Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 5. szám

Q Vasárnap 1992. I. 31. Kár kidobni a rongyot! Kisebb-nagyobb rongydarabkák vagy bőrhulladékok újra felhasznál­va mutatós lakberendezési tárggyá alakíthatók, némi fantáziával egyedi ajándéktárgyakká varázsolhatok. Első pillantásra a foltokból varrt mozaikképek egyszerűnek tűnnek, pedig elkészítésük sok türelmet és aprólékos munkát igényel. A kézi­munka technikája nem új keletű. Hagyománya Amerika felfedezése után a 17-18. században öltött ala­kot, mikor az Európából bevándorolt telepesek minden magukkal hozott textildarabot felhasználtak, semmi sem került a szemétbe. A textil akko­riban még drága importáru volt, meg kellett becsülni minden darab ron­gyot. A sok kis darabot közösen varrták össze, takarók és felsőruhák készültek így. A közös munkára azért volt szükség, mert egyedül fáradságos és hosszadalmas ez a foglalatosság. Ez a szép, hasznos és ráadásul olcsó eszközöket hasz­náló kézművesség, eredeti nevén patchwork az utóbbi években visz- szatér Európába és szinte a világ minden táján művelik. A foltvarrás a megmaradt hétköznapi, praktikus irányzata mellett művészetté fejlő­dött. Számos nemzetközi kiállításon mutatnak be értékes foltmozaikos képet. Mi kell a foltvarráshoz? • az adott foltmennyiséghez mérten válasszunk mintára térítőre, pár­nára, képre, stb. • rajzoljuk meg kicsiben a mintát kockás papíron és számítsuk ki az anyagszükségletet, hogy melyik foltból mennyit használunk fel • készítsük elő a foltokat: az újakat felhasználás előtt avassuk be, ne­hogy a kész termék mosáskor összeugorjon. A méretre szabott foltokat kimosott, kivasalt rongyokból szabjuk ki kevés rá­hagyással az elvarrásra Munkamenet: A) Helyezzünk mindig két-két foltot színükkel egymással szemben. Gombostűvel jelöljünk meg minden sarkat és a varrás közepét. B) Vékony, hosszú tűvel (kézi varrás esetén) öltjük össze a foltokat a kije­lölt sarokig. A varrást nem csomóval fejezzük be, hanem 2-3 öltést meg­ismételve kb. 1 cm-es fonalat ha­gyunk el. C) Az ábra a foltok sarkalnak ösz- szeillesztési módját szemlélteti. D) Ha a foltvarrást varrógéppel vé­gezzük, akkor egyszerre három ré­teget varrunk: az alátétanyagot leg­alul, közepén vatelint vagy egyéb bélésanyagot, legfelül pedig a folt­mozaikot alakítjuk ki. E) Mindhárom réteget gombostűk­kel, esetleg férccel rögzítjük, a var­rást a kézimunka közepén kezdjük és átlós irányban folytatjuk. F) Kézi varrás esetén az öltéseket merőlegesen, gyűszű segítségével végezzük. G) A kézimunka közepétől a széle­kig haladunk. Ha párnát varrunk, akkor a foltmozaikot a béléssel egybedolgozzuk. Amennyiben ágytakarót készítünk, akkor két szimpla mozaikkép közé helyezzük a bélésanyagot. Az ábrán különböző madáretetők láthatók. A jobb felső sarokban ablakba helyezhető etető, melynek segítségével egészen közelről figyelhetők a madarak. Hogy a macska ne juthasson a madáretető közelébe, szereljünk az etető alá drótakadályt. Ezt sűrű kerítésfonat­ból csípőfogóval kúp alakú ívre szabjuk és a madáretető tartóoszlopára szögeljük. A hasznos madarak segítségünkre vannak a kerti károkozó férgek pusztításában, ez pedig a növényvédelem legolcsóbb formája. Hálánk kifejezésének, de a madarak kertünkbe szoktatásának egyik módja, ha télre tetővel fedett madáretetőket állítunk fel. Madáretetők készítésével kezdő barkácsolók is foglalatoskodhatnak, hiszen ezúttal nem a minőség számít, hanem a jó szándék. A madarak etetése akkor a legfontosabb, amikor a vastag hótakaró, illetve az eljegesedett hóréteg elzárja az utat a természetes táplálkozás lehetősé­gétől. Az etetőkbe szórt madáreledel legyen jó minőségű (olajos magvak, mák, saláta-, len-, kender- vagy napraforgómag, reszelt sárgarépa, ill. egyéb gyümölcs). Sose helyezzünk az etetőkbe kenyérdarabokat, morzsákat vagy ételmaradékokat. Ettől a hasznos madarak elpusztulhatnak, a verebek és rigók pedig csak elhíznak tőle. Cinkéket felfüggesztett főtt zsiradékkal is táplálhatunk télen, de számukra elegendő a tető alá zsinórra vagy drótra függesztett táplálék is. A cinkéket nem riasztja el a szélben himbálózó kis etető, amely a verebeket és egyéb nagyobb madarakat távol tartja. Vizet sose tegyünk az etetőkbe, még meleget sem. Igaz, hogy a madarak szeretnek fürdeni, de télen a hó helyettesíti nekik a fürdővizet. Központi fűtéses lakásban a cica nem tud télen a tűz­helynél melegedni, hacsak nem készítünk neki egy bé­lelt kosarat, melyet a fűtési idényben a fűtőtestre akaszt­hatunk. A kosarat (lehet műanyag vagy drótfonatos) béleljük ki vastag, puha textí­liával, a kosár aljára helyez­zünk mosható habszivacsot. A fűtőtestre U alakúra hajlí­tott vastag huzallal akasszuk fel, amit a kosár szélére vagy annak fülére erősítettünk. Körömtisztító Kerti vagy egyéb szennyező munkák után nehéz eltávolítani a körmök alatt felgyülemlett pisz­kot. Ha puha szappanba vájjuk körmünket, akkor munkánk vé­geztével körömkefével könnyen, egyszeri kézmosással tisztára mossuk kezünket, körmünket. Ma, amikor gyorsan sza­porodnak a betörések, rablá­sok, a magányosan élőknek, öregeknek egy nagyon egyszerű és olcsó biztonsági zárat mutatunk be. Nem kell hozzá csak négy facsavaros acélgyűrű, amelyből kettőt- kettőt fel és le úgy csavaro­zunk az ajtófélfába és az aj­tóba, hogy azok pontosan fedjék egymást. Ezután ha becsuktuk az ajtót, az egymás fölött lévő gyűrűkbe megfelelő vastagságú acél­drótból készült kampót akasz­tunk. Így a váratlan látogató hiába nyitja ki a zárat, nem jut be a lakásba, vagy ví- kendházba.

Next

/
Thumbnails
Contents