Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-31 / 31. szám

Augusztus - Kisasszony hava - első napjainak átlagos középhőmérséklete 21,5, a maximális középhőmérséklete 27,4, a minimális pedig 15,9 Celsius-fok. Ha szamócatermesztéssel foglalkozunk, akkor most első­sorban ennek a gyümölcsnek szenteljük figyelmünket. Folytassuk az újratelepítést. A kiöregedett töveket szedjük fel, s a jól fejlett palántákat válasszuk le. Az újonnan telepített állomány ágyásait naponta öntözzük. A „biokertészek“ sze­rint a szamóca sorközeibe pórét vagy hónapos retket is vethetünk. Előnyös a sorközök szalmával, rövid lekaszált fűvel történő takarása. A héten még öntöznünk kell a gyümölcsfáinkat; ezzel a termőrügyek kialakulását segítjük. Figyeljük a kártevők rajzását, á kórokozók terjedését, s a helyzetnek megfelelően - az élelmezés-egészségügyi határidők betartásával - per­metezzünk. A fiatal szőlőtőkék öntözése is fontos; elegendő nedves­ség hiányában gyökérzetük nem fejlődik. Nemsokára eljön a korai csemegeszőlők érésének ideje. A szakirodalom azt ajánlja, hogy a színesedő, vékonyodó héjú bogyókból álló fürtöket zacskózással (tüll, pergamen, átlyuggatott fólia­zacskó) védjük a darazsaktól. Ezt azonban csak azután kezdjük alkalmazni, ha a kórokozók elleni permetezést már elvégeztük! Ne feledjük: ha a levegő hőmérséklete eléri, illetve megha­ladja a 28 Celsius-fokot, akkor a lisztharmat ellen kéntartalmú szereket nem használhatunk! Ezek ugyanis bogyót, levelet egyaránt leperzselnek. A lisztharmat ellen ilyenkor ezért pl. a Rubigan 12 EC 0,02 százalékos oldatát alkalmazzuk. Ha időnk megengedi, akkor már most lássunk hozzá a szüreti előkészületekhez - szódás vízzel súroljuk ki, majd alaposan öblítsük át és szárítsuk meg az üres hordókat. Ezek után, persze, a kénezés se maradjon el. A zöldségeskertben most vethetünk - 40 cm sortávol­ságra - endíviasalátát. Keléséig naponta kapjon 4-6 mm vizet. Az öntözéstől talaja persze cserepesedik, ezért azt porhanyósítsuk. Őszi szedésre vethetünk spenótot. Előzőleg azonban készítsük el ágyásait - dolgozzunk be a talajba ásónyomnyi mélyre négyzetméterenként 4-5 kg érett istálló- trágyát, 25 g káli-, 32 g pétisót és 30 g szuperfoszfátot. Érnek a spárga piros bogyói, s benne a magvak. Ezeket 4-5 napos, langyos vízben történő áztatással moshatjuk ki; utána szik­kasztjuk. Csúnya látvány ilyenkor a paradicsom, a paprika stb. terméseinek napégés okozta szövetelhalása. A jelenség hasonlít a csúcsrothadásra, de míg az a termés bibepont felőli részén barna vagy barnás-feketés színeződéssel jelentkezik, addig a napégés „sebe“ világos, s a napsütötte oldalon jelentkezik. A napégés - riasztó jellege ellenére - kevésbé veszélyes, de számolnunk kell azzal is, hogy a sebeken keresztül baktériumok és penészgombák támadhatják meg a termést. A csapadékviszonyok alakulásától függően a karfiolt, bim­bóskelt, csemegekukoricát 30-40, a paprikát 35-40, a paradi­csomot 30-35, a zellert 35, a céklát 20-30, a gyökérzöldséget 20-25, a karós- és a bokorbabot (hetente egyszer) 25-30 (ezenkívül naponta 4-8 mm), a fejes salátát 10-20 mm vízzel öntözzük. Ne adjunk azonban vizet a vörös káposztának, mert fejei megrepednek. További teendőink: töltögessük a póréhagymát, válogassuk ki és semmisítsük meg a zsizsikes borsószemeket, komposz­táljuk a másképpen nem hasznosítható, egészséges növényi részeket, irtsuk a gyomot, porhanyósítsuk a talajt.-r­Darázscsapda a szőlőben 17 1992. VII. 31. A darázsfogó üvegeket az érés kezdetén helyezzük ki a szőlőbe. A (0,8-1 literes) beföttes üvegekre borítsunk fóliát, majd szereljünk rá akasztót. Ezt követően a fólián ké­szítsünk 3-4 cm-es keresztvágást. A nyíláson keresztül 10-12 százalé­kos cukoroldattal kétharmadáig tölt­sük fel az üvegeket. Az oldatba kerülhet bármilyen lekvár vagy szörp, híg borsepró, esetleg frissen tört ribizlimaradék. Utána 2 mm vas­tag dróthuzalból hajlított S-alakú kampók segítségével a támrendszer huzalára könnyen fölakaszthatjuk az edényeket. Közel három hét után az üvegek alján találhatók az elpusztult rova­rok. Az élőket pedig vonzza az üve­gekből kiáramló erjedt szag, ami éppen úgy csalogatja őket, mint a friss oldat. Ha az üvegekben lévő folyadék néhány cm-t apad, akkor az említett oldattal pótoljuk a hiányt. A kártevőkkel megtelt csapdát ürít­sük ki és semmisítsük meg az el­pusztult rovarokat. Az üvegeket mossuk ki, töltsük fel cukoroldattal, majd helyezzük ismét a szőlőbe. K. Sz. Hernyófészkek, torzuló gyümölcsök Augusztusban az egyéb kár­tevők és kórokozók mellett két veszélyes lepkére, illetve lárvá­ikra hívjuk fel a figyelmet. Nagyon fontos, hogy időben felfedezzük az amerikai fehér medvelepke (társneve amerikai fehér szövőlepke, Hyphantria cunea) 2. nemzedékének her­nyófészkeit. A fiatal hernyók elő­ször a levelek fonákján rágnak (annak közelében, ahol kikel­tek), majd csoportosan a szom­széd levelekre költöznek. A ká­rosított leveleket - levélcsomó­kat - fehér szövedékkel burkol­ják be. Ezek a jellegzetes her­nyófészkek az ágak végén talál­hatók, s így könnyen felfedez­hetők. Lepkéjét, hernyóját jól ismerik a kertészkedók, kevésbé ismert azonban fejlődése, biológiája. Jó tudni, hogy az amerikai fehér medvelepkének nálunk 6-8 lár­vastádiuma van. Az első lárva­stádiumok egy-egy hétig, a to­vábbiak 8-9 napig tartanak. A IV. stádium egyedei általában már elhagyják a fészkeket, s há­mozgatás helyett már karélyoz- zák a leveleket. Az utolsó lár­vastádium pedig már tarrágást okoz. Ellene leghatásosabban a hernyók szétmászása előtt, mechanikus úton, a fészkek le­vágásával védekezhetünk. Ha a hernyófészket levágni nem tudjuk, vagy ha az ág eltávolítá­sával gyümölcsfánk, díszfánk alakját, termőfelületét jelentősen befolyásolnánk, akkor petróle­umba mártott ronggyal, vattával - ezt megfelelő hosszúságú bot­ra erősítjük - égessük le a meg­támadott részeket. Attól, hogy a fák szövetei erősebben káro­sodnak, nem kell tartanunk, a megrágott levelekért pedig nem kár. Ha ezt a mechanikus védeke­zést elmulasztanánk, akkor csak a vegyszeres kezelés marad (pl. Metation E 50, Karate 5 EC, Dit- rifon 50 WP stb.) vagy a kevés­bé elterjedt biológiai védekezés (Bathurin 82 vagy Dipel). Figyeljünk oda a szilvamoly (Grapholitha funebrana) megje­Sürgős teendők szüret után A jövő évi termés megalapo­zását az idei betakarítás után azonnal el kell kezdeni. A nyár végi, őszi vegyszerezés után nem lesz szermaradvány, a kór- • okozók visszaszorítása csök­kenti a jövő évi védekezések számát, növeli a hatékonysá­gukat. A FEKETERIBISZKÉBEN a fajták zöme érzékeny a kösz­méte amerikai lisztharmatára. Tünetei a hajtásvégeken a leg­súlyosabbak: a leveleken lisztes bevonat keletkezik, a beteg le­velek lehullanak, a növény fejlő­dése leáll. A fiatal hajtások el- söprűsödnek, fagyérzékenysé­gük fokozódik. A következő évi bogyók aprók maradnak. A betakarítást követően azonnal speciális, felszívódó, lisztharmat elleni készítmény (Rubigan 33 EC) engedélyezett dózisával kell permetezni. Az üvegszárnyú ribiszkepille lepkéje elhúzódva rajzik, akár július végéig. Hernyója a vessző belsejében egy évig él. A károsí­tott vesszők könnyen letörnek a széltől vagy csupán a termés súlyától. A kikelő hernyók gyor­Köszmétearaszoló tarrágása fe­keteribiszkén san berágják magukat a vessző belsejébe, később a vegyszerrel nehéz ellenük védekezni. A lep­ke ellen viszont bármely általá­nos rovarölő szert használhat­juk. Júliusban a hosszabb ha­tásidejű foszforsav-észterek is megfelelnek. A lepkék rajzását lenésére is. A lárvái által megtá­madott szilva korábban színese­dik, lilul. A színesedés foltos, a termés féloldalasra torzul. A lárva jelenlétére a gyümölcs felületén megjelenő mézga- csepp is utal. Nálunk a szilvamolynak 3 nemzedéke van. A 3. lepkeraj­zás augusztus elején kezdődik. Nappal az 5 mm hosszú - kiter­jesztett szárnyakkal 14-15 mm- es - barnásszürke, sárgásfehér rojtozatú lepke a fa törzsén pi­hen, s csak a hajnali és az alkonyati órákban repül. Vonzó hatással van rá az UV-fény, így ilyen lámpával - csapdával - si­keresen gyűjthető. Petéit szinte kivétel nélkül a gyümölcsre rakja, levélre csak elvétve. A szilván kívül az al­mán, dión, kökényen, meggyen, cseresznyén, kajszin is megta­lálható. A szilvamoly ellen pl. Bi-58 EC-vel (0,1 %), Karate 5 EC-vel (0,02%), Cyperil 10 EC-vel (0,02 %) stb. permetezhe­tünk. P. R. szörpös tálcsapdával követhet­jük nyomon. Különösen meleg időben okoznak súlyos kárt a különféle atkák. A megtámadott növény levelei, hajtásai a szívogatás kö­vetkeztében torzulnak a növény növekedése megáll, a rügyek pusztulnak, a növény felkopa­szodik. A kártevő apró, szabad szemmel alig látható, jelenlétére a tünetekből lehet következtetni. Az atkák ellen speciális atkaölő szeres kezelések szükségesek. A lombrágó hernyók, levél­szúnyoglárvák, levéltetvek ellen általában nem kell külön véde­kezni. Más levélbetegségek, pl. a mikroszferellás és pszeudope- zizás levélfoltosság ellen a liszt­harmat elleni beavatkozáskor lehet védekezni szerves gomba­ölő szerrel. A tünetek elsősor­ban az idősebb leveleken látha­tók: a levéllemez részben folto- sodik, elhal, végül a levelek le­hullanak. A fehér ribiszkén a fekete ri­biszkéhez hásonló betegségek, károsítók pusztítanak. A jelenle­gi fajták lisztharmat-érzékenyek. A pirosribiszkében nem kell lisztharmat ellen védekezni, a levélfoltosságot okozó gom­bák veszélyessége viszont na­gyobb. Kertészet és Szőlészet A legízletesebb és a legter­mészetesebb gabonaféleség a haszonállatok számára. Fe­hérje- és viszonylag nagy zsír- tartalma miatt biológiailag a leg­értékesebb a gabonamagvak közül. Rostban viszonylag gaz­dag. Tápanyagait a sertés és a baromfi gyengébben értékesí­ti, mint a kukoricáét és a búzáét, de a nyúl kiválóan hasznosítja. Jelentős a nyálkatartalma, amely előnyös diétás hatást vált ki. A zab jó diétás hatása, vala­mint az anyagforgalomra és az ivari életre gyakorolt kedvező hatása miatt elsősorban a fiatal állatok és a tenyészhírnek takar­mányozására használják. Korlá­tozott mennyiségben sertés- és baromfitakarmányozásra is fel­használható. Hízóállatokkal A zab etetve javítja a hús és a szalon­na minőségét. Emésztőszervi megbetegedés esetén önmagá­ban etetve jó diétás hatású. A tojótyúkok termelését, a tojás keltethetőségét kedvezően be­folyásolja. A zab csíráztatva jó étrendi hatású, a tenyészállatok ivari életét serkenti. A növendék- és a tenyész- nyúl számára a zab kiváló takar­mány. Tápanyagait nagyon jól hasznosítja, a leválasztáskori emésztőszervi megbetegedése­ket mérsékli, a tenyészanyák és bakok ivari életét fokozza. A nyúltakarmányozásban a zab a gabonamagvak közül a leg­kedvezőbb hatású, szemesen és keveréktakarmányban is igen jói hasznosítható, takarmány­adagja 50-60 százalékát is ké­pezheti . K. L. £ M

Next

/
Thumbnails
Contents