Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
£ A következő napok átlagos középhőmérséklete várhatólag 21,4, a maximális középhőmérséklet 27,3, a minimális pedig 17,2 Celsius- fok. Nevezetes dátum augusztus 10-e, Lőrinc napja. Lőrinc vértanúként halt meg, elevenen megégették. Régente őt tartották patrónusuknak a földművesek, vendéglősök, mosónők. Napjához fűződő tennivaló volt a zöldborsó másodvetése, a fák átszemzése, a szőlő érés alá kapálása. A növényvédelmi tennivalók közül fordítsunk gondot a csonthéjasok mézgás sebeinek kezelésére, a kaliforniai pajzstetvek lárváinak, a kéreg- (a törzset is kezeljük!) és a szilvamolyok irtására. Permetezzünk a monília és a varasodás ellen is. Itt van a nyári körte szedésének ideje. Csak kocsánnyal együtt, száraz gyümölcsöt szüreteljünk. Ügyeljünk rá, hogy a kocsány épen maradjon, mert a szálkás maradék szállítás közben megsértheti a körtéket. A gyümölcsöt ezért szedéskor vegyük tenyérbe, kissé emeljük meg és csavarintva válasszuk le a termőrészről. Ha elkéstünk volna vele, akkor most már Inkább adjuk fel szamócatelepítési szándékainkat. Az ilyenkor ültetett tövek ugyanis jövőre alig adnak termést. Megkezdhetjük gyümölcsfáink átszemzését. Szüretelhetjük a legkorábbi csemegeszőlő fajtákat. A szőlő nem utóérő, ezért csak a szépen fejlett, kiszíneződött fürtöket szedjük le. Készüljünk a borszőlő szüretelésére is. Ha új hordót vettünk, akkor azt 3-4 napra töltsük fel hideg vízzel (ezt két nap után cseréljük). Utána forrázzuk ki, majd 2 százalékos szódaoldattal, végül pedig tiszta vízzel öblítsük át. Szikkasztás után a hordót hektoliterenként 0,5 gramm azbesztkénnel füstöljük ki. A hét végén megkezdődhet a vöröshagyma felszedése. Erre azonban csak akkor kerüljön sor, ha a lombja már elszáradt és a hagymanyak behúzódott. Ezt a munkát esős időben ne halogassuk. A felszedett hagymát néhány napig szellős, félárnyékos helyen szárítsuk, utána tisztítsuk meg. Közben válogassuk ki a sérült és a beteg példányokat, mert ezek tárolásra nem alkalmasak. A vöröshagymát szellős helyen tároljuk. Ha a hőmérséklet erősen lecsökken, vigyük fagymentes helyre. Egyes - főleg a kordon mellett nevelt - paradicsomfajták hajlamosak az ún. zöldtalpasságra. A kocsány körül éretlen, sárgás, zöldes vagy barna rágós és íztelen talp marad. Ezt a fiziológiás elváltozást kálium adagolásával szüntethetjük meg. Jó azonban, ha előtte az ágyások káliumtartalmát meghatároztatjuk. Az eredménytől függően 10 napos időközökben 2-3 alkalommal 2-2 dkg 40 %-os kálisót vagy 50 %-os kénsavas kálit juttassunk ki négyzetméterenként. Vethetünk áttelelő fejes salátát, spenótot, endíviát. Ilyenkor - a csapadékviszonyoktól függően - a karfiolnak és karalábénak 2-3 naponta 4-8, a karós- és a bokorbabnak naponta 4-8, s hetente egyszer még 25-30 mm vizet adjunk. A spárgatök vízigénye 60, a sóskáé 20-30, a zöldborsóé 25-30, a zelleré 35 mm. Készítsük elő a talajt az új pázsit telepítésére. Tőosztással telepíthetjük az íriszeket, a gyöngyvirágot, a pünkösdi rózsát. Egyes liliomfélék - pl. a tigris- és a tűzliliom - a száron apró hagymákat fejlesztenek. Ezeket szedjük le, húzzunk 5 cm mély barázdát és egymástól 10 cm-nyire ültessük el őket. A telepitést ajánlatos takarni.- rŐszi paradicsomhajtatás 1992. Vili. 7. A legtöbb fóliát - a magas költségek miatt - ősszel is igyekeznek hasznosítani. Van, aki az úgynevezett hosszú kultúrákat választja és a paprikát, a paradicsomot októberig, novemberig próbálja megtartani, ami nem mindig sikerül. Üvegházban elvileg egész ősszel ültethetünk paradicsomot. Fólia alá azonban az augusztus eleji palántázást javasoljuk, mert a növények a sok napfény és a magas hőmérséklet hatására megerősödnek. Ennek ellenére az őszi paradicsomhajtatás a környezeti feltételeket tekintve, valamint az értékesítési lehetőségeket illetően sokkal nehezebb, mint a téli vagy a tavaszi. A kedvezőtlen fény- és hőviszonyok néha olyan - szinte megoldhatatlan - gondok elé állítják a kertészeket, mint a fitoftórás betegségek gyors terjedése vagy az elhúzódó érés. A fajta és a tenyészterület megválasztásával bizonyos mértékig ellensúlyozhatjuk a kedvezőtlen feltételeket. Kevesebb fényen, alacsonyabb hőmérsékleten kisebb a vízfelhasználás, az április-májusihoz viszonyítva mindössze fele vagy harmada. Ha ezt az öntözések alkalmával nem vesszük figyelembe, túlöntözünk, ami bogyórepedést, a betegségek gyors terjedését és a magas pára- tartalom miatt rossz kötődést vált ki. Természetes úton a virágok nem kötnek: a pára miatt a pollen megszívja magát vízzel, nehéz lesz, s nem repül. Ehhez szükséges a fürSürgős teendők szüret után A MÁLNÁSOKBAN A betakarítás után a letermett vesszők kimetszése, a sarjak válogatása, ritkítása előzze meg az első vegyszeres kezelést. Igen fontos ez a művelet. A vesszőbetegségek, a szürkepenész mellett a bimbóli- kasztó bogár imágója, valamint a málna-vesszőszúnyog- és a mál- na-gubacsszúnyoglárvák egyaránt intenzíven károsítanak. A metszés elhúzódása, az őszi permetezés a jövő évi termőlapokat veszélyezteti. A szeptember-októberben végzett permetezés megkésett hatékonysága csekély. Augusztus második felében rézkészítmény erős, A málna-gubacsszúnyog (La- sioptera rubi) kárképe feltűnő: a fertőzött vesszőt vágjuk le szürkepenész, fertőződés esetén speciális készítmény (Rovral), rovarkártevők ellen foszforsavészte- rek vagy más, hosszabb hatású rovarölő szer használható. A SZAMÓCÁRÓL a betakarítás után az elöregedett lombot kaszáljuk le. Ekkor a szamóca gyöktörzsi része nem sérülhet, inkább maradjanak meg a levélnyelek. A lekaszált növénymaradványokat hordjuk ki az ültetvényből. Kaszálás után célszerű kapálni a sorközöket, a műtrágyák kiszórására is ekkor kerüljön sor. Augusztusban, az esetleges öntözést követően, a meginduló friss lombtömeget kombinált (atka- és rovarölő, valamint gombaölő szeres) kezelésben kell részesíteni. A szamócában engedélyezett szerek bármelyike korlátozás nélkül használható. A sza- móca-bimbólikasztó érési táplálkozást folytató imágói, a szamócaatka, valamint megelőző jelleggel a levélfertőző gombabetegségek ellen lehet sikeresen védekezni. Ez a permetezés alapvető jelentőségű a jövő évi termésre. Nem szabad emelni az engedélyezett szeradagokat, töménységeket. Nagyobb töménység saját célú termelésnél a család egészségét veszélyezteti. Árutermelésnél számítani kell a termék laboratóriumi vizsgálatára: a megengedettnél magasabb szermaradvány-tartalmú gyümölcs nem adható el. AMIT A SZEMZËSa^Ü- I ULHJIKiüLL Az alanyok megválasztása tök és a huzalok rázogatása, vagy a megtermékenyítést elősegítő, hormonhatású készítmények használata. Ez utóbbival bánjunk óvatosan, mert kisebb túladagolása is olyan bogyótorzulást idézhet elő, amely eladhatatlanná teszi a paradicsomot. Ezért például az Ujotin terméskötődést segítő készítményt (a tapasztalatok alapján) csak az ajánlottnak a fele töménységében (0,1 %) használjuk az őszi-téli hónapokban. Az őszi hajtatáskor minden növény több káliumot igényel. Nemcsak a megnyúlást, a hidegtűrő képességet és a betegség-ellenállósá- got is csökenthetjük a szokottnál 25-35 %-kal több kálium kijuttatásával. A kénsavas káli hatására viszont kevesebb lesz a zöldtalpas bogyó. Éjjel általában 15-18, nappal, a fényviszonyoktól függően 17-20, napos, meleg időben pedig 22-25 fokot tartsunk. Nagyon fontos a rendszeres, naponkénti szellőztetés. Őszi hajtatásra a rövidebb tenyészidejű, determinált típusokat javasoljuk. Ahol nincs vagy csak minimális a fűtési lehetőség, oda a Tini, a Balca, a Luca és Prisca ültetését ajánljuk. Amennyiben kedvezőbbek a feltételek, akkor a Vemone, a Vi- via, a Forset és a Restino fajtát is termeszthetjük. A determináltakból 3-3,5, a folytonnövókből 2-2,5 palántát ültessünk négyzetméterenként. K. Sz. A háztájiban augusztusban az egyik legfontosabb teendő a szemzés. A műveletnél a megfelelő szemzőhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges, bőven termő, lehetőleg több éven át megfigyelt fáról szedjük), döntő szerepe van az alany megválasztásának is. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. Ezzel lehetőség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlődésének szabályozására, valamint az adott termőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. Az alany fejlődést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára, mind a termőre fordulás idejére és a fa termőképességére is kihat. A törpe, a féltörpe és az erős növekedésű alanyok segítségével - főleg az almánál - olyan egyedek nevelhetők, amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott művelésmód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termőhelyhez, elsősorban a talajviszonyokhoz. Közülük a talaj kötöttsége, levegő- és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság, amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. Először is érdemes leszögezni, hogy a háztájiba, hobbikertbe csak törpefákat ültessünk, s azokat termőkaros és karcsú orsónak, vagy sövénynek neveljük. Törpésítésre elsősorban gyökérnyakban szemzett alanyokat használnak. E csoporton belül egyértelműen az első helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. A nagyon meleg, száraz, homoktalaA szüret után se feledkezzünk meg a gyümölcstermő cserjék gondozásáról A KÖSZMÉTÉSBEN a lombrágó hernyók és lisztharmat, a fekete szeder esetében a szepto- citás vesszőfoltosság, a rozsda, valamint a rovarkártevők, az atkák ellen irányuljon a védekezés. A hangsúly a szüret utáni mielőbbi védekezésen legyen, s ezt metszéssel, a gyomirtással és más fontos műveletekkel hangoljuk össze. Kertészet és Szőlészet jú területeket kivéve valamennyi termőhelyen jól érzi magát, különösen a hűvösebb, csapadékosabb mikroklímában. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében) hogy a termés a földről is szedhető. Gyökerei azonban törékenyek, ezért a kidőlés ellen célszerű a karcsú orsófákat karóval, a sövényfákat támrendszerrel megerősíteni. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. A jó talajokon, a hűvös csapadékos területeken, öntözési lehetőség mellett, vehetjük számításba az erős növekedésű, később termésre forduló fajták számára. A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os alany is, amely az M 9-nél valamivel erősebb fejlődésű és szilárdabb gyökér- zetű fákat nevel, ezért a gyengébb növekedésű és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. Megemlítendő még, hogy a törpe alanyok mellett jelentős szerepük van a féltörpe alanyoknak, melyek közül az M 4, M 2, az MM 106, továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. Közülük nagyon jelentős az M 4, mivel a nem öntözött viszonyok között elsősorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát és pl. a Starking- nak egyértelműen megfelel. Az MM 106 főként a Golden Deli- ciosusszal ad jó eredményeket. Az M 4-nél valamivel erősebb fejlődést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok. Főleg a meleg, száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. (folytatjuk) Miklós Dénes kertészmérnök Hogy ne szomjazzanak.. A nyári szabadságok, üdülés idején évről évre visszatérő probléma, hogy mi legyen a lakásban nevelt dísznövényekkel, hogyan biztosítsuk számukra távollétünk alatt a kellő nedvességet? A legegyszerűbb módszer, ha a növényeket 5-10 cm magasságig feltöltött fürdőkádba állítjuk. Ha sok a növényünk, ez persze nem megoldás. A virágcserepeket nagyobb edénybe is beállíthatjuk, a közt pedig tőzeggel, pertittel béleljük ki és jól beöntözzük. Sokkal kedvezőbb azonban életta- nilag, ha növényeink számára olyan lehetőséget teremtünk, amelynél folyamatos vízellátásukat egy különálló edényből biztosítjuk. Nagyobb dísznövények (fikusz, fi- lodendron, dieffenbachia stb.) mellé- attól néhány deciméternél magasabbra - állítsunk öntözőkannát, vödröt vagy más vízzel töltött többliteres edényt. Szükségünk van még egy vastag, vízzel jói átáztatott kanócra, esetleg - a kanna csövét pótlandó - néhány cm átmérőjű műanyag csőre, melyet az ábrán látható módon a kannába vezetünk, illetve a cserép talajába ágyazunk. Nedvességkedvelő, féltett kerti dísznövényeink - vagy az erkélyláda növényeinek - folyamatos vízellátása is megoldható. Töltsünk meg néhány palackot vízzel, zárjuk le átfúrt para- fadugóva! vagy más lassú szivárgást biztosító anyaggal. A feltöltött palackokat nyakukkal lefelé szúrjuk, ássuk be a növények - illetve gyökérzetük- közelébe. A tapasztalatok szerint egy kb. 100 x 20 cm-es erkélyládában nevelt petúniáknak 6 db literes, vizzel feltöltött palack még a legnagyobb nyári hőségben is mintegy két hétig képes kellő nedvességet biztosítani. P. R.
