Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
ilasárnap La káskultúrában az új francia divatirányzat szerint ágakból készülnek a kiegészítő bútorok. Amennyiben olvasóink is megvalósítható ötletnek találják és hasznát veszik otthonuk szebbé, melegebbé varázsolásában, tessék hozzáfogni az előkészületekhez: irány az erdő! A bútordarabokat ne tervezzük meg előre, hiszen az attól függ, hogy milyen alapanyagot találunk. Letisztított ágakból állítjuk össze a fantáziabútort. A megfelelő helyekre lyukakat fúrunk, majd facsavarral egymáshoz rögzítjük őket. A csavarfejeket raffiával körbetekerjük, ez álcázáson kívül díszítésre is megfelel. A polc- és széklapokat megfelelő méretre fűrészeljük és ugyanolyan színűre pácoljuk, mint amilyen az ág. Az eredmény pedig olcsó, egyedi lakáskiegészítő. A napszítta, megunt ágytakaró, függöny lehangoló látvány, cseréjük pénzbe kerül. A megoldás - batikolás! Fessük be mintásra, színesre kedvünk, ízlésünk szerint. És ha megtetszik, akkor alakítsunk ki teljes garnitúrát. Batikoljunk abroszt, párnát, lámpaemyőt, ha úgy tetszik, akár otthonkát is hozzá. A festésre alkalmas minden anyag, amely nem tartalmaz gyapjút és műszálat. A megfestendő textíliát mérjük le, vásároljuk meg hozzá a szükséges festékmennyiséget. A batikolás munkamenete a következő: az anyagot hajtogassuk négyrét, hogy meghatározzuk a közepét. Innen kiindulva vékony, erős spárgával kezdjük el körbekötni az anyagot tetszés szerinti távolságra. A spárgát jó erősen, többször az anyag köré tekerjük. Lefelé haladunk. Minél sűrűbben kötözzük az anyagot, annál több köríves mintát kapunk a felületen. Ezeket a spárgával védett részeket ugyanis a festék nem fogja be. Az így előkészített anyagot helyezzük a ruhafestékbe. Nagyobb meny- nyiségű textíliát mosógépben fessünk. A megfestett anyagot ecetes vízben öblítsük ki, hogy a szín stabilizálódjon. Eltávolítjuk a spárgát, majd a félszáraz textíliát átvasaljuk. Batikoljunk bátran ROVARŰZŐ FORTÉLYOK HA NINCS SZÚNYOGHÁLÓ AZ AJTÓKON, ABLAKOKON, AKKOR BIZONY HŰVÖSEBB ÉJSZAKÁKON A LEGYEK BETELEPSZENEK A LAKÁSBA. • Csináljunk legelőször alapos kereszthuzatot, melytől a legyek elmenekülnek. • Áz is távoltartja őket, ha szegfűszeggel megtűzdelt, kinyomott fél citromot helyezünk el a szobában. • Nem kedvelik a legyek a csalánt. Egy csokorra valót tegyünk befőttesüvegbe. • Éjjeliszekrényen az őrölt szegfűszeg elriasztja a szúnyogokat. A kávédarálóban összezúzott szegfűszeget laza szövésű tasakban függesszük fel az ágy közelében. Mi tagadás, igen hasznos kis bútordarab, csak most ágyfejnek nevezik és franciaágy mellett a helye. Akik szeretnének barkácsolni ilyet, azoknak úgy érdemes elkészíteni az új szekrénykét, hogy az könnyen mozgatható legyen, szükség esetén akár étkezni is lehessen rajta. Faforgácslapból leszabott darabokból készítsük. A szekrényrészt ne méretezzük 250 mm-nél szélesebbre, mert sok helyet foglalna a heverő mellett. A szekrényke alap- és fedő-, vagyis asztallapja kb. 650 mm hosszú, legalább 330 mm széles legyen, magassága pedig a fekvőhelyhez igazodjon. Az éjjeliszekrény hátlapja a két oldal-, valamint a fenék- és asztallap közé illeszkedjen, facsapokkal erősítve a helyére. A középső polclapot is így rögzítsük az oldallapok közé. A kisajtó mellőzhető, a fiók viszont célszerű. A szekrényke darabjainak éleit rávasalható műanyag élfóliával fedjük le. Legvégül a négy műanyag kerekes bútorgörgőt szereljük fel. 13 1992. Vili. 7. Régen a falun élő asszonyok így nyáridőben hozzáláttak a ház külsejének-belsejének felfrissítéséhez, kifestéséhez. Meszet oltottak, szitán gondosan átszűrték, kis kék festéket kevertek bele, ettől lett hófehér a konyha, szoba, mellékhelyiség. Az ügye- sebbje akkoriban sok fantáziával gyönyörű népi motívumokat is pingált a falra. Manapság már alig akad asszony, aki maga látna neki a lakás festésének, Ínyt munkát mindig a mennyezet széleinek lefedésével kezdjük. Ecsettel húzzuk végig a sarkokat, a hajlatokat kább a férfiak szorgoskodnak a meszelővei, ecsettel. Pedig jó minőségű festékkel nem nagy munka kifesteni a konyhát, kamrát, előszobát. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy ha magunk végezzük a munkát, akkor időt és pénzt takarítunk meg. A fáradságot meg látványos eredmény kíséri. A mellékelt rajzok útmutatók a munkamenethez. A falak festését is a sarkoknál és a hajlatoknál kezdjük A festékbe mártott hengerrel, a sarkoktól kiindulva négyzetméterenként javítsuk ki az esetleges hibákat, foltokat, s fessük le mindig egy irányban haladva 3 A már lefedett felületet ellenkező irányban is húzzuk át, hogy a festék tökéletesen fedjen Hosszanti irányban haladjunk a falfestéssel Majd vízszintesen is fessük át a falfelületet. Figyelem: könnyű kézi hengerrel falat festeni, főleg, ha egy hosszú rúddal meghosszabbítjuk a nyelét Kókuszdióból állólámpa Egyetlen darab, kb. a negyedénél ügyesen felnyitott kókuszdióból készíthetjük el a rajzon látható kislámpát. A kettéfűrészelt kókuszdió húsát késsel maradék nélkül kitördeljük. Ezután a héját drótkefével megtisztítjuk. A kisebb darab vágásvonalát síkba csiszoljuk, majd a nagyobb darabbal együtt kifúrjuk az összefogó csavar számára. A nagyobb részbe foglalatot szerelünk (a) és kis teljesítményű villanykörtét (b) helyezünk bele. EGY JÓ LAKÓKOCSI NEM OLCSÓ HAJLÉK, EZÉRT ÉRDEMES MINDENT MEGTENNI A BIZTONSÁGÁÉRT. AZ UTÁNFUTÓT TÖBBFÉLE MÓDON RÖGZÍTHETJÜK: 1. Kertben, állandó parkolón a kerekek alá egyenként kb. fél köbméteres betontömböt öntünk. A betonba ágyazott vasgyűrűkbe sodronnyal rögzítjük a keréktárcsán át a lakókocsit (1. ábra) 2. Egy kb. fél köbméternyi földbe öntött betontuskóba egy olyan vasprofilt ágyazunk be, melynek végére a gépkocsi vontatóhorgának a gömbfeje van ráhegesztve. Erre csatlakoztatjuk a lakókocsit és a kapcsot lelakatoljuk. 3. Vándorláskor, táborozáskor is bebiztosíthatjuk a lakókocsit. A kerekek alá két oldalról egy-egy egycolos acélcsövet fektetünk és a keréktárcsán átbújtatott acélsodrony- nyal lezárjuk (2. ábra)
