Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-06 / 10. szám
Március második hetében a Kárpát-medence belső területein a középhőmérsékletek a következő módon alakultak: az átlagos 4,7, a legmelegebb 9,8, a leghidegebb -1,7 C fok. A héten ünnepük névnapjukat a Gergelyek. A hagyomány szerint „Gergely elrontja azt, amit Mátyás felépített“. Egy népi rigmus szerint pedig: „Gergely napja ritkán, hogy jó, Hideg, szeles, sokszor van hó. Teendőink a gyümölcsösben egyre szaporodnak. Eljött az ideje az őszibarackfák metszésének; az almatermésűeket is metszhetjük. Gyógyítsuk meg a nyúlrágta fák törzsét (a sebeket vágjuk egyenesre, készítsünk áthidalást); folytassuk a téli lemosópermetezést. Az alma- termésűek és a ribiszke mellett, most már a szilva- éa ringlófélék lemosópermetezését (Oleoekamet 1 százalékos oldata) is megkezdhetjük. Készüljünk fel, lassan eljön az ideje a körtelevélbolhák elleni permetezésnek (Bi 58 EC 0,1 %), valamint a málna vesszőfoltosság elleni rézoxidkloridos kezelésének. Folytassuk a szőlő telepítését, előtte azonban a talajt 50-70 cm mélyen forgassuk meg, s lássuk el indítótápanyagokkal. E célból 100 négyzetméterenként dolgozzunk be a talajba 500-600 kg istállótrá- gyát, 5-6 kg pétisót, 4-6 kg szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót. Metsszük a szőlőt, ne feledkezzünk meg azonban az egyes fajták tulajdonságairól, metszési igényéről, ugyanis csak így érhetjük el a megfelelő terméshozamot! A fűtetlen fóliasátorban paradicsomot nevelők ne feledjék, hogy nappal a palántáknak 16-20, éjszaka 14-18 C-fokra van szükségük. A zellerpalántáknak ennél alacsonyabb hőmérséklet - 14-16 C-fok - is elegendő. Folytassuk a karfiol talajának előkészítését; a saláta, a sóska, a spenót, a zöldborsó vetését, a dughagyma - 20 cm sor- és 10 cm tőtávolságra - kiültetését. Készítsük el a nyári retek és a sárgadinnye talaját. A nyári reteknek ásónyomnyí mélységbe dolgozzunk be négyzetméterenként 10-15 kg érett istállótrágyát, 30 g kénsavas kálit, 50 g pétisót, 40 g szuperfoszfátot; a sárgadinnye-telepítést megelőzően 6-10 kg istállótrágya, 20-30 g kálisó, 40-50 g szuperfoszfát kerüljön a talajba. Gereblyézzük le a gyepet, majd 1-2 cm vastagon szórjunk ki rá érett komposztot. Az újonnan kiültetett dísznövények vesszőit 1/3-ra metsszük vissza. Megkezdhetjük a nyáron virágzó díszcserjék telepítését. . r « A lopóhoz is érteni kell A lopó a pince legismertebb eszköze, szabályszerű használatához sokan mégsem értenek. Helyesen így használjuk: ha a hordó akonadu- góját kivettük, a lopó szárát az ako- nanyíláson át úgy dugjuk a hordóba, hogy a lopó szára az akonanyílás- nak a velünk szemben lévő oldalán az alsó, illetve belső szélét érintse, így nem piszkolódik be a lopó szára, s a hordó felületéről sem viszünk a hordóba semmi piszkot. A lopó szárát egyharmadáig dugjuk be a borba, s nyugodtan szívjuk meg, hogy a lopó mintegy félig megteljék. Azután a szívónyílást jobb kezünk hüvelykujjával befogva, a lopó szárát kihúzzuk a borból, hogy annak vége a bor felszínével egy síkban legyen. Ekkor a lopót kissé megrázzuk, hogy a benne lévő borral belsejét kiöblítsük, ujjúnkat levéve a szívólyukról a hordó belső részébe visszaeresztjük. Vigyázva azonban arra, hogy az ne jusson a hordó mélyebb részébe. Azután a szívócső végét újra befogva a lopó szárát bedugjuk a borba, s onnét szívjuk tele vagy háromnegyedig a lopót. A szívó végét befogva kiemeljük, s ha alsó nyílásával a hordóból kiértünk, azt jobb kezünk középső ujjával befogjuk. Mielőtt a hordótól eltávoznánk, néhány centiliternyit a lopóból visszaeresztünk a hordóba. A mintát a lopóból úgy töltjük a pohárba, hogy az utóbbit oldalt tartva, ferde sugárban eresztjük a bort bele. így a bor nem habzik annyira és az ujjúnkról nem csepeg a pohárba. A lopót használat előtt és után vízzel öblítsük ki, közben is, ha más hordóban használjuk. Különösen fontos ez beteg vagy gyanús borok után, mert különben a másik hordót is megfertőzhetjük. Úgyszintén fontos, hogy erjedésben lévő borok lopózása után is jól kiöblítsük, különben átvinnénk az élesztőt a kész vagy nyugalomban lévő borra. K. Ú. (P. R. FELVÉTELE) AZ ELSŐ TAVASZI PILLANGÓ Hagyományos metszés után a vessző felső oldalán féloldalas szövetbe- száradás keletkezik, ezért a csúcsi dominancia nem jut érvényre azon az oldalon Hajlító hatás A hajlítás célja, hogy visszamet- szés, azaz szer- vesanyagveszte- ség és a termőhajlamot csökkentő erős növekedés kiváltása nélkül segítsük elő a felkopaszodás- mentes fejlődést, elágazásképződést. Az alacsonyan kialakított termőfelületen korai termőrefordu- lást és hektáronkénti nagy termést érhetünk el. Előnyei mellett a hajlítás nagy kézi- és szakmunFelső rügyre metszve több, vízszinteshez közeli hajtás fejlődik a vessző oldalán ka-, valamint tám- rendszerigénye gondot okoz a belterjes ültetvények kialakításakor és fenntartásakor. Ebben segít - a gépi (esetleg kézi) korona- és gyökérmetszés együttes alkalmazása mellett - a hajlító hatású, felsőrügyes kettős metszés. A hagyományos visszametszés (1. ábra) a hajtás felső réezén okoz féloldalas beszáradást. Az elhalt szövetek a felső oldalon - éppen ott, ahol eleve nagyobb a kihajtási hajlam -féloldalasán kikapcsolják a végálló hajtás gátló hatását a vessző oldalrügyeire. Ez zavaró és felesleges vízhajtásképződést okoz. Ugyanakkor az alsó oldalon a már eleve kisebb kihajtási hajlamot tovább csökkenti a végálló hajtás zavartalanul érvényre jutó gátlása: az alsó oldal felkopaszodik. A hajlító hatású metszéskor éppen erre a féloldalas anyagszállítási zavarra építünk: felső (belső) rügyre metszünk vissza (2. ábra). így a visszavágott ferde vessző felső oldalán zavartalanul érvényre jut Magban az egészség A szezám egyéves, 1-2 méter magas növény. Szára négyélű, barázdált, leveleivel együtt sűrűn szőrözött. Virága fehér vagy rózsaszín. Termése kétrekeszű hosszúkás tok, melyben több sárgásbarna mag található. Ez az ember számára fontos tápanyagokat, fehérjét, ásványi anyagokat, olajokat, vitaminokat tartalmaz. Napjainkban leginkább a zsömlyék és kenyerek díszeként találkozhatunk vele. Ez a kis mag nemcsak mutatóssá, hanem ízesebbé, értékesebbé teszi a gabonából készült péksüteményeket. Külföldön sok ételben használják magját és olaját. A piritott mag kukoricával vagy zabkásával összefőzve nagyon ízletes. Karamellízált cukorral keverve édes tészták ízesítésére való. A magot lisztté is őrlik és úgy mint a földimogyorót, krémként fogyasztják. Az ipar festéket, kenőanyagot, továbbá kozmetikai cikkeket készít olajából. A szezám anyagai fokozzák az emésztést, serkentik a menstruációt, olaja égési sebeket gyógyít. K. Sz. a végálló hajtás gátló hatása és megakadályozza, illetve mérsékli a vízhajtások fejlődését. Az alsó oldalon lévő féloldalas beszáradás pedig a végálló hajtás gátlásának kikapcsolásával elősegíti az alsó rügyek kihajtását, kiküszöböli a felkopaszodást. Hatására jelentősen megnő a vízszinteshez közeli hajtások száma. Az új metszésmód szerint tehát a ferde vesszőt felső (belső) rügyre metsszük, majd a vegetáció végén vagy a következő évi kihajtás előtt a feiső rügyből fejlődött vesszőt eltá-'* volítjuk. Kedvező helyzetű, alsó oldali elágazásig vágunk vissza. E második metszés miatt (2. ábrán vonallal jelölve) nevezzük ezt a módot felsőrügyes kettős metszésnek. Eredményeként a hajlítás munkaigénye hatodára-tizenkettedére is csökkenhet. Az így kapott ferde hajtásokon addig folytatjuk a beavatkozást, amíg a fa elfoglalja a rendelkezésére álló tenyészterületet. Az alakítást, nevelést késleltetett felsőrügyes kettős metszéssel zárjuk. A felső rügyből fejlődött végálló hajtást csak a második tenyészidő- szak után távolítjuk el és a neki alárendelt vesszőket már nem metsz- szük vissza. Ez esetben a végálló vessző meghosszabbított uralma, valamint a vízszintes felé térített vesszők csúcsrügye és csúcshajtása fokozza a termőrügyképző- dést, a termőgallyazat kiterülését. A felsőrügyes kettős metszés indításához ferde hajtásképlet szükséges. Hiányában kötözéssel hajlított hajtást vagy vesszőt használhatunk. Másik megoldásként a függőleges vagy ahhoz közeli helyzetű hajtást (vesszőt) külső rügyre metsz- szük (3. ábra). Ekkor két függőleges hajtást kapunk. Közülük az egyik a külső végálló rügyből, a másik a belső oldali (nyíllal jelölve) féloldalas beszáradás alatt hajtott ki. A legfontosabb az, hogy a külső oldalon a végálló hajtás alatt rendszerint létrejön - a zavartalanul érvényre jutó csúcsi dominancia révén - legalább egy ferde helyzetű hajtás. Ezen már indítani tudjuk a felsőrügyes kettős metszést, egyben eltávolítjuk a meredek végálló hajtást csakúgy, mint a közvetlenül alatta elhelyezkedő belső vízhajtást. Kertészet és Szőlészet A felsőrügyes kettős metszés hatása csak ferde vesszőn érvényesül. Tudatos metszéssel kialakíthatjuk az erre megfelelő elágazást (1. és 2. ábra; a K. SZ. alapján rajzolta I. d.) Borszőlők A különböző hosszúságú csapok, illetve a szálvesszö a hagyományos és az alacsony fejművelés esetében magán a tőkén, a magas-, illetve a lugasművelésben pedig a tőke törzsén és a karokon hagyható meg. A termőcsapok mellett azonban mindig hagyjunk egyrügyes (ún. ugar-) csapot is - az ebből fejlődött vesszőből lesz a következő évi termöcsap. Fajta Metszése Fajta Metszése Bouvier hosszúcsap Piros veltelini hosszúcsap, Ottonel mushosszúcsap, szálvessző kotály szálvessző Bánáti rizling rövidcsap Mézes fehér rövid- és Sárga muskotály félszálvessző, Rizlingszilváni hosszúcsap rövidcsap Piros cirfandli szálvessző hosszúcsap, Leányka szálvessző félszálvessző Piros tramini hosszúcsap Kecskemét virága rövid- és Zöldszilváni hosszúcsap, hosszúcsap szálvessző Zöld veltelini rövidcsap j Ezerjó rövid- és Olasz rizling rövid- és hosszúKorai piros hosszúcsap hosszúcsap, Pozsonyi fehér csap, szálvessző rövid- és velteliní szálvessző hosszúcsap Szürkebarát szálvessző Kéknyelű hosszúcsap, Sauvignon hosszúcsap, szálvessző szálvessző Furmint rövid- és Piros szlanrövid- és hosszúcsap kamenka hosszúcsap Baracsi rubint hosszúcsap Hárslevelű hosszúcsap Kékfrankos hosszúcsap, Sárfehér rövid- és szálvessző hosszúcsap Kadarka rövid- és Kövidinka rövid- és hosszúcsap Medoc noir hosszúcsap szálvessző Cabernet franc szálvessző Oportó hosszúcsap, szálvessző (Gévay János: Idejében szólunk) ■>
