Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-28 / 9. szám
X-r 9 17 1992. II. 28. Március - vagy régiesen böjtmás hava - első hetében a napi középhömérséklet közül az átlagos 4,0, a leghidegebb -5,7, a legmelegebb 9,8 Celsius-fok. A hét napjai közül említést érdemel március 4-e, amely a középkorban „patkányúzó“ nap volt. A hónap elején már készüljünk fel a vegyszeres növényvédelmi munkákra. Ellenőrizzük permetkészletünket - ne feledjük, a két évnél tovább tárolt szereknél már hatáscsökkenéssel kell számolnunk. Az almatermésüeknél és a ribiszkénél már hozzáfoghatunk a téli lemosópermetezéshez. Erre Oleoekamet 1 százalékos oldatát használjuk. Ha takácsatkák kártételével számolunk, akkor Apollo 50 SC- vel is permetezzük le a ribizkét. Ne feledjük azonban, hogy ez a szer csak a kártevő petéit pusztítja, a kifejlett atkákat nem! Ugyancsak 1 százalékos töménységű Oleoekametet használhatunk a körtefák kezelésére, de alkalmazhatunk 3 százalékos Arborolt is. A többi fa lemosópermetezésével még várjunk. Most már bátran leszedhetjük a fiatal gyümölcs- és díszfák takarását, kibonthatjuk a fügét is. A tapasztalt kertészek tudják, hogy az alma- és szilvafák gyökérsarjai szemzöalanyként is felhasználhatók. Gyökerestül ássuk ki őket, tisztogassuk meg, 10 cm-re vágjuk vissza és ültessük el egy nevelésre, szemzésre alkalmas helyen. A szőlőben a hét folyamán okvetlenül fejezzük be a tápanyagutánpótlást - a szerves- és műtrágyák talajba történő bedolgozását. Folytassuk a tőkék nyitását és a harmatgyökerezést. Az utóbbinál ásónyomnyi mélyen bontsuk ki a tőkét, s a harmatgyökereket tőből vágjuk ki. A vágási felületeket - hogy a gombafertőzést elkerüljük - fungicid tartalmú Santar SM pasztával kenjük be! Földbe kerülhet a szabadföldi paradicsom magja, túzdelés nélküli palántaneveléshez a paprikáé is; vethetjük a sóskát, a zöldborsót, a petrezselymet, a korai és középkorai sárgarépafajtákat, a félhosszú pasztinákot, a hónapos retket, póréhagymát. Ültetés előtt készítsük el a karfiol, a korai burgonya, a karalábé és a sóska talaját. A szükséges szerves- és mútrágyamennyiség négyzetméterre számítva kilogrammban, illetve grammban a következő: érett ________________trágya (kg) kálisó (g) pétisó (g) szuperfoszfát (g) ka ralábé 8-10 8 30 10 karfiol 10-15 6 25 7 korai burgonya 4-5 18 40 20 sóska 4-5 25 28 30 Kísérjük fokozott figyelemmel salátapalántáink fejlődését, vizsgáljuk meg az alsó leveleket, hogy nem támadta-e meg azokat a pero- noszpóra. Az ilyeneket szedjük le, s a növényeket Orthociddal (20-30 g/m2) kezeljük. A cserépben lévő hagymás dísznövényeket - tulipánt, sáfrányt, jácintot - telelőhelyükröl vigyük át melegebb - 22 Celsius-fok körüli hőmérsékletű - helyiségbe. Itt hamar fejlődésnek indulnak és kivirágoznak. A virágzó növényeket alacsonyabb - 20 C-fok körüli - hőmérsékleten tartsuk, így tovább gyönyörködhetünk bennük. Szívgyógyszer és méregpogácsa Levéisarok M. F. csitári olvasónk a lapunkban egy hagymafélékről szóló írás kapcsán azt kérdezi, milyen növény a tengeri hagy ma... Szívgyógyszer és méregpogácsa A tengerihagyma (Urginea (Scilla) maritima) régente gyakran ott díszelgett a paraszt- és polgárházak ablakában - drognövényként termesztették. Nevét bizonyára arról kapta, hogy a tenger mellékéről - a mediterrá- numból, ahol elsősorban a homokos partokon él - került a kontinens belsejébe. Rendszertanilag a Liliom- félék (Lilliaceae) családjába, a Scil- loidea alcsaládba tartozik, így rokona a közismert, kék virágú tavaszi csillagvirágnak, a gyöngyikéknek, s a sármáknak is. Korábban csillahagyma és tengeri csilla néven is ismerték. ökölnyi (10-15 cm átmérőjű), a talaj felszínén ülő, barnás, pikkelyes héjú hagymájáról könnyen felismerhető. összetéveszteni tán csak egy sármafajjal, az Ornithogalum caudatum-mal lehet, ámde ennek hagymája zöld, s mérget nem tartalmaz. A tengerihagymára jellemző, hogy a hagyma buroklevelei körülfogják egymást, színük veres, sárgás vagy fehéres is lehet. Kopja alakú levelei hosszúak, felállók, színük szürkészöld; a virágzás idején elszáradnak. A hagyma virágzáskor akár egy méter hosszú szárat is fejleszt, rajta egész nyáron át több, 10-12 mm átmérőjű fehér, zöldesbíbor sávval díszített virág nyílik. Mérgező növény. A sérült hagyma könnyezést kiváltó szagot áraszt, nedve csípős ízű, a bőrön hólyagosodást idéz elő. Korábban szeletekre vágva hozták forgalomba. Hozzánk Afrikából és Dél-Olasz- országból Trieszten át került be. Drogja a szcillarin, szcillipikrin, szcil- litoxin, s különféle keserüanyagok. A középkorban „vízkórság“, s szívpanaszok ellen kivonat és szörp formájában alkalmazták. Bulbus scilae néven még ma is nyilvántartott drognövény. Hatásos patkány- és egérmérget (patkánymérgező pogácsa) is készítettek belőle. A szakirodalom szabadföldi termesztésre nálunk nem ajánlja. Alkalmas viszont cserépbe, melyet érett lombföld, komposzt és homok keverékével kell megtölteni. A világos, mérsékelten meleg helyiséget kedveli. Hajtáskor sok vizet igényel. Virágzás előtt, mikor a levelek már elszáradnak, ne öntözzük. Mikor a virágszár kifejlődött, mérsékelt vízellátást igényel. A téngerihagyma csak néhány év után kezd el virágozni. Magról szaporítható. P. R. Az Azalbert-sövény AZ AZALBERT-SÖVÉNY (I. d. rajza) Ezt a sövénytípust Franciaországban elsősorban az alma számára alakították ki, s főleg a fiatal termő- gallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való. Mivel nálunk a Golden Delícious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak - s éppen velük érték el a legkedvezőbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor - érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel. « Kialakításához gyenge növekedésű alanyon, főként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel. Sor- és tőtávolsága 3-2 x 2 méter, a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen, bár ez szükség szerint növelhető. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-ről 60-ra, 60 cm-ről 50-re, s végül 50 cm-ről 40 cm-re. Ha gyenge növekedésű a kérdéses oltvány, akkor a sudármetszéskor, illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet-távolsághoz itt is 7-10 cm-t, ha viszont erős növekedésű, akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá - s ott metsszük vissza a sudarat, illetve a suhángot. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. A vázkarokat oszlopok között kifeszített - az ágemelet-tá- volságoknak megfelelő - öt huzal segítségével neveljük. A visszamet- széseket követően évről évre két megfelelő oldalvesszőt és fölötte egy sudárvesszőt hagyjunk meg. Az oldalvesszőket, ha legalább az 50-60 cm hosszúságot elérték, vízszintesbe kötözzük. Az oldalgallya- zatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk, tartsuk egyensúlyban. Az Azalbert-sövény termőfelülete keskeny sávot képez, jól elkülönülő ágemeletekkel, amelyek megvilágítása is megfelelő. Az utolsó emelet 2,7 m magasságban történő kialakítása után a sudárvesszőt távolítsuk el. Az Azalbert-sövény mellett szól az is, hogy az első termések már az alakítás folyamán, a második, harmadik évben jelentkeznek. A teljes termések időszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvessző eltávolítása után kezdődik. A hozamok egy fél hektáros gyümölcsösben (remélhetőleg az ilyenek a jövőben nem lesznek ritkaságok) a 30-35 tonnát is elérhetik. Megjegyzendő még, hogy ez a sövénytípus esztétikus is! Miklós D. Magvas gondok II. A zöldségtermesztés tervezésénél tudnunk kell, hogy melyik növény magjából körülbelül mennyi vethető egy négyzetméterre, illetve ebből mennyi palánta nevelhető. Erre nézve közlünk néhány tájékoztató adatot. Zöldség neve Vetőmagszükséglet m2/g Fölnevelhető palánta Fejes káposzta 5-7 800-1000 Fejes saláta C?> C\J 10 00-1300 Kelkáposzta 5-7 800-1000 Korai karalábé 4-5 800-1000 Korai karfiol 4-5 800-1000 Paprika 8-10 800-1000 Paradicsom 2,5-3 600-700 Zeller 1,5-2 1500-1600 További „magvas gond“ a vegyes termelés, valamint az egyes növénykultúrák „jószomszédi“ feltételeinek kialakítása. A házikertben egyébként sincs monokultúra, a gyümölcsfák is vegyesen állnak, s ennek megfelelően előnyösnek mutatkozik, ha a zöldségágyásokban sem egyféle növény terem, hanem vegyesen — bizonyos rendszer szerint - helyezkednek el. Az élőlények - így a növények is - életük során ugyanis olyan anyagokat választanak ki, amelyek felszaporodva hátráltatják az egyes életfolyamatokat. A kiválasztott anyagok azonban csak az egyes növények számára mérgezőek, mások viszont ezeket hasznosítani tudják. Nem közömbös az sem, hogy az egy állományban, monokultúrában élő növények esetében nagyobb a lehetősége, a kártevők és a kórokozók elszaporodásának. Ha vegyesen állnak, akkor ennek kisebb az esélye és a növények lendületesebben, egészségesebben fejlődnek. Vannak tehát jó és rossz növényszomszédok. Gyakorlati tapasztalatok alapján meghatározható, hogy melyik fajnak, fajtának melyik a jó, s melyik a kevésbé jó partnere. Ezeket a viszonyokat mutatja be következő táblázatunk. A növény neve Jó szomszédja Rossz szomszédja Borsó sárgarépa, retek uborka, cukkini, kukorica, fejes saláta, káposztafélék, kapor 'vöröshagyma, bab, burgonya Bab káposztafélék, tejes saláta, uborka, zeP ler, burgonya, paradicsom, cékla vörös- és fokhagyma, borsó Uborka kukorica, bab, borsó, zeller, vöröshagyma, tejes saláta, kapor, kömény paradicsom, burgonya, retek Burgonya káposztafélék, spenót, kukorica, borsó, menta, fokhagyma, kömény napraforgó, paradicsom, tök, uborka, zeller burgonya, uborka, borsó, kömény Paradicsom sárgarépa, spenót, zeller, cékla, retek, petrezselyem, fejes saláta, kukorica, káposztafélék Vöröshagyma sárgarépa, cékla, cikória, uborka, saláta, szamóca, kapor, kamilla káposztafélék, bab, borsó Csiba László AZ ALAPRAJZ: 1. NYÍRFA, 2. BERKENYE, 3. JÚDÁSFA, 4. GYÖNGYVESZ- SZŐ, 5. MAHÓNIA, 6. BANGITA, 7. ORBÁNCFŰ, 8. TÖRPEFENYŐ, 9. TISZAFA, 10. ELFEKVŐ BORÓKA, 11. CIP- RUSKA, 12. MADÁRBIRS, 13. PIMPÓ, 14. VADSZŐLŐ, 15. LEVENDULA, 16. GÓLYAORR, 17. MADÁRBIRS, 18. KÉKSZAKÁLL, 19. KECSKERÁGÓ, 20. ÉVELŐK, 21. GYEP Az otthon műszaki tervének elkészítése szakember dolga, a kerté pedig. . .? Nálunk a kertet többnyire még nem tervezik meg előre, különösképpen nem a házzal összefüggésben. Ez marad a végére, rendszerint ötlettelen, szegényes kivitelezésben. Pedig lehetne másképpen is. Az emberi történelem korszakaiban a kerttervezésnek igen nagy szerepe volt, valóságos művészetté fejlődött. Sajnos ez kevésbé érezteti hatását a ház körüli kertek képén. A ma embere nem is Igen áldoz - a tehetőseket kivéve - arra, hogy hivatásos kerttervezővel terveztessen. Ő maga pedig kellő szakértelem híján romantikus ötleteinek engedve rögtönöz. A legnagyobb gond papíron megjeleníteni azt, ami az alaprajzból majd 5-10-15 év múlva megvalósul. Ezt az előre elképzelést szeretnénk segíteni egymáshoz tartozó alaprajzok és úgynevezett nézeti, perspektivikus képek egyidejű közreadásával. Az utóbbi láttatja, érzékelteti azt, mivé lesz a tervező elképzelése az idők folyamán. Képes Újság I A NÉZETI, PERSPEKTIVIKUS KÉP
