Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-19 / 25. szám
Vasárnap 1992. június 21. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.38, nyugszik 20.42 Közép-Szlovákia: 04.45, nyugszik 20.49 Nyugat- Szlovákia: 04.51, nyugszik 20.55 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 23.40, nyugszik 10.55 Közép-Szlovákia: 23.47, nyugszik 11.02 Nyugat- Szlovákia: 23.53, nyugszik 11.08 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ALAJOS - ALOJZ valamint Alojzia, Alóma, Demetria, Lejla, Radomér nevű kedves olvasóinkat • ALAJOS - a német Alois névből ered, ez a germán Alwis latinosított formája. Elemeinek jelentése: egész + bölcs. • 1882-ben született Rockwell KENT amerikai festőművész és békeharcos (f 1971) • 1912- ben született Karéi FÁBIÁN cseh író (f 1982). A VASÁRNAP következő számának tartalmából AZ ARANYMOSÓK Ozorai Katalin riportja „SOK DOLGOM VAN GERENCSÉREN“ Petröcl Bálint riportja ÉS MIT SZÓLNAK A MÉHEK? T. Szilvássy László írása EGYPERCES LEVELEK Szabó G. László beszélgetése Tanai Bellával egy Örkény-könyv kapcsán A CIGÁNY Primo Levi novellája ELSZÁLLNAK AZ ÉVEK FÉRFIAK OLDALA Érettségizett fiatalok: (Folytatás az 1. oldalról) LANTÓDY NORBERT Csilizradvány- Bennem már az érettségire készülődés zűrös napjaiban is többször önkéntelenül felmerült a kérdés: tulajdonképpen mi lesz velem? Jelentkeztem a jogi karra - nagyon szeretnék bekerülni -, de nem biztos, hogy ez sikerül. A szüleim megnyugtatására ugyan máshová is beadtam a jelentkezőlapom - nevezetesen a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemre -, de jogász szeretnék lenni. Utána? Semmiképpen sem akarok leragadni mondjuk valami unalmas ügyvédi tanácsadóban. Én „mozgékonyabb“ munkahelyet, élőbb feladatokat képzelek el, például egy magáncégnél. S ha netán nem jön össze egyik sem, hát legfeljebb beállók kamionsofőrnek. Imádok ugyanis mindent, ami az autókkal kapcsolatos ... PR0TICS ZSUZSA Pozsony- Én a Közgazdasági Egyetemre jelentkeztem, de nem sok hiányzott egy tervezetlen „kitérőhöz“. Májusban ugyanis váratlanul lehetőségem nyílt, hogy fél évre Angliába mehessek, gyermekgondozónak. A kiutazás ugyan csak szeptemberben lett volna időszerű, döntenem azonban napokon belül kellett, ráadásul az érettségi előtti hajrában. Az teljesen nyilvánvaló volt, hogy ha elvállalom, esik az egyetem, legalábbis egy időre. Viszont az előnyök sem tűntek elhanyagolhatónak, hogy csak a nyelvtudás tökéletesítését említsem. Mégis: maradt az egyetem. Persze, ha felvesznek. Az a másik dolog pedig talán majd összejön máskor. Mondjuk akkor, amikor már valóban felnőtt és önálló leszek... LUKÁCS LÓRÁNT Pozsony- Az én közvetlen célom a Test- nevelési Főiskola, a sport mellett angol szakkal kiegészítve. „Tartalékként“ a jogi karra jelentkeztem, de - 3800 jelentkező lévén - nagyjából tudom, hogy mennyi az esélyem. Még ha bekerülnék is: tanulni soha nem szerettem túlságosan... Egy szó mint száz, a „tesi“ tűnik számomra megfelelőnek, angollal párosítva, mivel angolból érettségiztem. Valószínűleg csak „közember“ leszek utána bárhol a sport területén, de nem baj. A fő, hogy azt csinálnám, amit a legjobban szeretek. HORVÁTH LÁSZLÓ Nagymagyar- Szintén a testnevelésire jelentkeztem - és egy kicsit én is lusta vagyok... Mármint a tanulásra. Nem voltam eminens diák, no. Ha felvesznek, igyekszem elvégezni, ha nem, megpróbálom Nyitrán, a pedagógiai karon, szintén testnevelés szakon, ha pedig egyik sem sikerül - elmegyek dolgozni. LELOVICS ANDREA Somorja-Talán furcsa, hogy azzal kezdem: úgy készülök a Közgazdasági Egyetemre, hogy nem vagyok biztos benne, valóban érdekel-e ez az iskola. Egyáltalán: úgy érzem, én még mindig nem tudtam eldönteni, mi is érdekelne valójában. Volt egy hasonló lehetőségem, mint Zsuzsának: én Kanadába mehettem volna gyermekgondozónak, babysittemek, egy évre. Illetve tulajdonképpen még mehetnék is, hiszen a jelentkezés határideje június vége. A szüleim azonban hallani sem akartak róla: a te célod most az egyetem! Elvégre miért voltál színjeles? Különben az az igazság, hogy engem talán a nyelvtanulás, konkrétan a tolmács pálya vonzott volna a leginkább. Ide azonban egyszerűen nem mertem jelentkezni, mert úgy éreztem, sem angolul, sem németül nem tudok olyan jól. A távolabbi jövő? Ha felvesznek és el is végzem, talán valamilyen formában mégis a nyelveknél kötök ki. CSONTÓ KÁROLY Léva- Nekem is volt egy lehetőségem még itt, a gimnáziumban, ami talán az egész életemet meghatározta volna. A második évfolyam után ugyanis Bécsbe mehettem volna sportiskolába, mivelhogy focizok. Végül is nem mentem, mert féltem a nyelvi nehézségektől. A sport és az iskola különben itt is elég nehezen fért össze, de a legnagyobb gond előtt talán most álltam, melyiket válasz- szam? S minthogy bátraké a szerencse, jelentkeztem én is a Közgazda- sági Egyetemre! Ha felvesznek, igyekszem úgy megszervezni* hogy közben focizhassak valamelyik kerületi szintű csapatban. Az sincs kizárva, hogy egy-két évre megszakítanám az iskolát a foci miatt, bár erről például a szüleim hallani sem akarnak. Utána pedig? Most már sokkal több lehetőség van elmozdulni itthonról, akár a sport vonalán, akár más területen. NAGY JÚLIA Pozsonypiispöki- Én vagyok a negyedik ebből a társaságból, aki szintén a közgazdaságira jelentkezett. Nem tekintem véglegesnek a választásomat. Mivel én is nagyon vonzódom a nyelvekhez, de nemcsak azokhoz: szeretek utazni, tájakat megismerni, emberek, népek, települések történetével megismerkedni. Jó lenne ezt másoknak továbbadni — például tolmácsként vagy idegenvezetőként. Eddigi élményeim is ezt a tervemet erősítik: amikor leendő (?) iskolánkban voltunk egy rendezvényen, mélységesen megragadtak bennem a dékán szavai. A nyelvtanulás fontosságáról beszélt, rendkívül meggyőzően. Néhány nappal ezután találkoztam egy illetővel, már nem is tudom, hogy hogyan és miről beszélgettünk, csak azt tudom, hogy huszonkét nyelvet beszélt... XXX A magam részéről sok sikert kívántam a fiataloknak terveikhez. S ha netán összejön félig tréfás, félig komoly óhajom, amellyel elköszöntem tőlük - „viszontlátásra öt év múlva, ugyanitt“ - akkor egy másik, feltehetőleg még érdekesebb riport is készülhet majd... Vas Gyula (A szerző felvételei) fOOJÓ1 világvisszhang Csehszlovákia volt a bukott kommunista rendszerek legnyugodtabb országa, azonban itt is komoly gondot okoztak a rendszerváltás kísérő jelenségei, a piacgazdaságra történő átállás fájdalmas következményei (infláció, munkanélküliség stb.). Nyugati politikusok, hírközlő szervek ugyan elvétve figyelmeztettek a csehszlovák ellentétek kiéleződésére, amely az ország kettészakadásához vezethet, de a veszélyt sokáig senki sem vette komolyan. Alapvetően megváltozott a helyzet a választások után. A világsajtó naponta foglalkozik Csehszlovákiával, vezető politikusok figyelmeztetnek a kettéválás következményeire. Azonban úgy tűnik, ez nem nagyon befolyásolja a bonyolult belső történéseket, amelyekről ma senki sem tudja hová vezetnek. Az ország egységének megőrzését szinte minden külpolitikai megfigyelő minimálisra veszi. Ugyanis a föderáció helyett egy soha sehol ki nem próbált „gazdasági és védelmi uniót“ ajánl Meciar, ami nem konföderáció, hanem egy francia lap szerint a Szovjetunióban létrehozott Független Államok Közösségéhez hasonló laza, működésképtelen szövetség. Egyes szlovák politikusok ma a Benelux államok példáját emlegetik, de a nyugati lapok erre azt mondják, hogy a jelenlegi szlovák gazdasággal ez csak lázálom. Nem is beszélve arról, hogy Klaus pártja ezt a szlovák javaslatot a teljes önállóságra előkészítő államformának tekinti és elutasítja. Lényegében minden politikai manőverezés a válást készíti elő. Számos lap arról ír, hogy a kormányalapítási viták és a köztársasági elnök személye körül folyó alkudozás háttérbe szorítja a legfontosabb kérdést: mi lesz a gazdasággal? Az osztozkodás, Szlovákia gazdasági önállósága a választók számára sokkal fontosabb dolog, mint az, hogy melyik párt hány miniszteri helyet kap és az önálló Szlovákia milyen vezető funkciókat biztosít a győztes párt elitjének. Sajnos, a különválás konkrét gazdasági következményeiről igen keveset beszélnek Meciarék, a nemzeti törekvések elködösítenek mindent. A világsajtó kertelés nélkül megállapítja, hogy a válásban Szlovákia lesz a nagy vesztes. Csökken az életszínvonal, a piacgazdaságra történő áttérés üteme, még kevesebb lesz a külföldi beruházás és Szlovákia nemzetközi elismeréséhez is talán évekre lesz szükség. Sok írás bírálja a fejlett Nyugatot, mivel nem támogatták gazdaságilag eléggé Csehszlovákiát. A zökkenö- mentesebb áttérés a piacgazdaságra talán kiküszöbölte volna a jelenlegi ellentéteket és talán a föderáción belül is érvényesíteni lehetett volna Szlovákia önállósodási és nemzetközi elismerési törekvéseit. Nyugati lapok szerint a támogatás elmaradása a baloldal malmára hajtotta a vizet, amely ma a parlamentekben számottevő fölényben van. A világsajtó politikai manővernek tekinti a népszavazásnak Meciarék által javasolt menetrendjét: először szuverenitást, alkotmányt, és csak utána népszavazást az együttmara- dásról. Ugyanis Csehszlovákia bármilyen egységét rögzíteni kell az alkotmányban is. Az elemzők szerint távlatilag Szlovákia győztes pártvezérei egyáltalán nem számolnak Csehszlovákiával. Több nyugati lapban felvetik — az önálló Szlovákia megalakulása esetén - a területén élő magyar lakosok jövőjének kilátásait. Idézik Meciar kijelentését, hogy „az önrendelkezési jog csak a nemzeteket és nem a nemzetiségeket illeti meg". Ez az elkövetkező hónapokban még elég belpolitikai bonyodalmat okozhat, mivel a magyarok identitásuk megőrzésére valószínű az autonómia valamilyen formájára fognak törekedni. Es minél jobban megnyirbálják a nemzetiségi jogokat, annál jobban fogják a térségben emlegetni a trianoni igazságtalanságokat — véli egy angol lap. A világ ma Csehszlovákiára figyel és a pillanatnyi politikai alkudozásoktól sokkal jobban érdekli őket Közép-Európa jövőjének stabilitása. Szűcs Béla « %• 1992. VI, 19.
