Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-25 / 39. szám

Vége a nyárnak, ilyenkor a háziasszonyok igye­keznek kamráikat mindenféle jóval megtölteni. Nekik szeretnénk segíteni néhány szokatlan ételíze­sítővel, amelyeket bárki elkészíthet. Receptjeinket úgy válogattuk össze a világsajtóból, hogy ne tartalmazzanak tartósító vegyszereket. Reméljük, olvasóink közül sokan megpróbálkoznak az újdon­ságokkal és örömet szereznek a családnak az új ízekkel. PETREZSELYEMMEL ÉS KAPORRAL ÍZESÍTETT ECET Egy-két szál kaprot és petre­zselyemzöldet leöblítünk, lecse­pegtetünk, illetve papírszalvétá­val megszárítunk. Ezután cérná­val összekötjük és felfüggesztve két napon át szárítjuk. Tegyünk egy üvegbe 10-10 szem feles borsot és borókaszemet, a meg­szárított petrezselyemzöldet és kaprot, öntsünk rá 100 ml ece­tet, 400 mt száraz sherryt és keverjük össze. Az üveget zár­juk le és öt napon át érleljük az ízesített ecetet. Ezután szűrjük le és töltsük karaffába. Felhasználható: uborkasalátá­ba, halételekre, zöldségsalá­tákra. BAZSALIKOMMAL ÉS GOMBÁVAL ÍZESÍTETT OLAJ Vágjunk szét hosszában egy vaníliarudat, egy csík fahéjat törjünk össze kevés ánizzsal, mindezt helyezzük el egy tiszta üvegben. Keverjünk el 200 ml gint 200 ml vízzel és 100 ml ecettel, töltsük az üvegbe a fű­szerkeverékhez. Lezárva öt na­pig érleljük, ezután leszűrjük, üvegkorsóba töltjük. Kitűnő ételízesítő például pa­radicsomlevesbe, mártásokba, vadasételekbe, salátákba. HAGYMÁVAL, BORSSAL, OLIVABOGYÓVAL ÍZESÍTETT ECET Hámozzunk meg három ki­sebb vöröshagymát, szeleteljük szét hosszában nyolcadokra, helyezzük befőttesüvegbe. Ad­junk hozzá néhány szem fekete borsot, pár olivabogyót. Kever­jünk össze 100 ml ecetet 400 ml szőlőborral, töltsük az üvegbe, öt nap múlva szűrjük le, az ízesített ecetet töltsük karaffába. Felhasználhatjuk darált hú­sokból készült ételekhez, pá­cokba, vadashúshoz, hüvelyes ételek ízesítésére. ROZMARINGGAL ÉS CSÍPŐS­PAPRIKÁVAL ÍZESÍTETT OLAJ Mossunk meg két ág rozma­ringot, szárítsuk felfüggesztve két napig. Négy darab kisebb csípőspapríkából távolítsuk el a magot, szeleteljük fel. Helyez­zük a paprikát, rozmaringot 10 szem egész fekete borssal be­főttesüvegbe, öntsük le fél liter napraforgóolajjal. Az üveget le­zárva tíz napig érleljük az olajat. Ezután leszűrjük és tiszta üveg­ben tároljuk. Az ízesített olajat grillezett húsokra, páclevekbe, salátaöntetként használjuk. BAZSALIKOMMAL ÉS GOM­BÁVAL ÍZESÍTETT OLAJ Mossunk meg 8 bazsalikom- levelet, csepegtessük le és szá­rítsuk két napig. 20 dkg gombát (lehet szárított is) áztassunk be éjszakára 100 ml sherrybe. Ezu­tán a gombát öblítsük le és szal­véta közt szárítsuk meg. A ba­zsalikomot és gombát üvegbe helyezzük, felöntjük fél liter szó­jaolajjal. Lezárva 2-3 napig ér­leljük. Felhasználása: húsok tartósítá­sához, pácokba, salátaöntethez. ­FONTOS JÓ TANÁCS: Az ízesített eceteket, olajokat érleléskor napra vagy fűtőtest közelébe helyezzük! Lefejtve vi­szont - főleg az olajokat - sötét és hűvös helyen tároljuk. A fel­bontott üvegek tartalmát rövid időn belül használjuk el, mivel hamar megromlik. Ennélfogva nem érdemes nagyobb mennyi­ségű ízesítőt készíteni egyszeri alkalommal. MÉZES BOR Helyezzünk nagy befőttesü­vegbe 250 g jól megmosott fe­kete szőlőt, töltsünk rá negyed liter fehér bort, 250 g akácmé­zet, 100 g kandírozott cukrot és 7 dl fehér rumot. Jól lezárva legalább nyolc napig érleljük. SAJTOK ZÖLDBEN A sajtok nem száradnak ki, hosszabb ideig frissen tárolha­tók, ha zöld levélbe csomagoljuk őket. Mutatós dísze is a terített asztalnak. Képünkön is látható egy ilyen étvágygerjesztő sajt­csomag. Erre a célra a legmeg­felelőbb a szőlő- és szelídgesz- tenye-levél. Ügyeljünk arra, hogy a leveleken ne legyen per­metezőszer, amely még alapos mosással, öblítéssel sem távo­lítható el. A megfelelő méretű levélbe csomagolt sajtot kössük át vékony zsineggel és hűvös helyen tároljuk. Az üde zöld le­velek tálaláskor a tálcát helyet­tesítik. Éléskamrám ékessége Az általánosan ismert és használt tartósítószerek nélkül tartósíthatunk gyümölcsöt, zöldséget, készíthetünk mustokat, ízesített eceteket, olajokat télire. Talán éppen a következő recep­tek egyike lesz az, amit a jövőben jó szívvel ajánlunk ismerőse­inknek. KARFIOL ECETBEN Hozzávalók: 1,5 kg karfiol 5 dl bor- vagy gyümölcsecet, 5 dl' víz, 2 db csípóspaprika, 2 evő­kanál só, 2 evőkanál cukor. A karfiolt gondosan megtisz­títjuk a leveleitől és a torzsájától, arányosan egyenlő nagyságú rózsákra szedjük. Langyos, többször is váltott vízben áztat­juk, hogy az esetlegesen meg­búvó rovaroktól megszabadul­junk. A karfiolt szűrön lecsöpög- tetjük és enyhén sós, forrásban levő vízbe tesszük. Az újrafor- rástól számítva 10 percig főzzük. Szitán újra lecsöpögtetjük, utána tiszta, gőzzel sterilizált üvegekbe rakjuk. Vízbe ecetet, cukrot, sót •keverünk, ezt a salátalevet fel­forraljuk, ízlés szerint csípős­paprika karikákat vágunk. Még forrón ráöntjük az üvegekbe he­lyezett karfiolra. Az üveget lég­mentesen lezárjuk, gőzölőfazék­ban a lé gyöngyözésétől kezdve 20 percig sterilizáljuk, ezután a fazékban hagyjuk kihűlni. KETCHUP Hozzávalók: 2 kg érett para­dicsom, 2 gerezd fokhagyma, 5 dkg cukor, 1 evőkanál fran­cia mustár, 1 mokkáskanál őrölt fahéj, 1 mokkáskanál őrölt fekete bors, fél mokkás­kanál curry por, 4 evőkanál 10 %-os ecet, kevés só. A paradicsomokat megmos­suk, közepét eltávolítjuk, felda­raboljuk. Nagy lábasban, kis lán­gon, állandó keverés mellett tel­jesen szétfözzük a paradicso­mot. Ezután szitán keresztül át- passzírozzuk. A pürébe keverjük a péppé zúzott fokhagymát, mustárt, cukrot és a többi fű­szert. Ezután a masszát sűrűre főzzük. Legvégül ecettel és só­val ízesítjük a paradicsomot, még egyszer állandó kevergetés mellett felforraljuk, majd kis üve­gekbe töltjük és ledugaszoljuk. Gőzölőfazékban fél-háromne­gyed óráig sterilizáljuk. Az üve­geket a fazékban hagyjuk ki­hűlni. PARADICSOMLÉ 2 kg érett paradicsomhoz 1 csokor friss zellerlevél, 1 mokkáskanál só, csipetnyi tört fekete bors, Jds vörös­hagyma. A megmosott paradicsomot megtisztítjuk a közepétől, hibás részeitől. Paradicsompasszíro- zón áttörjük, esetleg mixerrel összezúzzuk és szitán átnyom­juk. A paradicsomlevet lábasba helyezzük, hozzáadjuk a tiszta zellerlevelet, az egész vörös­hagymát, a fűszereket. Kis lán­gon, állandó keverés mellett fel­forraljuk. A zellerlevelet és hagy­mát kis szűrő segítségével kiha­lásszuk. A forró paradicsomlevet steril üvegekbe töltjük, leduga­szoljuk és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni szobahőmérsék­letre. A paradicsomlevet zellerle­vélen kívül ízesíthetjük petrezse­lyemzölddel, kaporral, fokhagy­mával, gyömbérrel, édeskö­ménnyel. Hogyan őrizhetnénk meg a hosz- szú téli hónapokra a nyár és az ősz terméseinek vitaminállományát, méghozzá minden tartósítószer és hőkezelés nélkül (közismert tény ugyanis, hogy a hőkezelés során a vitaminok tekintélyes hányada el­bomlik)?- Szárítással! - vágnák rá bizo­nyára nagyanyáink, mert az ő koruk­ban bizony igencsak divatos volt az említett energiatakarékos, egészsé­ges konzerváló mód, melynek során a gyümölcs- és a zöldségfélék tápér­téke alig valamelyest csökkent a frissen szedetthez képest. Vegyszerekkel alaposan mérge­zett világunkban jól jön egy olyan tartósítóeljárás, mely során nem használunk semmiféle konzerváló­szert. Szárítóládát odahaza, saját kezű­leg is készíthetünk (1. ábra). Ebben ugyan nem tudjuk oly pontosan sza­bályozni a hőmérsékletet, mint a vil­lannyal melegítettekben, de rendkí­vüli előnye az olcsóság. A rajzunkon látható láda szélessége 100, hossza 140 centiméter. Magassága 16 cen­timéter, belső mélysége ennél vala­melyest kevesebb, mert a hőszige­telés érdekében fenekét legalább 2 cm vastag polisztirén (sztiropor) lappal kell szigetelnünk. Fedele léc­keret, erre PVC-fóliát feszítünk (ha erősebb lécből barkácsoljuk a kere­tet, a 2 mm-es üveglap is megfelel). Mint 2. ábránkon is látható, szárí­tóládánknak ferde támasztékot kell készítenünk, hogy minél egyenlete­sebben és hatékonyabban befogja a napsugarakat.- A fedelet szárítás közben csúsztassuk kissé le (kb. 3-4 centiméternyit), hogy a levegő átáramolhasson rajta és eltávolítsa a szárítás közben felszabaduló ned­vességet. Szárítónkban a külső hőmérsék­lettől függően - 55-65 Celsius fokra hévül fel a légtér, s ez vetekszik a legjobb elektromos szárítók belső hőmérsékletével. A belső meleget a fedél le-fel mozgatásával szabá­lyozni is tudjuk. A szárítóban télire eltett alma haj­lamos arra (de a többi gyümölcs- és főzelékféle zöme is), hogy a nappal melegített ládában megbámuljon. Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy áttetsző fólia helyett fekete fóliát fe­szítünk a léckeretre. Ezzel ugyan némileg csökken a hőmérséklet, de kivédhető a fent említett jelenség. A ládába tett gyümölcs kívül-belül legyen ép, egészséges. Ha perme­tezve volt, mossuk és szárítsuk meg, s csak ezután tegyük a szárító­ba. Mennyi ideig tart a szárítás fo­lyamata? Ez a gyümölcs fajtájától és nagyságától függ, átlagban (napsü­téses őszi napokat feltételezve) mintegy 4-5 napig. Végezetül: ládánk gyógynövé­nyek dehidrálására is alkalmas. 1992. IX. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents