Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-29 / 22. szám
i/asárnap Sz erkeszti: Pomichal Richard Június első hetében a napi középhőmérsékletek közül az átlagos 19,2, a legmelegebb 25,6, a leghidegebb pedig 15,0 Celsius-fok. Szent Iván havának első napjait általában a nyár kezdetének tartják. A húsvét napjától függően (a tőle számított 50. napon) időnként erre a hétre esik a pünkösd. Ilyenkor van a fű első kaszálásának az ideje is. A gyümölcsösben az egyik fő tennivalónk a baracktermés ritkítása, az őszibarack hajtásválogatása. A gyümölcsritkítás általános szabálya: úgy kell elvégeznünk, hogy két termés között egy képzelt harmadiknak is legyen helye. A műveletet nem kell egyszerre elvégezni, sőt jobb, ha arra szakaszosan kerítünk sort. A ritkítás > mindaddig végezhető, míg a magok csonthéja meg nem keményedik. További fontos teendőnk a zsendülö gyümölcsfák öntözése. Június elején, illetve az egész nyár folyamán az almafákat a kaliforniai pajzstetü, az almalevélmoly, az almailonca, az atkák, továbbá a lisztharmat, az almavarasodás, a körtefákat szintén a kaliforniai pajzstetü, a körtelevélbolhák, a recés levélpoloska, a körtevarasodás, a szilva- és a ringlóféléket a kaliforniai pajzstetü mellett a szilvamoly, a levéltetvek, az atkák és a levél-vörösfottosság károsítják. A cseresznyét és a meggyet a cseresznyelégy (úgy június 10-ig), a levéldarazsak, a levéllikasztó gombák, továbbá a monília ellen kell kezelni. Az őszibarackfákat június elején kezdi károsítani aszilvapajzstetü. Veszélyes lehet többek között a keleti gyümölcsmoly, a barackmoly, a levéltetvek, a lisztharmat, a levéllikasztó gombák, a monília fellépte Is. Ellenük - az élelmezés-egészségügyi várakozási idő tekintetbe vételével - a már korábban ismertetett módon lehet védekezni. Júniusban a gyümölcstermő bokrok közé, a gyümölcsfák alá vessünk sarkantyúkát (Tropaeolum május); nagy, sarkantyús narancsszínű vagy világossárga virágaival szépen díszít, s javítja a talaj minőségét is. A rajzó cseresznyelegyek a koronába függesztett sárga színű ragadós lapokkal (enyvcsapdákkal) is gyéríthetők. Az almamolyok terjedését a lehullott gyümölcs összeszedésével és megsemmisítésével is (a fejlődési ciklus így nem fejeződik be) megakadályozhatjuk. A levéltetvek ellen próbáljuk ki az alábbi környezetkímélő permetszert: 1 liter vízben oldjunk fel 20 gramm kenőszappant, s keverjünk hozzá 10 gramm spirituszt. Kevésbé ismert, a kártevők ellen általánosan alkalmazható a vízben erjesztett giliszta- űző varádics (Chrysanthemum vulgare); 20 liter vízhez 1 kg friss növényt adjunk. Eljött a szóló kötözésének ideje. Ügyeljünk rá, hogy a kötés ne legyen szoros. Kötözőanyagként használt fóliazsákból stb. vágott csíkokat is használhatunk. A szőlőt ilyenkor a peronoszpóra, a szőlő- orbánc, a lisztharmat, a kártevők közül továbbra is a szőlömolyok hernyói ellen kell permetezni. A fűtött fóliasátorban esedékes a paradicsom négyzetméterenkénti 25 gramm pétisóval történő fejtrágyázása. Készítsük elő az őszi és a téli retek ágyásait - 10-15 cm mélyre dolgozzunk be a talajba négyzetméterenként 30 g kénsavas kálit, 50 g pétisót, 40 g szuperfoszfátot. A paprikának (szabadföldön) egy-egy alkalommal 30-60, az uborkának 20, a fejes és a kelkáposztának 30^10, a vörös káposztának 25-30, a zöldbabnak szintén ennyi mm vizet adjunk. A rózsát a levéldarazsak és a levéltetvek károsítják. Rajtuk a levéltetvek ellen általában gazdasági kockázat nélkül próbálhatjuk ki a „bioszerek“ hatékonyságát. A zöldségek mellett ne feledkezzünk meg az évelő dísznövények és az egynyári virágok öntözéséről sem. Inkább több alkalommal, de kisebb mennyiségű vizet juttassunk ki.-rCserepes dísznövények átültetése 23 1992. V. 29. A cserépben tartott dísznövények idővel felélik talajuk tápanyagait. Az új levelek apróbbak lesznek a szokottnál, lelassul a fejlődés, a levéllemez megsárgul, részei szakaszosan elhalnak. A növényeknek fejlődésükhöz tavasszal és nyáron van a legtöbb tápanyagra szükségük. Tavasszal ezért minden cserepes növényünket ellenőrizzük - ütögetéssel lazítsuk meg és emeljük le a cserepet a földlabdáról, ha azt a gyökérzet teljesen átszőtte, akkor szükség van az átültetésre. Ezt legjobb még márciusban, áprilisban elvégezni, de ilyentájt sem késtünk még el vele. Mielőtt erre sor kerülne, minden szükségeset - a megfelelő földkeveréket, az előzőnél 1-2 cm-rel nagyobb átmérőjű cserepet, kést, lapos ültetőfát, vizet - készítsünk elő. A kisebb növényfajoknál elég, ha az új föld- mennyiség 1-2 ujjnyival meghaladja a földlabda talpi részét és oldalait. A nagyobb övényeknél ez persze több legyen - ezeket viszont nem kell minden évben átültetni. A földlabda felső részéről az öntözéstől már kilúgozott, algás és cserepes földet - ügyelve, hogy a gyökereket meg ne sértsük - távolítsuk el. Az új föld elhelyezésénél ne feledkezzünk meg a tömörítésről, így elkerüljük, hogy benne hézagok, levegözárványok maradjanak. Az átültetés után alaposan öntözzük meg a növényeket, majd a cserepet helyezzük 2-3 hétre félárnyékos, huzatmentes helyre, s csak ezt követően kerüljön vissza eredeti helyére. Tápoldattal csak erőteljes növekedés idején öntözzük növényeinket. Őszi átültetést (augusztus végi, szeptember elejei) csak akkor ajánlatos végezni, ha a növényeknek tavaszig nem volna elég tápanyaguk. Figyelembe kell vennünk a szobanövények talajigényét, ez a jó fejlődés fontos feltétele, ha pl,, a vízáteresztő talajt igénylők nehéz, a mészkerülök meszes talajba kerülnek, akkor szenvednek, sót el is pusztulnak. A mészkerülöknek savanyú laza talaj szükséges. A legsavanyúbb közeget az epifiton orchideák, a broméliafélék, a talajlakók közül a rododendronok kedvelik. Az utóbbiakat melegágyi föld-fenyő- lombföld-savanyú tőzeg-homok keverékébe ültessük. Az orchideákat, broméliákat nem szabad lúgos hatású, mésztartalmú tápoldattal, műtrágyával öntözni. A legtöbb szobanövénynek a gyengén savanyú vegyhatású, tápanyagban gazdag, laza föld felel meg (pl. a marhatrágyaföld - melegágyi föld - kevés folyami homok keveréke). A muskátlik, a nagynövé- sű pálmák és néhány más dísznövény a gyengén meszes, középkötött, közömbös vegyhatású talajokat (2 rész lombföld - 1-1 rész trágya- föld-tózeg-folyami homok) kedvelik. Juhász Árpád A BAROMFITARTÁS VELEJÁRÓI Legfontosabb egészségügyi tényező - a tisztaság A betegségek megelőzése a baromfiak kifutójában sem hanyagolható el. így például sohasem szabad fiatal baromfiakat olyan kifutóba engedni, amelyben megelőzően kifejlett állatok tartózkodtak. Az ivóvizet gyakran kell cserélni, hogy az ne szennyeződhessék. A baromfiak sohasem ihatnak esővizet tócsákból vagy a vizeletet elvezető árokból, sohasem szorulhatnak félreeső ivóhelyre. Amennyiben csak kis területű kifutó áll a szárnyasok rendelkezésére, annak felső rétegét időnként ki kell cserélni, új felületi réteget kell számukra biztosítani. Nagyon fontos a talaj fertőtlenítése is. A rövidre nyírt füvű és száraz talajú kifutók megakadályozzák számos betegség kialakulását és elhatalmasodását. Az istálló (ól) padozatának Nemcsak süteménybe Az ánizs (Pimpinella anísum) az ernyósvirágzatúak családjába tartozó, hazánkban termesztett egynyári növény. Május elejei vetéssel kora őszre kapunk termést, amely 3-5 mm hosszú szürkésbarna, domború hátú, bordázott. A bordák között már kis nagyítással is láthatjuk az olajtartókat. Ettől az illóolajtól származik az ánizs fűszeres, aromás illata és édeskés íze. Az olaj nagy része anethol, de tartalmaz még kevés» zsíros olajat, fehérjét, cukrot, kumarínt és glikozidokat. Az ánizs terméséből készített tea igen hasznos, valamint értékes anyagokat tartalmazó, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára. A kellemes közérzethez hozzátartozik a jó emésztés, a gyomor, valamint a bélcsatorna rendes működése. Az ánizstea ezt segíti elő. Görcsoldó és nyugtató hatású. A tej kiválasztását is serkenti. Az ánizsteát az állatgyógyászat is alkalmazza. Olaja hígítva rovarölő hatású, ezért bedörzsölésre, külsőleg használják. Az ánizs a likőr- és cukrászipar, illetve a kozmetikai termékek alapanyaga. Kertészet és Szőlészet mindig száraznak és tisztának kell lennie. A napsugár jó hatású, mert nagyon sok csírát megöl. Lényeges tehát az ól tájolása és a napfény bejutása, valamint a szellőzést biztosító ablakok nagysága. Az ólakban is szükséges a gyakori fertőtlenítés. Ha a tenyésztő kiállításokat vagy idegen tenyészeteket látogat, akkor, mielőtt saját tenyészetébe lépne, ajánlatos lábbelit cserélnie. A megbetegedett vagy csak betegségre gyanús állatokat azonnal el kell különíteni. A betegséget okozó csírákat - a porral együtt - a légáramlás is terjesztheti, ezért az ólak levegőjének pormentesnek kell lennie. A lehetőség szerint meg kell akadályozni, hogy a verebek, balkáni gerlék a baromfiak óljába bejuthassanak és ott üríthessenek. A rágcsálóknak sem szabad az ólba bejutniuk, a takarmánnyal érintkezniük, mert betegségeket terjeszthetnek. Figyelmet kell szentelni a külső élősködőknek is. Az ürüléket mindig idejében és rendszeresen el kell távolítani. A kifutókat legalább hetenként egyszer fel kell gereblyézni, s az így összegyűjtött ürüléket, egyéb hulladékot min. 50 cm mélyen el kell földelni. Egész évben, de különösen a nyári hónapokban, naponta háromszor-négyszer kell szárnyasainknak hideg, friss vizet biztosítani. Kánikula idején egy- egy tyúk naponta akár 0,5 liter vizet is fogyaszthat, hogy testét lehűtse. A megfelelő nagyságú itatok árnyékos helyen álljanak. A langyos víz nem képes a test hűtésére. Hogy a kifutó talaja száraz maradjon, az itatókat naponta át kell helyezni. A Kisállataink nyomán Gyakran tapasztaljuk, hogy a fólia alatti, de a szabadba ültetett paradicsom is erősen gerezdes terméseket nevel. A jelenségnek több kiváltó oka lehet. Az utóbbi években legtöbbször a túladagolt vagy rosszul megválasztott gyomirtó szerek, valamint a mesterségesen kijuttatott hormonok okozzák. Nem ritka ilyenkor az sem, hogy a bogyó a kocsány felőli oldalán csillag alakban fölreped. Az úgynevezett többrekeszű fajták, ha virágzáskor megfáznak vagy rosszul kötnek, általában hajlamosak a gerezdesedésre, bár az utóbbi termésalak változatos, inkább szögletes formákra emlékeztet. K. Sz. Top cseresznyealanyok Belga siker A belgák évek óta munkálkodnak gyenge növekedésű (törpe) cseresznyealanyok kifejlesztésén. A Gemblloux-i kutatóintézet az Idén mutatkozott be az eredménnyel, a cseresznyesövénnyel és a szabad orsóval. Az alanyok neve - Damil (GM 61/1), Camil (GM 79/1 ) és Inmil (GM 9) - szabadalomként védett. Növekedési erélyűket az F 12/1 (a vadcseresznyema- gonccal azonos erősségű) alany növekedésének százalékában adták meg: Damil 35-50 %, Camil 50-65 %, Inmil 25—50 %. Orsónak nevelve az első kettőből 400-500 oltvány szükséges egy hektárra, az Inmilből 2000 is lehet a sűrűség. Nemes fajtának nagy gyümölcsű, sötét színű, kemény húsú fajtákat választottak, mint a Hedelfingeni, a Bic Brun, a Bic Cardinal és a Bigarreau Burlat. Most nemesítenek új, az alanyoknak megfelelő nemes fajtákat Is. Az új törpe alanyok előnye: nagy munkamegtakarítás, a virágok a fagytól, a termés az esőtől védhető, ezáltal biztos a nagy hozam. (Óvatos becslés szerint a költségek nem haladják meg a kilónkénti 3,50 márkát!) K. Sz. Szobanövényeink nyaranta meghálálják a rendszeres permetszerü lemosást, valamint - főleg a gyengén savanyú talajt kedvelők - a lágy (forralt-)vizes öntözést (P. R. felvétele)