Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-02-21 / 8. szám

•r * 1992. II. 21. Február utolsó napjaiban a Kárpát-medence belső területein a napi átlagos középhömérséklet 1,6, a maximális középhömérséklet 9,0, a minimális pedig -8,2 Celsius-fok. Itt a farsang, amelynek őse a régi görögök Dionüszosz-ünnepe. Dionüszosz a görög mitológiában a tavasz újjászületését jelképezte. A fák mechanikus tisztogatása után lássunk hozzá a koronát besűrítő, befelé növő vagy páros vesszők egyikének eltávolításához. Az ujjnyi, illetve az ennél vastagabb ágakat fűrésszel -, ne pedig ollóval - vágjuk le, a sebfelületet pedig mindig kezeljük. Az őszibarackfákat a metszés előtt 2 százalékos bordóilével áztatásszerúen permetezzük le. Az őszibaracknál és más csonthéjas fajoknál is elterjedt betegség a mézgásodás. A mézgacsomókat (népiesen ,,macskamézet“) válasszuk le a törzsről. Helyét éles késsel metsszük ki, majd benzinnel kezeljük, s ezt követően kenjük be fasebkátránnyal. Már hozzáfoghatunk a ribizke és a köszméte tőosztásához is. Ügyeljünk, hogy a telepítésre szánt részeken legalább 2-3 egészsé­ges, fiatal vessző legyen. A tó szétválasztását éles ásóval, fejszével végezhetjük. A leválasztott részeket utána állandó helyükre telepít­hetjük. Február végén egyre több munkánk akad a szőlőben is. Ha a föld fagya kiengedett, akkor itt az ideje, hogy a tőkék nyitását megkezdjük. Azokon a helyeken, ahol szeszélyes a mikroklíma, s nagyobb lehűlések várhatók, először csak a földhányás egyik oldalát bontsuk ki, s csak a fagyveszély elmúltával takarjuk ki teljesen a szőlő tövét. Ha egy hordó kiürült, akkor hektoliterenként égessünk el benne 1 kénszeletet, majd újra öblítsük át 2 százalékos forró, szódás vízzel, utána hideg vízzel mossuk ki. Ezt kövesse a szikkasztás, majd hektoliterenként fél kénszelettel ismét kénezzünk. Fútetlen fóliasátorban vethető a retek, s még a zöldborsó is. Palántázhatjuk a fejes salátát (18 x 18 vagy 20 x 20 cm-es kötésben). Szabadföldön folytathatjuk a borsó vetését és földbe kerülhet már a sárgarépa magja is. Ültessük el - 2 cm mélyre, 5-10 cm távolságra - a dughagymát. Ültethetjük. 5-8 cm mélyre, 40 x 20 cm-es kötésben - az elöcsíráztatott burgonyát is. Ha dughagymát akarunk nevelni, akkor már a vöröshagyma magját is elvethetjük. Mikor a föld fagya kiengedett, megkezdődhet a koráb­ban edzett karfiol és fejes káposzta palántáinak kíültetése. Előtte a fejes káposzta ágyásaiba dolgozzunk be négyzetméterenként 3-6 kg érett istállótrágyát, 10 gramm káli-, 40 gramm pétisót és 15 gramm szuperfoszfátot. A karalábénak szánt területet is készítsük elő. Ágyásaiba négyzetméterenként ássunk be 10-15 kg érett trá­gyát, valamint 8 gramm káli-, 38 gramm pétisót és 10 gramm szuperfoszfátot. Bár már kopogtat a tavasz, dísznövényeink átültetésével még várjunk! Ügyeljünk inkább arra, hogy a meleg napokon növényeink teleltető helyiségének légtere ne emelkedjen 20 C-fok fölé. A 20 C- fok körüli helyiségben tartott növényeket hetente kétszer, ha pedig — pl. a szobában - melegebb a levegő, akkor kétnaponként öntözzük. A száraz levegőjű helyiségek légterét porlasztóval rendszeresen nedvesítsük. -r­Magvas gondok I Még tart a tél, mégsem korai a tavaszi magvetésre gondolni. Cél­szerű ezért szemlét tartani a tavalyi- vagy a még régebbről maradt- magkészletünkön. A vetőmag ugyan nem tartozik a filléres áruk közé, mégis nagyon helytelen vélt takarékosságból olyan magokkal kí­sérletezni, amelyek minősége kér­déses. A különböző magvak csírá­zóképessége eltérő, s e tekintetben a tárolás körülményei sem közöm­bösek. Mielőtt felújítanánk, kiegészí­tenénk magkészletünket, végez­zünk csíraképességi vizsgálatot. Ez­zel tetemes kiadást és sok-sok bosszúságot takaríthatunk meg. A csírázóképesség próbáját könnyen elvégezhetjük. Helyezzünk el egyenként, egyenletes távolságra nedves itatós- vagy szűrőpapíron 100 magot, majd takarjuk be egy másik nedves itatóspapírral. Utána formáljunk belőle laza tekercset, s helyezzük ei vékony műanyag (míkrotén) zacskóban, s azt hajtsuk vissza. Ügyeljünk rá, hogy a csírá- zási idő alatt a henger ki ne szárad­jon, ezért szükség szerint juttassunk belé vizet. A próba végén állapítsuk meg, hány mag csírázott ki, illetve milyen a százalékban kifejezhető csírázóképesség. A magminóség megállapításához a következő táb­lázat ad segítséget: Csiba László Az Erythroxylon coca az ismert üdítő­ital, a kóla alapanyaga. Dél-Amerika né­hány országában 1-2 méter magasra növő termesztett cserje. Nevét skarlátvö­rös ágáról, illetve terméséről kapta. Kes­keny, hosszú levelének színe zöld, foná- ka barnás árnyalatú. Az indiánok elsősorban orvosságnak használják a levelét - mésszel, hamuval elkészítve. A levelek kokaint, illóolajat, cseranyagot, gyantavasat, továbbá viaszt tartalmaznak. A kokain kisebb mennyi­ségben frissítő, élénkíti a szervezetet, fokozza a szívműködést és növeli a vér­nyomást. A bélfalra gyakorolt hatása csökkenti az éhségérzetet. A kokaint tar­talmazó gyógyszereket leginkább helyi érzéstelenítésre használják. K. Sz. ízesebb takarmány - több hús Nemcsak a lovak „kényesek" az ivóvíz és a takarmány tisztaságára, hanem a sertések is. A jóízű takar­mányt sokkal szívesebben fogyaszt­ják. Régi szokás, hogy a szopósma­lacokat gyorsabban lehet szilárd ta­karmányra szoktatni, ha enyhén pörkölt, édeskés árpát adunk eléjük. Szívesen fogadják a savanykás ízű savót is. Ugyanakkor a penészes, poros, dohos táplálékot undorodva, csak kényszerből fogyasztják el, ezért rosszul hasznosítják, s még szerencse, ha nem betegednek meg tőle. A rossz ízű takarmányból keve­set esznek, s emiatt lassabban gya­rapodnak. A szoptató kocával sohasem tu­dunk annyi takarmányt megetetni, mint amennyi a napi 9-10 liter tej termeléséhez szükséges lenne, a hiányt saját testének lebontásával fedezi, vagyis jelentős súlyt vészit, ami az újravemhesítést hátráltatja, késlelteti. A takarmányozásnál gondoljunk arra, hogy mi is étvágytalanok len­Mézelő A viasznyerés módjai közül a méhész a son­koly olvasztásával nyeri a nyers méhviaszt. A nyers méhvi­aszból újraolvasz- tással, derítés után formába önt­ve készíti el a viaszpogácsát. A viasz kiolvasztására a sonkoly­ból több módszer ismeretes. Az elfo­gadhatóan jó viaszolvasztónak biz­tosítania kell a viasz olvadási hő­mérséklete - 65 Celcius-fok - felett elérhető maximális hőmérsékletet, hogy az anyag folyóssága megfelelő legyen. A másik lényeges követel­mény, hogy az olvadt, magas hő­mérsékletű viasz minél rövidebb utat nénk, ha naponta ugyanazt az ételt kellene ennünk. Igaz pl. gyakran eszünk burgonyát, de az elkészítési módokat, az ízét variáljuk. Nem vé­letlen tehát, hogy külföldön a takar- mányízesítök gyártása és felhaszná­lása igen elterjedt. Alkalmazásuknál figyelembe veszik azt, melyik állatfaj milyen ízanyagokat kedvel jobban. Az izérzékelés fejlettsége szoros összefüggésben van a szájban és a nyelven lévő izlelőszemölcsök mennyiségével. A vizsgálatok sze­rint a tyúk szájában 30-70, az em­berében 2000-3000, a sertésében 9000, a szarvasmarháéban 35 000 ízlelőszemölcs fejlődik ki. Malacaink sokkal szívesebben, korábban és többet esznek abból a malactápból, amit egy kis cukorral (vagy szaharinnal, ¡II. melasszal) édesítettek. így az indítótápra ha­marabb lehet rászoktatni őket, pótol­va a csökkenő kocatejet. Kísérletek igazolják, hogy az édesített takar­mányból kevesebb kell 1 kg gyara­podásához, nagyobb a napi takar­tegyen meg a bábingek között. Ezt a két alapfontosságú célt elégíti ki a VGC-30 típusú viaszolvasztó gőz- centrifuga. Hatásfoka - megfelelő gyakorlat után - eléri a 95 száza­lékot. A viaszolvasztó gép működő ré­sze az idevonatkozó (magyarorszá­gi) szabványnak megfelelően alule- mezból készül. A gép két fő részből áll: tartályból és kosárból. A tartály dupla fedelű (ahol a víztér helyezke­dik el), a külső részhez csatlakoznak a tartólábak és a meghajtó villany- motor állvány, a víztér felső kúpos zárófedelében helyezkedik el a csapágyház, amelybe a kosár alsó tengelye illeszkedik. A tartály fedelé­ben elhelyezett csapágyház rögzíti a kosár-tengely felső részét. A meghajtásra 220 V-os, 180 W- os teljesítményű villanymotor szol­gál. Az olvasztóba 30 db olvasztan­dó lép (sonkoly) fér be, így óránkénti teljesítménye 30 darab. Méhészújság mányfelvétel. Az édesítésre a cukor­nál persze olcsóbbak a szintetikus édesítőszerek. A jó illat is étvágyat gerjeszt, ezért a takarmánygyárak illatosítóanyago­kat használnak, mint pl. illóolajokat, elsősorban szintetikus vanilint. Az illatosítás és ízesítés hatására meg­növekszik az állatok étvágya és ta­karmányfogyasztása, javul a hasz­nosítása, vagyis csökken a fajlagos takarmányköltség is. A hizlalás eredményessége már a malacneve­lés időszakában eldől, s ezért kívá­natos, hogy a malacok minél na­gyobb választási súllyal kerüljenek utónevelésre és hizlalásra. A háztájiban nagyon kell vigyázni arra, hogy ne adjunk állott, romlás­nak induló takarmányokat. Különö­sen a különböző melléktermékek, mint például a konyhamoslékok, tej­ipari maradványanyagok etetésénél szükséges a fokozott figyelmes­ség. Kistenyésztök Lapja Gyakran előfordul, hogy gyü­mölcsfáinkat a kelleténél sű­rűbbre, vagy olyan helyre ültet­tük, amely később nem mutatko­zott megfelelőnek. Mivel a fák nevelése több- évet vesz igény­be, a bőven és jó gyümölcsöt termő fákat érdemes átültetni. A telepítés utáni 2-3. évben az átültetés nem okoz különö­sebb gondot. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerű feladat, s csak némi technikai felszereltséggel, gon­dos előkészítéssel tudjuk ered­ményesen megoldani. Megszív­lelendő az a tanács is, hogy 8-10 évnél idősebb fát nem ér­demes átültetni. Jól átültethetók a szilfafák, to­vábbá az almafák, majd a birs­alanyon lévő körtefák. Nagyon rosszul viselik az átültetést idő­sebb korban az öszibarackfák és a diófák, a cseresznye, a meggy, végül a kajszibarack. Az idő­sebb fák áttelepítését lehetőleg fagyos időben végezzük. Szá­moljunk azzal, hogy ehhez a munkához több napra is szük­ségünk lehet. A fát, melyet át akarunk ültetni, ássuk körül, úgy, hogy minél nagyobb földlabda maradjon a gyökérzetén. Ezt úgy érhetjük el, hogy ásás közben tövét gyakran megöntözzük, így fagyos időben a föld egy tömeg­be fagy és nem esik széjjel. Minél nagyobb a földlabda, an­nál eredményesebb lesz az átül­tetés. Számolnunk kell azonban a szállítással is. A háztáji kertek­ben összeszegelt deszkák segít­ségével akár több mint 100 ki­logrammos földlabdát is ki tu­dunk emelni és kiskocsira rakva elszállítani az újonnan kijelölt helyre. Itt azután szintén desz­kák segítségével a fát a gödörbe csúsztatjuk. Az előre kiásott gö­dörnek jóval nagyobbnak kell lennie, mint az a csemeteülte­tésnél szokásos. A visszatölten- dö földhöz keverjünk tőzeget, komposztot, jól öntözzük be, s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. Hogy az átülte­tett fa minél kevesebb nedves­séget veszítsen, kötözzük be törzsét műanyag fóliával, melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erősebben metsszük meg, hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát meg­tartsuk. Azzal azonban mindig számolnunk kell, hogy a fa fejlő­désében visszaesést fogunk ta­pasztalni. Miklós Dénes kertészmérnök Támrendszeres termesztésmóddal több és jobb minőségű uborka terem, mint síkmúveléssel. A betakarítást, a növényvédelmet és a metszést könnyen, hatékonyan lehet elvégezni. Az állomány jól áttekinthető, a lesze­dett termés a múvelöúton egyszerűen szállítható. Az egysoros és a kétsoros támrendszer a tavaszi munkák előtt felhúzható és az öntözőrendszer is előre elkészíthető. Előnyös a csepegtető rendszer, mellyel a fóliatakarás alatt a korai palántakortól folyamatosan adagolhatjuk a vizet és a tápanyagokat egyszerre két sor uborkának. Az egysoros kordonnál a növényeket kevés metszéssel hálóra is futtathatjuk (1. ábra). A kétsoros kordonnál folyamatos metszéssel a hajtásokat zsinórra vezet­jük (2. ábra). A módszer kiváló mikroklímát teremt az uborkának. K. Sz. nyomán Viaszolvasztó gőz-centrifuga w *

Next

/
Thumbnails
Contents