Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-25 / 39. szám

Szeptember utolsó hetének napi középhömérsékletei tájainkon: az átlagos 14,4, a legmelegebb 22,3, a leghidegebb 7,6 Celsius-fok. A hét nevezetes napja - szeptember 29-e - Szent Mihály, ki a gonosz elleni küzdelem és győzelem jelképe. Több hiedelem és szokás is fűződik ehhez a naphoz. (Szent Mihály-nap után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák. Szent Mihály után nem szabad a nagykabátot otthon hagyni, ha kimegyünk a mezőre.) Régente általában ezen a napon hajtották be az állatokat a legelőről, végezték a számadást, a pásztorok fogadását. Korábban Európa- szerte ezt a napot tekintették pásztorünnepnek. Október 1 -jén pedig (Hedvig napján) már istállózták az állatokat. A gyümölcsösben ilyentájt már csak kevés betakarítanivaló akad. Kivétel csak néhány késői fajta, s persze a dió és a mandula. Sok helyütt még ma is azt tartják, hogy minél jobban verik a diófát, az jövőre annál több termést hoz. Aki még mindig ezt vallaná, az'gyorsan felejtse el, ugyanis így a jövő évi termésrügyeket károsítjuk, s éppen ellenkező hatást érünk el. Ha a dió zöld héját nem tudjuk leválasztani, akkor kissé nedvesítsük meg, majd tegyük azokat fóliazsákba, ahol 2-3 napig füllesztjük. A mandula szedéséhez csak akkor fogjunk hozzá, ha annak zöld héja már felrepedt. Már most lássunk hozzá az őszi talajforgatáshoz. A gyümölcsös­ben erre 2-3 évente kerüljön sor. Az ásással, talajforgatással egybekötve juttassunk ki négyzetméterenként 5-10 kg szerves trá­gyát, komposztot. Ezek hiányában műtrágyát is alkalmazhatunk. Az idősebb fák köré egyedenként dolgozzuk be 1-2 kg vegyes műtrá­gyát. A cserjék köré műtrágyából 400-500 gramm elegendő. Forgassuk meg a komposzthalmot, keverjünk hozzá némi N- tartalmú műtrágyát, így az érés meggyorsul. Szedjük le a fákról és semmisítsük meg a régi hemyófogó öveket, de egyúttal készítsünk újakat, melyekkel a nagy és a kis téli araszoló szárnyatlan nőstényeit fogdoshatjuk össze. Szerezzünk be bordói port, melyet lombhulláskor a gombák és a baktériumok áttelelő stádiumai ellen alkalmazhatunk sikerrel. A szőlőben folytatódik a szüret, de sokaknál már erjed a must. Ügyeljünk rá, hogy erjedéskor pincénk levegőjének hőmérséklete 15-18 Celsius-fokos legyen. Vigyázzunk, hogy e folyamat közben a must hőfoka ne emelkedjen 28 fok fölé, mert akkor tejsavas (!) erjedés lép fel, s ez bizony tönkreteheti egész évi munkánk eredmé­nyét. A pince hőmérsékletét szellőztetéssel, a mustét átfejtéssel szabályozhatjuk. A nagy bogyójú, vastag héjú csemegeszőlőt érdemes befözni. A megmosott szemeket tegyük tiszta üvegekbe, s öntsük le 40-50 dkg/liter töménységű cukoroldatból főzött, habjától megszűrt szirup­pal. A befőtthöz literenként adjunk 0,5 gramm szalicilt. Szeptember végén a hajnali órákban már erős lehűlés, talajmenti fagy is várható, ezért a zöldségeskertben készüljünk fel a védeke­zésre. A karfiol rózsáira törjünk rá néhány levelet, s így akár a -3 Celsius-fokra történő lehűléstől is megvédhetjük. Eljött a karós bab, a másodveteményú vörös káposzta, a halvá­nyító zeller betakarításának ideje, szedhetjük a feketegyökeret is. A burgonyát száraz időben szedjük fel, a nedves gumók - elraktá­rozva - ugyanis hamar rothadásnak indulnak. A spenótnak még ilyenkor is szüksége van heti 15-20, a csemege- kukoricának 30-40 mm-nyi vízre. Díszfáink, díszcserjéink körül is ássuk fel a talajt, s dolgozzunk be köréjük szerves tárgyát, komposztot. A gyepnek is szüksége van tápanyag-utánpótlásra, ezért vékonyan szórjuk be komposzttal, trá­gyával. A még díszelő virágainkat fóliatakarással óvhatjuk meg a korai fagyoktól. -r­A tartós must titka 92. IX. 25. A must biológiai és táplálkozási szempontból egyaránt értékes ital, elsősorban cukor-, vitamin- és ma­gas aminosav-tartalma miatt. Készítsünk minél tisztább, erje­désmentes mustot. Ehhez egészsé­ges, közepesen érett (14-15 must­fokú), savasabb (8-9 g/liter), lehető­leg illatos szóló (Csabagyöngye, Po­zsonyi fehér) szükséges. A szőlőt tiszta vagy 1 %-os kénessavas víz­zel (10 liter vizet egy kevéske borkö- vagy citromsavval megsavanyítunk és feloldunk benne 10 dkg borként) megmossuk, utána leszikkasztjuk. Ezt követi a zúzás-bogyózás és a cefrézés (100 kg/2 dkg borkén). Ha kénsavas vízzel mostuk a szőlőt, a cefrét nem kell kénezni. A feldol­gozás legyen gyors, a sajtolás kímé­letes. A mustot 48 óráig hűtőszekrény­ben hagyjuk ülepedni, ezután a tisz­ta mustot az üledékről fejtsük le. Hasonló eredményt kapunk, ha 100 literenként 10 dkg bentonitot (Neo- der, NaCalitot) keverünk a mustba és 48 óráig hűvös helyen állni hagy­juk, majd a tiszta mustot elválasztjuk az üledéktől. A házi fogyasztásra szánt must kémiai tartósítószere a benzoesa- vas nátrium (literenként 1,5 g). A tar­tósítószert előbb kevés mustban gondosan feloldjuk, majd a mustba keverjük. A tartósított mustot hűvös, erjedéstől távoli helyen tároljuk. El­fokon, ellenőrzött légtérben (6 % C02 és 3 % O) ugyancsak tárolható. Fája középerős növekedésű, 20 % -kai kisebb, mint a Golden Delicio- usé; koronája kúpos, vízszintes és ferdén felálló vázágakkal. Virágrü­gyek egy- és többéves részeken egyaránt fejlődnek. Az első években mérsékelten kell metszeni, csupán a legfontosabb korrekciókra szorít­kozva. A termő években következe­tes termörész-megújítás szükséges: a 3-4 éves ágakat kell eltávolítani. Ügyelni kell arra, hogy a bőséges terméssel együtt évente gazdagon berakódjon virágrügyekkel. Még kevés tapasztalatunk van a Nyugat-Európában divatos alma­fajtákkal. A kísérleti ültetvényekben éppen csak termőre fordultak a fák. A Gala kitűnő ízű, ám viszonylag nehezen termeszthető fajta, mely­tartására előnyös a pórusmentes, tiszta edény (pl. üvegballon), de gondosan kimosott fahordóban is tartható. A tárolóedényt célszerű to­tyogóval bedugni, ami jelzi az eset­leges erjedést. Fontos, hogy minden hónapban fejtsük le a mustot a ke­letkezett üledékről. A palackban történő pasztőrözés­kor a mustot gondosan kitisztított palackokba töltjük úgy, hogy a must és a dugó között 3-4 cm légteret hagyunk. A dugót zsineggel (gyógy­szerészkötés) lekötjük. A palackokat vízfürdőben 70-75 C-fokig hevítjük, s 20 percig a kezelési hőmérsékle­ten tartjuk. Ezután asztalra téve hűl­ni hagyjuk és a dugóbiztosításokat eltávolítjuk. A melegen történő palackozáskor a mustot edényben 70-75 C-fokra melegítjük és ezen a hőfokon töltjük. A ledugaszolt palackokat egy éjsza­kán át melegen tartjuk (száraz dunsztolás). A palackozott mustot fogyasztásig pincehídeg helyen, sö­tétben, fektetve tároljuk. A hideg úton, konzerváló vegy­szerek nélkül történő tartósítás igen jó módszere a mustszörp készítése. A jól megtisztított mustba literen­ként 1,20 kg kristálycukrot és 1 dkg borkő- vagy citromsavat 20 C-fokon, gondos kevergetés mellett felol­dunk. A mustot palackozzuk. A mustszörp szódával - ízlés szerint hígítva - igen kellemes ital. K. Sz. építmények (I) A képeinken látható kerti épít­mények rendszerint munkaigé­nyesek, de elkészítésük általá­ban nem igényel túl sok anyagot, így pénzt sem. Kezdjük mindjárt néhány épített virágággyal. A kör alakú építményt különböző anyagból készíthetjük el, attól függően, hogy mihez sikerül ol­csón, akár hulladékanyagként is hozzájutni. A legegyszerűbb a kb. 40-50 cm hosszúságú, nagyjából egyforma keresztmet­szetű rönkfákkal bánni (1). Az oszlopoknak kb. a felét süllyesz- szük a talajba lyukfúróval vagy körben kiásva a földet. A faanya­got előbb áztassuk be fakonzer­váló oldatban (pl. Xylamonba). Különösen nagy alapozásra a terméskőből (2) vagy téglából készült virágágykeretnek sincs szüksége (3). Körülbelül 25 cm mély alapot ássunk ki a talajban, aljára szórjunk vékony réteg zú­zott követ, majd cementhabarcs­ba ágyazva építsük fel a sze­gélyfalazatot. A tégla alá 1-2 cm-rel a talajszint fölé érő be­tonalapot tegyünk, (folytatjuk) nek tulajdonságait külföldi vizsgála­tokból ismerjük. A gyümölcs közepes vagy kicsi, átlagos tömege 130 g. Gömbölyded, a kocsány felőli oldala lapított, a csésze oldala tompa, széles. Ako- csány 25-30 mm hosszú, mélyen ülő, hosszan kiálló. A héj közepesen vastag, kemény, száraz, sima, nyo­másra nem érzékeny. Alapszíne halványsárga, felülete 50-60 %-ban égő pirossal márványozott, néha kissé szürkésbamán rozsdásodó. A gyümölcshús sárga, kemény, roppanó, lédús, édes, zamatos, friss fogyasztásra való. Csekély a savtar­talma, feldolgozásra alkalmatlan. Szárazanyag-tartalma 15,9 %, cu­kortartalma 12 %, összes sava 3,1 g/l; 100 grammonként 4,8 mg C- vitamint mértek a gyümölcsben. Normál tárolóban február közepéig, végéig tartható el, azonban januártól már erőteljes a savak lebomlása. Ritka nála az élettani károsodás, a keserűfoltosság vagy a héj- és húsbamulás. Hútótárolóban, 0-1 C­A gyümölcs méretét hozarrrsza- bályozó metszéssel javíthatjuk. A Gala karcsúorsónak vagy sza­badorsónak nevelhető. Jó talajon M9, közepesen M26, könnyű talajo­kon MM 106 alany ajánlható. A fajta diploíd; a Golden Delicious-szel egyszerre virágzik. Jó porzófajtái a Jonatán, a Gloster, az ELstar, a Golden Delicious, az Idared és a Spartan. Korán termőre fordul, jó termőhelyen kiegyenlítetten és bő­ven terem. Hozama a Goldenével azonos, ám a Gala értékesebb. Az eddigi ismeretek szerint több mele­get, levegős, tápanyagban gazdag talajt kíván, különben gyümölcse ap­ró marad. Mintegy tíz nappal a Golden előtt, szeptember végén szedésre érett: a gyümölcsök egyesével, néha für­tökben állnak. A lomb és a termés varasodásra érzékeny, a liszthar­matra viszont alig. Virága viszonylag jól túri a kései fagyokat, a fa közepe­sen fagy érzékeny. A Kertészet és Szőlészet nyomán tgyes gyümölcsfajok ■Környezeti iáén vöt (D Örvendetes, hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének néhány hektáros gyümölcsöst tele­píteni. A megvalósítás szempontjá­ból nagyon fontos, hogy az ülteten­dő gyümölcsfajok, fajták környezeti igényeit megismerjük. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk, ak­kor lesz csak igazán jó a termés, ha az adott faj, fajta a számára biztosít­ható legkedvezőbb feltételek közé kerül. Az alma a nyirkos, párás, vi­szonylag hűvösebb fekvésű helye­ket kedveli: bőséges és egyenlete­sen megosztó csapadékot kíván. Fényigénye határozott, az árnyékot nem kedveli. Ne ültessük száraz helyekre. Különösen ott érzi rosszul magát, ahol a nedvességhiány mel­lett meleg is van. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat is erősen károsítja. Évi csapadékigénye 700-800 mm. A téli fagyoktól csak ritkán szenved; tavaszi virágzás kö­rüli fagykár viszont előfordulhat. A jó minőségű homokon és jó szerkeze­tű, középkötött talajokon terem a legjobban. Szereti az eléggé nyir­kos és meleg, meszes, humuszos, vízáteresztő talajokat. Fontos a ta­lajvíz szintjének állása is. A vad alanyon álló almafák az 1-1,5 m mélységben lévő talajvizet még elviselik. Törpe alanyon viszont az 1,5 m mélységű talajvízállás mellett is szépen fejlődik. Almát sík- és dombvidéken egyaránt termeszthe­tünk. A körte egyike a leginkább víz­és höigényes gyümölcsfajoknak. Minden tekintetben igényesebb, mint az alma. Széljárta helyekre ne telepítsük. A talajban is válogatós; a középkötött, mélyrétegű, meleg, nyirkos, de vízáteresztő helyeken érzi jól magát. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek, mint a vad alanyba oltottak. Szereti, ha a talajvíz 2-3 m körüli, de az 1,5-1,2 méteres talajvjzszint sem károsítja. A körte a téli fagyoktól és főleg februárban a tartósan -20 Cel­sius-fok alatti hőmérsékletektől ká­rosodik. A nagyon meszes, száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. A cseresznye a meleg, napos, nem túl párás, eléggé, de nem túl­zottan csapadékos területek gyü­mölcsfája. Rügyei és vesszői a -22-24 Celsius-foknál hidegebb teleken károsodhatnak. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. Kedveli a jó minőségű, tápanyagban és humuszban gazdag, mély rétegű, jó ázerkezetú, középkötött talajokat. Elégséges mészellátottságot kíván. Nem érzi jól magát a száraz és a hideg, kötött talajokon. Az egyik legigénytelenebb gyü­mölcsfajunk a meggy. Teleinket jól bírja, s a tavaszi utófagyok is vi­szonylag kevéssé károsítják. A nyári forróságot jól elviseli, s a hűvösebb, de a nem túl nyirkos fekvésekben is jól díszük. Talajban sem válogatós, a sekélyebb termőrétegben is jól fejlődik. Mészigénye nagy, mész- szegény talajban rövid életű. A ma­gas altalajvizet is elviseli. Miklós Dénes kertészmérnök Gala: a jövő almája?

Next

/
Thumbnails
Contents