Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-14 / 7. szám
■> 9 1992. II. 14. Február 18-24. között a Kárpát-medence alacsonyabban fekvő területeinek napi középhömérsékletei: az átlagos 0,5, a max. 5,6, a leghidegebb -10,9 Celsius-fok. A hét jeles napja 24-e, Mátyás. (Szökőévben, így az idén is Mátyás napja 25-ére esik. 24-e szökőnap.) Az álruhás Mátyás királyt a jobbágyság, kisnemesség tisztelte, míg Mátyás apostolt a szabók cukrászok, kovácsok tartották védőszentjüknek. Továbbra is fontos feladatunk gyümölcsfáink mechanikus növény- védelme - a törzsnek, vastag ágaknak kaparóval, drótkefével történő tisztogatása. A munkák közben vigyázzunk, hogy a kéreg alatti élő szöveteket meg ne sértsük. Nem igényel különösebb fáradságot, munkánk hatékonyságát pedig növeli, ha a tisztogatott fa alá ponyvát terítünk, s így a kaparékot - közte az áttelelt rovarpetékkel, a kártevők más fejlődési stádiumaival - összegyűjtjük, majd elégetjük. Folytassuk a ribiszke- és a köszmétebokrok, a málnás tisztogatását is. Fáink körül alakítsunk ki „tányért", s mikor a föld fagya kiengedett, dolgozzunk be a talajba szükséges mennyiségű istálló- vagy műtrágyát. A termőre forduló fáknak egyenként 5, az idősebbeknek pedig nagyságukhoz és tápanyagigényükhez mérten 20-30 kg-t adjunk. Fia a talajviszonyok megengedik, lássunk hozzá az ősszel félbehagyott talajforgatáshoz is. A metszést - akár a gyümölcsösben, akár a szőlőben - csak éles késsel, ollóval végezzük, hogy a növények szöveteit ne roncsoljuk. A homoki szőlőben megkezdhetjük az elfagyott, a beteg és az öreg tőkék pótlását. .Ezt kétféle módon - döntéssel és bújtatással - végezhetjük. A fűtetlen fóliasátorban vethetjük a hónapos retket; szabadföldi korai ültetésre paradicsomot, középkorai termesztésre karfiolt. Megkezdődhet a késői velöborsók vetése is - magvaik 8-10 cm mélyre, 40 cm sortávolságra kerüljenek. Duggathatjuk - 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra - a fokhagymát. A fűtött fóliasátorban nevelt reteknek 2-3 naponta 10-15 mm vizet adjunk, napfényes időben pedig ne feledkezzünk meg a frissítő öntözésről sem. Fia fejessaláta-palántákat nevelünk, akkor azoknak éjjel 6-10, nappal 10-14C-fokot biztosítsunk. A palánták kiültetése előtt az ágyásokba négyzetméterenként dolgozzunk be 6-12 kg komposztot, maximum(!) 20 gramm pétisót, 10 gramm kálisót, valamint 15 gramm szuperfoszfátot. A káposztaféléken károsíthatnak a káposztalégy és a reteklégy lárvái, ezért a vetés után szórjunk ki a talajra 10 négyzetméterre számítva 35 gramm Basudin 5 G-t, majd öntözzük be az ágyást. A munkánál okvetlenül használjunk gumikesztyűt. Ismét ellenőrizzük dísznövényeink - a begónia, dália, gladiólusz, kánná stb. - gumóit, hagymáit. A beteg példányokat távolítsuk el. Ha a tározóhelyiség páratartalma erősen növekszik (rothadásvesély!), szellőztessünk, ha viszont'a gumók fonnyadását tapasztaljuk (alacsony páratartalom!), akkor növelnünk kell a páratartalmat. -rSzabadföldi vetésű növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi- és hobbikertekben a szabadföldi vetésű növények dominálnak A jó gazda már a télen felkészül az évre. hogy az első adandó alkalommal munkához láthasson. Nagyon fontos a vetés ideje, ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhőmérséklet, másrészt a növény tenyészidő alatti hóigénye határozza meg. A kora tavaszi vetés ideje akkor van, mikor már rá lehet menni a földre. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. Ilyenkor a hidegtűrő növények mag- vai vethetők, pl. a sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, fejes saláta, spenót, sóska, duggathatók a hagymafélék, a borsó. A késő tavaszi vetés április elejétől május elejéig tart. A melegigényes zöldségfélék ebben az időben kerüljenek a talajba. Vetjük tehát a sárga- és a görögdinnyét, a tököt, az uborkát, a sütőtököt, paradicsomot, paprikát, korai burgonyát, babot, csemegekukoricát, valamint a céklát, a nyári retket és a káposztaféléket. A nyári vetési időszak hosszabb. Általában ilyenkor a másodtermények, az áttelelö vagy évelő növények magját vetjük. Közéjük tartoznak a másodterményú káposztafélék, a késői burgonya, a cékla és a csemegekukorica, valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma is. Az őszi vetéskor kijuttatott magokból még az ¿sszel növény fejlődik, majd áttelel. így vethető az áttelelő saláta, a spenót, a sóska, az áttelelö kelkáposzta, s akkor lehet a fokhagymát is elduggatni. A tél alá vetést a levegő erős lehűlése (4-5 C-fokos hőmérsékletnél) után végezzük. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetően a tavaszinál korábbi termést kapunk. így vethetjük a sárgarépát, petrezselymet és a borsót is. A vetés sorba, fészekbe és szórva történhet. Ha lehet, a magot szórva ne vessük. Csak néhány olyan eset van, ahol ez a mód indokolt; ilyen például, ha gyommentes talajba spenótot vetünk, vagy ha a vetést ládikóba, kis edénybe végezzük. Sokkal jobb a sorba vetés, mivel a mag mennyisége jobban ellenőrizhető, az egy magra jutó tenyészterü- let jól alakítható. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. Ennek köszönhetően az egymás mellett kelő magvak közös erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, kevesebb csíra fullad meg, a kelés egyenletesebb. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tőtávolságra vetjük. A fészekbe több magot is teszünk, s a megfelelő főszámot a kelés után, ritkítással érjük el. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét, sárgadinnyét, burgonyát, a spárga- és a sütőtököt. Fészekbe és sorba egyaránt vethető az uborka, a bab és a csemegekukorica. A magvetés mélységét a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. Ez általában a mag átmérőjének négyszerese. Laza talajba, száraz időben ennél mélyebben, kötött talajba, nedves időben ennél sekélyebben is lehet vetni. A vetés sűrűségére nincs általános szabály. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kikelő növények ne akadályozzák egymást fejlődésükben, azzal is számoljunk, hogy a kelés nem szokott 100 százalékos lenni. M. D. A katla A katlankorona egyetlen ágeme- letböl álló, sudár nélküli koronaforma. Ez azt is jelenti, hogy segítségével alacsonyabb fák, tehát belterje- sebb jellegű koronaformák valósíthatók meg. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony, mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldal- vázág és az ezeken elhelyezkedő mellékvázágak között képes megosztani. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. Kísérletek bizonyítják, hogy a koronabelső jobb megvilágítása révén a fokozódó asszimilációs teljesítmény 60-75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. Ez az őszibarackra és a kajszira különösen érvényes. A katlankorona az őszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája. Ezt lehetőleg - a kívánalmaknak megfelelően - 40-70 cm törzsmagasságú, koronás csemetékből alakítsuk ki. Ha a megfelelően erős vesszőjű csemetéket már az ősszel kiültettük, akkor ezeket csak tavasszal metsz - szük meg; mégpedig úgy, hogy a koronaelágazás felett a sudarat n alakú tőből eltávolítjuk, az oldalvesszőket pedig arasznyira - 2-3 rügyre - vágjuk vissza. Vigyázzunk arra, hogy a végálló, fejlett rügy kifelé nézzen. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15-20 cm-rel, a másodrendű hajtásokat pedig alapi rügyre metsz- szük vissza. A törzsmagasság 40-70 cm közötti lehet. A következő évben 3 vesszőt kell úgy kiválasztani, hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését, majd ezeket 40-60 cm-es hosszúságban külső állású rügyre kell visszavágnunk. így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. Ezeken az oldal vázágak és a termőgallyazat fejlődését a következő években úgy érjük el, hogy a növekedési erélytól Fokhagymakivonat készítése A fokhagyma köztudottan csökkenti a magas vérnyomást, lassítja az érelmeszesedés folyamatát. A cukorbetegek vérében részben csökkenti a cukorszintet; serkenti az emésztést elősegítő mirigyek működését. Bélfertőtlenítö, ismeretes, hogy baktérium- és penészölő hatású. A máj-, epe- és hasnyálmirigybetegségben szenvedőknek viszont egyáltalán nem ajánlatos. Kellemetlen a jellegzetes szaga, amely nemcsak a leheletben, de az izzadságban is érződik. Ennek viszont forró tej fogyasztásával, petrezselyem vagy babkávé rágcsálá- sával elejét vehetjük. A szagából eredő kellemetlen mellékhatása ellenére a népi gyógyászat sikeresen alkalmazza fekélyek, változókori problémák és a fogfájás orvoslására, valamint a bélparaziták ellen is. A fokhagymagerezdeket mindig kézzel, sohasem(!) késsel tisztítjuk. A sértetlen gerezdek nem szagosak, s a felhasználás során ízletesebbek. A megtisztított gerezdeket hideg, sós vízben tartósíthatjuk: 1 liter vízre 300 gramm sót számítsunk. Aki gyógykezelés céljából „fokhagymakúrára“ szánja magát, az Magyarországon elfogadható áron fokhagymatablettát vásárolhat. Tömény fokhagymakivonatot azonban - némi felkészültséggel - házilag is készíthetünk. Körülbelül ötszörös töménységű kivonatot nyerhetünk a következő módon: Tisztítsunk meg, aprítsunk fel és forrázzunk le - úgy, hogy a víz ellepje a gerezdeket - 1 kg fokhagymát, utána pedig 2 liter vízben nyomás alatt, kuktában főzzük 20 percig. A főzést követően szűrjük le, enyhén préseljük ki. Az így nyert kivonatot újabb 1 kg fokhagymával együtt kuktában ismét 20 percig főzzük. Az erről leszűrt kétszeres főzetet vákuum alatt pároljuk be 350 gramm - ra, majd adjunk hozzá 15 gramm 25 százalékos vegytiszta sósavat. A sav hatására csapadék keletkezik, amelyet leszűrünk és eltávolítunk. A tiszta kivonatot 9 gramm szódabikarbónával semlegesítjük, majd 20 gramm konyhasó hozzáadásával és elkeverésével konzerváljuk. Húshoz, annak kilogrammjára 1-2 gramm kivonatot adjunk. Használata kényelmes és előnye, hogy ki-ki ízlésének megfelelően adagolhatja. Szabó Mária mérnök Szerszámok, eszközök telelőben Ép, éles szerszámmal jobban megy a tavaszi munka. Ha a tél folyamán mindeddig nem tudtunk rá időt szakítani, akkor most már ne késlekedjünk tovább. Az eszközöket tisztítsuk meg, a sérült és csorbult éleket reszelövel, illetve köszörűvel javítsuk ki. A metszőollókat csavarjuk szét, a vágóéleket élezzük meg, majd zsírozzuk be. A fűrész fogait reszelövel élezzük. A megrepedt, törött szerszám- nyeleket cseréljük újra. Sérült nyelű, tompa eszközökkel kényelmetlen, fáradságos a munka. K. Sz. nyomán korona függően a 6 vezérvesszőt felére vagy harmadára visszametsszük. A meredek hajtásokat, vesszőket eltávolítjuk. A termövesszők a mellék- vázágakon, illetve azok termőgallya- zatán fejlődnek. A második évben a koronás csemeték alakítását tovább kell folytatni, úgy, hogy azokat a vesszőket, amelyekből vázágat szándékozunk nevelni, erősségük szerint vissza kell metszeni, nem feledkezve meg arról, hogy katlan formát akarunk kialakítani. Ennek érdekében a befelé törő vesszőket tőből vágjuk ki. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelő alakítását. Ilyenkor már a termővesszöket is meghagyhatjuk, azonban túlságosan sok ter- mörüggyel ne terheljük meg a fiatal fákat. A helyesen nevelt öszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. A harmadik évben már megmutatkozik a termés, a negyedik évben pedig már számottevő gyümölcsöt hoznak. A továbbiakban az őszibarackfát rendszeresen kell metszeni, különben hamar felkopaszodik, gyengén terem és idő előtt elpusztul. Miklós Dénes kertészmérnök Fűtött itató A tavaszi melegvizes itató előnyét sokan ismerik. Készíthető olyan fűtött itató is, amellyel a méhész lakhelyétől távol is megoldható az itatás. A víztároló edény egy 25 literes tejeskanna (vagy más edény), amit egy 60 literes kimosott műanyag vegyszeres hordóban (vagy más hasonló űrméretű tartályban) helyezzünk el. A két edény közötti hézagot töltsük ki fűrészporral. A belső edény alját kifúrva egy hossztengelyében átfúrt 10-es csavarral lássuk el, amelyre egyszerűen a menetre hajtva erősítsünk fel „fürdőszobai" ólomcsövet; ennek másik végére pedig szereljünk egy kifolyó csapot. Mindezt egy másik félbevágott műanyag hordóra (egyéb talapzatra) erősítsük (fenékrész- szel egymás felé). A talapzaton és a külső edényen korábban azonban vágjunk ki egy cca 25 cm átmérőjű kört, hogy az ólomcsövet az alsó edény - a talapzat - védelmében meghajlítva vezethessük. A csap az edényen kívülre kerüljön. A talapzatul szolgáló edény belsejébe, közvetlenül a kellő módon meghajlított ólomcső alá helyezzünk égő petróleumlámpát, melynek hője elegendő ahhoz, hogy az éppen kijutó, kis mennyiségű vizet a mindenkori hőmérsékletnél 12-18 C-fokkal magasabbra melegítse. Az üzletekben kapható petróleumlámpa tartályába tölthető „üzemanyag- mennyiség" kb. 48 órára elegendő. A lámpát egy, a burkolaton vágott nyíláson át kezelhetjük. Feltöltés után a csapot mindig gyorsabb csepegésre kell beállítani, hogy a fogyó vízmennyiség alacsonyabb nyomása esetén se álljon le az itató. A csap alá természetesen helyezzünk el ferdén egy recézett deszkalapot, melyről a méhek a vizet felszívo- gathatják. A Méhészet nyomán, rövidítve 9 Jól kialakított őszibarackfa a 4. év tavaszán (Mohácsy-Gyúró nyomán rajzolta I. d.)
