Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 1. szám

* (Méry Gábor felvételei) tudatában van annak, hogy a bíró­ság nem a gyerek elhelyezését tár­gyalja, meggyőződése (Pistit két al­kalommal megvizsgálta), hogy a kis­fiú az apjánál fejlődne jobban. Aztán Pintérné (alias Szántóné) következett. Eléggé felháborodottan reagált a bíró kérésére, mondaná el, miként került fia az apjához.- Belefáradtam a dolgokba — kezdte, majd közölte, már nem tud visszaemlékezni az események idő­rendjére. Aztán mégis belelendült, vádolt, vagdalkozott, mindenkit bű­nösnek és elfogultnak tartott, a ház lakóit hazugoknak titulálta... Az volt az érzésem, hogy csak arra emlékezett, amire akart, de ez persze jogában áll! Jegyzőkönyvbe került viszont az, hogy az erőszakos gyermeklopásra (visszavételre) az ötletet a gyermekelhelyezési pert tárgyaló bírónő adta. A bíró már az első tárgyaláson kihallgatta volna az exfeleséget is, de az ostravai címen nem vette át az idézést. Aztán történt valami, ami említést érdemel. Még az első tárgyalás végeztével a bíróság folyosóján összetalálkoz­tam az anyával! Mint mondotta, tel­jesen „véletlenül“ járt az épületben és fogalma sem volt a tárgyalásról. Megragadtam hát az alkalmat - hi­szen ez idáig hiába próbálkoztam felvenni vele a kapcsolatot — s kér­tem, nyilatkozzon az ügyben. Eleinte vonakodott, majd kötél­nek állt. A húga lakására invitált, s így alkalmam nyílt arra is, hogy megismerjem Pistit. Az anya - fia előtt - tudomásom­ra hozta, hogy ő a gyereket soha nem nevelte az apja ellen, majd hirtelen váltott, s kifejtette - szintén Pisti előtt - hogy Szántó úr nem is apja a fiúnak. Ebben a pillanatban kezdett a be­szélgetés kínossá válni, ezért próbál­tam rávenni, legalább ne a gyerek előtt... Nem lehetett leállítani. S a kisfiú, akit anyja „nem nevel az apja ellen“, halálos nyugalomm-' VI fejtette: .. .„Szántó úr nem az apu­NEM TUDOTT A TÁRGYALÁS­RÓL - AZ ANYA gyaláson a bíró újabb tanúkat hallga­tott ki, a ház lakóit. Ök egyértelmű­en az anyuka zűrös életviteléről val­lottak, s megismételték azt (amit már egyszer én is hallottam), hogy bi­zony ,,kuplerájt csinált a lépcsőház­ból“. Sajnos, a bíró nem tudta szem­besíteni a feleket, mert Pintérné (ali­as Szántóné) maga helyett orvosi igazolást küldött. Szántó István szót kapott ezen a tárgyaláson is. El­mondta, annak ellenére, hogy rend­szeresen küldi a tartásdíjat, dr. Baj­nok István pszichiáter tanácsára - a gyerek érdekében - nem látogat­ta még meg a fiát. Úgy érzi, gyerme­ke nincs biztonságban. Aztán december elején elérkezett az utolsó tárgyalás napja, ahol ki­hallgatták a pszichiátert is. Tanúval­lomásában javasolta Pisti, valamint mindkét szülő pszichológiai-pszichi­átriai kivizsgálását. Elmondta, habár MÉG MINDIG A GYERMEK ÁLDOZAT: „Nem nevelem az apja ellen...“­Szeptember 4-én az elsős Szántó Pistit, aki több mint egy évig - igaz. jogtalanul - az apjánál élt. az anyja erőszakkal elvitte (lopta?) a tanteremből, majd isme­retlen helyre távozott vele. Az apa a ko­máromigyermekvédelmi osztály dolgozó­itól várt választ a riportomban is (Áldo­zat: a gyerek, 1991. szeptember 27-én) feltett kérdésre: hol a fiam? Mint megtudtam, az osztály dolgozói nem nagyon törték magukat, hogy kiderít­sék a kisfiú tartózkodási helyét. Elvégre a gyermeket a bíróság még a váláskor (1986-ban) az anyjának ítélte. Azzal pe­dig, hogy Szántó István, az apa, kisfiát magánál tartotta, bűncselekményt köve­tett el. így gondolkozott Pisti anyja is, aki még 1990-ben feljelentette volt férjét. Szántó apuka sem tétlenkedett, ő vi­szont (már 1990-ben ) a bíróságot kérte, ítéljék neki a fiát. Kérését elutasították. Hiába fellebbezett, a pozsonyi kerületi bíróság jóváhagyta a komáromiak dönté­sét anélkül, hogy meghallgatta volna az apa által javasolt tanúkat. Mialatt folyt a huza-vona, Komáromban megkezdődött Szántó István ellen a büntetőjogi eljárás, hiszen fiát „jogtalanul“ tartotta magánál több mint egy évig. Tárgyalások három tételben Nem szeretném untatni a tisztelt olvasót a tárgyalások menetének ecsetelésével. Azt viszont meg kell hagyni, hogy a három tárgyalás so­rán dr. Tibor Sulák bíró-az ügyben nagyon körültekintően járt el. Ki­hallgatott egy sor tanút, akik - kivé­tel az utolsó tárgyaláson megjelenő exfeleséget - Szántó István mellett vallottak. Minden alkalommal, ami­kor a vádlott szót kapott, beszélt arról, milyen nehezen talált rá a hét­éves kisfiára, akit az anyja Ostravá- ra menekített. Hangot adott féltésé­nek, mondván, csak magyarul beszé­lő gyermeke miként boldogul a szá­mára idegen környezetben? Elmond­ta, iskolaköteles fia állítólag óvodás, s nem titkolta a bíróság előtt azt sem, félti egészségét. Nem tagadta: annak ellenére, hogy tudta, törvényellene­sen cselekszik, Pistit azért tartotta magánál, mert nem bízik abban, hogy volt felesége kellőképpen gon­doskodik a gyermekről. A következő, november végi tár­kám, az igazi apukám Pesten él...“ Leforrázva hallgattam a szerintem betanított szöveget, s ha netán vala­ha kételkedtem is volna, rá kellett döbbennem, hogy a kisfiú: áldozat. Az anyuka nem teketóriázott, s nem is tagadta, volt házasságon kívüli kapcsolata. Kérdésemre, va­jon tisztességes dolog-e „rákenni“ az apaságot másra, csak vállat vont, majd megjegyezte: „Kellett valaki, aki a nevét adja, nem?“, majd bizto­sított arról, gyermekét nem adja az apjának, hiszen csak Pistinek él. Rákérdeztem a volt (második szá­mú) férjére, Pintér úrra is, akivel Ostravára költözött, de róla nem volt hajlandó beszélni. Közölte vi­szont, hogy már (ismét) nem élnek együtt, s nem is tudja, hogy az illető merre, hol található. Aztán arról szólt, milyen boldog a fiával, a kisfiú is mennyire kiegyensúlyozott. Nem látta (vagy nem akarta?), hogy Pisti itt-ott idegesen összerándult, s ellen­tétben velünk, nem tartotta szomo­rúnak sem. Elmenőben a ház körül egy ólál­kodó férfit figyeltünk meg. Később tudtuk csak meg, hogy Pintér úrhoz lett volna szerencsénk. Véletlenek összjátéka? Az utolsó szó jogán ... az apa azt vallotta, nem bánja tettét. Megismételte, Pistit azért nem adta vissza az anyjának, mert tudott viselt dolgairól. A törvénysértés csak következmény volt, bízott abban, hogy a kerületi bíróság neki ítéli a fiát. A tisztelt bíróság tanácskozott, mérlegelt, s végül az ügyész Szántó Istvánt bűnösnek mondta ki. Meg­magyarázta, az apa tette törvényel­lenes, ráadásul gátolta a bírósági ha­tározat végrehajtását is. S mert a tör­vényeket megkerülni nem lehet, egy évre felfüggesztett négy hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Mi ebből a tanulság? A gyerek érdeke a Büntető Törvénykönyv szerint nem enyhítő körülmény! Péterfi Szonya 1992. I. 3. Magyar a botanikus ™ Kelet Elin..., bolgár író Nokedli­darab! Svéd férfinév Folyó a Szovjet­unióban Portugália gyarmata volt Amerícium vegyjele Személyes névmás Köteg Rejt. 1. rész Tengeri emlősállat Török ál­lamtanács Doktor Vézna Méter Női név lÉl IBII ¡¡¡¡111 Ilii! IBi ¡¡¡¡¡¡¡11 BBI 1 Szabómester - angolul Alj Ittrium, asztácium \ Norvégiái város Olasz­országi Angol utó­pista szoc. Fürtvirágzat Puliszka­Jurakorszak felső szakasza Beleszól a kártya­játékba Nándor Tengeri­malac Kopasz Férfinév Franciaor­szági folyó Féleszű Határozói rag • Idegen női név .... darab 1 Hl 1 b Nyugati gót királyok Dögevő madár­népiesen Marokkói folyó Határozószé Tova _____ Az onos betűk Szürrea­lista festő Termelököz. Izraelban Vitamin Massenet operája Idekinn Férfinév Lendület Magyar opera­énekes A siló közepe 1 L Ide-oda mozog Vizitáció része Ülőmosdó Kézműves­ség English, anqol nyelv Női név 1 % Rejtvény, 2. rész Cigaret­tázik C.U.V. Vadtulok Ónnal bevont t Eszköz l Névetö lllÍlÍllÍ Doktor, rőv. Azonos betűk f <ír ¡|ij 0 u Dudorá­szik VJ Szikes tala­jon termo z 1 L i Észak Kérdő szócska Amely lllÍll|l|s helyen mm Buli ■É 18 H B ■ Ili» m 11 llllllllli 11111 Háromszázhetven évvel ezelőtt szüle­tett MOLIÈRE kiváló francia drámaíró, színész, a vígjáték­írás klasszikusa. Rejtvényünk fő sorai­ban egyik ismert gon­dolata olvasható. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztő­ségünk címére (Re- dakcia Új Szó, Marta- noviéova 25., 819 15 Bratislava) legkésőbb január 15-ig. A he­lyes megfejtők kö­zül öten - sorsolás­sal - könyvjutalom­ban részesülnek. Készítette: LÖRINCZ LÁSZLÓ Az ünnepek miatt a posta nem kézbesí­tette lapzártáig a megfejtéseket, így nem tudtuk kisorsolni a nyerteseket. A Va­sárnap következő számában közöljük mindkét keresztrejt­vény nyerteseinek névsorát.

Next

/
Thumbnails
Contents