Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-10 / 2. szám
9 1992.1.10. Január harmadik hetében a napi átlagos hőmérséklet -0,7, a legmelegebb 7,7, a leghidegebb -7,9 C-fok. Január 18-a, Piroska napja. A néphiedelem ezt tartja az év első negyvenes napjának - amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz az egy vagy két holdváltozás utáni időszak időjárása is. Gyümölcsösünkben tovább tart a „nyugalmi időszak“. Ha azonban tehetjük, e hét során se mulasszuk el, hogy kertünkbe látogassunk, s ha már ott vagyunk, akkor szakítsunk rá néhány órát és folytassuk a fák törzsének, vastagabb ágainak mechanikus tisztogatását. A téli csapadék nemcsak hó formájában hullik le, ezért ilyentájt nem ritka a zúzmara, az ónos eső. Az ágakra fagyott jeget rázogatással, ütögetéssel (seprűvel) távolítsuk el. A jég, a zúzmara nemcsak terhet jelent, de elzárja a rügyeket a levegőtől- akadályozza a légcserét. Ha a hőmérséklet nem süllyed -5 C-fok alá, akkor már oltóágakat is szedhetünk. Ezt a munkát azonban okvetlenül kesztyűben (fagyfoltok!) végezzük. A pincében ellenőrizzük borainkat. Szívleljük meg a szakirodalom, a tapasztalt borászok tanácsát, s ha zavarosak, akkor szűrjük vagy csersav-zselatinos kezelést végezzünk. Ne alkalmazzunk aszíntele- nítésre aktív szenet, mert az negatív hatással van a bor ízére, zamatára. Ha akad néhány fagymentes nap, azt használjuk ki, s trágyázzunk. Száz négyzetméterre 200 kg érett szervestrágyát, a talaj tápanyag- tartalmától (mintavétel - elemzés!) függően 5-6 kg pétisót, ugyanannyi szuperfoszfátot és 7-10 kg kálisót tervezzünk. A fóliázok fűtött sátorban vethetik a retket, paradicsomot, az egyes (csípős) paprikafajtákat, a sárgadinnyét, Palántázható már a karalábé (25 cm sor- és 20 cm tőtávolságra), a fejessaláta. Tüzdelhetök a paradicsom- és a karfiolpalánták. A palánták öntözésénél ügyeljünk arra, hogy a nevelőhelyiség hőmérséklete és a víz hőfoka között ne legyen nagy eltérés; az ideális az, ha a helyiség és az öntözővíz hőfoka azonos. Válogassuk át a tárolt zöldséget, ügyeljünk rá, hogy a burgonyát továbbra is 4-5, a gyökérzöldséget 1-2 C-fokon tartsuk. Ha erősebb fagyok fenyegetnek, ne sajnáljuk a fáradságot és takarjuk le kisebb lomblevelű örökzöldjeinket, illetve azok tövét. A kellő időbe végzett hótakaró persze ezt elvégzi helyettünk, egyúttal azonban terhet is jelent növényeinknek. Ha a hó súlya alatt meghajolnak az ágak, akkor előzzük meg törésüket azzal, hogy lerázzuk azt. A csávázás Ilyenkor már minden vetőmagboltban beszerezhetők a tavaszi vetésű zöldségmagok. A magvak egy részét még ma sem árusítják csávázottan. Az első vetések elkezdéséig érdemes ezt a növény- védelmi műveletet elvégezni. Jelentősége igen nagy, mert a vetőmagra felvitt csávázószer megakadályozza a fiatal növények pusztulását. A csávázást csaknem minden zöldségfajta vetőmagjánál el lehet végezni, s ha helyes dózist alkalmazunk, nem csökkenti a magvak csirázási százalékát Erre a célra felhasználható az Agro- cit, az Orthocid 50 WP, a Dithane M-45, vagy kombinációjuk. A kiválasztott szerből, vagy kombinációból, 100-150 g-ot kell 1 kg vetőmag (1-1,5 g/1 dkg vetőmag) felületére felvinni. A művelet porvagy nedvesített csávázás formájában végezhető Az utóbbi esetben nagyon kell vigyázni a csávázószerhez adagolt víz mennyiségére, nehogy túlságosan nedves maradjon a vetőmag. Ilyen esetben szárítsuk meg a csávázott magot és csak utána tegyük vissza a zacskóba. Ugyanez elvégezhető a gumós és hagymás növényeknél is. Kedvező hatással van a burgonya, a dughagyma, a tulipán, a gladiólusz kezdeti növekedésére. A kísérletek szerint a burgonyánál végzett gumócsávázás hatására a termés meny- nyisége 30-50 százalékkal is növekedhet. Néhány növényfélénél, ahol különösen fontos a vírusbetegségek elleni védekezés, célszerű elvégezni a nátronlúgos védöcsávázást is. Ilyenek a paprika, a paradicsom, uborka, tojásgyümölcs. A gyógyszertárakban vásárolható nátri- um-hidroxid 2 százalékos oldatában tíz percig kell áztatni a vetőmagot, majd folyóvízben öblítsük le. Ezt követően feltétlenül ajánlatos a szárítás. Amennyiben a nátronlúgos csávázás mellett a gombaölö szeres csávázást is el akarjuk végezni, akkor a kettő sorrendjére nagyon kell vigyázni. Először mindig a nátronlúgos csávázás jön, utána a fungicides! Ha a kettőt felcseréljük, akkor a vetőmag csirázási értéke bánja a tévedést! NSz Segítsünk a gyógyszernek! A sertések féregtelenítésére hatásos gyógyszerek állnak rendelkezésre, de sokszor hiába fejtik ki hatásukat, a sertés turkálás közben trágyájából újból felveszi a kiürült férgeket vagy féregpetéket. Ezen segíthetünk azzal, ha készítünk egy olyan ketrecet vagy ládát, amelyben a sertés pont elfér, de megfordulni nem tud. Hosszában engedhetünk neki egy kis mozgási lehetőséget, de arra ügyeljünk, hogy véletlenül se érhessen saját trágyájához. Az állatot csak arra a néhány napra tegyük a ketrecbe, amíg biztonsággal ki nem ürült az összes féreg belőle, és azután a tiszta, kifertötlenített ólba tegyük vissza. KL CSIPERKE KÁRTEVŐJE ------Ve szélyes gombalégy I. A csiperketenyészetek veszélyes kártevői a Phoridae családba tartozó gombalegyek. Életmódjuk megismerése segíthet az ellenük való védekezésben. A Phorid-legyek fénykedvelők, előszeretettel telepednek meg világos helyeken, így a termesztóhelyiségeken belül főleg a nyílászárók környékén. A szabadban is előfordulnak, s a vadon termő gombákat is főleg ezek a legyek károsítják. A nőstények csak akkor rakják le petéiket, ha megérzik a csiperkegomba micéliumainak illatát. Mivel csak fényen szaporodnak, ezért a mészköpincék sötét zugaiban - még akkor is, ha a csírázás után közvetlenül megfertőzték a komposztot - csak elvétve fejlődik ki második nemzedékük. E kártevő csoporttal tehát elsősorban a természetes megvilágítású felszíni gombaházakban, fóliasátrakban kell számolni. A Phorid-legyek ún. szezonális károsítok, ami azt jelenti, hogy tömeges jelenlétük és kártételük tavasz- tól-őszig jellemző, életfeltételeikhez ugyanis a fény és a magasabb hőmérséklet elengedhetetlen. Az imágók 12 C-fok levegőhőmérséklet alatt nem repülnek, ezért hazai viszonyaink között novembertől - márciusig a szabadban nem fertőzik meg a termesztő- helyiségben lévő alapanyagot. Kifejezetten fénykedvelők, szürkület után még akkor sem repülnek, ha a hőmérséklet egyébként kedvező lenne. Ezt a tulajdonságukat a védekezésben kihasználhatjuk: a nyári hónapokban a szellőztetést időzítsük az éjszakai órákra. A többi gombalégyhez hasonlóan ezek a legyek is elősegítik a különböző gombabetegségek (a száraz és a nedves mólé, a baktériumos foltosság, pókhálós penész), a fonálférgek és az atkák terjesztését. A tenyészetekben két faj, a Megasielia halterata és a M. nigra károsít. Külső megjelenésükben és valameny- nyi fejlődési állapotukban nagyon hasonlítanak egymáshoz. Lárváik kártételi helye között azonban lényeges eltérés van, ezért érdemes a két fajt külön-külön megismerni. A Megaselia halterata lárvái kizárólag a csiperkegomba micéliumával táplálkoznak, soha nem fúrnak járatokat a termőtestbe. Különböző vizsgálatok szerint egy maréknyi (kb. 30 gramm) komposztban 100 lárva elegendő ahhoz, hogy a micélium növekedését megszüntessék, tehát a komposzt nem szövődik át. A kifejlett légy - az imágó - leginkább a házílégyre hasonlít, de annál lényegesen kisebb, 2-3 mm, barnásfekete színű, púpos hátú, alig észrevehető csápokkal. Rendkívül gyorsan repül, ezért a fény közelében tömeges megjelenésükkor szinte „keverik“ az ember szemét. A komposzton vagy más felületen jellegzetesen gyors, ide-oda rángatózó mozgással futkosnak. Párosodás után, amint a nőstények megérzik a növekvő micélium illatát, rögtön berepülnek a szabadból a helyiségbe, és tojásaikat a komposztba rakják a növekvő micélium hifacsúcsához közel. Egy nőstény körülbelül 200 pete lerakására képes. Csírázás után mintegy 3 héten keresztül vonzza még a nőstényeket a micélium illata. Legerősebb a vonzás a második héten, ilyenkor már viszonylag nagy tömegben található micélium komposztban és igen intenzív az illat. Takarás után, amikor a csiperkegomba micéliuma kezd benőni a takaróanyagba, a növekvő friss micélium- illat ismét fokozott peterakásra csábítja a nőstényeket. Az életciklus hossza elsősorban a komposzt hőmérsékletétől függ: 24 C-fokon mindössze 14, de 24-50 nap is lehet. Ha a fertőzés közvetlenül a csírázáskor megtörtént, akkor az új légynemzedék megjelenhet már a takaráskor, de a 3. hullám idején is. Ez a magyarázata annak, hogy a lárvák kártétele az egész termőidőszakban folyamatos és gyakorlatilag annak végéig tart. A petéből 2-3 nap alatt (ha 24 C-fok körüli a komposzt- hömérséklet) kikelnek a lárvák. Kertészet és Szőlészet Csipkerózsa Az egyik legközönségesebb és legrégibb gyümölcsfajunk, amelyet nem tekintünk termesztett növénynek. Ha vannak is ültetvényei, azok „csak" drognyerésre szolgáló céltelepítések; a környező országokban azonban már számos példa van gyümölcstermő vadrózsaültetvényekre is. A rózsa általában lombhullató cserje, szára felálló vagy kúszó, többnyire tüskés. Szórt állású levelei összetettek, páratlanul szárnyaltak, pálhásak. Végálló virágai május-júniusban nyílnak, magányosan vagy sátorozó fürtben. Igen változatos a színük: leggyakoribb a fehér és a rózsaszín. Jellemző a rózsavirágokra, hogy igen soktermösek, a csésze és a vacok megvastagodott tömege alkotja a csipkebogyót is, vagyis az áltermést. Több vad fajnak van gyümölcstermesztési jelentősége. Legnagyobb mennyiségben a Rosa caninát (gyepű rózsa) gyűjtik, de fontos a Rosa gallica (parlagi rózsa), a Rosa pen- dulina (havasalji rózsa) vagy a Rosa rugósa (japán rózsa) is. Ezek szinte az egész országban előfordulnak. Augusztustól kezdődően színesedik a csipkebogyó: piros, narancs, sötétbordó és feketés színű is lehet. Fontos vitaminok, így a B-, a K- és a P-vitamin egyaránt megtalálhatók benne. Számottevő a karotin-, a pektin- és a magnéziumtartalma, 3 % körüli citrom- és almasav is kimutatható a gyümölcsben. Száz gramm csipkebogyó 3,6 g fehérjét, 1,3 g zsírt, 8 g szénhidrátot, 9,8 g nyersrostot, 400 mg C-vitamínt és 100 mg B,-vitamint tartalmaz. A szedésérett csipkebogyó felhasítva és megszárítva értékes teát ad, amely igen jó ásványianyag- és vitaminforrás. A szárított bogyó magas vérnyomásban, bélhurutban, epe- és májfunkciós zavarokban szenvedőknek egyaránt fontos teát ad. A hűvös, nyirkos és deres idő elősegíti a húsos vacok utóérését, ekkor a pektinanyagok lebomlanak, a keményítő hidrolizál. Gyűjtése divatkérdés is: hol a magját keresték a faiskolások, hol pedig gyógyértéke miatt szedték. -grTarka hírek a világból Alsó-Ausztriában méhcsaládokat telepítettek napraforgótáblák mellé. A magtermés 9 különböző hibridnél 36 %-kal nagyobb volt, mint a méhek által kevésbé látogatott táblákon. A különbség a következő évben 11 százalék volt 3 hibridnél és 56 az Iregi fajtánál. Az első évben a termés csökkent a kaptártól való távolsággal, de ez nem így volt a második kísérletben. A méhsúrűség a kaptároktól való távolsággal csökkent, s függött a napraforgótípusoktól, napszaktól. Több kaptár kihelyezése nem növeli szükségképp az eredményt. A nektár egész nap rendelkezésre áll a virágokban, a gyüjtöméhek ennek 60-85 százalékát begyűjtik. A virágpor csak reggel gyűjthető. A családok begyűjtik, ha napraforgón kezdenek, de utána gyorsan más virágporforrásra térnek át. Finn kutatók 123 tejvegetariá- nus (7 napos adventisták=SDA) és 144 mindenevő ember étkezési szokásait, fogainak állapotát és nyálösszetételét vizsgálták. Az SDA-hívők fogyasztják a legtöbb mézet, amelyről úgy tudjuk, hogy ez növeli legjobban a fogszuvasodást, s mégis fogállapotuk jobb volt, mint a többi emberé. A méz fontos tényező voit a nyál szervetlen foszfátjainak jelenlétében is az adventistáknál. A Bayvarol csík hatóanyaga flumetherin. Észak-Olaszor- szágban 30 méhcsaládot - melyek az ázsiai nagy méhatkával erősen fertőzöttek voltak - ősszel 6, illetve 8 hétig kezeltek a csíkkal. Hat hét után az atkák 90 százaléka elpusztult, a kezelést további 2 hétig folytatva a megmaradt atkák 75 százaléka is elhullott. Az atkák hullását némileg gyorsította, ha a családba 3 db 26,5 cm-es csík került 4 db 20 cm-es csík helyett. De az elhullás mértéke nem növekedett 8 db 20 cm-es csík használatával. A flumetherin nagyon hatásos volt a méhtetvek (Braula coeca) ellen is. A méhpusztulás nem növekedett a kezeléssel, de a természetes okok és az atkák jelenléte miatt az elhullás magas fokú volt a kontroll családokban. Méhészet Kertek könyve Bár a nagy ajándékozási időszak már mögöttünk van, azért felhívjuk olvasóink, különösen a szép kertek barátainak figyelmét egy Magyarországon megjelent és tudomásunk* szerint egyelőre csak ott beszerezhető könyvújdonságra: a KERTEK KÖNYVÉRE. John Brookesnek, a könyv szerzőjének szövegét dr. Lászay György ültette át magyarra, a növénynevek, a növényalkalmazás ugyanis alapos szakmai revízióra szorult. Az angol kertbe, az ottani klímára, talajba való dísznövények közül csak azokat a fajokat érdemes nálunk ültetni, amelyek a mi éghajlatunkon is jól tenyésznek. A tájidegen, más klímára való növények nálunk boldogtalanul sínylődnek és soha nem válnak becses díszekké a kertben. Ezért a fordító és a szakmai ellenőr, dr. Schmidt Gábor, alaposan átdolgozta az eredeti művet, a magyarországi körülményekhez igazítva. A könyv az Officina Nova gondozásában jelent meg. k. sz. >
