyagokkal dolgozunk, ezért étkezni és dohányozni kizárólag csak munkaszünetben, alapos arc- és kézmosás, illetve ivóvízzel végzett száj­öblítés után szabad. A tisztálkodáshoz folyó vizet, külön szappant, külön köröm­kefét és csak erre a célra tartott tiszta törülközőt használjunk. Munka után ala­pos tisztálkodás és ruhaváltás szüksé­ges. Testünk, bőrünk a tömény szerrel, sem pedig a felhígított permetlével ne érintkezzen; ha ez bekövetkezne; azonnal folyóvízzel és szappannal mossuk meg a szennyezett felületet. A szeszesital fo­gyasztás permetezés közben tilos! A mér­gező szerrel kezelt területen jól láthatóan helyezzünk el „Vigyázat méreggel per­metezve!“ feliratú táblát. A vizek és vizforrások környezetében a növényvédő szereket csak a parttól előírt távolságok megtartásával szabad felhasználni. A növénytermelés számára hasznos élő szervezetek puszítása tilos! LÁDÁBAN VAGY SZEKRÉNYBEN A növényvédő szereknek készítsünk kulccsal, lakattal zárható ládát vagy szek­rényt, ahová gyerekek, tájékozatlan fel­nőttek stb. nem nyúlhatnak be. A szereket sohase vegyük ki eredeti csomagolásuk­ból. Számos halállal végződő mérgezés oka volt az, hogy üdítóitalos, sörös, boros, pálinkás üvegbe öntötték a vegyszert. A tűz- és robbanásveszélyes szereket biztonságos körülmények között, meleg­től, működő fűtőtesttől távol helyezzük el tároljuk. Ha az élelmezés-egészségügyi várakozási időket be is tartjuk, a termést akkor se fogyasszuk mosás nélkül! Magyar Mezőgazdaság A GYÜMÖLCSFÁK KEZELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES PERMETMENNYISÉG LITERBEN A korona A korona szélessége méterben méterben 1-2 3-4 5-6 7-8 9-10 11-12 7 _ _ _ _ _ 24 6­­­­18 21 5-•­­12 15 17 4­6 8 10 12 14 3 3 4,5 6 7,5 9 10,5 2 2 3 4 5­­1 1 1,5­­­­Sokak által a legjobbnak, leg- legegészségesebbnek tartott sövényrózsafajta a „Queen Eli- sabeth“. Nagy, illatos rózsaszí­nű virágai nagyon szép kont­rasztot alkotnak a dúsan zöldel­lő lombbal, pázsittal. Erőteljes növekedésű fajta, magassága meghaladja a 150 cm-t. Folyó­méterenként 3 tövet ültessünk. Ha viszont különösen telt sö­vényt szeretnénk kapni, akkor folyóméterenként két sorban 6 tövet telepítsünk. y 4 a máin» nyári mpfQ7PQP

Next

/
Thumbnails
Contents