Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-18 / 38. szám

B Vasárnap Sz eptember második felében az átlagos napi középhömérséklet 15,9, a legmelegebb 21,6, a leghidegebb pedig 9,7 Celsius-fok. E hónap 24. napján emlékezünk Szent Gellértre. Gellért velencei bencés szerzetes (később Csanádi püspök) volt, akit Szent István királyunk fia, Imre herceg mellé nevelőnek fogadott. Vatta pogány lázadói 1046-ban a később róla elnevezett budai hegyről a mélybe taszították. Lovagkirályunk - László - idejében avatták szentté. Tovább folytatjuk a gyümölcsfa-telepítési előkészületeket. A már korábban kiásott gödrök aljába tegyünk 15-20 kg érett trágyát vagy komposztot, 6-8 kg tőzeggel kevert sertéstrágyát (helyette alkalmazhatunk nyúl-, baromfi- és galambtrágyát is). A szakirodalom szerint ajánlatos foszfát- és káliumtartalmú műtrágyát is kijuttatni. A gyümölcscserjéknek valamivel kevesebb, 5-6 kg istálló-, 3-4 kg fekáltrágyát, s az említett műtrágyákból 0,5-0,5 kg-ot adjunk. Ezután a gödör körül felkupacolt földet húzzuk vissza. Még mindig aktuális az alma- és a körtefák kaliforniai pajzstetű és a varasodás elleni védelme. Ha a gyümölcsfáink alatt lehullott lombot találunk, akkor ezeket gereblyézzük össze és semmisítsük meg. Ugyanis ezek a korán lehullott levelek többnyire fertőzöttek. Gyűjtsük össze a lehullott gyümölcsöt is. Ezzel megakadályozhatjuk a kóroko­zók áttelelését, s így védjük a gyümölcsösünket. A málnában ritkítsuk meg az idei hajtásokat, vágjuk ki a letermett vesszőket. Ha sövényművelésű málnásunk van, akkor ott folyóméte­renként 8-10, a karós művelésűnél 6-8 sarjat hagyjunk meg töven­ként. Ajánlatos ilyenkor növényvédelmi szempontból) a talajtól szá­mítva 50-60 cm magasságig lelevelezni a vesszőket. A didimellás, illetve az elzinoés vesszófoltosság terjedésének megelőzése érdeké­ben a szakirodalom Miltox Special 0,4 százalékos (40 mg szer 10 liter vízben), Kuprikol 0,6 százalékos oldatát ajánlja. A didimellás vesszőfoltosságot a rügyek körüli lilás, később bámuló ovális foltokról ismerjük fel. A foltok fölötti szövetrészek ezüstösek, majd felszakadoznak. Az elzinoés foltosságnál a vesszőkön kicsi, vörös szegélyű szürke foltok képződnek, a csúcsrész elhal. Az idén is sok a darázs, a szőlőt tőlük még mindig védenünk kell. Számukat a különféle inszekticideken kívül a már korábban ismerte­tett csapdázással gyéríthetjük. Csalétekként próbáljuk ki a következő összetételű szirupot: 1,5 dcl sör, 1 kávéskanál cukor, 2 kávéskanál ételecet. A folyadék 1-2 nap alatt megerjed, s erős vonzást gyakorol a darazsakra. Ha olyan pincénk van, amelyben 5-6 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosíthatunk, akkor ott felfüggesztve csemegeszőlőt (de csak a laza fürtöket) is tárolhatunk. A nagy bogyójú, vastag héjú fajták befőzésre is alkalmasak. A szemeket rövid kocsánnyal együtt válasz- szűk le, jól mossuk meg, s tegyük tiszta üvegekbe. Egy liter vízre számítva oldjunk fel 40-50 dkg cukrot, főzzünk belőle szirupot, s habját leszűrve öntsük az üvegekbe. Literenként adjunk hozzá 0,5 g szalicilt. Hogy a káros ecetbaktériumok, vad élesztőgombák elszaporodását megakadályozzuk, a cefrét kénezzük. Az új bor zamaténak biztosítása érdekében a préselés után ülepítsük a mustot, s csak 12-24 óra múltán fejtsük át. így az egyenletesen erjed és nem melegszik túl. A karfiolnak, karalábénak még a héten is adjunk 4-8 mm vizet; ha nem volt csapadék, akkor a karós babot is öntözzük meg. További teendőink: vessük a korai petrezselymet, egyeljük a hónap elején vetett sárgarépát, tűzdeljük az áttelelésre szánt karfiolpalántákat, szedjük fel és nyirkos homokba rakjuk el az őszi retket. - r ­Melléktermék takarmányok Igen jó és sokszor rendelkezé­sünkre álló fehérjetakarmány a vér és a vágási hulladékok (belek, ap­róbb húsok). Ezeknek az etetésénél is nagy körültekintés szükséges! A csirkék és a tyúkok nagyon szeretik az alvadt vért, és az nagyon értékes is. Vigyázzunk azonban, mert egy beteg vagy betegnek nem is látszó (bacilusgazda) tyúk, csirke vére sok bajt okozhat, ugyanúgy, mint a tojás. A legjobb, ha tyúk­illetve csirkevért baromfiakkal nyer­sen nem is etetünk, csak megfőzve. A kacsa és a liba vére már kevesebb baj forrása lehet, de legjobb ezeket is csak főzve etetni. A tyúkok, csirkék belét veszélyes megetetni, felfőzésük pedig nem túl kellemes tevékenység, sok a ve- sződség vele. A baromfiak bele sok kórokozót, köztük férgeket is hor­dozhat. A kacsa és a csirke bele, főleg, ha nincs tele bélsárral (az állatot előtte éheztetjük), apróra fel­vágva tyúkokkal etethető. Csontos húsdarabokat semmi­képpen ne adjunk a baromfiaknak, mert képesek lenyelni és ez súlyos gyulladást, elhullást okozhat. Na­gyon jó viszont a csontliszt, ez meg­vásárolható. A sertésvágásoknál ke­letkező bármilyen húshulladékot bátran etethetünk, kivéve a „zsíros falatokat“, ezekből keveset adjunk, mert hasmenést okoznak. Vala­mennyi húshulladékból egyszerre csak keveset adjunk, mert hasme­nést okoznak; s jó, ha ezeket előbb összeaprítjuk, megfőzzük. A vadhúsok és a belsőségek ete­tése nem ajánlatos, a vadon élő állatok ugyanis gyakran lehetnek be­tegek vagy betegséghordozók. Régebben nagy jelentőséget tu­lajdonítottak minden egyszerű fehér­jeforrásnak, hiszen akkor még nem volt táp. Ebben a takarékosságra ösztönző világban is érdemes lenne a régi jó módszereket felidézni, újra felhasználni. Úgy 30 évvel ezelőtt kiadott ba­romfitenyésztő könyvekben részle­tes beszámolót találhatunk a csere­bogár gyűjtéséről, annak etetéséről. Ma már szinte nem is foglalkozunk ezzel, pedig tavasszal minden hó­napban szép számmal röpködnek a „sárga cserebogarak“. Igaz, az erős vegyszerezés az ő számukat is csökkentette, és félő, hogy egy elka­pott bogár nincs-e éppen frissen permetezve. Régente a cserebogarat követke­zetesen gyűjtötték és nyersen vagy megszárítva főleg tyúkokkal - nagy sikerrel - etették. Ugyanez a helyzet a földigilisztával is. Melegen ajánlha­tó ma is a gilisztatelep készítése. Fontos fehérjeforrás lehetne a szép rózsaszínű giliszta, óva intenek azonban a sárga színű giliszta eteté­sétől (ez főleg márciusban és április­ban található), mert mérgező! Kistermelők Lapja A _ ezerjófű latin neve (Cen- r\í- taurium erythreae) a cen- taurium, a centum = száz, az aurum = arany szavakból tevődik össze, tehát száz aranyat érő növényt je­lent. Kiváltképp az emésztési prob­lémák megoldásában nyújt hatásos segítséget. Nélkülözhetetlen alkotó­része a gyomor és a bélrendszer, a máj és epe, a hasnyálmirigy beteg­ségeinél rendelt teakeverékeknek. Vértisztító és vérképző hatása elő­nyös a súlyos betegségből felépü- löknek a lábadozás időszakában, kismamáknak a szülés utáni hetek­ben, köszvényes betegeknek, idült székrekedésben, érelmeszesedés­ben szenvedő öregeknek. Bőrbeteg­ségeknél, sebeknél erős főzetét kül­sőleg, lemosás, borogatás formájá­ban alkalmazzuk. ­Tinktúrát így készítünk belőle: 100 gramm alkoholban 5 gramm ezerjó­füvet áztatunk, két hét múlva leszűr­jük, és jól záródó, sötét üvegekben tároljuk. Az ezerjófűnek valamikor nagy szerepe volt a maláriás betegek keze­lésében. Lázcsillapításra ma is jó Őszi tenyészanyaváltás A nyúltenyésztésben számolni kell azzal, hogy a törzsállomány egy részét minden évben fiatal egyedek- kel kell felcserélni. A csere főleg az anyanyulaknál indokolt. Az anya- nyúltól életteljesítményként 11-15 fialással számolhatunk, ezért az évenként cserére kerülő anyák szá­ma nagymértékben függ attól, hogy azokat mennyire vesszük igénybe a szaporítás folyamán. Az általános­nak mondható évi négyszeri fialtatás esetén minden évben cserélni kell az anyanyulak egyharmadát. Az anyaállományt még a tél beáll­ta előtt célszerű frissíteni. Ilyenkorra már rendelkezésre áll az ez évi sza­porulatból felnevelt, tenyészérett anyának való, s a korábbinál maga­sabb felvásárlási ár is ilyenkor indo­kolja a tenyészegyedek cseréjét. A helyükre kerülőket a szapora, jól nevelő anyáktól származók közül válasszuk ki. Olyanokat, amelyek még az év utolsó hónapjaiban vem- hesíthetők és első szaporulatuk a jö­vő év elején, az olyankor szokásos magasabb felvásárlási áron értéke­síthető. Az anyaváltás ne csupán az elke­rülhetetlenül selejtezendők pótlását jelentse, hanem az állomány minő­ségének szükséges javításával is járjon együtt. Eleve csak az egész­séges, az átlagosan nyolcnál többet fialó anyák utódai közül válasszuk ki azokat a nőstényeket, amelyek a küllemi elbírálás során legalább jó eredményt mutatnak. Az élénk, jól fejlett és erős nőstények lesznek legalkalmasabbak a szaporításra, egészséges és életképes fiókák ne­velésére. Ne állítsunk tenyésztésbe olyan növendékeket, amelyek a faj­tától eltérő jegyeket viselnek, rossz testformájuk és tömegük jelentősen eltér a fajtára jellemző, koruknak megfelelő értéktől. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy csak a szilárd szervezeti felépítésű, kel­lően fejlett és jó testformát mutató szülőktől várhatunk jól fejlődő és a betegségekre kevésbé fogékony utódokat. Tenyészérettnek (szaporí­tásra alkalmasnak) tekinthetjük a nőstényeket kor és testtömeg vo­natkozásában akkor, ha-a nagy testű fajták 8 hónapnál idősebbek, tömegük legalább 5 kg;-a közepes fajták 6 hónapnál idő­sebbek, tömegük legalább 3,5 kg;- a kis testű fajták 6 hónapnál időseb­bek és tömegük elérte a 1,0 kg-ot;- a törpe fajták 6 hónapnál idősebbek és t< imegük elérte az 1,0 kg-ot. Álta ánosan elfogadott az a gya­korlat, hogy a nőstény nyúltenyész­tésbe állítható, ha kifejlett kori testtö­megének 70-75 %-át elérte. Az élénk tekintetű, mozgékony, sima, fényes és rugalmas szőrzetű növen­dékeket részesítsük előnyben. A la­za szervezeti felépítésű, kajla vagy lógó fülű, rossz lábállású, gacsos járású egyedeket akkor se állítsuk tenyésztésbe, ha azok állományunk legszaporább anyjától származnak. A cserére kerülő anyák utódait lehetőleg a saját tenyészetünkből válasszuk ki. A megszokott környe­zetben maradó nőstény nem kényszerül neki ismeretlen külső ha­tások elleni védekezésre, nyugod- tabban viseli el a vemhes állapotot és első szaporulatát is gondosan neveli. Az állomány frissítésére - esetleges javítására - bakot csak ismert tenyészetből, jó teljesítményű elődök szaporulatából célszerű vá­sárolni. A saját állományunkból való válo­gatás során a küllemi bírálat ered­ménye és a szülők, nagyszülők tulaj­donságainak ismerete együtt nyújt kellő biztosítékot a várható tenyész­tési eredményre. Még enyhébb hi­bák esetén is előnyösebb a saját, helyhez szokott fiatal nőstények te­nyésztésbe állítása, mint ha azokat ismeretlen helyről vásároljuk. Kisállataink eredménnyel használják. Influenzá­nál ezerjófű, vidrafű és körömvirág azonos mennyiségű keverékéből egy liter forró vízbe négy teáskanállal teszünk. Pár perc múlva leszűrjük és mézzel édesítve egész nap kortyon­ként iszogatjuk, ha felébredünk, éj­szaka is. Egy Másik igen hatásos lázcsilla­pító keverék hideg áztatással ké­szül: 2 evőkanál csipkebogyó, egy teáskanál vidrafű, egy teáskanál ka­milla és egy evőkanál ezerjófű keve­rékét fél óra hosszat egy liter hideg vízben áztatjuk, majd leszűrjük. Na­ponta ötször igyunk belőle kortyon­ként. Az ezerjófű jól gyógyítja a serdü­lőknél nem ritka ideges étvágytalan­ságot. Kórosan lesoványodott em­bereknél is sikerrel adják; a hányin­gert elmulasztja, ha hidegen, lassan kortyolgatják. A gyomorfekélyesek ezerjófű és orbáncfű egyenlő arányú keverékéből egy csésze forró vízbe egy kávéskanállal tegyenek, ha ki­hűlt, szűrjék le és egész nap kor­tyonként iszogassák. Étvágyjavító bort a következő mó­don készíthetünk: 10 g ezerjófű, 10 g fehérüröm, 10 g vidrafű, 20 g ka­milla, 20 g borókabogyó keverékét két liter jó minőségű vörösborba beáztatjuk, két hétig meleg helyen tartjuk (pl. a radiátoron), majd le­szűrjük. Étkezés előtt egy-két evő­kanállal vegyünk be belőle. Erős hatású szer, óvakodjunk a túladago­lástól! A Duchesné-féle életelixir recept­je a következő: 90 g ezerjófű, 90 g tárnicsgyökér, 60 g örvénygyökér, 40 g zsálya, 40 g rozmaring. Ezt a keveréket két liter finom gyü­mölcsecetben vagy borecetben 8- 10 napig meleg helyen (nyáron na­pon, télen a kályhán) áztatjuk, utána finom vásznon átszűrjük és sötét palackban, parafadugóval lezárva, hűvös helyen tároljuk. Egy nagy po­hár vízbe egy-két kiskanállal te­szünk, jól elkeverjük és kortyonként iszogatjuk. I gen jó hashajtó teát készíthe­tünk 20 dkg szennalevél, 10 dkg ezerjófű és 5 dkg rebarbaragyö- kér-por keverékéből. Egy nagy bög­re hideg vízbe este beáztatunk belő­le egy-két kávéskanállal, reggel egy percig forraljuk, ha kihűlt, leszűrjük és éhgyomorra megisszuk. Magyar Nők Lapja A szerves trágyák összetétele Trágyafajta Víz Nitrogén Foszfor KéHum Szerves mennyisége 1000 kgfkg anyag Gazdakatendárium 92. IX. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents