Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-26 / 26. szám

■ Lassan fél év telt el azóta, hogy ön lett a magyar labdarúgó­válogatott szövetségi kapitánya. Hogy érzi: volt-e elegendő isme­retanyaga a játékosokról, a ma­gyar viszonyokról ahhoz, hogy egyáltalán elvállalja a feladatot?- Elég információm volt. Nagyvá­radon néztem a televízióban az NB l-es meccseket. ■ Ez elég?- Nem kell annyira ismerni a kö­rülményeket, ha valaki tudja a szak­mát. A játékosokat ugyan nem is­mertem, de láttam biztató jeleket, most azonban azt mondom, talán egy kicsit jobbra számítottam. ■ Megtett-e mindent azért, hogy a vb-selejtezök rajtjáig a megfelelő ismeretekre szert te­gyen? Gondolunk itt arra, hogy decemberben kinevezték, de csak februárban foglalta el a posztját, és még ezután is hosszú hetek teltek el, míg megnézte az idegen- légiósokat...- Januárban alapozás volt, hova mentem volna?! Ahogy alkalom kí­nálkozott, lehetőségem nyílt, meg­néztem Kiprichet, Petryt, Lörinczet, Szalmát, Disztlt, Mónost, felhívtam Détárit. Most is mindent megteszek a kapcsolattartásért; nincs olyan hét, hogy ne beszélnék velük... ■ Az a tapasztalatunk, hogy még mindig nincs igazán közeli kapcsolatban a futballistákkal...- Honnan veszi ezt? ■ így láttuk a válogatott mérkő­zések előtt, a játékosok is így nyilatkoznak.- Kik nyilatkoznak így? Nem ér­tem ... Menjek el velük sörözni, vagy hívjam meg őket kocsmába? El kell dönteni, hogy most focizunk, vagy viccelünk! ■ Nyilván nem kívánja senki, hogy együtt igyon a futballisták­kal, de azt igenis elvárják, hogy ne csak üzengessen nekik - hanem próbáljon közelebb kerülni hoz­zájuk!- Kérem, a profi edzők szinte nem is állnak szóba a játékosokkal! ■ És van véleményük a játéko­soknak?- Eddig még nem volt. ■ Nem?!- Nem! ■ Ez azt jelenti, mindennel egyetértenek, vagy nem mernek szólni?- Én azt mondom, inkább fél- szegség van a játékosokban... ■ Ezt már sokadszor halljuk. Félnek a játékosok... De hát, ön biztosan tudja, vajon mitől?- Lehetséges, hogy a közönség­től és az újságíróktól is. Gátlásaik vannak, amikor kifutnak a pályára. ■ Éppen a beiktatásakor jelen­tette ki: a legfontosabb az, hogy a gátlásokat feloldja!- Ezidáig nem sikerült... ■ Márpedig abban, hogy Izland ellen a döntő szituációkban meg­remegtek a lábak, nyilván ezek­nek a pszichés problémáknak is szerepük van!- A magyar futballistáknak van egy olyan tulajdonságuk, hogy már akkor meg vannak elégedve, amikor gólhelyzetbe kerülnek, abban bíz­nak, hogy majd csak bemegy vala­hogy ... Nem elég agresszívek, ke­mények ... Ezen változtatni nem so­kat lehet! ■ Ne haragudjon, de ha változ­tatni nem lehet, akkor gyakorlati­lag mit lehet számonkérni a szö­vetségi kapitánytól? Először jött az a magyarázat, hogy ugye ön nem tud helyzetet kialakítani, a já­tékos ott már maga dönt. Folyta­tódott azzal, hogy ön nem tudja berúgni a helyzetet, ami valóban így igaz - de akkor mi a kapitány feladata?- A kapitány csak akkor tud iga­zán javítani, ha van legalább két hete arra, hogy dolgozzon. ■ Ezt felejtsük is el, hiszen szinte sehol nincs ennyi ideje a kapitánynak. A kérdés úgy szólt: mit lehet számonkérni a ka­pitányon? Ha például a válogatott elfárad a második félidőre?...- A szövetségi kapitány állóké­pességet, gyorsaságot, egyáltalán fizikai képességeket már nem adhat a futballistáknak! * ■ Akkor úgy szól a kérdés: Je­néi Imre mit rontott el, hogy az izlandiak nyerni tudtak a Népsta­dionban?- Nehéz kérdés... ■ Tehát?- Ha a kapitány rossz stratégiát ad, helytelen taktikát alkalmaz, az az ö hibája. ■ Ezek szerint rossz volt a stratégia?- Ha most azt mondom, nem ját­szottunk rosszul, egy ország hördül fel. ■ Tehát, ha jól játszunk, akkor a kapitány megtette a magáét?- Ha javul a csapat játéka, ha mérkőzésről mérkőzésre van valami plusz, akkor igen, megtette a ma­gáét!- Azért, mert gólt lőtt, még nem jelenti azt, hogy Márton Gábornak játszania kellett volna. Vincze sérü­lése miatt Eszenyi állt be, Balog Tibortól pedig gólt vártam! ■ Lehet, hogy csak a véletle­nek szerencsétlen egybeesése, de éppen Márton Gábor volt az, aki szóvá tette, milyen hosszasan utazott haza Svédországból...- Én ezt most hallom először, majd megkérdem Gábortól, mit mondott?! Mártont egyébként én ak­kor is meghívtam, amikor Kispesten nem volt kezdóember. ■ Aztán itt van Lipcsei... Nyila­si Tibor mintha felpumpálná, a vá­logatottban viszont kipukkad!- Nyilasi nagyon jó edző lesz, tehetséges. Lipcsei is az, de még fiatal. A válogatottban gyengébben játszik... ■ Éppen ez a kérdés: miért?- A magyar bajnokságban azért csak könnyebb játszani, mint nem­zetközi meccsen. ■ Lipcsei már nemzetközi talál­kozón is sziporkázott a Fradiban!- Én behívtam a szobámba, el­magyaráztam neki az alapvető dol­gokat. Bólogatott, aztán tessék... ■ Lőrincz Emil?- Vele is megbeszéltem, játsszon beállóst. ■ Azt 9 Lörinczet hátul tartani, aki tavaly Spanyolországban kö­zéppályásként két gólt lőtt... Neki nem volt ellenvetése?- Mondta, ő tud középpályán ját­szani. Én viszont a középpályán a mozgékonyabb embereket sze­retem. ■ Fodor mozgékonyabb... Beszélgetés JENEI IMRÉVEL, a magyar labdarúgó-válogatott edzőjével ■ Csak közben elvertek ben­nünket a fókavadászok... Az eredményt mikor lehet számon­kérni a kapitányon?- Csak a jó játék hozhatja az eredményt. ■ De hát önt azért szerződtet­ték, hogy kivezesse a csapatot a világbajnokságra, nem azért, hogy tetszetősen futballozzunk!- Biztos, hogy nem jutunk ki?... ■ Verebes József nyilatkozott a napokban. Kijelentette, a válo­gatott is egy csapat, azért senki más nem felel, csak a szövetségi kapitány, kikéri magának, hogy a klubedzökre hárítsák a felelős­séget!- Nem olvastam. Egyébként soha nem hárítottam a klubedzökre a fe­lelősséget. ■ Talán megelőzhető lenne a komolyabb probléma, ha ön közvetlenebbül tartaná a kapcso­latot a klubokkal, ha nem csak a mérkőzéseken látnák a díszpá­holyban...- Kérem, a legritkább esetben ülök a díszpáholyba. Inkább keresek magamnak egy eldugott sarkot! ■ Ha klubedzésekre járna...- Még csak az hiányzik, hogy azt higgyék, beleszólok a munkába, vagy ellenőrizni akarok! ■ Nem hiszem, hogy bárki ezt sérelmezné...- Higgyék el, nem szeretek irodá­ban ülni, nem azért nem megyek ki az edzésekre. ■ Akkor talán fél, hogy nem látják szívesen.- Ezt én nem mondtam. ■ Az élen álló Ferencvárost hányszor látogatta meg?-Talán négy alkalommal. De já­rok mérkőzésekre, van, amikor egy nap többre is. ■ A kapcsolat mégis az udvari­as, vagy nem éppen udvarias há­rom lépés maradt!- Nem kell, hogy szeressenek, nem azért jöttem. Ha a szaktudáso­mon keresztül tisztelnek, az nekem elég. ■ Vannak apró, de számunkra teljesen érthetetlen dolgok. Miért nem játszott például az a Márton Gábor legalább csereként, aki a svédeknek gólt lőtt?- Részemről nincs presztízscsa­ta, Fodor előtt is nyitva a kapu. ■I jenei úr, on hetekkel ezelőtt azt nyilatkozta: ha nem verjük meg Izlandot, lemond... Blöff volt - vagy ennyire bizott a győze­lemben?- Nagyon bíztam a sikerben, és szégyellem magam! ■ Valóban megfordult a fejé­ben, hogy lemond?- Igen, de nem futamodhatok meg. ■ Gálánsán is távozhatott volna!- Ha a közvélemény kéri, akkor távoznék. Nem félek, van nekem lakásom, Nagyváradon, nyugdíjam, igaz, nem sok, de azért meglennék valahogy... ■ Végül mégis miért döntött úgy, hogy marad!?-Azt hiszem, mindenki tolerán­sán kezelte ezt a kudarcot. Az újságírók is, a közönség is. ■ Ezt azért nem mondanám! A mérkőzés végén ön olyan döb­benetes becsületsértéseket ka­pott a kispadon, hogy már nem is tudta tovább türtőztetni magát!- Igaz. Kiabálták, menjek vissza Romániába, meg hasonlókat. ■ On pedig visszaszólt!- Nem mondtam durvát, csak annyit, hogy igazuk van. Már nem bírtam tovább szó nélkül. ■ Miközben ment a mér­kőzés ...- Azt nem lehetett szó nélkül tűrni! ■ Alig pár hete így nyilatkozott: „Akit a sors közszerepléssel vert meg, annak a bírálatot tűrnie kell, a rosszindulatú gáncsoskodásra nem szabad reagálni. Ez pont olyan gusztustalan lenne, mintha a játékos visszaszólna a lelátóról jövő anyázásra.“ On visszaszólt! Minősítette saját magát...- Ezek szerint az én reagálásom is gusztustalan volt ... ■ Mi a garancia arra, hogy fe­ledtetni tudja mindezt?- Kérem, nekem a futballpályán ez volt életem legnagyobb pofonja. De van bennem energia, máskor is felálltam már a padlóról... Kutasi Róbert, Sport plusz SKY COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1992. június 29-én ünnepli 70. szüle­tésnapját, Nyizsnyik Ferenc Szepsiben. E szép ünnep alkalmából szívből kö­szöntjük, további jó egészséget és sok örömet kívánunk családja körében: felesége, lányai, fia, vejei és négy unokája Ú-1837 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Szívünkben gyásszal temettük 1992. május 21 -én a köbölkúti temetőben drága testvérünket, Szűcs Istvánt, akit a halál 34 évesen rövid, súlyos beteg­ség után szakított ki szerettei köréből. Kislánya, Emőke nevében is megköszön­jük a távoli szülőfaluból eljött rokonok, szomszédok és jó barátok részvétét, hogy ezen a szomorú napon osztoztak gyá­szunkban. Köszönjük a volt farkaséi és bajcsi kollégáknak, a kisújfalusi és a hely­béli munkatársaknak, barátoknak, akik el­kísérték utolsó nyughelyére drága halot­tunkat. Külön köszönetét mondunk a kis­újfalusi református lelkész úrnak, vigaszt nyújtó szép szavaiért a temetési szertar­táson. Emlékét őrző és halálát gyászoló testvérei családjukkal. Gábor, Zsuzsa, Gyula és Pál. Ú-1745 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét roko­noknak, barátoknak, munkatársaknak, is­merősöknek és mindazoknak, akik 1992. június 7-én elkísérték utolsó útjára a nyá- rasdi temetőbe drága halottunkat, Török Ferenc cipészmestert, aki életének 88. évében örökre távozott szerettei köréből. Köszönjük a tisztelet koszorúit, a sok-sok virágot és az őszinte részvétnyilvánitásokat. Külön köszönjük Kocsis Ilonka tanítónőnek, munkatársai­nak és az iskola énekkarának a kegyelet­teljes szertartást és a megható búcsúbe­szédet. A gyászoló család Ú-1802 ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, utca­belieknek, ismerő­söknek, barátoknak, munkatársaknak és mindazoknak, akik 1992. május 5-én el­kísérték utolsó útjára a csatai temetőbe drága halottunkat, a szeretett férjet, gon­dos édesapát, nagyapát, testvért, Gregor Jánost, akit a kegyetlen halál 55 éves korában tragikus körülmények között váratlanul ra­gadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot, koszorút, részvétnyíl- vánitást, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-1774 GAINACO CAMION SERVICE A gyors, biztonságos és gazdaságos GÉPKOCSI-KÖZLEKEDÉS megteremti GAZDASÁGUNK sikeres fejlődésének előfeltételeit Cégünk, a GALNACO camion service az Önök kívánságának megfelelően előkészíti az ÚJ- LIAZ 110.573-as és 110.073-as kamion együtteseket- az AVIA gépkocsik minden változatát- az 1,6 - 14,5 tonnás, NISSAN alvázas közepes tehergép­kocsikat a megrendelő igényének megfelelő rakodótérrel- OASA, IKARUS, VOLVO kirándulóbuszokat- a külföldön gyártott haszonjárműveket Vállaljuk a gépkocsik javítását, garanciális szervizét és gondoskodunk a pótalkatrészek árusításáról. Műszaki ajánlatunk közt találhatók HASZNÁLT- bel- és külföldön gyártott kamionok- hűtő pótkocsik- ŐAVDAR, KAROSA autóbuszok Eladásra kínálunk továbbá nagy választékban gépkocsijavító- műhely-felszerelést, autómosó gépsort, azbesztmentes fék­pakolást, vállaljuk riasztóberendezések, légelterelők szerelé­sét tehergépkocsikra, TRUMA-fútés beszerelését. Kívánságukat LEASINGRE is teljesítjük. A Ml SZOLGÁLTATÁSUNK - AZ ÖNÖK ELÉGEDETTSÉGE GALNACO camion service Bratislava Kocánkova ulica 2. TEL.: 07/506 33, FAX: 07/507 42 ÚP-1163 i/asárnap AZ ÚJ SZÓ HÉTVÉGI MAGAZINJA Index 480 201 Kiadja a Slovakopress állami vállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság 9 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: "fi 210/4460 és Miklósi Péter: « 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László $ 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf 3 210/4450. Szerkesztőség: 61915 Bratislava, Martanoviöova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 3 550-18, sportrovat: 3 506-39, gazdasági ügyek: 3 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Slovakopress állami vállalat 819 02 Bratislava, Martanoviöova 25, 3 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviöova 21. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Martanoviöova 25, 8. emelet, 3 210/4455 és 4476, irodavezető (telefon és telefax) 551 29. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaöe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents