Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 4. szám
Vasárnap Január utolsó napjaiban az átlagos napi középhőmérséklet -1,2, a legmelegebb középhőmérséklet 6,7 a leghidegebb pedig -11,0 C-fok, A hét nevezetes napja 29-e, Gáspár. Február 2-án pedig itt a Gyertyaszentelő, amelyhez több hiedelem, szólásmondás, rigmus kapcsolódik. Ha sok, főleg, ha nedves, nehéz hó esett, akkor azt a fák ágairól feltétlenül rázzuk le. Amennyiben az időjárási viszonyok megengedik, folytassuk a faápolási munkákat. A vágásfelületeket, sebeket sose feledjük el kezelni. A málnásban eljött az ideje a termővesszők téli kurtításának, melyet csak mélynyugalmi állapotban végezhetünk el. Kedvező időjárás esetén elkezdhetjük a ribizli és az egres téli permetezését. Szerezzük be a szükséges műtrágyákat és a lemosó permetezéshez szükséges vegyszereket. A tavaszi trágyázásnál nitrogéntartalmú műtrágyákat - pétisót és ammonnitrátot - kell kijuttatni. Ne hagyjuk kupacban a szőlőbe kihordott trágyát, hanem minél hamarabb teregessük szét. Folytassuk a tárnok javítását, a megrongálódott, elkorhadt oszlopok cseréjét. A szakirodalom tanulmányozásával készüljünk fel a szőlő tavaszi metszésére. Enyhe tél esetén ezt már február elején megkezdhetjük. Ellenőrizzük borainkat, a pince tisztaságát, s ha valahol penészedést tapasztalunk, akkor azonnal kénezzünk! Itt van az ideje a fűtetlen fóliasátorba szánt fejessaláta-palánták 5x5 cm-es tápkockákba való tűzdelésének. Ügyeljünk rá, hogy a palánták ne kerüljenek mélyre, mert akkor lassan fejlődnek. A tűzdeléssel (pikírozással) kapcsolatban tudni kell, hogy ez komoly beavatkozás a növényke életébe, hiszen közben gyökereit elszakítjuk. A palánta fejlődése így átmenetileg visszaesik. Ha a pikírozást fiatal növénykéknél végezzük, akkor ez a visszaesés minimális lesz. A tűzdelés után a helyiségben 3 napon át 12-16 C-fokos hőmérsékletet tartsunk. Megemlítjük még, hogy a paprika, a paradicsom, a saláta, valamint a káposztafélék jól bírják a tűzdelést. A dinnyét, az uborkát, a tököt, a cukkinit azonban ne pikírozzuk! A saláta mellett tűzdelhetjük már a fejes-, a vörös- és a kelkáposztát is. Tápkockáikat jól öntözzük be, s biztosítsunk számukra 16-18 C-fokot. Kezdjük meg a legkorábbi karalábé, fűtött helyiségben a korai szabadföldi fejes saláta vetését (1,5-2 g mag/m2). Míg a levélkék előbújnak 16-20, utána nappal 8-12, éjjel 6-8 C-fokos hőmérsékletet igényel. Vethetünk még vörös- és kelkáposztát (12 g/m2) is. Amennyiben vetésre tavalyról maradt magot akarunk felhasználni, akkor előtte ajánlatos csírázópróbát végezni. (Az erre szánt magokat alacsony tálkában letakarva (a célnak nagyon jól megfelel egy nagyobb ún. Petri-csésze) nedves szűrőpapíron, homokon stb. csíráztathatjuk.) Ellenőrizzük át a hagymás-gumós növényeink tárolt szaporítóanyagát. A penészes, romló hagymákat, gumókat távolítsuk el, semmisítsük meg. A rendszeresen télen - februárban - virágzó növényeket most már vigyük melegebb helyiségbe. Ha magról akarunk muskátlit nevelni, akkor a vetést már most végezzük el. - r Építsünk üvegházat A fóliasátrak „olcsóságukkal“, egyszerű konstrukciós megoldásukkal a hetvenesnyolcvanas években sok helyütt kiszorították az üvegházakat. Pedig azok a nagyobb befektetem nem jelent problémát. A helyszín kiválasztásánál azonban ügyeljünk rá, hogy az ne legyen fa vagy más épület árnyékában, ugyanakkor szélvédett helyen álljon. így elkerül1992.1. 24. tés ellenére is sokban előnyösebbek a fóliasátraknál, főleg ha a már hagyományosnak számító „fóliás“ zöldség- és virágtermesztéstől eltekintve igényesebb, ritka, új piacokat nyitó növényekkel akarunk próbálkozni. Ügyes mesterembernek ki- sebb-nagyObb üvegházat készíjük, hogy a hideg, szeles napokon a szokásosnál erősebben kelljen fűtenünk. Előnyös az is, ha az üvegház ablakait sötétítő „függönyökkel“, redőnyökkel, táblákkal látjuk el. Ezek jobban elnyelik a hőt, s így ezzel is a fűtést segíthetjük.-1. d. Szekfűszeg használata a méhcsaládok vizsgálatánál A szekfűszeg a mirtuszfélék családjába. tartozó örökzöld virágbimbóinak szárított alakja. Egymással szemben álló, bőrszínű, lándzsás alakú levelek jellemzik. A hatóanyag legnagyobb mennyisége a virágbimbók felhámrétege alatti mirigyrügyekben található. A kinyert fűszer 20 százalékig terjedő éterolajat, főként eugenol terpént (mely a teljes éterolaj-mennyiség 70-90 százaléka), továbbá a cario- fillin nevű kámfort tartalmazza. A szekfüszeget ételek és likőrök illa- tosítására használják, emellett egészben vagy por alakban helyi fogfájás-csillapítóként is szolgál. Az olasz-osztrák határon levő Tarvisio és az attól délebbre eső Carnia méhészeteiben megfigyelhető, amint néhány méhész füstölő helyett alkoholos oldatú szekfűszeg- gel beitatott szövetdarabokkal kezeli méhcsaládjait. Ezt a módszert - az azt alkalmazó olasz méhészek elmondása szerint - a szomszédos Ausztria méhészeitől sajátították el, ahol a méhcsaládok vizsgálata idején a méhek nyugalmának fenntartása céljából használják ezeket a jellegzetes szövetdarabokat. Ausztriában krajnai méhekkel mé- hészkednek, s ennek a fajtának sajátossága a szelídség. Ez lehetővé teszi az osztrák méhészeknek az álarc- és kesztyűhasználat mellőzését a megbontott családok vizsgálatánál. Carnia és Tarvisio térségében ellenben az olasz és krajnai méhek hibridjei terjedtek el; mindamellett Mézelő ezek is mérsékelt szelídségről tanúskodnak. Az alkoholos oldat elkészítése igen egyszerű és bárki által kivitelezhető. Szekfűszeg és 95 fokos etilalkohol kell hozzá. Az ajánlott eljárás: 150 g szekfű- szeget 1 liter etilalkoholhoz adunk, s ezt csavaros üvegben két hónapon át napos helyen tartjuk, időnként felrázzuk. Ezen időszak után az oldat használatra kész, több hónapon át eltartható, szűrni nem szükséges. Méhészeti felhasználása úgy történik, hogy két négyzet alakú (50x50 cm méretű) szövetdarabot néhány órás időközönként 3-4 alkalommal alkoholos oldatban megfü- rösztünk, majd a ruhákat hermetikusan zárt edényben őrizzük. Fürösz- tésük a használat gyakorisága szerint általában 30-40 naponként történik. Kaptárbontáskor ajánlatosabb a klasszikus füstölő használata, majd ezt követőleg a jellegzetes aromát árasztó szövetdarabokkal dolgozhatunk. A két szövetdarabot jobbról és balról úgy helyezzük rá a fiók felső keretléceire, hogy azok a fiók közepén egymást fedjék. A szövetdarabok egy része oldalt lecsüng. Ha a középső keretek kiemelését tervezzük a kezelés megkezdésénél, az illatos takarókat any- nyira hajtsuk széjjel, hogy a kiszemelt 2-3 keret szabadon maradjon, így elkerülhető, hogy a méhcsalád lépjeinek teljes felső felülete nyitottá váljon, ezzel csökkentve a rablás vagy a fiasítás túlzott meghűlésének veszélyét. Emellett szól az is, hogy a takaróanyagból a kiáramló illat akadálytalanul terjedhet a kaptar belsejében is. Ennek a módszernek a használata különösen a pároztatók népének ellenőrzésére ajánlatos. Ilyenkor valóban helyesebb elkerülni a füstölő használatát, mivel a füst felingerelheti a fiatal anyát, amely ha még párzatlan, idő előtt kirepülhet pár- zani. Az eredeti alkoholos oldat vízzel hígítható 1:1 arányban. A felhígított oldatot közönséges illatszerpermetezőbe öntik, amiből a méhész a méhészkedés megkezdése előtt a szükséges mennyiséget sprayvel a kezeire permezeti. Ez főleg azoknak ajánlható, akik kesztyű és álarc nélkül bontanak kaptárt. Ausztriában a 200-300 családos méhészetekben a méhcsaládok kezelését kizárólag a szóban forgó oldatba mártott ruhadarabokkal végzik. A méhek, mikor megérzik a szekfűszeg illatát, a nyugtalanság legkisebb jeléről sem tanúskodnak. Érdemes lenne megvizsgálni, vajon más méhfajták esetében is hasonló nyugtató hatást vált-e ki az oldat, mint a krajnai és olasz méh hibridjeinél. Méhészújság (rövidítve) Téposaláta a házikertben Tápanyagban és vízben gazdag talajon érdemes termesztésével foglalkozni. A levél gyors fonnyadása és szedésének munkaigényessége miatt kifejezetten háztáji termesztésre ajánlható. Keserüanyagot nem tartalmaz, így a salátafajek választékát bővíti. Korán, már hóolvadás után vethető. A nagy lombozat miatt 35-40 cm sor- és 30-40 cm tőtávolság szükséges. Az első leveleket 40-50 nap múlva szedhetjük. A tépősaláta hosszú tenyészidejű, ezért csak augusztusban kezdődik a virágzása. Előnyös tulajdonsága, hogy magszárba indulás után is fogyasztható. Sárgás- és pirosaszöld húsos levelei a 60-100 cm magasra megnövő száron sorakoznak. A szár alsó részéről kezdjük szedni, de a fejlődés kezdetén, a mag- szárképződés előtt vághatjuk is. Elsősorban salátának való, de színes és dekoratív levelei hidegtálak díszítésére is alkalmasak. K. Sz. Az egyhangúság feloldható Úgy tűnik, manapság a házak homlokzatának stb. „díszítésére“ még mindig csak a brizolitot tartjuk alkalmasnak, s mást úgyszólván nem is ismerünk. Pedig régente sok, jóval Ízlésesebb és tartósabb megoldást használtak mind a városi, mind a falusi házak építői, tervezői. Ne feledjük el, hogy az esztétikus felületű, jó minőségű tégla maga is díszítő hatású, főleg ha azt más anyagokkal (pl. fával, kerámiával, kőlapokkal) kombináljuk, s kötésüket megfelelő módon (lásd a mellékelt ábrán) variáljuk. Tn nyomán i f i- r~T i Ti l ;mn 11 ciiin ii trntr XLLOn.i)iin)m.Trmj WirrniiiiiiiiirCi inQiiíLUj'JiiiM hnn-jiTm 1111 n 11 fi ;-t—i A szarvasmarháknál a tünetek alakulása attól függ, hogy a vírus mely úton jutott be a szervezetbe. Az orr és a garat nyálkahártyáján történő bejutás esetén nyugtalanságot, szapora, nehezített légzést és az elülső végtagok, a fej rángását, gégebénulást és bendőfelfúvódást észlelünk. A tünetek kezdetén a rek- tális (végbélben mért) hőmérséklet alig emelkedik. A viszketési tünetek főleg a fejre korlátozódnak és véres kidörzsöléshez vezetnek. A bénulások fokozódásával a nyelv előesik a szájüregből és nem húzódik vissza. Amennyiben a vírus a húgy- és a nemi szervek útján jut be, akkor kólikaszerű tüneteket, rángásokat a hátulsó végtagokon és kifejezett viszketési ingert észlelünk, amely ugyancsak nagy területeken a szőr lerágásához, a bőr felsebzéséhez vezet. A folyton mozgó állatok elfáradva időnként lefekszenek és apati- kusan elnyúlnak. A tünetek gyakran keverednek vagy átmennek egymásba. Előfordul, hogy jellemző tüneteket nem észlelünk, csupán kapkodó légzést és fokozott nyugtalanságot tapasztalunk. Az állatok szemmel láthatóan erősen szenvednek, a fokozott megerőltetéstől izzadnak. Végül is elfekszenek. A halál a tünetek jelentkezésétől számított 1-3 napon belül következik be. Minden beavatkozás eredménytelen. A leggyakrabban olyan szarvasmarha-állományokban észleltek megbetegedést, ahol a szarvasmarhákat a sertésekkel közös istállóban helyezték el. A levegő ott a sertések által kiürített vírusokkal fertőződik, s azt a szarvasmarhák belélegzik. A betegségnek valamely közeli sertésállományból való behurcolása kutyák, macskák, rágcsálók, valamint fertőzött eszközök, járművek által történhet. Lehetségesnek tartják azt is, hogy a fertőzött állomány szeny- nyezett levegőjét a szél besodorja. A veszélyeztetett állatokat a fertőzéstől való megóvás érdekében a lehetőség szerint minél jobban különítsük el a sertésektől. A kutyáknak és a macskáknak pedig nem szabad nyers sertéshúst adni. A szarvas- marhákat és a sertéseket nem szabad közös istállóban elhelyezni! Amennyiben azonban ez elkerülhetetlen, akkor a sertéseket az Aujesz- ky-betegség ellen be kell oltani. Az oltás azonban nem jelent teljes biztonságot, mert az oltott sertések üríthetnek vírust. A fertőzés átvitelének pedig még számtalan lehetősége van. Mindennek ellenére a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a sertések oltása nyomán nagyban csökkent a más fajú állatok megbetegedése. Kistermelők Lapja
