Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-18 / 38. szám
+ • Ha a zsír kellemetlen szagú vagy avas, megjavíthatjuk, ha kenyeret vagy hagymát szenesedésig sütünk benne. • Ha a pískótatészta annyira megég, hogy majdnem használhatatlan, a használható részeket kiszedjük, összevágjuk, rummal meglocsoljuk, darált dióval, porcukorral, lekvárral összekeverjük és más süteményekhez tölteléknek felhasználhatjuk. • Ha túl sokáig verjük a tejszínhabot, vaj lesz belőle. Hozzávalók: 30 dkg vegyes leveszöldség, 1 tyúkhúsleveskocka, 2 dl kefir, 1 evőkanál liszt, 1 tojás, 5 dkg reszelt sajt, 2 evőkanál búzadara, 1 teáskanál majoránna, 1 mokkáskanál őrölt szerecsendióvirág, 1 csokor petrezselyemzöld, kevés só. A sajtgombóchoz a tojást habosra felverjük 1 evőkanál kefirrel, majd összekeverjük a búzadarával és a reszelt sajttal. Megsózzuk, és állni hagyjuk 10 percig. Közben a megtisztított zöldséget vékony csíkokra aprítjuk. Bő egy liter vizet felteszünk a tűzre, és felforraljuk. Ezután beletesz- szük a zöldséget, a húsleveskockát, és az összes fűszert, a petrezselyemzöld kivételével. Puhára főzzük. A lisztet 1/2 dl vízzel és a megmaradt kefirrel simára keverjük, majd a forrásban lévő levesbe öntjük. Folytonosan kevergetve legalább 5 percig forraljuk. A sajtos gombócmasszából nedves kézzel diónyi gombócokat formálunk, és a forrásban lévő levesbe tesszük. Legalább 10 percig, kis lángon forraljuk. Egy gombócot próbaképpen vágjunk ketté, hogy kiderüljön, jól átfött-e. Végül a megmosott, finomra metélt petrezselyemzölddel meghintjük, de már nem forraljuk. Hozzávalók: 8 db szép zöldpaprika, 20 dkg gépsonka, 1 tojás, 1 zsemle vagy 1 szelet kenyér, 1/2 dl tej, 1 evőkanál tejföl, 2 gerezd fokhagyma, só és törött bors ízlés szerint, olaj a sütéshez, a tetejére 1 1/2 dl tejföl és 1 csokor kapor. A zöldpaprikákat megmossuk, a szár felőli oldaláról levágjuk a „kalapot", és az ereket kiszedjük belőle. Kiöblítjük és lecsöpögtetjük. A töltelékhez a kalapokon lévő paprikát leszedjük, és apróra összevágva, félretesszük. A zsemlét kis kockákra aprítjuk, majd a tojással elhabart tejet ráöntve, jól összekeverjük. Hozzátesszük a nagyon apróra vágott sonkát, a tejfölt, a zúzott fokhagymát, és sóval, borssal ízesítjük. A masszához még hozzáadjuk a félretett paprikadarabkákat, és az egészet jól összekeverjük. Az elkészült tölteléket betöltjük a paprikákba. Háromujjnyi olajat forrósítunk, s egyenként nagyon óvatosan beleeresztjük a töltött paprikákat. 5 percig sütjük az egyik, majd további 5 percig a másik oldalát. Csipesszel kiszedjük az olajból, és lecsurgatva, melegen tálaljuk. Ki-ki megöntözi a kaporral és csipetnyi sóval elkevert tejföllel. Párolt rizs vagy sült burgonya, esetleg párolt zöldség illik hozzá. Hozzávalók: 50 dkg zöldpaprika, 25 dkg gomba, 3 db kemény paradicsom, 2 nagy fej vöröshagyma, 5 dkg füstölt szalonna, 2 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 csapott evőkanál piros fűszerpaprika, 1 teáskanál só, késhegynyi törött fekete bors. Az összes zöldségfélét megmossuk, lecsöpögtetjük, a gomba tönkjét, mint a ceruzát kihegyezzük, és felszeleteljük. A zöldpaprikát karikákra vágjuk, a paradicsomot nyolcadokra aprítjuk. A fokhagymát tisztítás után összezúzzuk. A füstölt szalonnát nagyon apró kockákra metéljük, majd kis lángon, folytonosan kevergetve, a zsírját kiolvasztjuk. Ezután rátesszük a meghámozott és finomra aprított vöröshagymát, és megsózva, fedő alatt üvegesre pároljuk. A gombaszeleteket hozzáadjuk, összekeverjük, majd ismét lefedve addig pároljuk, amíg a gomba levet ereszt. Zsírjára pirítjuk, majd a tűzről lehúzva belekeverjük a pirospaprikát és a fokhagymát. Hozzáadjuk a paprikakarikákat és megborsozzuk. Ismét lefedve, további 10 percig pároljuk. Közben néhányszor megkeverjük. Ezután beletesszük a paradicsomot és a finomra metélt petrezselyemzöldet, majd éppen csak addig forrósítjuk, amíg a paradicsom még egyben marad, de már üvegesedik. Hozzávalók: 40 dkg darált, sovány sertéshús, 25 dkg sárgarépa, 1 kicsi karalábé, 1 fej vöröshagyma, 2 tojás, 1-2 evőkanál zsemlemorzsa, 3 evőkanál olaj, 1 teáskanál só, 2 késhegynyi törött fekete bors. A megtisztított sárgarépát és a meghámozott karalábét kis lyukú reszelön lereszeljük, majd tálba tesszük. Hozzárakjuk a darált húst, a felütött tojásokat, a sót és a borsot. 2 evőkanál felforrósított olajon üvegesre pirítjuk a megtisztított és finomra aprított vöröshagymát, majd ha már nem nagyon forró, azt is hozzáadjuk a húshoz. Addig keverjük, amíg az egész masszává összeáll. Egy kisebb, szögletes tepsit a megmaradt olajjal kikenünk, zsemlemorzsával behintjük, és a keveréket belesimítjuk. Jól megnyomkodjuk, nehogy levegős legyen. Egy nagy tepsibe három ujjnyi vizet töltünk, és az előmelegített forró sütőben felforraljuk. Ezután a vízbe beállítjuk a hússal töltött tepsit, és a gőzben addig pároljuk, amíg a beleszúrt hurkapálcára már nem tapad a masszából. Hagyjuk, hogy kihűljön, majd tálra vagy deszkára borítjuk. Csak hidegen lehet szépen felszeletelni. Hidegen alkalmas vacsora vagy reggeli szendvicshez, de melegen is jó főételnek, körettel vagy salátával. Hozzávalók: 1 csomag réteslap, 50 dkg krumpli, 8 dkg vaj (vagy margarin), 2 tojás, 3-4 evőkanál méz, 3. evőkanál pikáns lekvár, 1 mokkáskanál őrölt gyömbér, 1 késhegynyi őrölt szerecsendióvlrág, 1 mokkáskanál só. A töltelékhez a krumplit héjában megfőzzük, majd meghámozzuk és lereszeljük. Tálcán szétterítve hagyjuk kihűlni. Közben a tojássárgákat 5 dkg-nyi puha vajjal habosra keverjük, majd hozzáadjuk a fűszereket, a mézet, a lekvárt, valamint a sót. A már teljesen kihűlt krumplit összekeverjük a lekváros tojással, majd óvatosan beleforgatjuk a közben kemény habbá vert tojásfehérjét is. A réteslapokat szétszedjük, és a felét (azaz 2-3 lapot, aszerint, hogy hány lapos a rétestésztacsomag) egy tiszta, nedves, de jól kicsavart konyharuhára terítjük. Bekenjük a megmaradt olvasztott vajjal, majd a töltelék felét a tésztalap szélére, egy csíkban egyenletesen felkenjük. A konyharuha segítségével szorosan feltekerjük, és olajjal megkent sütőlemezre helyezzük. A másik réteslapadagot ugyanígy elkészítjük. Mindkét rúd tetejét bekenjük olvasztott vajjal, majd az előmelegített forró sütőbe toljuk. 15 percig sütjük közepes lángon. Még forrón ferde szeletekre vágjuk, de a tepsin hagyjuk kihűlni. Hozzávalók: 50-60 dkg vörös káposzta, 3 dl joghurt, 1 citrom leve, 3 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál olaj, 1 evőkanál porcukor, ízlés szerint só. A káposztát külső fonnyadt leveleitől megtisztítjuk, majd az esetlegesen fás torzsákat kivágjuk, és eltávolítjuk. A káposztát negyedekbe vágjuk, és almareszelőn lereszeljük vagy nagyon vékony csíkokra aprítjuk. Megsózzuk, jól összekeverjük, és 10 percig hagyjuk állni. Közben elkészítjük a mártást, a joghurtot összekeverjük az olajjal és a citromlével, majd annyi cukrot adunk hozzá, hogy kellemesen pikáns, de ne túl savanyú legyen. Ezután belekeverjük a megtisztított és összezúzott fokhagymát. A máriást rálocsoljuk a káposztára, és alaposan összeforgatjuk. Befedve tesszük be a hűtőszekrénybe, és legalább 1 napig érleljük.. Bármilyen húsféle mellé kitűnő saláta vagy hideg köret. (Fehér káposztából is jó.) Hozzávalók: 60 dkg kemény paradicsom, 1 csokor zöld- lagyma, szárával együtt, 10 dkg jó érett rokfort, fél citrom leve, 3 evőkanál olaj, ízlés szerint sö és törött fékéte börs, a tálaláshoz kevés petrezselyemzöld. A paradicsomokat megmossuk, lecsöpögtetjük, és negyedekre (vagy ha nagyok a paradicsomok, nyolcadokra) vágjuk. A zöldhagymát megtisztítjuk, a hagymát felkarikáz- zuk, a zöldjét pedig nagyon finomra összevágjuk. A rokfort felét összemorzsoljuk, és a paradicsommal, a hagymával és a zölddel óvatosan összekeverjük. Ezután citromlével, olajjal meglocsoljuk, és csak nagyon kevés sóval (mert a rokfort sós), borssal meghintjük. Kissé összeforgatjuk, majd az egészet tálra halmozzuk. A megmaradt sajtot feldaraboljuk, és a saláta tetejére rakjuk. Végül petrezselyemlevélkékkel díszítjük. Fóliát borítunk a tetejére, és fél órára a hűtőszekrénybe tesszük, önálló étkezésre, tehát vacsorára is megfelelő, de húsétel mellé is kitűnő saláta gyanánt. (A legjobb grillcsirkéhez vagy natúrszelethez.) Vasárnapi krimi Akkor ötlött fel benne . a gondolat, amikor a feleségét megpillantotta a konyhába kócosán teát szürcsölgetni. Ez volt a kedvenc itala. Éppen ezért jócskán tartalékolt otthon citromot. Erhard Haberlandnak nagy erőfeszítésébe került, hogy fel ne ujjongjon örömében a kitűnő ötleten. Senki, főleg Elfrie- de, nem vehet észre semmit; Marie-Ann pedig végképp nem tudhat róla. Meg kell tennie, mert már végképp nem bírja tovább! Szerette Marie-Annt, s már rég feleségül vette volna, ha Elfrie- de nincs. De amikor a válásról kezdett beszélni, Elfriede csak gúnyosan mosolygott.- Teljesen megörültél? Örülhetnél, hogy hozzád mentem feleségül. Tudod, hogy hány kérőm volt?! „Azok csak a pénzedet akarták“, gondolta Erhard. „S én talán nem tartoztam közéjük?“ FRIEDEL WÜST Két nő között Ha Elfriedének jó kedve volt, még hozzátette: - És ki sütne neked olyan finom almatortát, amit úgy szeretsz? Be kellett vallania, hogy a torta hiányozni fog neki. De hát pótolhatná-e ez a Marie- Annel való boldogságot? Igaz ott van még Elfriede vagyona, amiről nem szívesen mondana le. De hű marad-e hozzá Ma- rie-Ann, ha nem válik el? Mióta elhatározta, hogy megszabadul Elfriedétöl, nem tudott másra gondolni, mint a tervére. Először is megfelelő alibiről kell gondoskodnia. Ebben Bergmann vezérigazgató a segítségére lehet. Meghívatja magát vele a hétvégére halászni. Olyan mérget kell találnia, amelyik nehezen mutatható ki a szervezetben. A szakiroda- lom alapos tanulmányozása után beszerzett egy kis üveg mérget, amivel egy tucatnyi embert is kiirthatott volna. Bergmann igazgató megörült, amikor Haberland közölte vele, szívesen elmegy a hétvégén halászni:- Kitűnő, barátom! Elhozza a feleségét is?- Ezt nem ígérhetem meg, mert az utóbbi napokban gyengélkedik - mentegetőzött Haberland. - Pihenni akar, de még megpróbálom rábeszélni.- Igazán megható, hogy így gondoskodik róla - felelte Bergmann. - Adja át neki üdvözletünket. Reméljük, legközelebb ót Is vendégül láthatjuk. „Ebben a megtiszteltetésben nem igen lesz része“, gondolta Erhard, és elindult Marie-Annhez. A lány kitörő örömmel fogadta: - örülök, hogy végre itt vagy. Kár, hogy olyan kevés időd jut számomra.- Hozzám jössz feleségül, ha szabad leszek?-Tudod, hogy legfőbb kívánságom, hogy állandóan veled legyek. De te azt állítod, hogy a feleséged hallani sem akar a válásról.- A kedvedért minden akadályt legyőzök - mondta. A karjába zárta a lányt és néhány órára megfeledkezett róla, milyen kellemetlen dolog vár rá. Az első feladata az lesz, hogy bejuttassa a mérget a citromokba. Ezt péntekre tervezte, mielőtt elindul Berg- mannékhoz. Elfriede szokásához híven a tévé előtt ült és sós mogyorót ropogtatott. Erhard tudta, hogy hamarosan megszomjazik és teát főz. Aztán visszaül a fotelba szundikálni. A méreg azonnal hatni kezd, s minden segítség későn érkezik. Ő akkor már Bergmannék- nál lesz és csak hétfőn tér haza. Kétségbeesetten riasztja majd az orvost és aztán elját- sza a vigasztalhatatlan özvegyet. Injekcióstűvel befecskendezte a mérget a citromokba. Egyet sem hagyott ki. Ha hazatér, a megmaradtakat eltünteti. Visszament a nappaliba. Felületesen elbúcsúzott a feleségétől. Egy óra múlva már Bergmannéknál iszogatott. Csak hétfőn reggel tért haza. Először Marie-Annél állt meg. A lány sápadt és igen feldúlt volt.- Borzalmas dolog történt- dadogta.- Beteg vagy? Nagyon rosszul nézel ki - kérdezte ijedten.- Nekem semmi bajom, de Elfriede... meghalt. Értesíteni akartalak, de nem tudtalak elérni. Doktor Schneider hívott fel. Eszébe jutott, hogy ismertelek benneteket. Elfriede öt hívta, de mire odaért, halott volt. Szívrohamot állapított meg.- Az a sok mogyoró - suttogta Erhard Haberland.- Imádta a zsíros ételeket. Pedig az orvos figyelmeztette, hogy az méreg.- A felügyelő is ezt mondta- fűzte hozzá Marie-Ann.- A felügyelő? Milyen felügyelő?- Schneider doktor kötelességének érezte értesíteni a rendőrséget. Hirtelen halál esetén ez így szokás. Természetesen most már eltemet- tedheted.- Igen - nyögte Erhard és indulni készült.- Várj, készítettem neked egy kis meglepetést - mutatott az asztalra Marie-Ann.- Almatorta - csillant fel Erhard szeme. - Nem is tudtam, hogy te is tudod sütni.- Elfriede említette, hogy imádod. Nem tudom, olyan jó lesz-e, mint amilyet ő csinált? Meg kell kóstolnod!- Később - mondta Erhard.- Előbb a halottról kell gondoskodnom.- Rendben - nyugtatta Marie-Ann. - Majd együtt megkóstoljuk. De most össze kell szedned magad. Aztán mégis meggondolta magát. Megünnepelheti, hogy sikerült a terve. Marie-Ann feszülten figyelte, amikor elkezdte enni a tortát.- Mért figyelsz ennyire?- nézett csodálkozva a lányra.- Finom a torta - dicsérte.- Legközelebb több cukrot tégy bele, mert édesebben szeretem.- Nem kellett volna citromlevet tennem a töltelékbe - fejtegette hangosan Marie-Ann.- De a szakácskönyv így írja. Nálatok a konyhában - amikor az orvossal odamentem- megláttam a citromokat és néhányat elhoztam. Mi a bajod, szívem? Mért nem szólsz semmit? Mondani akart valamit, fel- üvölteni kétségbeesésében. De már nem tudott. Görcsökben fetrengve lefordult a székről... Fordította: f.m.m *-» 1992. IX. 18.