Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-18 / 38. szám
B Vasárnap Sz eptember második felében az átlagos napi középhömérséklet 15,9, a legmelegebb 21,6, a leghidegebb pedig 9,7 Celsius-fok. E hónap 24. napján emlékezünk Szent Gellértre. Gellért velencei bencés szerzetes (később Csanádi püspök) volt, akit Szent István királyunk fia, Imre herceg mellé nevelőnek fogadott. Vatta pogány lázadói 1046-ban a később róla elnevezett budai hegyről a mélybe taszították. Lovagkirályunk - László - idejében avatták szentté. Tovább folytatjuk a gyümölcsfa-telepítési előkészületeket. A már korábban kiásott gödrök aljába tegyünk 15-20 kg érett trágyát vagy komposztot, 6-8 kg tőzeggel kevert sertéstrágyát (helyette alkalmazhatunk nyúl-, baromfi- és galambtrágyát is). A szakirodalom szerint ajánlatos foszfát- és káliumtartalmú műtrágyát is kijuttatni. A gyümölcscserjéknek valamivel kevesebb, 5-6 kg istálló-, 3-4 kg fekáltrágyát, s az említett műtrágyákból 0,5-0,5 kg-ot adjunk. Ezután a gödör körül felkupacolt földet húzzuk vissza. Még mindig aktuális az alma- és a körtefák kaliforniai pajzstetű és a varasodás elleni védelme. Ha a gyümölcsfáink alatt lehullott lombot találunk, akkor ezeket gereblyézzük össze és semmisítsük meg. Ugyanis ezek a korán lehullott levelek többnyire fertőzöttek. Gyűjtsük össze a lehullott gyümölcsöt is. Ezzel megakadályozhatjuk a kórokozók áttelelését, s így védjük a gyümölcsösünket. A málnában ritkítsuk meg az idei hajtásokat, vágjuk ki a letermett vesszőket. Ha sövényművelésű málnásunk van, akkor ott folyóméterenként 8-10, a karós művelésűnél 6-8 sarjat hagyjunk meg tövenként. Ajánlatos ilyenkor növényvédelmi szempontból) a talajtól számítva 50-60 cm magasságig lelevelezni a vesszőket. A didimellás, illetve az elzinoés vesszófoltosság terjedésének megelőzése érdekében a szakirodalom Miltox Special 0,4 százalékos (40 mg szer 10 liter vízben), Kuprikol 0,6 százalékos oldatát ajánlja. A didimellás vesszőfoltosságot a rügyek körüli lilás, később bámuló ovális foltokról ismerjük fel. A foltok fölötti szövetrészek ezüstösek, majd felszakadoznak. Az elzinoés foltosságnál a vesszőkön kicsi, vörös szegélyű szürke foltok képződnek, a csúcsrész elhal. Az idén is sok a darázs, a szőlőt tőlük még mindig védenünk kell. Számukat a különféle inszekticideken kívül a már korábban ismertetett csapdázással gyéríthetjük. Csalétekként próbáljuk ki a következő összetételű szirupot: 1,5 dcl sör, 1 kávéskanál cukor, 2 kávéskanál ételecet. A folyadék 1-2 nap alatt megerjed, s erős vonzást gyakorol a darazsakra. Ha olyan pincénk van, amelyben 5-6 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosíthatunk, akkor ott felfüggesztve csemegeszőlőt (de csak a laza fürtöket) is tárolhatunk. A nagy bogyójú, vastag héjú fajták befőzésre is alkalmasak. A szemeket rövid kocsánnyal együtt válasz- szűk le, jól mossuk meg, s tegyük tiszta üvegekbe. Egy liter vízre számítva oldjunk fel 40-50 dkg cukrot, főzzünk belőle szirupot, s habját leszűrve öntsük az üvegekbe. Literenként adjunk hozzá 0,5 g szalicilt. Hogy a káros ecetbaktériumok, vad élesztőgombák elszaporodását megakadályozzuk, a cefrét kénezzük. Az új bor zamaténak biztosítása érdekében a préselés után ülepítsük a mustot, s csak 12-24 óra múltán fejtsük át. így az egyenletesen erjed és nem melegszik túl. A karfiolnak, karalábénak még a héten is adjunk 4-8 mm vizet; ha nem volt csapadék, akkor a karós babot is öntözzük meg. További teendőink: vessük a korai petrezselymet, egyeljük a hónap elején vetett sárgarépát, tűzdeljük az áttelelésre szánt karfiolpalántákat, szedjük fel és nyirkos homokba rakjuk el az őszi retket. - r Melléktermék takarmányok Igen jó és sokszor rendelkezésünkre álló fehérjetakarmány a vér és a vágási hulladékok (belek, apróbb húsok). Ezeknek az etetésénél is nagy körültekintés szükséges! A csirkék és a tyúkok nagyon szeretik az alvadt vért, és az nagyon értékes is. Vigyázzunk azonban, mert egy beteg vagy betegnek nem is látszó (bacilusgazda) tyúk, csirke vére sok bajt okozhat, ugyanúgy, mint a tojás. A legjobb, ha tyúkilletve csirkevért baromfiakkal nyersen nem is etetünk, csak megfőzve. A kacsa és a liba vére már kevesebb baj forrása lehet, de legjobb ezeket is csak főzve etetni. A tyúkok, csirkék belét veszélyes megetetni, felfőzésük pedig nem túl kellemes tevékenység, sok a ve- sződség vele. A baromfiak bele sok kórokozót, köztük férgeket is hordozhat. A kacsa és a csirke bele, főleg, ha nincs tele bélsárral (az állatot előtte éheztetjük), apróra felvágva tyúkokkal etethető. Csontos húsdarabokat semmiképpen ne adjunk a baromfiaknak, mert képesek lenyelni és ez súlyos gyulladást, elhullást okozhat. Nagyon jó viszont a csontliszt, ez megvásárolható. A sertésvágásoknál keletkező bármilyen húshulladékot bátran etethetünk, kivéve a „zsíros falatokat“, ezekből keveset adjunk, mert hasmenést okoznak. Valamennyi húshulladékból egyszerre csak keveset adjunk, mert hasmenést okoznak; s jó, ha ezeket előbb összeaprítjuk, megfőzzük. A vadhúsok és a belsőségek etetése nem ajánlatos, a vadon élő állatok ugyanis gyakran lehetnek betegek vagy betegséghordozók. Régebben nagy jelentőséget tulajdonítottak minden egyszerű fehérjeforrásnak, hiszen akkor még nem volt táp. Ebben a takarékosságra ösztönző világban is érdemes lenne a régi jó módszereket felidézni, újra felhasználni. Úgy 30 évvel ezelőtt kiadott baromfitenyésztő könyvekben részletes beszámolót találhatunk a cserebogár gyűjtéséről, annak etetéséről. Ma már szinte nem is foglalkozunk ezzel, pedig tavasszal minden hónapban szép számmal röpködnek a „sárga cserebogarak“. Igaz, az erős vegyszerezés az ő számukat is csökkentette, és félő, hogy egy elkapott bogár nincs-e éppen frissen permetezve. Régente a cserebogarat következetesen gyűjtötték és nyersen vagy megszárítva főleg tyúkokkal - nagy sikerrel - etették. Ugyanez a helyzet a földigilisztával is. Melegen ajánlható ma is a gilisztatelep készítése. Fontos fehérjeforrás lehetne a szép rózsaszínű giliszta, óva intenek azonban a sárga színű giliszta etetésétől (ez főleg márciusban és áprilisban található), mert mérgező! Kistermelők Lapja A _ ezerjófű latin neve (Cen- r\í- taurium erythreae) a cen- taurium, a centum = száz, az aurum = arany szavakból tevődik össze, tehát száz aranyat érő növényt jelent. Kiváltképp az emésztési problémák megoldásában nyújt hatásos segítséget. Nélkülözhetetlen alkotórésze a gyomor és a bélrendszer, a máj és epe, a hasnyálmirigy betegségeinél rendelt teakeverékeknek. Vértisztító és vérképző hatása előnyös a súlyos betegségből felépü- löknek a lábadozás időszakában, kismamáknak a szülés utáni hetekben, köszvényes betegeknek, idült székrekedésben, érelmeszesedésben szenvedő öregeknek. Bőrbetegségeknél, sebeknél erős főzetét külsőleg, lemosás, borogatás formájában alkalmazzuk. Tinktúrát így készítünk belőle: 100 gramm alkoholban 5 gramm ezerjófüvet áztatunk, két hét múlva leszűrjük, és jól záródó, sötét üvegekben tároljuk. Az ezerjófűnek valamikor nagy szerepe volt a maláriás betegek kezelésében. Lázcsillapításra ma is jó Őszi tenyészanyaváltás A nyúltenyésztésben számolni kell azzal, hogy a törzsállomány egy részét minden évben fiatal egyedek- kel kell felcserélni. A csere főleg az anyanyulaknál indokolt. Az anya- nyúltól életteljesítményként 11-15 fialással számolhatunk, ezért az évenként cserére kerülő anyák száma nagymértékben függ attól, hogy azokat mennyire vesszük igénybe a szaporítás folyamán. Az általánosnak mondható évi négyszeri fialtatás esetén minden évben cserélni kell az anyanyulak egyharmadát. Az anyaállományt még a tél beállta előtt célszerű frissíteni. Ilyenkorra már rendelkezésre áll az ez évi szaporulatból felnevelt, tenyészérett anyának való, s a korábbinál magasabb felvásárlási ár is ilyenkor indokolja a tenyészegyedek cseréjét. A helyükre kerülőket a szapora, jól nevelő anyáktól származók közül válasszuk ki. Olyanokat, amelyek még az év utolsó hónapjaiban vem- hesíthetők és első szaporulatuk a jövő év elején, az olyankor szokásos magasabb felvásárlási áron értékesíthető. Az anyaváltás ne csupán az elkerülhetetlenül selejtezendők pótlását jelentse, hanem az állomány minőségének szükséges javításával is járjon együtt. Eleve csak az egészséges, az átlagosan nyolcnál többet fialó anyák utódai közül válasszuk ki azokat a nőstényeket, amelyek a küllemi elbírálás során legalább jó eredményt mutatnak. Az élénk, jól fejlett és erős nőstények lesznek legalkalmasabbak a szaporításra, egészséges és életképes fiókák nevelésére. Ne állítsunk tenyésztésbe olyan növendékeket, amelyek a fajtától eltérő jegyeket viselnek, rossz testformájuk és tömegük jelentősen eltér a fajtára jellemző, koruknak megfelelő értéktől. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy csak a szilárd szervezeti felépítésű, kellően fejlett és jó testformát mutató szülőktől várhatunk jól fejlődő és a betegségekre kevésbé fogékony utódokat. Tenyészérettnek (szaporításra alkalmasnak) tekinthetjük a nőstényeket kor és testtömeg vonatkozásában akkor, ha-a nagy testű fajták 8 hónapnál idősebbek, tömegük legalább 5 kg;-a közepes fajták 6 hónapnál idősebbek, tömegük legalább 3,5 kg;- a kis testű fajták 6 hónapnál idősebbek és tömegük elérte a 1,0 kg-ot;- a törpe fajták 6 hónapnál idősebbek és t< imegük elérte az 1,0 kg-ot. Álta ánosan elfogadott az a gyakorlat, hogy a nőstény nyúltenyésztésbe állítható, ha kifejlett kori testtömegének 70-75 %-át elérte. Az élénk tekintetű, mozgékony, sima, fényes és rugalmas szőrzetű növendékeket részesítsük előnyben. A laza szervezeti felépítésű, kajla vagy lógó fülű, rossz lábállású, gacsos járású egyedeket akkor se állítsuk tenyésztésbe, ha azok állományunk legszaporább anyjától származnak. A cserére kerülő anyák utódait lehetőleg a saját tenyészetünkből válasszuk ki. A megszokott környezetben maradó nőstény nem kényszerül neki ismeretlen külső hatások elleni védekezésre, nyugod- tabban viseli el a vemhes állapotot és első szaporulatát is gondosan neveli. Az állomány frissítésére - esetleges javítására - bakot csak ismert tenyészetből, jó teljesítményű elődök szaporulatából célszerű vásárolni. A saját állományunkból való válogatás során a küllemi bírálat eredménye és a szülők, nagyszülők tulajdonságainak ismerete együtt nyújt kellő biztosítékot a várható tenyésztési eredményre. Még enyhébb hibák esetén is előnyösebb a saját, helyhez szokott fiatal nőstények tenyésztésbe állítása, mint ha azokat ismeretlen helyről vásároljuk. Kisállataink eredménnyel használják. Influenzánál ezerjófű, vidrafű és körömvirág azonos mennyiségű keverékéből egy liter forró vízbe négy teáskanállal teszünk. Pár perc múlva leszűrjük és mézzel édesítve egész nap kortyonként iszogatjuk, ha felébredünk, éjszaka is. Egy Másik igen hatásos lázcsillapító keverék hideg áztatással készül: 2 evőkanál csipkebogyó, egy teáskanál vidrafű, egy teáskanál kamilla és egy evőkanál ezerjófű keverékét fél óra hosszat egy liter hideg vízben áztatjuk, majd leszűrjük. Naponta ötször igyunk belőle kortyonként. Az ezerjófű jól gyógyítja a serdülőknél nem ritka ideges étvágytalanságot. Kórosan lesoványodott embereknél is sikerrel adják; a hányingert elmulasztja, ha hidegen, lassan kortyolgatják. A gyomorfekélyesek ezerjófű és orbáncfű egyenlő arányú keverékéből egy csésze forró vízbe egy kávéskanállal tegyenek, ha kihűlt, szűrjék le és egész nap kortyonként iszogassák. Étvágyjavító bort a következő módon készíthetünk: 10 g ezerjófű, 10 g fehérüröm, 10 g vidrafű, 20 g kamilla, 20 g borókabogyó keverékét két liter jó minőségű vörösborba beáztatjuk, két hétig meleg helyen tartjuk (pl. a radiátoron), majd leszűrjük. Étkezés előtt egy-két evőkanállal vegyünk be belőle. Erős hatású szer, óvakodjunk a túladagolástól! A Duchesné-féle életelixir receptje a következő: 90 g ezerjófű, 90 g tárnicsgyökér, 60 g örvénygyökér, 40 g zsálya, 40 g rozmaring. Ezt a keveréket két liter finom gyümölcsecetben vagy borecetben 8- 10 napig meleg helyen (nyáron napon, télen a kályhán) áztatjuk, utána finom vásznon átszűrjük és sötét palackban, parafadugóval lezárva, hűvös helyen tároljuk. Egy nagy pohár vízbe egy-két kiskanállal teszünk, jól elkeverjük és kortyonként iszogatjuk. I gen jó hashajtó teát készíthetünk 20 dkg szennalevél, 10 dkg ezerjófű és 5 dkg rebarbaragyö- kér-por keverékéből. Egy nagy bögre hideg vízbe este beáztatunk belőle egy-két kávéskanállal, reggel egy percig forraljuk, ha kihűlt, leszűrjük és éhgyomorra megisszuk. Magyar Nők Lapja A szerves trágyák összetétele Trágyafajta Víz Nitrogén Foszfor KéHum Szerves mennyisége 1000 kgfkg anyag Gazdakatendárium 92. IX. 18.
