Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-14 / 33. szám
4. Nyitrán latolgattam, hogy a járás melyik faluját keressem fel. Amikor egyik ismerősömtől azt hallottam, hogy Felsőkirályiban a magyarok templomot építenek, azonnal határoztam: odamegyek! A tájékoztatóm még folytatta: „A nagyapák építik az unokáiknak, de kell-e majd nekik a magyar templom, amikor már nem beszélnek anyanyelvükön?“ Ezt csípős megjegyzésnek szánta? Csak a tényt állapította meg. Fájdalom csengett ki a hangjából akkor is, amikor a következőket mondotta: „Nincs magyar iskolájuk. Zoboralján ott is nehéz, ahol van magyar iskola. S ahol nincs?!... Beszéljen csak Veres Jánossal, a polgármesterrel, azelőtt a magyar iskola igazgatója volt. Ő tudná a helyzetet legjobban megmagyarázni magának...“ MAGYAR POLGÁRMESTER SZLOVÁK TÖBBSÉGŰ FALUBAN Felsőkirályi Nyitrától délnyugati irányban, a Vágsellye felé vezető út mentén terül el. 1975-ben a szomszédos szlovák községgel, Sládec- kovcéval házasították össze. Nemrég visszakapta régi nevét: Moce- nok, magyarul Mocsonok. Lakosai népszavazáson döntöttek: nem kívánják, hogy községük a húszas évek egyik sztrájkhősének nevét viselje. A felsőbb hatóságok ezt gyorsan jóvá is hagyták, csakhogy mielőbb megszabaduljanak egy kommunista nevétől. De Párkány, Guta, Köbölkút, Tardoskedd az már más, hogy is állíthatnák vissza a régi magyar helységneveket?! Mocsonok tiszta szlovák falu, csak 32 ember vallja itt magát magyarnak. Az autóbuszból is látom, hogy Mocsonok és Felsőkirályi tizenöt évi együttélésének az lett az eredménye, hogy egybeépült. A már különvált két falu határjelzőtábláját egy emeletes épület előtt pillantottam meg. Felsőkirályi polgármestere dr. Veres János. Ötvenkét éves. Eleven, gyors mozgású, energikus, határozott ember. Nem csodálkoznék, ha katonatiszti egyenruha lenne rajta. Mondja is:- Katonatiszt szerettem volna lenni, de a sors úgy hozta, hogy az érettségi után, még ötvennyolcban, a Sellye mellőli Vághosszúfaluból idekerültem, és Felsőkirályiban rekedtem. Pedagógusi pályámat kisegítő tanítóként kezdtem. Később a felső tagozatosokat is oktattam, amikor távúton pedagógusi képesítést nyertem a nyitrai főiskolán, ahol megszereztem a doktorátusi címet is. Két évig igazgatóhelyettes, hatvannégytől hetvenötig az alapiskolánk igazgatója, utána tizenöt évig tanfelügyelő voltam, míg meg nem szűnt a járási nemzeti bizottság... ÓRIÁSI A TERMÉSZETES ASSZIMILÁCIÓ Ez 1990-ben történt. Abban az évben döntött a falu népe is: újra önállósulnak! S az őszi helyhatósági választásokon már a saját képviselőikre voksolhattak. A szavazók 89 százalékának akaratából a függetlenként induló, az MKDM és a VPN (NYEE) támogatását élvező dr. Veres János lett a polgármester. (A faluban az MKDM az egyetlen komoly politikai párt, amely tagsággal is rendelkezik. Kokes Kelemen irányítja a magyar kereszténydemokraták szervezetét, s ő a templomépítés fő szervezője is.) S már a problémánál vagyunk: a lassan szlovákká vedlő faluban magyar a polgármester. Felsőkirályi lakosainak már csak egyharmada vallja magát magyar nemzetiségűnek. Mások voltak az arányok a múltban. 1930-ban még 730 volt a magyar és 343 a szlovák 1961-ben a megnövekedett létszámú faluban már 1366 volt a szlovák és 906 a magyar. És 1991-ben? A szlovákok száma 1416-ra növekedett, a magyaroké 508-ra apadt.- Óriási a természetes asszimiláció — mondja Veres János. — Szlovák falvakkal vagyunk körülvéve: Mocsonok, Hájske (Köpösd), Pata, Báb. Csupán kis sziget vagyunk a szlovák tengerben. Sok a vegyes házasság, s ezekben a családokban csak szlovák gyermek születik...- S mégis magát választották meg polgármesternek?- Bizalom kérdése. A választások előtt a polgárok elé álltam: Tudják, hogy magyar vagyok, önök ismernek, ötvennyolc óta dolgozom itt... És megválasztottak. Előbb „fészket“ kellett teremtenünk, hogy legyen községházánk. A régi iskola öreg épületét télnek idején, fagyban, hóban közmunkával alakítottuk át, szépítettük meg. Új padló, ablakok, vakolás, festés. A falu zöme segített, csakhogy kilencvenegy januárjától működhessen az önkormányzatunk. Az épületben helyet adtunk a postának is. A huszonegy tagú képviselő- testület sem a népszámlálási adatok alapján állt össze. Tizenegy képviselőnk szlovák, tíz pedig magyar nemzetiségű, főként az MKDM-en keresztül kerültek be. A képviselők egy része a tanítványom volt. Köztünk nincs nemzetiségi ellentét, gán- csoskodás, a súrlódások a minimumra csökkentek. Igyekszünk mellőzni a virtuskodást, mert az akciót reakció követné. Ha oltanunk kellene a tüzet, az már nehéz dolog lenne. Mi királyiak vagyunk... HOGYAN SZŰNT MEG A MAGYAR ISKOLA? A fenti háromszavas kijelentés az utóbbi évtizedek folyamán kialakult magatartásra vet fényt. Ha már kiutat nemigen találnak, az adott helyzethez igazodnak: nem hadakoznak egymással, amikor a családok összekeveredtek. S öregszik is a falu. Sok fiatal Nyitrára és Vágsellyére költözött, ahol a Duslótól lakást is kaptak. Az 1932 lakos közül csak 910 az aktív dolgozó. Egyre kevesebb a gyerek, s ma is folytatódik az asszimiláció. A polgármester felesége óvónő, s az idei beíratáskor nem kis keserűséggel közölte a férjével, hogy volt tanítványaik, akikről tudják, hogy magyarok, szlovák nemzetiségűnek írták be csemetéiket.- S így megy ez hosszú évek óta- kesereg a polgármester, a magyar iskola volt igazgatója. - Tragédia számunkra, hogy sok gyerek nem ismeri szülei anyanyelvét. Azelőtt volt magyar óvodánk is. A magyar alapiskola 1981-ben szűnt meg. Amikor 1960-62-ben építették, magyar iskolának szánták, de mire felépült, szlovák-magyar lett. Most csak szlovák. A volt diákjaim azóta felnőttek, megnősültek, és szlovák diákokat hoztak és hoznak az iskolába. Ez a fájó pont, de ez a valóság. Az asszimiláció hatása. A magyar családok nem tudnak összehozni egy osztályra való gyereket, még az óvodába sem! S mi nem tehetünk csodát. Nem foghatom meg a volt diákjaim kezét: Az űrlapra ne azt írjátok, hogy!...- Emiatt magamat is hibáztatom — folytatja rövid gondolkodás után Veres János. - Hat évvel a távozásom után szűnt meg a magyar iskola. Amíg ott voltam, mint igazgató, mindent megadtam, amit csak adhattam. Megtanítottuk őket úszni, síelni, pingpongozni is. Az iskola körül sportpályákat létesítettünk, még megvilágított jégpályát is. Kirándulásokra vittük őket, Magyarországra Dr. Veres János: Tragédia számunkra, hogy sok gyerek nem ismeri szülei anyanyelvét is! Az volt a célunk, hogy többet adjunk a gyerekeknek, szeressék az iskolájukat, ragaszkodjanak hozzá. Sok gondot fordítottunk a szlovák nyelvtudásukra is, hogy érvényesülhessenek a szlovák szakiskolákban. S a bumeráng visszaütött. Egyre fogyatkozott a magyar tanulók száma, míg teljesen ki nem apadt. Ez az, ami nagyon fáj nekem, de segíteni nem tudok rajta. Két fiam az alapiskolát még itt járhatta ki, a galántai gimnáziumban érettségiztek, most a nyitrai mezőgazdasági főiskolán tanulnak. A harmadik fiam itt kezdte az alapot, de Sellyén fejezte be. Pozsonyban tanul a Komensky Egyetem magyar tanszékén... Nem mondja, csak én gondolom, mások nem küldözgették gyermekeiket magyar iskolába. A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN IS FEJLŐDIK A FALU- ötvennyolcban, amikor Vág- hosszúfaluról idekerültem, még bekötő út sem volt Vágsellyére - emlékezik Veres János. - A faluban hosz- szú parasztházak kis ablakokkal. A tbc népbetegség volt. A lakáskultúra szegényes. 1970-ben már 121 új családi ház volt a községben. Az iskola közelében mi is építettünk. 1991-ben 425-re emelkedett az új családi házak száma! Azelőtt csak a kerékpár volt divatban. Ma már 187 autótulajdonosunk van. Óriási változás állt be Felsőkirályi életében. S a rendszerváltás után meggyorsult a változás. Ez az energikus, a terveket valóra váltani is tudó polgármesternek köszönhető. Tavaly 2500 méter hosszú vízvezetéket építettek, az idén fejezik be. Felújították a halottasházat, a villanyvezetéket, nagy világítótesteket szereltek fel. Betonozzák a járdákat. A Mocsonokkal való közös életüknek az volt az egyedüli plusszá, hogy az elmúlt három-négy évben bevezették a gázt. Csak Kiskirályi maradt ki. Az idén ott is gázt kapnak a lakosok. A szép nagyteremmel, színpaddal is rendelkező, szintén felújított művelődési házban modern felszereléssel konyhát is létesítettek, hogy lakodalmakat is tarthassanak ott. A kicsinosított épületnek talán a Csemadok örül a legjobban. A járás legtevékenyebb szervezetei közé tartozik. A Csemadok színjátszói rendszeresen tartanak előadásokat, amivel más községek nem igen büszkélkedhetnek. Jó nevet szerzett magának a Sztranyák Katalin vezette folklórcsoport is. A nagymamák is éneklik a régi dalokat, s az unokáiknak szovákul magyarázzák meg, miről is szól a nótájuk... Némelykor megszólalnak az akadékoskodók is. A polgármester előtt is kifogást emeltek: Állandóan csak magyar akciókat szerveznek. Ha nem is sokan, de egyesek bizonyára nem értik, hogy egy olyan faluban, mint Felsőkirályi, létfontosságú a magyar szó hirdetése és művelése. S a magyar polgármesterre hallgatnak a szlovákok is. Amikor társadalmi munkára van szükség, amire más faluban alig akad példa, csak szólnia kell a volt diákjainak, az általa pártfogolt sportolóknak, és egyszerre húszan-negy- venen is jönnek, mint jöttek a községháza átalakításához, a művelődési ház felújításához, és a templom építésénél is segédkeznek. Ott a nyugdíjasok állandó munkát vállaltak magukra, reggel nyolckor kezdenek és délután négyig dolgoznak. Mert kell a templom, saját erejükből építik... MÉG AZ IDÉN TETŐ ALÁ HOZZÁK A TEMPLOMOT Félsőkirályiban 1792 lakos római katolikus. Még a harmincas években szerettek volna templomot építeni. Nem lett belőle semmi. 1968-ban is volt nekirugaszkodás, de az az év nagyon „rövid“ volt. Továbbra is Mocsonokra jártak szlovák misére, odahordták a pénzt, a plébánosok dupla eklézsiát kaptak. A rendszer- váltás, az önállósulásra való törekvés meghozta a maga gyümölcsét. A katolikusok kimondták: legyen végre saját templomunk! A tősgyökeres királyiak, zömében nyugdíjas magyarok voltak a kezdeményezők. S a faluban tekintélyt élvező MKDM felkarolta törekvésüket. A hívők, köztük szlovákok is, hétszázezer koronát adtak össze, külföldről is kaptak támogatást, tizenötezer dollárt! Kisebb mértékben egyes szervezetek is adakoztak. A templomot kilencven százalékban magyarok építik. A községi önkormányzat is támogatja őket, tavaly százezerrel, az idén kétszázezer koronával járult hozzá a templom építéséhez. A mocsonoki önkormányzat is megemberelte magát, százötvenezret adott erre a célra. Ez is annak tanúj ele, hogy nem rosszban váltak el egymástól. Veres János mosolyogva említi meg, hogy a mocsonoki polgármesternek ezt mondta: Te szlovák vagy, én magyar, éljünk békességben.- Azt a sok dollárt már biztosan elköltötték - jegyzem meg.- Dehogy! Hozzá sem nyúltak, a bankba tették, ott kamatozik. Az a vastartalék. Amit századok óta nem kapott meg a község, most megkapja. Már emiatt is az évezred építkezésének tartjuk. Még az idén tető alá hozzák a templomot, nagyobb alapterületű lesz, mint a mocsonoki. Arra nem kaphatok választ, hogy magyarul is tudó plébánost helyez- nek-e majd ide. Mert... A nyitrai járásban különös szokás dívik, egyes magyarlakta községeiben csak szlovákul beszél a pap. De keserű lenne a templomépítő királyiak szájíze, ha!... Jobb erre nem is gondolni. Jó volna ezt is kipuhatolni, hogy nagy örömük nem váljék ürümmé... Beszélgetésünk félbeszakad. A nyitott ablakon át behallatszik a hangszóróból sugárzó magyar szó: este hétkor falugyűlést tartanak, ötven háztelek szétosztásáról lesz szó...- Igény van rá - mondja Veres János polgármester. - Adunk telket, hadd építsenek, csak maradjanak a szülőfalujukban... Ez a hitvallásom: Ahol lehet, segíts polgártársaidon. Ezt csinálom harmincnégy éve. Ha nem tudok segíteni, ártani nem akarok. Nálunk a békés egymás mellett élés vallási, nemzetiségi szempontból olyan, amilyennek lennie kell. Nyugodt a légkör. Hogy mit hoz a jövő? Az ember nem lát a jövőbe. Ha mesterségesen nem szítják fel a tüzet (a tévé, az újságok), csendes sziget maradunk a szlovák tengerben... Petrőci Bálint Beszélgetés dr. Veres Jánossal, Felsőkirályi polgármesterével az asszimiláció átkos hatásáról A felújított művelődési ház Még az idén tető alá hozzák az épülő templomot Felsókirályi önállósult, a régi iskolában rendezték be a községi hivatalt ____________________ Kostka Michal felvételei
