Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 5. szám
i/asárnap « ♦ ♦ 15 ÁLLÁSPONTUNK A PIACGAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉSSEL KAPCSOLATBAN 1) A Demokratikus Baloldal Pártja támogatja a piacgazdaságra való áttérést, mert azt tartja, hogy a gazdaság csak a jól működő piac segítségével képes olyan teljesítményt nyújtani, ami a jelen korban megfelelő életszínvonalat nyújt a lakosságnak anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek életfeltételeit. Ezért programszerűen törekszünk egy olyan gazdaság demokratikus kiépítésére, amely kellőképpen figyelembe veszi a szociális és környezetvédelmi feltételeket is. Ellene vagyunk az olyan gazdasági reformnak, amely idegen az európai demokratikus és szociális hagyományoktól és nem követi a modern civilizáció irányvonalait. 2) A gazdasági reformnak az a változata, amit a jelenlegi kormány választott és kizárólagosan helyesnek tart, nem jelenti a helyes utat. Csak az a gazdasági reform lehet sikeres, amelyet a dolgozó emberek elfogadnak, amely nem lépi át a szociális tűrőképesség határait és nem okoz bomlást a társadalomban. 3) A piacgazdaságra való áttérés folyamatában a közös államunkban nem működnek olyan mechanizmusok, amelyek alátámasztanák a reform támogatását mindkét köztársaságban. A gazdasági reform negatív következményei sokkal nagyobb súly- lyal nehezednek Szlovákiára mint Csehországra, ami gerjeszti a nacionalizmust és a sovinizmust. 4) A valós gazdasági fejlődés egyre inkább eltávolodik a meghirdetett programtól és a kormányok óhajától, ami bizonyítja gazdaságpolitikájuk gyengéit. Gazdaságunk túl van az 1991 tavaszán elindított s alkalmazott „sokkterápián“ és mély válságba került. Az ipari termelés a CSSZSZK-ban 1991 októberében 31,8 %-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, az építőipar teljesítménye 34,8 %- kai, a teherszállítás 30,8 %-kal csökkent az említett időszakban. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége 1991-ben 43,8 %-kal alacsonyabb, mint az előző évi, a fogyasztói árak pedig 52,7 %-kal nőttek (az SZK-ban 56,1 %-kal) az 1991-es évben. A munkások és alkalmazottak családjaiban a megélhetési költségek 46,6 %-kal, a földműveseknél 50,3 %-kal, a nyugdíjasoknál 47,4 %-kal nőttek. A gazdasági tevékenység zuhanása előidézte a munkanélküliek számának gyors növekedését. 1991 október végén a CSSZFK-ban 474 400 volt a munkanélküliek száma, ami a munkaképes lakosság 5,99 %-a. Szlovákiában 263 1 00, ami a munkaképes lakosság 10,3 %-a (Csehországban 3,94 %). Gazdaságunk állapota gyorsan romlik, s ha ez folytatódik, elvesztjük a későbbi fellendülés utolsó reményét is. Ezt a keserű igazságot igyekszik a kormány minden eszközzel eltitkolni. A gazdasági reformért a lakosság többségének elviselhetetlenül nagy árat kell fizetnie. A MAKRQÖKONÓMíAS STA8IUZÁCIÓ POLITIKÁJA 5) Már az eddig eltelt időszak is bebizonyította, hogy hibás az a gazdasági szemlélet, amely a pénzügyi, hitel- és költségvetési restrikcióra (visszafogás - korlátozás) épít, ami korlátozza a keresletet és megakadályozza a modernebb termelési szerkezet bevezetését. Nézetünk szerint a restrikcióra épített gazdaságpolitika nem felel meg a mi feltételeinknek, s helyette a fejlesztésre épülő gazdaságpolitikát kell szorgalmazni. 6) A fejlesztésre épülő stabilizációs gazdasági program feladata ösztönözni a felhalmozási források képzését, és ezeket a forrásokat felhasználni az új és hatékony gazdasági szerkezetek kialakítására. Ez megköveteli, hogy a pénz és hitel eszközeit időben és térben is másképp használjuk fel, mint eddig. Ennek példájaként megemlíthetjük a késedelmes adóreformot, ami két évvel elmaradt az árliberalizáció mögött. A jelenlegi magas adók nem ösztönzik a vállalkozást, és a dotációk radikális csökkentése révén meghosszabbítják a régi gazdasági struktúrák haldoklását. Ezért támogatnánk egy olyan egyszerű, egységes adórendszer gyors bevezetését, ami igazságos volna a gazdaság minden területén. 7) Véget kellene vetni a egyoldalú restrikciós pénzügyi politikának és lehetővé tenni a vállalatoknak saját fejlesztési forrásaik képzését. Adókedvezményben kellene részesíteni azokat a vállalatokat és vállalkozókat, akik beruházásaikkal növelik a kivitelt. a munkahelyek számát és korszerűbb technológiákat alkalmaznak. A saját beruházási források hiánya fékezi a szerkezetátalakítást, amit csak tovább nehezít a restriktív pénz- és hitelpolitika, ami figyelmen kívül hagyja az inflációt. Az általános gazdasági korlátozás értelmében likvidálják a régi gazdasági struktúrát anélkül, hogy a helyükre megfelelő új szerkezeteket alakítanának ki. 8) Arra kell törekedni, hogy az inflációt minél alacsonyabb szinten tartsuk, ezáltal javítsuk a lakosság és a vállalatok takarékossági feltételeit Létre kell hozni a bankok versenyképességét és aktívabban kihasználni a pénztőke piacát. 9) Támogatjuk az állam pénzügyi forrásainak mozgósítását olyan fejlesztési célok és beruházások megvalósítására, amely nagyobb jövedelmet biztosít. A megszerzett külföldi hiteleket is elsősorban a gazdaság modernizálására és szerkezeti alakítására kell felhasználni. 10) A piaci árak kialakításában és szabályozásában nemcsak az árregulációt kell alkalmazni, hanem elsősorban a konkurenciát, ami eddig hiányzik. Az árak felszabadítása szinte minden esetben a magas monopolárakat eredményezte, ami a termelőket nem ösztönzi a hatékonyabb gazdálkodásra. Ezért az állam részéről sokkal hatékonyabb monopolellenes intézkedésekre van szükség. A versenyhelyzet kialakításában csak fokozatosan lehet beengedni a külföldi konkurenciát, miközben alkalmazni kell a gazdasági fejlődés és stabilizáció egyéb lehetőségeit. 11) A jelenlegi bérreguláció túlzott mértékű, ami a lakosság vásárlóképességének túlzott csökkenéséhez vezetett. A bérek emelkedése messze elmarad az árak emelkedése és a megélhetési költségek növekedése mögött, s ez azt jelenti, hogy a kormány nem teljesíti a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel kötött egyezséget. A reálbérek alakulásáról kötött egyezményben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a munkatermelékenység és a bruttó termelés növekedéséhez kötött bérfejlesztésnek, és fékezni kellene a jövedelmek lakosság számára történő újraelosztását. A bérszabályozásban sokkal nagyobb mértékben kellene alkalmazni a bér ösztönző szerepét. A PRIVATIZÁCIÓS POLITIKA 12) Szükség van az állami tulajdon túlsúlyának és monopolhelyzetének megszüntetésére úgy, hogy létrehozzuk a sokrétű tulajdonviszonyokat, amelyek versenyezni fognak egymással. A vagyonjegyes (kuponos) privatizációt nem tartjuk a új tulajdonviszonyokra való áttérés megfelelő formájának, mert nem alakítja ki a vállalatok nagyobb hatékonyságának feltételeit, csupán a tulajdonviszonyok demokratizálásának látszatát kelti. A valóságban lehetővé teszi a lakosság egy szűk rétegének gyors meggazdagodását. Ahhoz, hogy mérséklődjenek a privatizáció negatív következményei, a kormánynak meg kell szüntetni az információ állami bürokratikus monopolhelyzetét, és létre kell hozni kellő számú beruházási társaságokat, amelyek csökkentenék a kockázatot, növelnék a szakmai konkurenciát. 13) A Demokratikus Baloldal Pártja szükségesnek tartja sürgősen kialakítani az intézményes tulajdon feltételeit a vállalati szférában, a beruházási alapoknál és a bankoknál. Támogatjuk azt is, ha egyes állami vállalatokat magánvállalkozóknak bérbe adnak. A privatizáció minden formája kell, hogy lehetővé tegye a dolgozók részvételét a vállalkozásokban és irányításban. Ezért támogatjuk az alkalmazotti részvényeket, amit a vállalat dolgozói kuponok formájában is megkaphatnak. 14) Szélesebb körben kellene alkalmazni a privatizáció hagyományos formáit. Ellenezzük a kapkodást és improvizációt. Nem kellene erőltetni egyelőre a magántulajdont ott, ahol az nem képes a lakosság szükségleteit kielégíteni. A privatizáció mesterséges gyorsítása olyan piacon, ahol hiányzik a konkurencia, csak tovább növelné a monopolhelyzetben lévők számát. Támogatni kell új vállalkozók megjelenését, akik javítanák a piaci versenyt, s ezáltal a privatizáció feltételeit is. 15) Támogatjuk a külföldi tökének gazdaságunkba való beáramlását. Előnyben kell részesíteni azokat, akik gazdasági átalakulásunk stratégiájának megvalósításában segítenek, komoly beruházásokkal járulnak hozzá nagyvállalataink modernizálásához. Meg kell azonban akadályozni, hogy nemzeti kincseink külföldre szivárogjanak, ill. hogy félreállítsák vállalatainkat mint versenytársaikat. 16) Támogatjuk a kisprivatizáció gyorsítását, de azzal a feltétellel, hogy megakadályozzák a piszkos pénzek átmentését, a tisztességtelen módszereket. A helyi önkormányzatoknak lehetővé teszi az olyan mértékű beleszólást, hogy zavartalanul működjön a szolgáltatás és ellátás. AZ ÁLLAM POLITIKÁJA A VÁLLALKOZÁS TERÜLETÉ« 17) Az allamnak az a feladata, hogy segítse a vállalkozást, hozza létre a vállalkozások jogi, gazdasági és egyéb feltételeit. Rendkívül károsak a kapkodó, bizalomrontó voluntarista pártérdekből hozott intézkedések, amelyek napról napra változtatják a gazdálkodás feltételeit. Határozottan ellenezzük az olyan politikai döntéseket, amelyek tovább fokozzák a bizonytalanságot ezen a téren. A kormány köteles előkészíteni a gazdaságpolitika egyes intézkedéseit úgy, hogy adó- és hitelpolitikájával javítsa a vállalkozói szféra ösztönzési feltételeit. 18) A közép- és nagyvállalatok többsége még egy bizonyos ideig állami tulajdonban marad. Ezek transzformációját a kormány egyedül a privatizációban látja, lebecsülve a menedzselés lehetőségét, ami a fejlett államokban a nagyvállalatok sikerességének egyik biztosítéka. Helytelennek tartjuk menedzsereink mellőzését, szükség volna kellő ösztönzésükre és olyan elbírálásukra, amelyben a fő szempont a vállalkozói sikeresség. 19) Támogatjuk az állam monopolellenes politikáját, az erre vonatkozó törvények érvényesítését, a monopoljövedelemnek megadóztatását. Ezzel szemben ellenezzük a jól működő és versenyképes nagyobb gazdasági egységek mesterséges szétverését olyan adminisztrativ egységekre, amelyek versenyképtelenekké válnak. Ellenezzük a vállalatok életébe való direktiv be- avatozásokat, ehelyett holdingtársaságok létrehozása és az üzleti életbe való bekapcsolásuk szükséges. Szükséges az állami szervek segítsége az új piacok feltárásában nemcsak a cseh, hanem a szlovákiai vállalatok részére is. 20) Ahhoz, hogy az eddigi állami vállalatok vállalkozói magatartást tanúsíthassanak, szükség van a menedzserek nagyobb ösztönzésére, az alkalmazottak differenciált bérezésére, információs és tanácsadói szolgáltatásra a közép- és felsőfokú menedzserek szakmai képzésére. Olyan sürgős jogi szabályozásra van szükség, amely visszaadja a vállalatok döntési jogkörét. 21) összehasonlítva a fejlett piacgazdaságokkal nálunk a kis- és középvállalatok súlya és részaránya alacsony, és szükséges volna ezt emelni a versenyhelyzet kialakítása érdekében. A restrikciós politika e vállalatok számára is komoly feltételeket jelent, ezért szükséges létrehozni olyan intézményt, amely kockázati tökét biztosít számukra, valamint növelni a regionális szervek jogkörét. 22) A gazdaság fellendítésének elengedhetetlen feltétele a pénzpiac fejlesztése. Az SZK kormánya nem tett megfelelő intézkedéseket a bankrendszer fejlesztésére. Nincs kellő versenyhelyzet a kereskedelmi bankrendszerben, hiányzik a modem számítástechnika, kevés a képzett szakember. Rövid időn belül olyan jogszabályokat kell jóváhagyni, amelyek lehetővé teszik a pénzpiac intézményeinek működését. 23) A Demokratikus Baloldal Pártja hiányolja a gazdasági átalakulás világos koncepcióját, amelyből kitűnik, hogy milyen típusú piacgazdaságot kívánunk kiépíteni, milyen irányba kívánjuk fejleszteni gazdaságunkat és milyen szociális szempontokat veszünk figyelembe. Olyan típusú piacgazdaságot helyezünk előnybe, amely az emberek alkotó kezdeményezésére épít, és figyelembe veszi a szociális szempontokat is. IPARI MEZŐGAZDASÁG) ÉS REGIONÁLIS POLITIKA 24) Támogatjuk a kormány olyan szelekciós gazdaságpolitikáját, amely figyelembe veszi a területi és gazdaságossági elveket egyaránt. A kormány nem engedheti meg egész ágazatok teljes szétesését (gépipar, elektronika, könnyűipar, építészet), mert még a hanyatlóban lévő ágazatokban is vannak olyan progresszív egységek, amelyeket érdemes támogatni. 25) A mezőgazdaság és élelmiszeripar terén a Demokratikus Baloldal Pártja olyan programot támogat, amely szavatolja a lakosság magasabb szinten történő ellátását, főleg hazai élelmiszerrel és elfogadható áron. Támogatni kívánjuk a hazai élelmiszertermelést a behozatallal szemben, mert ez biztosítja a vidéki lakosság jelentős részének megélhetési feltételeit. 26) A Demokratikus Baloldal Pártja támogatja a föld és egyéb tulajdonviszony rendezését, az elkövetett sérelmek orvoslását és azt, hogy a tulajdonos szabadon döntsön vagyonáról. Egyetértünk az állami gazdaságok privatizációjával úgy, hogy az ott dolgozók érdekeit is vegyék figyelembe. Pártunk támogatja a szabad vállalkozási formákat a mezőgazdasági termelés és felvásárlás területén egyaránt. 27) Ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk versenyképes legyen a nyugat-európai mezőgazdasággal, nem engedhetjük meg a mezőgazdasági dolgozók újabb elnyomorítását. Véleményünk szerint a versenyképes nagyüzem továbbra is a demokratikus alapokon működő, önigazgatási mezőgazdasági szövetkezet, mint a vállalkozás legalapvetőbb formája a falvakon. Ezek a vállalatok továbbra is segítenék a falvak kulturális és társadalmi felemelkedését. 28) Támogatjuk a mezőgazdasági magánvállalkozásokat is mindenütt, ahol a tulajdonosok úgy határoznak. Szükséges volna az állam részéről szavatolni egy bizonyos fokú termelési és értékesítési biztonságot, ami a termelőknek és értékesítőknek egyaránt elérhetővé tenné a tisztességes nyereséget, ill. a fejlesztéshez szükséges eszközöket, beleértve a környezetvédelmi feltételek teljesítését is. Egyetértünk a feldolgozó vállalatok és a kereskedelem monopolhelyzetének korlátozásával, az értékesítési adó (rabat) limitálásával mindaddig, míg a versenyhelyzet nem alakult ki a piacon. 29) A fejlett piacgazdaságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a racionális gazdasági problémák megoldására a piac önmagában nem képes, szükség van az állam közreműködésére. Azon területekről van szó, amelyekre a gazdasági átalakulás negatív' következménye nagyobb súllyal nehezedik. Olyan programokat kell készíteni és megvalósítani, amelyek segítségével elkerülhetjük a gazdasági csődöt és a szociális feszültségek kiéleződését, pl. közhasznú beruházások, szerkezetátalakítási program, idegenforgalom fejlesztése stb. Hasonló célt szolgálhatna a kisvállalkozók állami forrásokból történő közületi támogatása is. Támogatjuk azt a törekvést is, hogy a szükséges döntési jogkörök a központból a regionális szervek hatáskörébe kerüljenek, amelyek sokkal jobban ismerik a helyi problémákat, s ezáltal jobban tudják koordinálni a gazdasági és szociális fejlődés menetét, kihasználva az egyes területek közötti együttműködési lehetőségeket is. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG) KAPCSOLATOK UBERÁLiZÁLÁSA 30) A Demokratikus Baloldal Pártiának álláspontja alapján olyan külgazdasági kapcsolatokra kell törekedni, amelyek megakadályozzák gazdasági értékeink külföldre történő elszívását, ugyanakkor lehetővé teszik a korszerű technika és technológia behozatalát külföldről. Meg kell akadályozni a korona további devalválását, olyan devizakurzust kell felállítani, ami a behozatal és kivitel számára is kedvező. Meg kell szüntetni a behozatal és kivitel jelenlegi aszimmetriáját és nem zárkózhatunk el az ideiglenes és megfelelő devizaregulációtól sem. 31) Támogatjuk gazdaságunk világ felé nyitását, amely megfelelő módon ösztönzi a hazai vállalkozásokat, ugyanakkor külföldi gazdaságokhoz is kellő alkalmazkodási lehetőségeket biztosít számukra. Ezt a folyamatot azonban megfelelő támogató és védő intézkedésekkel kell szabályozni, hogy meg- védjük átalakuló gazdaságunkat a negatív következményektől. 32) Külgazdasági kapcsolatainkban támogatjuk az egyoldalú gazdasági kapcsolatok leépítését, ill. a sokoldalú kapcsolatok kialakítását. Vonatkozik ez az európai gazdasági közösség országaira, de a volt KGST országaira is egyaránt. Követeljük a kormánytól, hogy biztosítsa a külföldi értékesítés lehetőségeit a vállalkozási szféra számára is. FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLPOLITIKA 33) A fellett piacgazdaság megteremtése - amire mi is törekszünk - nem épülhet a lakosság életszínvonalának radikális csökkentésére. Ellenkezőleg, kifejlődéséhez elengedhetetlen a lakosság fogyasztásának növekedése és a foglalkoztatás optimális mértékének megtartása. A szociálpolitika szerves része kell hogy legyen gazdaságunk átalakításának. Ez megköveteli a szociálpolitika koncepciójának kidolgozását, amelynek tartalmaznia kell a lényeges összetevőket; a célirányos pénzügyi, hitel, adó, költségvetési, strukturális és regionális területeket egyaránt, belértve a munkahelyteremtő vállalkozásokat, az életszínvonal bizonyos szintjének szavatolását, különösen a lakosság veszélyeztetett rétegei számára. 34) A legalapvetőbb szociális biztonság a munkahely megőrzése. Ezért fő problémának a foglalkoztatás optimális szintű fenntartását, ill. az új munkahelyek megteremtését tartjuk. Szükség van a foglalkoztatás olyan hálózatának kiépítésére, amely segít azoknak, akik csak átmenetileg vesztik el munkájukat. Ugyanakkor szükség van olyan szociális hálóra is, amely a jövedelem szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportokat védi (a nyugdíjasok, rokkantak, a nem teljes családok, a fiatal munkavállalók stb.). 35) Ha azt akarjuk, hogy valóban létrejöjjön a szociális megegyezés - ahogy azt a háromoldalú tárgyalások szorgalmazzák -, szükség van a többi szociális problémák megoldására is, mint pl. a lakás, az alapvető élelmiszerárak, étkezés stb. A lakókat a lakbérek drasztikus emelkedése, a lakásra várókat pedig a lakásárak irreális emelkedése nyomasztja. Szorgalmazni fogjuk e téren az állam differenciált segítségét a szociálisan legszegényebb rétegek számára. 36) Az állam magára vállalta a gazdasági átalakítás programját. Ezért kötelessége minimalizálni a lakosságra háruló negatív következményeket. Éppen a szociális szférában ütközik ki a kormány elégtelen és egysíkú gazdaságpolitikája. A Demokratikus Baloldal Pártja arra törekszik, hogy megvédje az em-. béri alkotóerőt, ami a legnagyobb értékünk. ÚP-125 1992. I. 31.
