Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-04 / 36. szám
Könyvvizsgálódás Egyre gyakoribb jelenség, hogy a gazdasági társaságoknál változik a tulajdonosok köre. Általában a korlátolt felelősségű társaságok vannak túlsúlyban, és ezek tulajdont megtestesítő üzletrészei nem az értékpapírpiacon cserélnek gazdát. A kellő körültekintés nélküli üzletrészvásárlás miatt azután sokszor utólag szemrehányások érik a cég vezetését vagy a korábbi tulajdonost. «.00 • «00 #00 /?°° \ AOb / V00 ______Áo VW* mo «I* VSYI A vállalkozók - élve a lehetőségekkel - azon a területen kezdték az üzleti tevékenységet, amelyen a legnagyobb hiány mutatkozott, a számítógépek forgalmazásában. Hogy egy addig szinte alultáplált piac is rövidesen telítődhet, azt bizonyítja grafikonunk, amely a számítógépekkel kereskedő cégek számának alakulását mutatja Csehszlovákiában. Tanácsot? De kitől? Amennyiben opciós jogukkal élve a társaság tagjai vásárolják meg az eladó üzletrészt, pontosan tudják, mit vesznek, mert ismerik a cég tevékenységét, gazdálkodási eredményeit. A probléma akkor szokott jelentkezni, amikor külső vevő kerül a társaságba tulajdonosként. Ilyenkor célszerű a vételi szándék megvalósítása előtt - a szóbeli információk mellett - megnézni a cég gazdálkodásának eredményeit tartalmazó könyveket, illetve a mérleget is. Semmiképpen sem elég az elmúlt év vagy évek során kifizetett osztalék összegének ismerete. Az előző években kifizetett osztalék mértéke ugyanis önmagában nem alkalmas még arra sem, hogy egy cég múltbeli eredményességéről tanúskodjon. Lehet, hogy a szerényebb osztalékot kifizető, vagy eddig osztalékot nem fizető cég megtermelt nyereségét tartalékvagyonba helyezte. Lehet, hogy vagyoni helyzetét erősítve nagyobb biztonságot teremtett, mint az, amelyik teljes megtermelt nyereségét kiosztotta. Ha már hosszabb ideje működő kft.-ről van szó, akkor feltétlenül nézzük meg az előző, lezárt időszakok mérlegeit. A lezárt gazdasági évvel nem rendelkező cég esetében a folyó könyvelés adataiból kell következtetéseket levonni, illetve kérni kell egy rendkívüli könyvviteli zárlatot. Sokkal nehezebb informálódni (olyannyira, hogy szakember segítsége nélkül az megítélésem szerint meg sem valósítható) a lezárt üzletévvel, így mérleggel még nem rendelkező társaságokról, mert ott a könyvek részleteibe kell belemélyedni, ami igen időigényes és nem is biztos, hogy pontos következtetésekhez vezet. A mérleggel, illetve mérlegekkel rendelkező cégeknél mindenképpen vizsgáljuk meg a következőket: • Milyen mértékű árbevételt, mekkora ráfordítással realizált a cég, tehát tevékenységét milyen hasznossággal végezte. Ezt célszerű több év távlatában összehasonlítani és a változás okát elemezni. • Ajánlatos az árbevételből kiszűrni, illetve külön vizsgálat tárgyává tenni az úgynevezett egyéb tevékenységek árbevételét, hiszen az sokszor nem igazán jellemzi a ténylegesen és szokásosan gyakorolt profilokat. Könnyű belátni, hogy ha egy cég kiugró árbevételét például ingatlan eladásával érte el, akkor ez nem feltétlenül vonzó a befektető számára. • Külön érdemes foglalkozni a mérleg szerinti eredményt sokszor igen nagy mértékben befolyásoló, úgynevezett különféle egyéb bevételekkel és ráfordításokkal. Ezek ugyanis azok a tételek, amelyek a cég gazdálkodásáról fontos és minősítő képet adhatnak (figyelmen kívül hagyva a különböző állami elvonásokat és támogatásokat, amelyeket szintén itt számolnak el). Itt jelentkeznek ugyanis a selejtezések, leértékelések veszteségei, a különböző tárolási viszonyból adódó nyereségek, veszteségek, a bírságok, büntetések, késedelmi kamatok és pótlékok, a behajthatatlan és elévült követelések veszteségei, valamint adott és kapott kötbérek. • Feltétlenül vizsgáljuk meg az úgynevezett fel nem osztott költségek mértékét és azok időszakról időszakra bekövetkezett változásait, mivel az az általános igazgatási költségeket tartalmazza, ami a költséggazdálkodás szempontjából igen fontos kategória. • Nézzük meg a pénzügyi helyzetet jellemző mérlegfordulónapi mutató alakulását, ami a pénzeszközöknek +' rövid lejáratú követeléseknek a rövid időn belül esedékes tartozásokhoz viszonyított arányát mutatja. • Ma (a másodlagos fizetés- képtelenség miatt) különös jelentőséggel bír a követelések realizálhatóságának kérdése. Ezért ajánlatos fizetési határidők szerint értékelni a kintlévőségeket, ami azért fontos, mert a mérleg szerinti eredménnyel s ezen keresztül az osztalék- alappal egyenes és szoros összefüggésben áll. • A leendő tulajdonosnak meg kell ismernie a cég tartozásállományát is, abból a szempontból, hogy az milyen esedékességű tételeket tartalmaz, és kikkel szemben áll fenn. • Végül megvizsgálandó, hogy a társaság a működése során milyen vagyonnövekményt ért el. Úgy gondolom, hogy mindezek megismerése után a meghozott döntés az üzletrész vásárlásáról már biztosan megalapozott lesz, és a befektetőt nem fenyegeti az a veszély, hogy zsákbamacskát vett. (Privát Profit) Egyre több cég veszi igénybe különböző tanácsadók szolgálatait. A legjobb tanácsadó cégek kiválasztása azonban nem egyszerű feladat még ott sem, ahol az Ilyen szolgáltatások nyújtásának és igénylésének van már hagyománya és elegendő információ is rendelkezésére áll a partnereket keresőknek. Még nehezebb ez a feladat nálunk, ahol szinte bárki jogot szerezhet arra, hogy tanácsadóként működjék, de az ilyen cégek és személyek szakmai, etikai és egyéb professzionális jellemzőiről szinte nem is léteznek információk. A partnert, vagyis tanácsot keresőknek pedig még nincs tapasztalatuk az ilyesmiben, sőt még a feladatok pontos körvonalazásában sem. Mi tehát a teendő? A Menedzseri Tanácsadók Asz- szoclációlnak Európai Szövetsége (FEACO), amelynek tagja a Cseh és Szlovák Tanácsadói Asszociáció is, a tanácsadók megválasztásánál a következő lépéseket ajánlja: HÁROM ARANYSZABÁLY Definiálja pontosan a feladatokat és célokat, amelyeket a tanácsadók közreműködésével meg akar oldani. Állítsa össze az adott területre specializálódott tanácsadó cégek jegyzékét, és szerezzen róluk közelebbi Információkat. Az információkat értékelje ki, majd ezután redukálja a listát a három-négy leginkább megfelelő cégre. Ezekkel vegye fel a kapcsolatot, és kérjen tőlük részletes ajánlást az ön által meghatározott feladatra. A végleges döntés előtt igyekezzen ajánlásokat szerezni az ajánlatot tevő vállalatokról, arról, mennyire voltak elégedettek szolgálataikkal más vállalkozók. Ha lehet, már az ajánlattevésnél Ismerje meg személyesen a tanácsadókat. Jegyezze meg, hogy a legkisebb költségek általában nem hozzák a legjobb teljesítményt és hogy a tanácsadó cégekkel való együttműködésnek három aranyszabálya van: Pontosan és világosan megfogalmazni a feladatot, érdekeltté tenni a vállalat csúcsszervének tagjait a terv megvalósításában, rendszeresen tárgyalni a tanácsadókkal a terv megvalósításának lefolyásáról. EGYEDÜL VAGY SEGÍTSÉGGEL A tanácsadói cégek listájának összeállításában segíthet a csehszlovák tanácsadói cégek és szolgáltatásaik katalógusa (Katalóg po- radenskÿch firiem a jejich nabídky v ŐSFR), amelyet a szaktanácsadók csehszlovákiai szervezete adott ki. A megfelelő céget a katalógus három részében kereshetjük. Először is a nyújtott szolgáltatás fajtájától függő elrendezésben, másodszor az adott régió szerint és végül ábécé sorrendben. A szolgáltatások fajtája szerint tíz különböző területet különböztet meg a jegyzék: • A vállalati stratégia és szervezési fejlesztés • Gazdasági, pénzügyi és jogi rendszerek és ügyvitel • Az emberi kapcsolatok fejlesztése • A termelés és a szolgáltatások irányítása (beszámítva a technológiát, a minőséget és a logisztikát is) • Marketing és a partnerekkel való kapcsolattartás • Információs technológiák és rendszerek • Tervezés • A régiók gazdasági fejlesztése és környezetvédelme (fejlesztési tanulmányok) • Jogi tanácsadás (a vállalatalapítás és joint-venture is) • A privatizációs tervek kidolgozása Jelzi a katalógus az ágazati specializációt is (mezőgazdaság, erdőgazdaság, energetika, gépipar, fogyasztási cikkek, pénzügyek stb.). Minden bejegyzés mellett ott szerepel az adat arról is, milyen nagyságú cégek - mint ügyfelek - problémáival képes megbirkózni a tanácsadó cég, és ugyanúgy közük saját, belső és külső konzultánsaik számát is. A katalóguson kívül a tanácsadó cégekről még azok szövetségében is értesüléseket lehet szerezni, mégpedig aprólékosabbakat. Ez a központ az ideális szaktanácsadót is segít megkeresni a tanácsot kereső felhatalmazására és a feladat pontos leírása alapján. Kontaktus: Sekretáriát Ceské a slovenské asociace pro pora- denství, Slezská 7, 12056 Praha 2. Tel.: 02/256276 Fax.: 02/258550. Folytatásos törvénytár Útiköltség-törlesztés a vállalkozói szférában I. Május elsején lépett hatályba a 119/1992 számú törvény az útiköltség-törlesztésről, új megközelítésben tárgyalva e témát. A törvény minden idevágó eddigi előírást megszüntet, tehát a 33/1984-es határozatot és a további mintegy 30 különböző szinteken kiadott előírást. Ami a vállalkozói szférát illeti, a törvény minden vállalkozói szubjektumra vonatkozik, attól függetlenül, hogy a munkaadó természetes személy-e, vagy kereskedelmi társaság, szövetkezet, esetleg más jogi személy. Abból indul ki, hogy a munkaadónak joga van - az előírt feltételek betartása mellett - az alkalmazottak egyéb vagy nagyobb igényeit is kielégíteni, de mindig csak a felhasználható nyereségből, tehát az adók, elvonások törlesztése és a kötelezően képézendő alapok feltöltése után. Szolgálati útja során az alkalmazott kénytelen pénzt költeni, hogy munkaadója utasításait teljesítse, s hogy útjának célját elérje. Nem várható el, hogy az alkalmazott ennek egész terhét magára vállalja, s ezért a szolgálati útra kiküldött alkalmazottak jogos érdekeinek védelmét törvény szavatolja. A törvény értelmében alkalmazottnak minősül: a) a munkaviszonyban lévő dolgozó, b) a szövetkezet tagja, akinek tagsága részét képezi a munkaviszony is, c) azok az állampolgárok, akik szerződés alapján munkaviszonyukon kívül tevékenykednek; az adott esetben azonban csak akkor, ha a szolgálati utak költségeinek térítéséről megegyeztek, d) azok a személyek, akikről a szolgálati utak költségtérítéséről szóló törvény vagy más általánosan kötelező előírás megemlékezik. A törvény az áttekinthetőség érdekében külön szabályozza az útiköltség térítését a belföldi utak esetében és külön a külföldi utaknál, egyébként az alkalmazottak igényeit nem különbözteti meg. Ezért a „kölföldi szolgálati út“ fogalmába az általános „szolgálati út“ fogalmával összehasonlítva (amin az az idő értendő, ' amely az alkalmazottnak a munkahelyétől különböző, más helyen végzett munkára való utazása megkezdésétől eltelt a munkája elvégzéséig, majd az útról való visszatéréséig) csak a szolgálati út idejének konkretizálása tartozik bele, mint kiegészítés, amely a Csehszlovákiából külföldre és külföldről Csehszlovákiába jutás idejét és a szolgálati út külföldi idejét jelenti. A törvény 2. paragrafusa azonban jelentősen megváltoztatja a rendszeres munkahely meghatározásának módját az útiköltség megtérítési jogának keletkezése szempontjából. Háromféle módszert ír elő:- az alkalmazott közötti megegyezést;- ha nincs ilyen meghatározható hely, akkor a munkaszerződésben megadott hely lesz ez;- az alkalmazottaknál, akiknél a munkahely gyakori változása a foglalkozás különleges jellegéből következik, s rendszeresen változik az alkalmazott lakóhelye is. Adott esetben költségtérítési igény keletkezhet a munkaadó székhelyén is, olyan specifikus foglalkozásoknál, mint a földmérők, postai alkalmazottak, vagy a kéményseprők. (Folytatása következik)
