Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-21 / 8. szám
•r * 1992. II. 21. Február utolsó napjaiban a Kárpát-medence belső területein a napi átlagos középhömérséklet 1,6, a maximális középhömérséklet 9,0, a minimális pedig -8,2 Celsius-fok. Itt a farsang, amelynek őse a régi görögök Dionüszosz-ünnepe. Dionüszosz a görög mitológiában a tavasz újjászületését jelképezte. A fák mechanikus tisztogatása után lássunk hozzá a koronát besűrítő, befelé növő vagy páros vesszők egyikének eltávolításához. Az ujjnyi, illetve az ennél vastagabb ágakat fűrésszel -, ne pedig ollóval - vágjuk le, a sebfelületet pedig mindig kezeljük. Az őszibarackfákat a metszés előtt 2 százalékos bordóilével áztatásszerúen permetezzük le. Az őszibaracknál és más csonthéjas fajoknál is elterjedt betegség a mézgásodás. A mézgacsomókat (népiesen ,,macskamézet“) válasszuk le a törzsről. Helyét éles késsel metsszük ki, majd benzinnel kezeljük, s ezt követően kenjük be fasebkátránnyal. Már hozzáfoghatunk a ribizke és a köszméte tőosztásához is. Ügyeljünk, hogy a telepítésre szánt részeken legalább 2-3 egészséges, fiatal vessző legyen. A tó szétválasztását éles ásóval, fejszével végezhetjük. A leválasztott részeket utána állandó helyükre telepíthetjük. Február végén egyre több munkánk akad a szőlőben is. Ha a föld fagya kiengedett, akkor itt az ideje, hogy a tőkék nyitását megkezdjük. Azokon a helyeken, ahol szeszélyes a mikroklíma, s nagyobb lehűlések várhatók, először csak a földhányás egyik oldalát bontsuk ki, s csak a fagyveszély elmúltával takarjuk ki teljesen a szőlő tövét. Ha egy hordó kiürült, akkor hektoliterenként égessünk el benne 1 kénszeletet, majd újra öblítsük át 2 százalékos forró, szódás vízzel, utána hideg vízzel mossuk ki. Ezt kövesse a szikkasztás, majd hektoliterenként fél kénszelettel ismét kénezzünk. Fútetlen fóliasátorban vethető a retek, s még a zöldborsó is. Palántázhatjuk a fejes salátát (18 x 18 vagy 20 x 20 cm-es kötésben). Szabadföldön folytathatjuk a borsó vetését és földbe kerülhet már a sárgarépa magja is. Ültessük el - 2 cm mélyre, 5-10 cm távolságra - a dughagymát. Ültethetjük. 5-8 cm mélyre, 40 x 20 cm-es kötésben - az elöcsíráztatott burgonyát is. Ha dughagymát akarunk nevelni, akkor már a vöröshagyma magját is elvethetjük. Mikor a föld fagya kiengedett, megkezdődhet a korábban edzett karfiol és fejes káposzta palántáinak kíültetése. Előtte a fejes káposzta ágyásaiba dolgozzunk be négyzetméterenként 3-6 kg érett istállótrágyát, 10 gramm káli-, 40 gramm pétisót és 15 gramm szuperfoszfátot. A karalábénak szánt területet is készítsük elő. Ágyásaiba négyzetméterenként ássunk be 10-15 kg érett trágyát, valamint 8 gramm káli-, 38 gramm pétisót és 10 gramm szuperfoszfátot. Bár már kopogtat a tavasz, dísznövényeink átültetésével még várjunk! Ügyeljünk inkább arra, hogy a meleg napokon növényeink teleltető helyiségének légtere ne emelkedjen 20 C-fok fölé. A 20 C- fok körüli helyiségben tartott növényeket hetente kétszer, ha pedig — pl. a szobában - melegebb a levegő, akkor kétnaponként öntözzük. A száraz levegőjű helyiségek légterét porlasztóval rendszeresen nedvesítsük. -rMagvas gondok I Még tart a tél, mégsem korai a tavaszi magvetésre gondolni. Célszerű ezért szemlét tartani a tavalyi- vagy a még régebbről maradt- magkészletünkön. A vetőmag ugyan nem tartozik a filléres áruk közé, mégis nagyon helytelen vélt takarékosságból olyan magokkal kísérletezni, amelyek minősége kérdéses. A különböző magvak csírázóképessége eltérő, s e tekintetben a tárolás körülményei sem közömbösek. Mielőtt felújítanánk, kiegészítenénk magkészletünket, végezzünk csíraképességi vizsgálatot. Ezzel tetemes kiadást és sok-sok bosszúságot takaríthatunk meg. A csírázóképesség próbáját könnyen elvégezhetjük. Helyezzünk el egyenként, egyenletes távolságra nedves itatós- vagy szűrőpapíron 100 magot, majd takarjuk be egy másik nedves itatóspapírral. Utána formáljunk belőle laza tekercset, s helyezzük ei vékony műanyag (míkrotén) zacskóban, s azt hajtsuk vissza. Ügyeljünk rá, hogy a csírá- zási idő alatt a henger ki ne száradjon, ezért szükség szerint juttassunk belé vizet. A próba végén állapítsuk meg, hány mag csírázott ki, illetve milyen a százalékban kifejezhető csírázóképesség. A magminóség megállapításához a következő táblázat ad segítséget: Csiba László Az Erythroxylon coca az ismert üdítőital, a kóla alapanyaga. Dél-Amerika néhány országában 1-2 méter magasra növő termesztett cserje. Nevét skarlátvörös ágáról, illetve terméséről kapta. Keskeny, hosszú levelének színe zöld, foná- ka barnás árnyalatú. Az indiánok elsősorban orvosságnak használják a levelét - mésszel, hamuval elkészítve. A levelek kokaint, illóolajat, cseranyagot, gyantavasat, továbbá viaszt tartalmaznak. A kokain kisebb mennyiségben frissítő, élénkíti a szervezetet, fokozza a szívműködést és növeli a vérnyomást. A bélfalra gyakorolt hatása csökkenti az éhségérzetet. A kokaint tartalmazó gyógyszereket leginkább helyi érzéstelenítésre használják. K. Sz. ízesebb takarmány - több hús Nemcsak a lovak „kényesek" az ivóvíz és a takarmány tisztaságára, hanem a sertések is. A jóízű takarmányt sokkal szívesebben fogyasztják. Régi szokás, hogy a szopósmalacokat gyorsabban lehet szilárd takarmányra szoktatni, ha enyhén pörkölt, édeskés árpát adunk eléjük. Szívesen fogadják a savanykás ízű savót is. Ugyanakkor a penészes, poros, dohos táplálékot undorodva, csak kényszerből fogyasztják el, ezért rosszul hasznosítják, s még szerencse, ha nem betegednek meg tőle. A rossz ízű takarmányból keveset esznek, s emiatt lassabban gyarapodnak. A szoptató kocával sohasem tudunk annyi takarmányt megetetni, mint amennyi a napi 9-10 liter tej termeléséhez szükséges lenne, a hiányt saját testének lebontásával fedezi, vagyis jelentős súlyt vészit, ami az újravemhesítést hátráltatja, késlelteti. A takarmányozásnál gondoljunk arra, hogy mi is étvágytalanok lenMézelő A viasznyerés módjai közül a méhész a sonkoly olvasztásával nyeri a nyers méhviaszt. A nyers méhviaszból újraolvasz- tással, derítés után formába öntve készíti el a viaszpogácsát. A viasz kiolvasztására a sonkolyból több módszer ismeretes. Az elfogadhatóan jó viaszolvasztónak biztosítania kell a viasz olvadási hőmérséklete - 65 Celcius-fok - felett elérhető maximális hőmérsékletet, hogy az anyag folyóssága megfelelő legyen. A másik lényeges követelmény, hogy az olvadt, magas hőmérsékletű viasz minél rövidebb utat nénk, ha naponta ugyanazt az ételt kellene ennünk. Igaz pl. gyakran eszünk burgonyát, de az elkészítési módokat, az ízét variáljuk. Nem véletlen tehát, hogy külföldön a takar- mányízesítök gyártása és felhasználása igen elterjedt. Alkalmazásuknál figyelembe veszik azt, melyik állatfaj milyen ízanyagokat kedvel jobban. Az izérzékelés fejlettsége szoros összefüggésben van a szájban és a nyelven lévő izlelőszemölcsök mennyiségével. A vizsgálatok szerint a tyúk szájában 30-70, az emberében 2000-3000, a sertésében 9000, a szarvasmarháéban 35 000 ízlelőszemölcs fejlődik ki. Malacaink sokkal szívesebben, korábban és többet esznek abból a malactápból, amit egy kis cukorral (vagy szaharinnal, ¡II. melasszal) édesítettek. így az indítótápra hamarabb lehet rászoktatni őket, pótolva a csökkenő kocatejet. Kísérletek igazolják, hogy az édesített takarmányból kevesebb kell 1 kg gyarapodásához, nagyobb a napi takartegyen meg a bábingek között. Ezt a két alapfontosságú célt elégíti ki a VGC-30 típusú viaszolvasztó gőz- centrifuga. Hatásfoka - megfelelő gyakorlat után - eléri a 95 százalékot. A viaszolvasztó gép működő része az idevonatkozó (magyarországi) szabványnak megfelelően alule- mezból készül. A gép két fő részből áll: tartályból és kosárból. A tartály dupla fedelű (ahol a víztér helyezkedik el), a külső részhez csatlakoznak a tartólábak és a meghajtó villany- motor állvány, a víztér felső kúpos zárófedelében helyezkedik el a csapágyház, amelybe a kosár alsó tengelye illeszkedik. A tartály fedelében elhelyezett csapágyház rögzíti a kosár-tengely felső részét. A meghajtásra 220 V-os, 180 W- os teljesítményű villanymotor szolgál. Az olvasztóba 30 db olvasztandó lép (sonkoly) fér be, így óránkénti teljesítménye 30 darab. Méhészújság mányfelvétel. Az édesítésre a cukornál persze olcsóbbak a szintetikus édesítőszerek. A jó illat is étvágyat gerjeszt, ezért a takarmánygyárak illatosítóanyagokat használnak, mint pl. illóolajokat, elsősorban szintetikus vanilint. Az illatosítás és ízesítés hatására megnövekszik az állatok étvágya és takarmányfogyasztása, javul a hasznosítása, vagyis csökken a fajlagos takarmányköltség is. A hizlalás eredményessége már a malacnevelés időszakában eldől, s ezért kívánatos, hogy a malacok minél nagyobb választási súllyal kerüljenek utónevelésre és hizlalásra. A háztájiban nagyon kell vigyázni arra, hogy ne adjunk állott, romlásnak induló takarmányokat. Különösen a különböző melléktermékek, mint például a konyhamoslékok, tejipari maradványanyagok etetésénél szükséges a fokozott figyelmesség. Kistenyésztök Lapja Gyakran előfordul, hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sűrűbbre, vagy olyan helyre ültettük, amely később nem mutatkozott megfelelőnek. Mivel a fák nevelése több- évet vesz igénybe, a bőven és jó gyümölcsöt termő fákat érdemes átültetni. A telepítés utáni 2-3. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerű feladat, s csak némi technikai felszereltséggel, gondos előkészítéssel tudjuk eredményesen megoldani. Megszívlelendő az a tanács is, hogy 8-10 évnél idősebb fát nem érdemes átültetni. Jól átültethetók a szilfafák, továbbá az almafák, majd a birsalanyon lévő körtefák. Nagyon rosszul viselik az átültetést idősebb korban az öszibarackfák és a diófák, a cseresznye, a meggy, végül a kajszibarack. Az idősebb fák áttelepítését lehetőleg fagyos időben végezzük. Számoljunk azzal, hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. A fát, melyet át akarunk ültetni, ássuk körül, úgy, hogy minél nagyobb földlabda maradjon a gyökérzetén. Ezt úgy érhetjük el, hogy ásás közben tövét gyakran megöntözzük, így fagyos időben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. Minél nagyobb a földlabda, annál eredményesebb lesz az átültetés. Számolnunk kell azonban a szállítással is. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár több mint 100 kilogrammos földlabdát is ki tudunk emelni és kiskocsira rakva elszállítani az újonnan kijelölt helyre. Itt azután szintén deszkák segítségével a fát a gödörbe csúsztatjuk. Az előre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie, mint az a csemeteültetésnél szokásos. A visszatölten- dö földhöz keverjünk tőzeget, komposztot, jól öntözzük be, s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen, kötözzük be törzsét műanyag fóliával, melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erősebben metsszük meg, hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. Azzal azonban mindig számolnunk kell, hogy a fa fejlődésében visszaesést fogunk tapasztalni. Miklós Dénes kertészmérnök Támrendszeres termesztésmóddal több és jobb minőségű uborka terem, mint síkmúveléssel. A betakarítást, a növényvédelmet és a metszést könnyen, hatékonyan lehet elvégezni. Az állomány jól áttekinthető, a leszedett termés a múvelöúton egyszerűen szállítható. Az egysoros és a kétsoros támrendszer a tavaszi munkák előtt felhúzható és az öntözőrendszer is előre elkészíthető. Előnyös a csepegtető rendszer, mellyel a fóliatakarás alatt a korai palántakortól folyamatosan adagolhatjuk a vizet és a tápanyagokat egyszerre két sor uborkának. Az egysoros kordonnál a növényeket kevés metszéssel hálóra is futtathatjuk (1. ábra). A kétsoros kordonnál folyamatos metszéssel a hajtásokat zsinórra vezetjük (2. ábra). A módszer kiváló mikroklímát teremt az uborkának. K. Sz. nyomán Viaszolvasztó gőz-centrifuga w *
