Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-10 / 15. szám
Úi törvény készül „az emberi élet védelmére“. A lakosság óriási érdeklődését a sajtóvisszhangok tanúsítják...- A törvénytervezet érdekes módon abortusz-törvényként vonult be a köztudatba. Köztársaságunkban az első ilyen törvény az ötvenes években lépett érvénybe. Akkor elsődleges cél a törvény magzatelhajtások megakadályozása volt. A szakszerűtlenül, primitív módon végrehajtott terhességmegszakítások veszélyeztették a nő egészségét és több esetben halálos áldozatokat is követeltek. 9 Ekkor a teherbe esett kérelme alapján interrupciós bizottságok különféle szempontok alapján döntöttek az abortusz engedélyezéséről.- E bizottságok feladata az lett volna, hogy a kérelmezőt kellő érvekkel lebeszéljék szándékáról, és csak valóban indokolt esetekben 9 A kiút mégiscsak valahol a nevelésben keresendő?- Igen, de ki neveljen? Mi már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a szexuális nevelés rendszerét szinte a bölcsődéktől kezdve. Következtek a viták, egyáltalán miképp illeszthető be a szexuális nevelés az iskolai oktatás rendszerébe. Egyetlen tantárgyként? A nevelés - a szülői hivatásra nevelés - a család kötelességén túl valamennyi pedagógus feladata is. Az illetékes szervek vitatkoznak, közben a pornográfiát szabadon terjesztik... És hát nevel az utca, a munkahely és óriási a szociális csoport hatása is. Csakhogy jobbára negatív. A mester a tanoncot vallatja, volt-e már viszonya leánnyal. A tizenöt éves leány szégyenkezik diáktársainak, barátnőinek bevallani, hogy még szűz. Fordított értékrend: mintha épp az erényekért kellene fiataljainknak szégyenkezniük! Beszélgetés dr. Michal Valenttal, a Szlovákiai Ginekológiai Intézet igazgatójával- végső megoldásként - engedélyezzék a művi megszakítást. Ám a gyakorlat igazolta, hogy ha a nő bármilyen oknál fogva is (családi, társadalmi, szociális) nem akar szülni, kész az életét is kockáztatni, sőt feláldozni. A törvény a nő egészségének, életének védelmét tűzte célul. S mit tehetett a bizottság, ha a terhes nő kijelentette, hogy inkább kiugrik az emeletről, de a szülést nem vállalja? 9 Az akkori abortusz-törvény teljesítette küldetését?- Igen is, nem is. A „bajbajutott“ leánynak vagy asszonynak nem kellett angyalcslnálók- hoz fordulnia. Dehát olyanok is kérték a művi megszakítást, akik nem teljesítették a törvényben megszabott feltételeket. S ilyenkor mi történt? Keresték a kapcsolatokat, hogy megvesztegetés árán is megszerezzék a szükséges igazolást. És hát emberek vagyunk ... Az erre illetékesek sokszor pénzért, de talán önzetlenül is, a segítség szándékával, kiállították a lényegében hamis igazolást. 9 A későbbi törvény a nő kizárólagos jogát rögzítette az anyaság vállalására vagy nem vállalására.- Igen. Az új törvény 1986-ban lépett érvénybe, összhangban a nemzetközileg deklarált emberi jogokkal. A nő szabad döntése alapján sor kerülhetett a terhesség művi megszakítására, ha ezt egészségi állapota nem zárta ki. 9 A lényegében nem korlátozott művi megszakítás nem indított-e el egy nem kívánatos szexuális hullámot? Nem veze- tett-e könnyelműséghez a nemi kapcsolatokban?- Az ember a nemi ösztönt a természettől örökölte. Korlátozása, elfojtása, bizonyos tiltása törvényekkel lehetetlen és végeredményben természetellenes. Ugyanis hol kezdődik a nem kívánt terhesség? Leány nem kívánja az anyaságot? A hűtlen feleség nem a férjétől esett teherbe? Hisz ez emberi hozzáállás kérdése. Megítélése erkölcsi kategória. A terhesség csupán következmény. A törvény már csak a káros kihatások enyhítésére hivatott. • Sokan a vallási nevelés hiányával is magyarázzák a szexualitás elburjánzását.- Az erkölcsi nevelés hasznossága vitathatatlan. Azért mégis különbséget kell tennünk vallás és erkölcs között. Az istenhívő és templomba járó ember még nem szükségszerűen erkölcsös. A hívők között is akadnak tolvajok és férjükhöz hűtlen asszonyok, feleségüket megcsaló férjek. Különben is a szexualitás hulláma elárasztotta azokat az országokat, is, ahol a vallási nevelés nem hiányzott. Régebben például a falu közössége érzékenyen reagált tagjai erkölcsi botlásaira. Ez pozitív befolyás volt. Szinte mindenki mindenkor magán érezte környezete tekintetét. S ez a közösség erkölcsileg szigorúan ítélkezett! • Lényegében egészségügyi témákról beszélgetünk, mégis állandóan a terhességmegszakítás erkölcsi vonatkozásainál lyukadunk ki...- A kettő szorosan összefügg. Az embereket felvilágosíthatjuk - akár az iskola keretében, akár más formában - a szexuális élet szépségéről és buktatóiról, de a teherbeesés (főképp a nem kívánt) a partneri viszony következménye. A szexuális magatartás egyrészt értelem, másrészt a felek által elfogadott erkölcsi értékrend függvénye. Itt is érvényes az a bölcsesség, hogy az okosnak nincs szüksége tanácsira, a butának meg úgyis felesleges. Tovább folytatva a gondolatot, hiába való a szűk értelemben vett szexuális nevelés ott, ahol az olyan általános erkölcsi értékek híján vannak, mint amilyen a becsület, a felelősségtudat, az élettársi hűség, az embertársak tisztelete. • Egyelőre csak óhaj...- A felelőtlen és könnyelmű szexuális kapcsolatoknak következményei vannak. S a jobbára saját hibájukból bajba jutottak ilyenkor fordulnak hozzánk - orvosokhoz segítségért. Az abortusz a születésszabályozásnak a lehető legrosszabb módja. Egyetlen orvos se végzi szívesen. És durva beavatkozás a női szervezetbe, a biológiai folyamatokba, amelynek következménye gyakran előre nem is látható. Marad hát a fogamzásgátlás és szerintem a sterilizálás is. Az utóbbiról nem sok szó esik, pedig egyes esetekben ez is bizonyos megoldást jelentene. A fogamzás- gátlás viszont felvilágosítást és megfelelő eszközöket igényel. Előadásaim során gyakran emlegetem, hogy ha a háziasszony vasalót vásárol, mielőtt bekapcsolná, áttanulmányozza a használati utasítást. A gépkocsivezetőnek szigorú vizsgát kell tennie, s csak jogosítvánnyal, kellő ismeretek birtokában ülhet a kormány mögé, nehogy tudatlanságával mások épségét, életét veszélyeztesse. S mit tud a nemi életről az életbe lepő fiatal? Pedig tudatlanságából mennyi baj származhat! • Az abortusz továbbra is marad végső megoldásnak. Félő, hogy nagyon sok esetben.- Igen, sokkal gyakoribb a kérdés: Miért nem akarok gyereket? Arról kevesebbet hallunk, hogy valaki miért akar gyereket. íme a negatív hatás... A készülő törvény nem tiltja az abortuszt, csupán korlátozza. Célja a művi megszakítások számának csökkentése. Jelenleg Szlovákiában évente közel ötvenezer terhességmegszakításra kerül sor, aminek költségei 450 millió koronát tesz ki. Ha az abortuszok számát sikerülne a felére csökkenteni, a megtakarított összeget a megelőzésre, a fogamzásgátlásra fordíthatnánk. A művi megszakítás engedélyezéséről a javaslat szerint etikai bizottság dönt, amely összetételében is különbözik a korábbi interrupciós bizottságoktól. Az etikai bizottság, de nevezhetjük szakcsoportnak is, a kérelmező jelenléte nélkül, írásban benyújtott kérelme alapján dönthet az abortusz engedélyezéséről. Tény az, hogy ez esetben is mások döntenének a nő jogáról, ami nincs teljes összhangban a nemzetközileg is deklarált emberi jogokkal. Különben a nyugateurópai országok törvényei is engedélyezik a művi megszakítást. • Befejezésül?- Igénybe kell vennünk a nevelés és a fogamzásgátlás minden rendelkezésünkre álló eszközét. A nemi kapcsolat óriási felelősséget ró a partnerekre, akiknek egyetlen tanácsot adhatok: mindent kövessenek el, hogy elejét vegyék olyan helyzeteknek, amikor már a megfogamzás után kényszerülnek döntésre, akarnak-e gyereket.. Zsilka László KIK A VÉTKESEK’ Imiim M VElVmEvEVmi Sok a közúti baleset V égiglapozni a közlekedésrendészet fényképekkel illusztrált jegyzőkönyveit csak erős idegzetűeknek ajánlatos. Mert a pozdorjává zúzott autókban a felismerhetetlenségig összeroncsolt holttestek, a kigyulladt gépkocsikban szénné égett utasok, a villamos által levágott végtagok, fej nélküli hullák látványa - megrázó élmény. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért nem ártana, ha valamennyi gépkocsivezető időről időre megtekintene néhány ilyen hátborzongató fotót. Talán - legalább aznap - nem taposna olyan vadul a gázpedálba és nem veszélyeztetné saját maga és mások testi épségét azzal, hogy a vezetés előtt megiszik néhány pohárkával, hogy a kanyarban is bátran előz, hogy nem veszi figyelembe a piros lámpát, hogy... A gépkocsivezetők legismertebb vétkeinek felsorolása helyett inkább néhány szomorú, de sokatmondó statisztikai adattal szolgálunk. A múlt évben Csehszlovákiában 135 554 közlekedési baleset történt (tehát négypercenként egy), melyek során 1808-an vesztették életüket, 7122-en szenvedtek súlyos, 30 225-en pedig könnyebb sérülést. Az anyagi kár 1 milliárd 327 millió koronát tett ki. A legpechesebb nap december 18-án volt, amikor is 1508 balesetet regisztráltak. Hogy kik a vétkesek és kik az áldozatok? Azt lehet mondani, hogy valamennyien, akik közlekedünk - akárgyalog, akár járművön - potenciális vétkeik és áldozatok is vagyunk. Persze, ha jobban utánanézünk a dolgoknak, azt látjuk, hogy a gyalogosok közül főleg az idősebb korosztályt, a nyugdíjasokat éri a legtöbb baleset. Sokan ott, és akkor mennek át a forgalmas úttesten, ahol és amikor nekik a legmegfelelőbb. Egyesek túlbecsülik erejüket, mások a gépkocsivezetők körültekintésével, óvatosságával számolnak. S ha a rendőr figyelmezteti őket, nemegyszer így érvelnek: ugyan már, én nyolcvan múltam, nem lenne nagy kár értem A statisztika szerint a balesetek leggyakoribb oka a gyorshajtás. Különösen amióta gomba módra szaporodnak a nyugatról behozott exkluzív autók. A fiatal és általában tapasztalatlan sofőrök gyakran túlbecsülik képességeiket, s olykor versenypályának képzelik az országutat. És az eredmény? Ján Öerny alezredes, a pozsonyi közlekedésrendészet parancsnoka szerint tavaly a BMW-kel, Mercedesekkel, Audikkal stb. száguldó „aranyifjak“ 35 százaléka ripityára törte márkás autóját. - Ám igazságtalanok lennének - folytatta Ján Cerny -, ha a gyorshajtással kapcsolatban csak a fiatalokról beszélnénk. Büntettünk már olyan 80 éven felüli sofőrt is, aki csaknem „százassal" száguldott a városban, sőt olyan esetre is emlékszem, amikor egy nagymamát, aki 3 éves unikáját vitte kirándulni, kellett megbüntetni gyorshajtásért, mert csaknem duplájával túllépte a megengedett sebességet. A vétkesek leleplezésére már nemcsak a jól ismert radarokat használjuk, hanem más, korszerű mérőműszereket Is, melyek a képernyőre vetítik a sebességet, sőt némelyik berendezés „beszélni“ is tud, tehát szóban jelenti, milyen sebességgel halad a gépkocsi. Az ellenőrzések minduntalan azt bizonyítják, rengetegen fittyet hánynak az előírt sebesség betartására És elsősorban nem azokra gondolok, akik a városban vagy falvakban mondjuk 5 vagy 10 kilométerrel lépik túl a megengedett 60 km-t. Legutóbb például szakadó esőben egy gyalogosátjáró közelében végeztünk ellenőrzést, ahol ráadásul tábla jelzi, hogy a zebrát testi fogyatékos gyerekek is használják. Toleránsak voltunk, a mérőműszert csak 75 km-en felüli sebességre állítottuk be. Ennek ellenére 20 percen belül 25-en lépték túl az említett sebességet, ketten közülük jóval 100 km felett robogtak. • Régebben a járókelőket is megbírságolták. Úgy tűnik, ez már kiment a divatból.- Valóban fehér hollónak számít egy- egy ilyen eset. Az ok egyszerű. Ha a rendőr valakit figyelmeztet, többnyire azt vágják a fejéhez: „ugyan már, mit molesztál ilyen aprósággal, inkább a sok gyilkossal és betörővel törődjenek". Ha szolgálata alatt többször hall ilyen megjegyzést, általában rezignál.- A múlt év októberében Pozsonyban 600 baleset történt, azt hittük, ez már túlszárnyalhatatlan rekord. A következő hónapban azonban még 83-mal több volt a karambol. Jelenleg 400-zal több szerencsétlenséget regisztráltunk, mint tavaly ugyanebben az időben. Sajnos, a halálos balesetek száma is emelkedett hattal. • A büntetések is szigorúbbak lettek. A gépkocsivezetőknek azonban az a tapasztalata, hogy egy és ugyanazon vétségért különbözőek a tarifák. Az sem teljesen világos, milyen és mennyi lehet a maximális büntetés?- Való igaz, nincs pontosan megszabva, hogy ezért és ezért a szabálysértésért mennyi bírság jár. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki, mondjuk egy Stop táblát akkor ignorál, amikor a főút teljesen üres, vagy akkor hajt rá megállás nélkül, amikor aránylag sűrű a forgalom. Egy és ugyanazon vétséget tehát más-más szempont szerint lehet megítélni. Embereink olykor azt is figyelembe veszik, milyenek az illető anyagi körülményei, hány gyereke van stb. A helyszíni bírság maximális értéke 500 korona lehet, ám február elsejétől a súlyosabb közlekedési kihágásokat már jogi úton rendezzük, s itt a pénzbüntetés 5000 koronáig terjedhet és a jogosítványt egy évre is bevonhatjuk. Remélem, hogy ez a jelentős összeg elrettentő példaként hat majd és tavasszal, amikor általában növekszik a balesetek száma, a gépkocsivezetők valamivel óvatosabban fognak vezetni. • Milyen a csehszlovák gépkocsivezetők morálja, illetve vezetői tudása, összehasonlítva a külföldiekkel?-Az idegen, főleg a nyugati sofőrök általában rutinosabbak és nagyvonalúbbak, mint a mieink. Ha nálunk egy autó megáll vagy legalább lelassít a zebránál, csaknem biztos, hogy osztrák, vagy magyar sofőr ül a volán mögött. Azt, hogy az osztrákok tapasztaltabb, figyelmesebb, tehát jobb gépkocsivezetők, mint a mieink, számokkal is tudom illusztrálni. 1991 - ben Bécsben 655 ezer gépkocsi közlekedett. Pozsonyban ötször kevesebb. A halálos kimenetelű balesetek száma viszont majdnem egyforma. És még egy érdekesség. Pár hónapja Bécsben egy szerencsés kimenetelű tömegbaleset történt. Négy autó ütközött. Valamennyin CS jelzés volt. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy a külföldiek nem szabálytalankodnak, koccannak, karamboloznak. A határok megnyitása óta nálunk Is megszaporodtak az idegen állampolgárok balesetei. A múlt évben Pozsonyban például egy ausztrál, két kínai, sót egy zimbabwei gépkocsi is karambolozott. A prímet a románok és a bolgárok viszik. • Befejezésül egy magánjellegű kérdés. Néhány napja a közlekedésrendészet parancsnokát buszból, egy útkereszteződésen, forgalom irányítása közben kaptam lencsevégre. Ez nosztalgia, példamutatás, vagy valami más?- Is, is. Néhány évtizede közlekedési rendőrként kezdtem pályafutásomat. Fel akartam idézni fiatal éveimet, próbára akartam tenni önmagamat, s arra is kíváncsi voltam, milyen körülmények közt dolgoznak embereink. Ordódy Vilmos 1992. IV. 10. A. Podstransky felvétele (Marian Marton felvétele) A GYORSHAJTÁS KÖVETKEZMÉNYE
