Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-28 / 35. szám
Augusztus utolsó, szeptember első napjaiban az átlagos napi középhőmérséklet 19,1, a legmagasabb középhömérsék- let 24,2, a leghidegebb pedig 15,2 Celsius-fok. A régi parasztkalendárium szerint a következő napokban, illetve a két Mária-nap (augusztus 15. és szeptember 8.) között ajánlatos begyűjteni a gyógynövény-készletünket Régente jeles napként tartották számon szeptember 1-jét, Egyed napját. A magyar nyelvterületen ezen a napon léptek szolgálatba sok helyütt a kondások, juhászok, számadók. Takarítsuk ki a gyümölcstárolót, s kénezzük ki 10 légköbméterre számítva 1-1 azbesztkénlap elégetésével. Előzőleg azonban a tároló polcait is gondosan tisztogassuk meg, súroljuk le trinátrium-foszfátos (népiesen trisós) vízzel. Ezek után a polcokat, rekeszeket a napon szikkasszuk, szárítsuk meg. Vizsgáljuk meg az idősebb almafákat, hogy a vastagabb ágak, a törzs kérgének repedéseiben akad-e vértetú. Fehér, vattaszerű, bevonataira, ha másutt nem, akkor a korona belsejében növő vízhajtásokon bizonyára ráakadunk. Mielőtt a vegyszeres kezeléshez hozzálátnánk, a vízhajtásokat ritkítsuk ki. Utána felszívódó készítményekkel (például Bi 58 EC- vel, Anthio 33 EC-vel stb.) lemosásszerúen permetezzünk. A kajszit, mandulát, cseresznyét, meggyet károsító kaliforniai pajzstetú ellen Bi 58 EC-t (0,1 %-os oldatát, azaz 10 ml szert 10 liter vízben elkeverve) használhatunk. Ha a szüretelésre váró téli almát, körtét kell permeteznünk, akkor a vegyszerek megválasztásánál ne feledkezzünk el az egészségügyi várakozási időről. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a szőlőben szüret előtt 3-4 héttel kéntartalmú szerekkel már nem permetezhetünk, mert ezek bekerülnek a borba, s annak kénhidrogénes szaga lesz. Folytassuk a szüreti előkészületeket. Tartsuk szem előtt, hogy a jó egészséges bor készítésének egyik fő feltétele a tisztaság. Szerezzük be a szürethez szükséges hiányzó eszközöket és ne feledkezzünk meg a fajélesztóről sem. A zöldségeskertben továbbra is vethetünk rövid és közepes tenyészidejű sárgarépát (2 g mag/m2), palántanevelésre fejeskáposztát (2-2,5 g mag/m2), karfiolt (3-4 g mag/m2). A paradicsomot - az időjárási és a fényviszonyoknak „köszönhetően“ - különféle betegségek (botritisz, fitoftóra stb.) veszélyeztetik. Jó esélyünk van terjedésük megakadályozására, ha az alsó öreg leveleket letörjük. A műveletet napos időben végezzük, hogy a sebek minél előbb beszáradjanak. A még termő paprikát visszatöréssel megfiatalíthatjuk, s így a meleg időjárás hatására megindul a hajtásképződés. Tudni kell azonban, hogy a törés után az egyébként szokásos vízmennyiségnek csak a 20-25 százalékát adagolhatjuk; fejtrágyázni pedig az első terméskötésig nem szabad! A visz- szatörés után gyakran vírusos fertőzés is jelentkezik. Körültekintéssel, megfelelő ápolással azonban ez is elkerülhető. A héten is ültethetünk még tűlevelű és más örökzöldeket, vethetünk füvet - létesíthetünk pázsitot. Szintén szeptember elején aktuális a jácint-, a nárcisz- és a tulipánhagymák kiültetése is. - r Nem mindenki eszik meg mindent, ami a tányérjára kerül, valami általában megmarad. Az ételmaradékok mellett egyéb hulladék is van, ami besorolható a nyulak, tyúkok stb. takarmányozásába. Csaknem mindent fel lehet használni. Főleg a kenyérdarabokat, a csontot, burgonyát, a tojás, a citrom, a narancs héját. Védjük meg azonban a hulladékot a penészedéstől és a rothadástól. A tyúkok amúgy is elutasítják a romlott takarmányt, nem beszélve arról, hogy emésztési zavarokat okozhat. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a reggeli takarmányban válasszuk szét a nedves és a száraz hulladékot. A száraz vagy szárított konyhai hulladék kitűnő alapanyagul szolgál a takarmánykeverékek házi készítéséhez. Ehhez elengedhetetlen egy kisebb daráló. Hetente egyszer minden hulladékot lisztté őriünk, amelyet azután egyenlő adagban etetünk. A megőrölt takarmányt meg kell nedvesíteni, mert különben a baromfi rosszul hasznosítaná. Vigyázni kell viszont arra, hogy ne legyen ke- nőcsös, ne ragadjon a csőrre. Elsőrendű, s egyben magas tápértékű kötőanyagnak, tapasztószernek számít a takarmányélesztő. Elég belőle néhány gramm. Ne feledjük, hogy minél többféle alapanyagból készül, annál értékesebbé válik a takarmánykeverék és jobban serkenti a tojástermelést. Külön figyelmet érdemel az állati eredetű fehérjék biztosítása. Minden szervezet legfontosabb alkotóeleme a fehérje. Előnyben vannak azok, akik nyulakat tenyésztenek, mivel vágás után felhasználhatják az állat belső részeit is. A bélmosás ugyan nem kellemes munka, de a jó baromfitenyésztő nem hagyja kárba veszni ezt az értékes anyagot. Nyáron szárítsuk meg napon a beleket, majd őröljük porrá. Télen a megtisztított nyers beleket egy kiselejtezett húsdarálón ledaráljuk vagy késsel szétdaraboljuk. Gombából vagy földi gilisztából nyert fehérjével tovább tarkíthatjuk a takarmányt. A földi giliszták mintegy 15 százaléknyi biológiailag igen értékes fehérjét tartalmaznak. A baromfitakarmány fehérjetartalmának egy- harmadát is képezhetik. VigyázE gyetlen háztáji kert sem képzelhető el több-kevesebb kajszifa nélkül, hiszen gyümölcsét szinte mindenki szereti. A háziasszonyok lekvárt, befőttet készítenek belőle, sőt a fák számától függően kisebb-na- gyobb mellékes bevételt is biztosíthat. Augusztusban, a szemzések idején viszont sokan nem tudják eldönteni, hogy milyen kajszifajtát válasszanak. Hazánkban több engedélyezett fajta van, s közülük az egyik legrégebbi a Magyar kajszi, mely még mindig vezető szerepet játszik és remélhetőleg hosszú ideig játszani is fog Dél- Szlovákia gyümölcsöseiben. Termesztését kiváló tulajdonságai indokolják. A Magyar kajszit (Magyar legjobb, szlovákul Mad'arská) nálunk már 1954-ben engedélyezték. Fajtaköréhez tartozik nálunk a Velkopavlovická és a Sabinovská fajta is. Eredete ismeretlen. Európa többi országába Magyarországról terjedt el, s ezért általánosan magyar eredetű fajtának ismerik. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája; a Közép-Rhőne völgyétől a Duna mentén át a Kaukázusig termesztett vezető fajta még napjainkban is. Fája gyenge növekedésű, koronája kusza szerkezetű, közepesen sűrűn másodrendű hajtásokat is hoz. Termőgallya világos szürkésbarna, vesszői világos pirosasbarnák. A környezeti tényezőkkel szemben nem túl igényes, jól alkalmazkodik. Termőképessége magas, ami gazdag virágzásának, kiegyenlítetten jó kötődésének köszönhető. Terméshozama viszonylag egyenletes és elég korán fordul termőre. Az alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló kézunk azonban, mert a túlzott adagolás hasmenést okozhat. A rovarok is takarmányforrást jelentenek. Ha a kertben elhelyezett víztartály fölé lámpát teszünk, a fény odacsalogatja a rovarokat, amelyek előbb- utóbb a vízbe hullanak, megfulladnak. Onnan másnap könnyen kiszedhetők, s a baromfitenyészetben hasznosíthatók. A tenyésztők sajnos gyakran megfeledkeznek a vitaminokról, amelyek főleg télen fontosak. Az árnyékban szárított berkenye (darálva adjuk a keverékbe), széna, főleg a lucerna, a szárított csalán, a murok télen is biztosítja az A-vitamint. B-vítamint a szárított takarmányélesztő vagy háztartási élesztő tartalmaz, valamint a napon szárított széna és a halzsír is. C-vítamin tartalmú a már említett berkenye, a csíráztatott gabonafélék és a tűlevelűek darált lombja. A tyúkok igényesebbek a takarmányra, mint pl. a nyulak. Nagyon fontos viszont, hogy a tenyésztő minden takarmányforrást kihasználjon, s így helyesen állíthassa össze a baromfiak napi adagját. Csiba László A Vel'kopavlovice KL - LE - 12-es klón pessége jó. Virágzási ideje közepes, virágai törékenyek. Gyümölcse gömbölyded, oldalról kissé lapított, középnagyok-na- gyok, tetszetősek. Túl nagy termés esetén azonban aprók maradhatnak. Molyhos héjának alapszíne narancssárga, s ez a napos oldalon kármínpirossal színezett. Hússzíne narancssárga, húsa érettségétől függően félkemény, kemény, kissé rostos, lédús. Ize nagyon finom, aromadús, jellegzetes zamatú, kellemesen édes-savas. Magürege tág, magbele édes. Friss fogyasztásra a Magyar kajszi a legkedveltebb fajta és kitűnő piaci tulajdonságokkal rendelkezik. A jó minőségű befőttkészítés egyik alapanyaga. Érdekességként említést érdemel, hogy a legjobb minőségű pálinka is belőle készül. Szlovákia déli területein általában július közepén érik, míg a fajtaköréhez tartozó Dél-Morvaországban elterjedt Velkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehető, ami a Magyar kajszi javára 10-14 napos előnyt jelent. Miklós Dénes kertészmérnök A madársaláta nemesített változatait hazai fogyasztásra alig termesztik. A szomszédos Ausztriában (és Jugoszlávia utódállamaiban is) a húsvét előtti hetekben a piacok zsúfolásig telítettek az első, nem keserű, olcsó madársalátával. Tőlevél- rózsája kicsi, nem fejesedik, levele megnyúlt vagy csepp alakú. Vad változatait az ország nyugati részén - réteken, erdőszéleken, árokpartokon - télen is gyűjthetjük. Hóolvadás után a vad sóskalevéllel egy időben, törózsástól szedjük. Igénytelen, hidegtűrő növény. Négyzetméterenként 2-3 gramm magot 8-10 cm-es sortávolságra és 1 cm mélyre vessünk augusztus végén. Számos növény közteseként is vethetjük. Korai vetéssel a szedést és az esetleges értékesítést a szabadföldi saláta tömeges megjelenéséig elvégezhetjük, helyét pedig más növénnyel hasznosíthatjuk. A minél eredményesebb kelés érdekében rendszeresen öntözzük. Cserepesedésre nem hajlamos talajba vessük, különben a kicsírázott növények elpusztulnak. Ha túl sűrű a vetés, akkor 2 cm-re ritkítsuk, így a tőrózsák még az ősz folyamán 5-8 szedhető lomblevelet fejlesztenek, amit akár a piacra is vihetünk. Száraz, hideg télen szalma- vagy lombtakarással védjük meg a fagytól. Vitaminokban (B,, B2, C) és ásványi anyagokban gazdag. Saláta, bébiétel, továbbá különböző anyagok hozzáadásával turmix is készíthető belőle. Házikertbe egyszerű termesztése, valamint sokoldalú felhasználhatósága miatt javasoljuk. K. Sz. Most időszerű a tulipánhagymák kiültetése is * 12 1992. Vili. 28.
