Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-27 / 13. szám

Vasárnap 1992. március 29. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.23, nyugszik 19.05, Közép-Szlovákia: 06.30, nyugszik 19.12, Nyugat-Szlovákia: 06.36, nyugszik 19.18 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 04.11, nyugszik 14.21, Közép-Szlovákia: 04.18, nyugszik 14.28, Nyugat-Szlovákia: 04.24, nyugszik 14.34 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük AUGUSZTA - MIROSLAV valamint Ágosta, Augusz- tina, Baracs, Bércéi, Ber- tolda, Cirill, Dioméd, Gerle nevű kedves olvasóinkat • AUGUSZTA - az Augus- tus (magyarul: Ágost) név latin nöiesítése. • 1832-ben született Júli­us Edvard MARÁK cseh festő és grafikus (t 1899) • 1907-ben született Vladi­mír NAVRÁTIL szobrász­művész (t 1975) • 1922- ben született Miroslav JU- CHELKA zeneszerző. A VASARNAP következő számának tartalmából A FALON TÚL S. Forgon Szilvia riportja a tornaijai javító-nevelő intézetből BENE§, az ördög? E. Fehér Pál írása Frantiáek Havlícek új monográfiájáról „TERMÉSZETELLENES“ FOGAMZÁSGÁTLÁS ÉS AZ ABORTUSZ írta: Dr. Radim Uzel, a Prágai Anya- és Gyermekgondozó Intézet munkatársa ÖZVEGYEK HÁBORÚJA Malinák István írása POLOSKA UTCA 13. AVAGY A VÉGZETES KÉJLAK Duba Gyula szatírája ELLENFÉNYBEN Szabó G. László beszélgetése Kálid Artúrral A VASÁRNAP ANKÉTJA (Folytatás az 1. oldalról) legyek. Novemberben töltöm be 50. életévemet, s ha majd elérem a nyugdíjaskort, galántai panellaká­sunkból visszaköltözünk édesanyám családi házába, Deákira. Ha váratla­nul mégis nagyobb összeghez jutnék, egy szép külföldi kirándulásra invi­tálnám a családot. Bejárnánk a Föld­közi-tenger legismertebb szigeteit. NÉMETH ANNA, szállodai alkalmazott, Érsekújvár I Azt hiszem, életemben nem • a pénzé a főszerep. Férjem­mel kezdettől fogva összeadjuk a fi­zetéseket és közösen gazdálkodunk. Pénz miatt sohasem veszekedtünk. Ha valami nagyobb dolgot akarunk venni, azt előzőleg megbeszéljük. Két fiunk már kirepült a családi fészekből, van négy unokánk, s erőnkhöz mérten támogatjuk a fia­talokat. 2 Amennyi kell, annyi mindig • akad. Azt vallom, a pénzt tudni kell beosztani. A sokat épp­úgy, mint a keveset. Persze, az utób­bival jóval nehezebb gazdálkodni. Férjem másodállást is vállalt, úgy­hogy anyagi gondjaink nincsenek, sőt van egy kis tartalékunk is. 3 Nem szeretnék dúsgazdag • lenni. Van családi házunk, külföldre is eljutunk. Csak azt kívá­nom, mindig legyen annyi, amennyi­re épp szükség van. Ha mégis nyer­nék pár milliót a^-sportkán, vagy örökölnék egy nagyobb összeget, szétosztanám a gyerekek között. Esetleg megvenném a szállodát, melyben szobalányként-' dolgozom, bár ahhoz sok-sok első díjra lenne szükség, hiszen, ha jól tudom, 28 millióért kelt el. 0SZWALD GYULA, technikus, Pozsony 1 Sajnos, pénz nélkül nem le- • hét élni. Egyre nagyobb szükség van rá és egyre több kell- (ene) belőle, mert az árak hétről hétre emelkednek, amit a fizetésekről saj­nos, nem lehet elmondani. Nőtlen vagyok, hatalmas az adólevonásom, úgyhogy csipkednem kell magam, hogy kijöjjek a keresetemből. Tavaly egy barátom meghívására öt hétig Svédországban dolgoztam, hogy le­gyen egy kis tartalékpénzem,' ha ne­tán elveszteném az állásomat. Skan­dináviában természetesen jóval ala­csonyabb bérért dolgoztam, mint a hazai melósok, de így is a sokszo­rosát kerestem itthoni fizetésemnek. 2 Annyi mindig akad, hogy • megvehessem a legszüksé­gesebb dolgokat. Röviden: nem éhe­zem, nem járok rongyosan, de nem engedhetem meg magamnak azt, ami Nyugaton a legtermészetesebb, hogy ha például megtetszik egy szép öltöny, vagy látok egy csábító kül­földi utat, gondolkodás nélkül meg­veszem, megrendelem. 3 Azt el sem tudom képzelni, • hogy dúsgazdag lennék. Hirtelen nem is tudom, mit kezde­nék a milliókkal. Talán vennék egy új autót, felöltöznék és rendbeten- ném a lakást. Valószínűleg utaznék is. VANYA TERÉZ, tardoskeddi kárpitos I Pénz nélkül, főleg a mai • árak mellett nem boldogul az ember. Maszekságra adtam a fe­jem, hogy javítsak anyagi helyzetün­kön. Majd elválik, jól kalkuláltam-e. A férjem" Pozsonyban dolgozik, sose szólt bele a családi költségvetésbe. Tudja, nem költekezek feleslegesen, s nem adom ki a pénzt haszontalan- ságokra. 2 Pénzből sosincs elég. Na- • gyobbik fiunk szakmunkás- tanuló és aktív sportoló, a kisebbik még csak 10 éves, de mindkettőnek elég nagyok az igényei. Szeretnek öltözködni és jókat enni. Félretenni tehát egyelőre nem nagyon tudunk. 3 Nem vágyom milliókra. • Elég lenne mondjuk 400 000 korona. Ebből korszerűsít­hetném a kárpitosműhelyt, félrete­hetnénk a gyerekeknek és megvaló­síthatnánk néhány szép külföldi utat is. PINCÉS LÁSZLÓ, sókszelöcei buszsofőr I Azt vallom, a pénz az em- • bér életében nemcsak a leg­fontosabb, de a legrosszabb dolog is. Baj, ha sok van belőle, még rosz- szabb, ha hiányzik. Pénz nélkül nem lehet létezni. Ezért, talán a remeték kivételével, mindenki életében fon­tos szerepet játszik. 2 Pénzből sosincs elég. Ezt « nemcsak azok állítják, akik­nek valóban hiányzik, de a gazdagok is, hiszen ha valakinek sok a pénze, még többet akar. Mi szerencsére be tudtuk osztani a keresetünket, úgy­hogy ami kell, az megvan. Csak rosszabb ne legyen a helyzet. 3 Én milliomosként is dolgoz- • nék, mert ez az élet rendje. Ha valamiféle főnyeremény ütné markomat és meggazdagodnék, vá­sárolnék egy autóbuszt és magánvál­lalkozóként keresném kenyeremet. Erre a fizetésből képtelen vagyok. Szerintem egy korszerű autóbusz árát csak csalásból lehet összehozni. LIKAVEC JÓZSEFNÉ, adminisztratív munkaerő, Szene 1 Manapság, amikor minde- • nért fizetni kell, nem tudom elképzelni, hogy valaki kijelenthet­né, a pénz nem játszik szerepet az életében. A pénz az eszköz ahhoz, hogy a családomnak egészséges és teljes életet biztosítsak. 2 Szerény életvitelhez igen. • Reálisnak kell lennem. 3 Ha dúsgazdag lennék, sok- * kai több időt töltenék a csa­ládom körében és azokkal, akiket szeretek. Természetesen rengeteget utaznánk. Szöveg és kép: Ordódy Vilmos Újra Bátorkeszi Úgy érzem, köszönetét kell mondjak földijeimnek, hogy legme­részebb álmaimat is meghazudtolva elsöprő többséggel megszavazták falunk igazi, történelmi nevének visszaállítását. A hangsúly itt az el­söprő szócskán van. Erről tanúsko­dik, hogy a szavazáson résztvevők 94,56 %-a igennel voksolt. Gratulá­lok és köszönöm, kedves bátorke- sziek! Igen, köszönöm is, mert mint sokan tudják, már második éve csak szívben maradtam én is falubéli, a munkám úgy hozta, hogy Komá­romba kellett költöznöm. így csak lelkileg voltam jelen a szavazáson, a magam igenjét nem dobhattam az urnába. Viszont önök megmutatták, hogy semmivel sem vagyunk kisebb lokálpatrióták a párkányiaknál, kö- bölkútiaknál vagy éppen a gútaiak- nál. Nekik is csak az elismerés sza­vai érdemeltetnek! Megvallom őszintén, tartottam et­től a szombati naptól, ugyanis ezek­ben a kissé kemény időkben hall az ember mindenféle hangokat, hogy „ettől még nem lesz olcsóbb a ke­nyér" stb. De önök tudták, apáink s dédapáink helyett is igent kell mondaniuk, mert a tisztesség így kívánja. Most bebizonyították, ezu­tán méginkább egyenes gerinccel szeretnének járni, és a buszon is büszkén Bátorkeszire kérni a jegyet a semmitmondó Vojnice helyett. Bár igen erős a gyanúm, akik igennel voksoltak, eddig is mindig Bátorke­szire tértek haza otthonukba, bármi volt is kipingálva a faluvégen... Akkor, őseinket senki nem kér­dezte „akarjátok-e, hogy elvegyük gyökereiteket, s takaros falutokat Vojnicére kereszteljük a mindenható PÁRT nevében?"Slám,ök,akiknem érhették meg eme elégtételt, most valóban szülőfalujuk, Bátorkeszi te­metőjében nyugodhatnak, és ezt a ma élő bátraknak és keszieknek köszönik. Fehér István tanár fOOJfa tanács helyett Jó dolog, ha bizonytalan helyzet­ben van kitől okos tanácsot kérni, amikor az ember saját maga képte­len kiötleni valamilyen megoldást egy problémára. Tanács — kalács - állapítja meg bölcsen a magyar közmondás. Ma az országban egyre szaporodnak a különféle tanácsadók (házassági, egészségügyi, pszicholó­giai, vállalkozói stb.). Van azonban a tanácsadásnak egy nem hivatalos módja is, amikor... Az elmúlt hét egyik estéjén mint­ha megbolondult volna a telefonom: heten hívtak fel, abból öten tanácsot kértek. Barátok, rokonok, ismerő­sök, közelről és sok száz kilométer távolságból. Bátortalanul, bizonyta­lanul valamennyien nekem szegez­ték a kérdést: Melyik vállalatnak, beruházási alapnak adtam vagyonje­gyemet, mert ók bizony nem tudják, mit kezdjenek vele. Amikor aztán másnap egy volt osztálytársam beál­lított hozzám, és táskájából kirakta elém a család kilenc vagyonjegy­könyvét, zavarba jöttem, hogy ad­jak tanácsot, amikor még én sem döntöttem. Az én regisztrált vagyon­jegykönyvem csupán egy a kiadott 8 millió 652 ezer körül. De azért ezek a baráti tanácskérések rádöb­bentettek arra, hogy közömbössége­men sürgősen változtatni kell és el kell döntenem, hogy az államtól ajándékba kapott „vagyonnal“ mit tegyek. Ez pedig elég nagy kérdőjel. Amikor meghallgattam tanácskérő­im életfilozófiáját, napi gondjait, ter­veiket, akkor rájöttem, hogy a va­gyonjegyek elhelyezésétől jóformán mindenki mást remél. íme néhány példa: • Jó lenne mielőbb pénzzé tenni, mivel rendbe kellene hozni a családi házat. • Most ment férjhez a lányunk, nincs lakása, kellene a pénz. A kilenc könyvecskéből összejönne valami. • Állami lakásban lakunk, talán jutányosán meg lehetne vásárolni. • Jó lenne a nyugdíjhoz egy kis rendszeres kiegészítés. • Vállalkozásba kezdett a vöm, most kellene egy kis tókével segíteni rajta... és így tovább. Nekiültem hát és átrágtam magam a legutóbb megjelent tudnivalókon, eszmefuttatásokon. Kedves tanács­kérők és vagyonjegyügyben tájéko­zatlan társaim, ószintén megmon­dom, hogy ezek után sem tudok konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy hová adják pontjaikat. Azon­ban egészen dióhéjban íme néhány tanulság: • Aki el akarja adni vagyonje­gyeit, az válasszon ki egy közepes nagyságú beruházási alapot (10-50 ezer vagyonjegykönyvvel rendelke­zőt!) és várja meg, hogy egy év múlva a kialakuló börzén mennyiért tudja értékesíteni vagyonjegyeit. (Eddig körülbelül 1,6 millió lakos bízta vagyonjegyeit a beruházási alapokra.) • Ha évi haszonrészesedést akar biztosítani magának, azt ráér egy év múlva is közölni az alappal. • A másik lehetőség: ha közvet­lenül valamelyik sikeres vállalkozás­nak adja oda vagyonjegyeit, amely­nek hisz a jövőjében. Ez esetleg hozzájárulhat régiójának foglalkoz­tatottságához is és évi hasznából részesedést fizethet. A vállalatok egy részének jegyzékét a legfonto­sabb adataikkal már árusítják, de a teljes katalógus április 11-re készül el és azt ígérték, tíz napon belül kinyomtatják és árusítani fogják. A vagyonjegyes privatizáció első ré­sze május 18-án indul. Ennyit tanácsadás helyett. Mint minden vállalkozás, ez is kockázat­tal jár. A számítások szerint az egy könyvre jutó vagyon körülbelül har­mincezer korona lesz. Reméljük, a nekünk szánt ajándék el is jut hozzánk. Szűcs Béla % V 2 1992. Ili 27. ÚEUJESE/i

Next

/
Thumbnails
Contents