Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-11 / 37. szám
% ► 1992. IX. 11. Szent Mihály havának közepe táján az átlagos napi középhómér- séklet 16,6, a minimális 10,7, a maximális pedig 23,7 Celsíus-fok. A hét neves napjaként tartjuk számon szeptember 14-ét, a Szent Kereszt Felmagasztosulásának Ünnepét, s a következő napot, 15-ikét, amely a Fájdalmas Anya, Mária szenvedésének, gyötrelmének ünnepe. A gyümölcsösben most már készülhetünk az őszi telepítésekre. Elkezdődhet a tacsemeték gödreinek kiásása; ennek alapterülete 120 x 120, mélysége pedig legalább 70 cm legyen. A talaj egyes rétegeit külön-külön halmozzuk fel. Válogassuk ki belőle a kavicsot, s a különféle egyéb, nem a talajba illő anyagokat. Megkezdődhet a későbbi érésű almák, az egymást követően beérő őszi körtefajták szedése. Ha lehet, mindig létráról szedjünk, ha fára kell másznynk, akkor húzzunk puha talpú sportcipőt. Az almaszüret befejezése után azokat a fákat, amelyek gyümölcsén erős varasodást tapasztaltunk, kezeljük a Cuprikol 50,1 százalékos oldatával; a körtefáknál az oldat töménysége 0,3 százalékos legyen. A cseresznye- és a meggyfákon, ha szükséges, végezzük el a kaliforniai pajzstetű, valamint az ismét fellépő fekete cseresznyele- vél-tetü elleni permetezést. A ribiszkén a kaliforniai pajzstetű második nemzedéke elleni beavatkozáson kívül szükség lehet a levélpirosító levéltetű, továbbá az üvegszárnyú ribiszkelepkével szembeni beavatkozásra. Az utóbbi mechanikai úton is irtható. A hernyók jelenléte ugyanis a vesszőkön rágott lyukak, a rágcsálók és az ürülék alapján könnyen felismerhető. Ezeket a vesszőket távolitsuk el és semmisítsük meg. A szüret megkezdése előtt - a mustfok megállapítása céljából- végezzünk próbaszüretelést, s préselést. Az egyes borszölöfajták optimális szüretelési ideje eltérő. Míg a Rizlingszilváninál hiba megvárni a teljes vagy túlérést, ugyanúgy hiba az Olaszrizlinget a beérés előtt leszedni. Ha asztali bort akarunk készíteni, akkor ehhez 14, a minőségi borokhoz min. 17 mustfokú termés szükséges. Az illatos borokat adó szőlőt akkor szedjük, ha a mustfok 14-16 között van. A szakemberek szerint az önálló minőséget adó fajtákat hiba 17-18 mustfok alatt szüretelni, préselni. A vörösbort adó szőlőt éretten, de nem túléretten (!) kell szüretelni. A leszüretelt szőlőt folyamatosan - rögtön a szedést követően- dolgozzuk fel. Míg a vörösbort - a szebb szín érdekében - törkölyön, addig a fehéret arról lefejtve erjesszük. A zöldségeskertben már kevesebb a munka. A vörös és a fejes káposztát többet ne öntözzük, mert megrepedhet. A karfiolnak, karalábénak, karósbabnak 2-3 naponta adjunk 4- 8 mm, száraz időben a zöldborsónak egy alkalommal 25-30, a hónapos reteknek 5- 10 mm vizet. Töosztással szaporíthatjuk a metélöhagymát, folytathatjuk a rebarbara telepítését. Halványítsuk az endívia leveleit - mégpedig úgy, hogy azokat felül pamutfonállal összekötjük. Ügyeljünk rá, hogy a levelek ne legyenek nedvesek, mert akkor rothadás léphet fel. Megkezdhetjük a szárazkötésre alkalmas virágok - a bíborka, sóvirág, cickafark, szalmarózsa, az ékes vasvirág - gyűjtését. Szárításukat árnyékos helyen (!) végezzük, a napfény hatására ugyanis kifakulnak. Ideális hely a virágok száritá- Tovább is öntözzük a gyepet, az Sára a padlás örökzöldeket. - r Az ültetőgödrök kiásása előtt tervezzük meg, hova, milyen kötésben akarjuk telepíteni gyümölcsfáinkat Nyár végi gondok a prémesvad-tenyésztésben A prémtermelés minősége és gazdaságossága nagymértékben függ az idő kihasználásától. Másként attól, hogy a tartási időszak alatt mennyi tápanyagot vesz fel a prémes vad. A prémesvadak többek között abban különböznek a háziállatoktól, hogy egyes fejlődési szakaszaikat a napsugárzás, illetve annak évszakonként változó fényösszetétele határozza meg, szemben a háziállatokéval, amelyek növekedése, fejlődése az évszaktól kevésbé függ. Ezeknél a tápanyag- felvétel mennyiségét annak minősége és a tartástechnológia szabja meg, azt pedig a hónapok számával fejezhetjük ki. A tenyészidöszakot lehet jól vagy rosszul kihasználni, mert a jó táplálkozás esetén kétszer annyit fejlődhet az állat, mint rossz táplálkozásnál. A húsevő vadak napi kétszeri etetése indokolt. Kánikulában és 10 Celsius-fokos fagyban kisebb mennyiséget 3-4-szer kell adagolni. Sok tenyészet a szoptatás befejezése után kényelmi szempontból nagyon hamar beáll a napi egyszeri etetésre. Ennek minőségi következményei azonban elkerülhetetlenek. Ez gyakorlatilag az árban darabonként 40-50 %-os csökkenést eredményezhet. A tápanyag felvételét és jó hasznosulását a kifogástalanul működő (ön)itató rendszer is meghatározza. A teljes nevelési folyamat alatt foglalkozni kell a fejlapok kitöltésével. Enélkül nem lehet a tenyésztés színvonalát biztosítani, megfelelően selejtezni. A feljegyzések készítésekor figyelembe kell venni minden olyan tényezőt, ami az állatok egészségi állapotára, növekedésére és fejlődésére vonatkozik. Az adatokat fel kell jegyezni az állatok kartonjára, hogy annak idején vissza tudjuk keresni. A selejtezést az elválasztástól a prém beéréséig folyamatosan kell végezni. A végső osztályozást A száraz kenyér Közkedvdt és gyakori a száraz kenyér etetése. A kenyeret szárazon hideg, télen meleg vízbe (mosószermentes mosogatólébe) beáztatjuk. Főleg tyúkokkal, sertésekkel etetjük, de a kacsák, ludak és pulykák is szeretik. Csak keveset etessünk belőle. A penészes kenyér nem alkalmas takarmányozásra! A konyhai hulladék is igen értékes kiegészitö eleség. Itt vigyázzunk a csontok etetésével és a sóval! Az apró szilánkos csont súlyos sérüléseket, a só pedig hasmenést, enyhe mérgezést okozhat! Tej, túró Az állati eredetű termékek igen hasznosak a baromfifélék számára. Nagyon jó tápanyagforrások a tejféleségek. Sajnos drágaságuk miatt ma már csak ritkán jöhetnek szóba a baromfiak nevelésénél. A régi gazdareceptekben nagy szerepet kap a fölözött tej itatása növendékcsibékkel, az aludttej etetése pulykákkal, a savó felhasználása lágyeleség készítésénél. A tejféleségek értékes fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. A régi igazi pulykatartók el sem tudták képzelni a nevelést túró nélkül. Tavasszal, április végén, de inkább májusban már nagy keletje volt a túrónak, merthogy kikeltek a kispulykák. A tojás A tojás etetése állatokkal inkább csak a keltetösök körében gyakoribb. A terméketlen vagy vérgyürűs tojásokat nagyszerűen fel lehet használni akár a baromfifélék, akár a prém beérése után lehet megejteni. A túl korán végzett bírálat hibákkal jár, ugyanis bizonyos tulajdonságok még nem lehetnek meg a prémen. Pl. nem állapítható meg a prémeken a koronaször és a pehely- ször közti arány, mert a pehelyször növekedése még nem fejeződött be. Az osztályozást a telepen kell megejteni. Ehhez modellállatot kell használni, hogy a mérce mindig azonos legyen. Az állatokat nem szabad ketrecben osztályozni. A fényviszonyok naponta és ketrecenként változóak. A megfelelő eszközök, különösen a pótmegvilágítás jelentősen fokozzák az osztályozás biztonságát. Tartás folyamán előbukkanó prémhibák: a sárga foltok, takar- piányfoltok, a bunda fluoreszkálása. A sárga foltok elsősorban a világos prémtipusokat sújtják. A világos prémekben láthatunk rendszertelen foltokat, ezek bizonyos esetekben már a bőrön is észrevehetők. A kikészítésnél a foltok eltűnnek, de hajlamosak arra, hogy bizonyos idő után ismét előjöjjenek. A kékre színezett prémek esetében a foltok zöldek lesznek. A nyersbőrön, ami normál fénynél hibátlannak tűnik, ibolyaszínú „disz- kó“-fényben fénylő, fluoreszkáló foltokat lehet felfedezni. A foltok szórványos elhelyezkedéséről és csepp- szerű kinézetükből arra lehet következtetni, hogy vizelet okozza. Kivétel nélkül az összes hím prém esetében a húgykivezetó körül lévő világos szőr fluoreszkál. Tudományos vizsgálatok bizonyították a feltevést, mert egyéb szennyezések, takarmánytól eredő foltok, ivóvíz nem hagytak tartós foltokat, csak a vizelettől voltak ilyenek. Valószínű, hogy a vizeletben lévő karbamid okozza a foltokat. A vizelet tehát egyaránt előidéz sárga foltokat és fluoreszkálást. A gyengébb karbamid-tartalmú vizelet fluoreszkáló foltokat, a tömegea sertések, kutyák stb. takarmányozásánál. A csirkékkel kell a legjobban vigyázni, mert egy betegséggel fertőzött tojás etetése nagy bajt (pl. tífuszt) okozhat. A tojást lehet etetni nyersen lágy- eleségbe keverve vagy keményre főzve lereszelve, felapritva, attól függően, hogy milyen korú állatnak adjuk. Kis állatokkal a tojáshéjat csak megszárítva, porrá zúzva szabad etetni. így azonban rendkívül értékes, ritkán takarmányboltokban is kapható. Idősebb állatokkal is célszerű apróra törve megetetni, egyrészt az emészthetőség miatt, másrészt pedig azért, hogy a tyúkok, pulykák, gyöngytyúkok ne szokjanak rá a tojásevésre, látván az ép tojáshéjat. A héj nélkül etetett tojás (kemény vagy lágy) mészben szegény, feltétlenül mészkiegészitésre szorul. Ha kemény tojásról van szó, akkor az apróra reszelt tojásra egyenletesen Futod szórunk és ezzel összekeverve etetjük. Ha nyersen adjuk, akkor pedig attól függően, milyen őrleményt keverünk a tojással, a darába teszünk egy bő kanálnyi Futod kilogrammonként. (Ha meszet tadalmazó keverékről van szó, mint pl. a tápok, akkor kevesebb, ha kukoricadarát keverünk tojással, kicsit több - csapott, illetve púpozott evőkanálnyi - Futod adjunk.) Figyelem: tojást csak mészkiegé- szítéssel, óvatosan szabad etetni! Takarmányozásra legjobb az egészséges „tyúktojás“. A kacsa- és lúdtojás már zsírosabb és súlyos hasmenést okozhat. Főleg a kicsi állatoknál vigyázzunk etetésével és semmiképpen se csak a sárgáját etessük, hanem vegyesen a fehérjével összekeverve. (folytatjuk) Kistermelők Lapja sebb karbamid pedig sárga foltokat idéz elő. A zsúfolt tadás és a piszkos búvóláda következtében számíthatunk ilyen nemkívánatos foltosodás- ra, ezéd a bundát a vizelettől óvni kell. A prémek elszíneződése a helytelen tadástechnológiából, örökle- tességból, illetve nemkívánatos kereszteződésekből is eredhet. Az elszíneződés leginkább az aljszórök elszürkülésében mutatkozik meg. Az elszürkült szálak összetapadnak, s ez fokozza az elédéktelenedést. E mögött súlyos emésztési zavarok és hasmenések állnak. Alapjában véve ezek takarmányozással kapcsolatos minőségi hibák. Az ilyen állatokat a törzsállományból ki kell rekeszteni és a legközelebbi préme- zésre elő kell készíteni. Ugyancsak rontja a prémtisztaságot, ha nemkívánatos géncsopodok kerülnek be a tenyészetekbe (pl.: az alaszka- géncsopod); az ilyen egyedeket is szelektálni kell. A túl sok fényben felnevelt állatok prémje elveszti fényét, matt lesz. Ezek - ha megoldjuk az árnyékolást - a következő vedlés után megszabadulnak ettől a következménytől. Kisállataink A téli és a kora tavaszi hónapokban a nyugat-európai háziasszonyok kedvelt zöldsége a cikória. A halványsárga, hosz- szúkás, 2-20 cm-es fejek számos elkészítési módja isméd. Pikáns, kesernyés ize friss salátának, levesnek, hússal vagy sajtosán egyaránt jól érvényesül. A francia konyha nélkülözheted len zöldségféléje, Belgiumban és Hollandiában is rendkívül kedvelt. Nyugat-Európában, különösen Nagy-Britanniában és Németországban az elmúlt években a zöldségfélék közül a cikória fogyasztása nőtt a legnagyobb médékben. Széles körű felhasználhatósága mellett viszonylag alacsony ára (Hollandiában kg-ként 2-4 gulden) tette közkedveltté. Népszerűségéhez hozzájárult az is, hogy gyakoriatilag nincs betegsége és kádevöje, így növényvédő szerektől mentesen termelhető. Az üzletek novemberiöl májusig kínálnak cikóriát, a fő szezon januádól áprilisig van. Forgalmazását segíti, hogy sötét, hűtött körülmények között több napig tárolható. Az utóbbi időben megjelent hibridcikória még nem általánosan kedvelt. Csak nyersen, salátákban használható, termesztése körülményesebb, kétszeres áron kínálják. A világon évente 500 ezer tonna cikóriát állítanak elő. Ebből Franciaország 200 ezer, Belgium 100 ezer, Hollandia pedig 60 ezer tonnát termel. A termesztés technológiája viszonylag egyszerű. A kora tavasszal vetett magból szabadföldön fejlődnek ki a növények. A hosszú gyökédörzseket ősszel szedik fel, a levelektől megtisztítják. A hagyományos hajtatás sötét, párás, meleg helyeken, általában pincékben tödénik. Az állandó hőmérséklet és páratada- lom biztosítása záloga az egységes méretű és minőségű fejek előállításának. A holland termesztők ma már iparszerű, automatizált technológiát használnak. Az új, intenzív fajták hajtatásával és az összes környezeti tényezők szabályozásával megnövekedtek a termésátlagok és jelentősen csökkent az élőmunka ráfordítása. Magyar Mezőgazdaság * 4k *
