Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-02-14 / 7. szám

* ♦ 1992. II. 14. A VASÁRNAP NAGYMAMÁKNAK ÉS NAGYPAPÁKNAK Mindennapi tojásunk A tojást sokan a rháj gyilkosának és a koleszterin első számú termelő­jének tartják. Sok szakember szá­mára viszont a tojás az a táplálé­kunk, amely a legkiegyensúlyozot­tabb mértékben tartalmazza az egyes fehérjéket. Ha a tojás csakugyan károsítaná a májat, ahogyan azt a közhiedelem tartja, az Egyesült Államok és főleg Izrael tele lenne májbetegekkel. Az amerikaiak ugyanis évente átlago­san 300, az izraeliek nem kevesebb, mint 430 tojást fogyasztanak. (Az európaiak csak kb. 250-et.) Ha ezek a számok nagyon magasaknak tűn­nek, vegyük figyelembe, hogy azt a tojásmennyiséget is tartalmazzák, amely a különböző sütemények és mártások előállításához szükséges.- Azok, akiknek gyenge az epé­jük, valóban ne egyenek tojást - mondja Christiane Craplet, a Gon­1 üveg vodka = két heti sorban állás A dél-oroszországi Szamara leg­idősebb lakója alig tudott koccintani ünneplőivel a 100. születésnapján. Egyrészt azért, mert a nyugdíja csu­pán 130 rubel (alig 1,5 dollár), más­részt, mert két héten keresztül na­ponta sorakozott az üzlet előtt, míg végre kapott egy üveg vodkát. A hosszú életkor titka: a filozófia és a költészet)?) December 30-án, 110 éves korá­ban elhunyt Kínában Szu Jutian, az utolsó mandarin, az a férfiú, aki a kínai császárokat is szolgálta. Őt tartották Sanghaj legidősebb állam­polgárának. Tulajdonképpen életko­rát is pontosítanunk kell, hiszen csu­pán két napja hiányzott a 111. élet­évéhez. Ő volt az utolsó kínai tudós, aki még abszolválta a kínai császá­rok klasszikus vizsgarendszerét, amely lehetővé tette, hogy valaki magasrangú hivatali tisztséget tölt­sön be. A tudósjelölteket főleg a konfuciánus filozófia tanaiból tet­ték próbára. A most elhunyt Szu Jutian a filozófián kívül elsősorban verseket írt. Mát napig fürdőkádban Hat napon keresztül volt fogoly, méghozzá a saját fürdőszobájában egy nyolcvannégy esztendős fokvá­rosi asszony. Az idős hölgy fürdeni szeretett volna, nagy nehezen be­mászott a fürdőkádba, de súlyos ízületi gyulladása miatt kimászni már képtelen volt. Miután a lánya hiába hívta telefonon, riadóztatta a rendőrséget, s csak a rendőrök szabadították ki a fürdőkádból. Az agg politikus mint ifjú férj Barry Goldwater, az ismert ameri­kai republikánus szenátor 83. élet­évében ismét vőlegény lett. Az ame­rikai konzervativizmus atyjaként tisz­telt idős politikus már hat éve öz­vegy, s a közeljövőben szándékszik nőül venni az 51 éves Susan Schaf- fer Wechslert. A hölgy elvált, négy gyermek anyja, s Barryt két évvel ezelőtt ismerte meg. A lakodalmat valószínűleg Goldwater házában tartják Paradiso Valey-ben. Azt, hogy hol fog lakni az „ifjú pár“, még nem döntötték el, ugyanis a fneny- asszony szintén nagy lakás tulajdo­nosa. dolatok a dietetikáról című szak­könyv szerzője. - De akiknek jó az epeműködésük, s a koleszterinszint­jük normális, akár mindennap is ehetnek. A tojás csak azok számára nem ajánlatos, akik allergikusak a fo­gyasztására. Bár nem minden szempontból teljes értékű élelmi­szer, mint ahogy azt sokan állítják, mivel hiányzanak belőle a glycidek (cukrok), a rostok és a C-vitamin, de az aminosavak tartalma a tojásfe­hérjében kiegyensúlyozott. A sárgá­ja számos zsiradékot, koleszterint, A-vitamint, vasat, ként és a B-vita- minok csoportjának nagy többségét tartalmazza. A fehérje tartalmazza az összes nátriumot a tojásban, s ezt jó tudni a szigorúan sómentes diéta esetén. Két normális méretű (kb. 60 g) tojás teljes mértékben helyettesíti egy átlagos húsétel (pl. egy rántott szelet) tápértékét, kb. 160 kalóriát, s annyi vasat és fosz­fort tartalmaz, mint a hús. Ennek nagy a jelentősége a vegetáriánus étrendben, amely engedélyezi a to­jást. A koleszterinen kívül még egy olyan tényező van, amely hozzájárul a tojás rossz híréhez. Ez az albumin. Az albumin a tojásban található leg­fontosabb fehérje. A hő hatására kicsapódik (megfehéredik), s így könnyebben emészthető, mert meg­semmisül az az elem, amely gátolja a fehérje asszimilálódását. Csak annak van szüksége a to­jásfogyasztás mérséklésére, akinek a koleszterinszintje magasabb a megengedettnél (30 éves korban 2,40 g/l). De ebben az esetben sem szükséges a tojást teljesen kitörölni az étlapról! A tojás sárgájának valóban gaz­dag a koleszterintartalma (270 mmg), s a koleszterinszükségletünk napi 300 mmg. De még senki sem bizonyította be, hogy a tojás növelné a vér koleszterintartalmát. Inkább a zsiradék felvételére kell ügyel­nünk, hogy az ne lépje túl az összes kalória felvételének 30 százalékát. A tojással kapcsolatban sok az előítélet, egyes családokban az anyák aggódva tálalják fel gyerme­keiknek. Ez az aggodalom teljesen indokolatlan. A tojás sok ízletes étel alapanyagául szolgál, értékes fehér­jék forrása, s nagyon hasznos táplá­lék az étvágytalan gyerekek szá­mára. S egy jó tanács a fogyókúrázók­nak: a kemény tojás ugyan nem segíti elő a fogyást, de mivel a szer­vezet nagyon lassan emészti meg, mérsékli az éhségérzetet. (MADAME, Párizs) Nem szereti a régiségeket Glenn Ford, Hollywood egyik híres sztárja a múlt év májusá­ban töltötte be 70. életévét. Ez az a kor, amelyet boldog nagypapakornak is szoktak nevezni. De nem az ő esetében! Mert ő ebben a korban már néhány hete szerelmes pillantásokat vetett egy kezdő filmszínésznőre, a 25 éves Karenre. Glenn-nek, aki sohasem titkolta vonzódását a gyengébb nem iránt, az életkor nem jelentett akadályt. Amikor szép fiatal feleségével Európában járt nászúton, kijelentette: „Karén, a feleségem csaknem egy fél I évszázaddal fiatalabb nálam. És ez mindennél jobb! Ki nem állhatom a régiségeket!“ Szerkeszti: Kulcsár Tibor Prikler László felvétele Nagy József festőművészt: hogy van?- Hogy lehet ma egy képző­művész, megrendelések híján, amikor a kultúrára általában, így a képzőművészeti alkotások tá­mogatására, egyre kevesebb a pénz? Mégis, mindennek elle­nére azt felelem: jól vagyok. Né­hány éve, amióta nyugdíjas va­gyok, rendszeres, bár szűkös a „keresetem“, de független le­hetek a megrendelésektől. Most dolgozhatom igazán szabadon, kedvem szerint, megkötések nélkül. Valóra válthatom egykori álmaimat, mindazt, amit eddig csupán terveztem, de időhiány miatt sosem tudtam igazán ma­radéktalanul megvalósítani.- Most éppen min dolgozol?- Egyik faliszőnyegtervem szövését végzem. Csallóközi so­rozat című grafikai metszeteimet megnézte egyszer Kubickóné Kucsera Klára művészettörté­nész, az ő biztatására fogtam hozzá a szövéshez. Nem kis munka, hiszen a faliszőnyegek mérete 1,50x2,20 méter. Har­minckét szőnyegtervem közül ez már az ötödik, amelyet magam szövök.- S ml jelenti számodra a ki- kapcsolódást?- Elsősorban az olvasás. Be­lemerültem a festészet mester­ségbeli titkaiba, elméletileg is „búvárkodtam“, a modern festé­szet titkait kutatva. Ennek ered­ményeit írásba is foglaltam, két könyvem kézirata is elkészült. Az egyiknek a címe Vonalak, foltok, alakzatok, a másiké A szí­nek harmadik világa. Látták a kiadó szerkesztői is, tetszett a kézirat, biztattak is, de aztán minden abbamaradt. S a jelenle­gi kiadói viszonyok közt, azt hi­szem, vajmi kevés a remény ar­ra, hogy megjelenjen. Kutatni kezdtem a népvándorláskori em­lékeket is, összehasonlítottam más népek formaelemeivel. Ta­nulmányoztam a kopjafák erede­tét is, a rovásírásba is belemé­lyedtem. Nagyon sok ösztönzést kaptam a magyar történelmi múltból, akárcsak édesapám el­beszéléseiből. Nagyon szeretem a költészetet. A költészet állandó ösztönző erő, ihletforrás szá­momra. Egyik régebbi soroza­tom címe Ady-sorozat. Adyra utal egy másik sorozatom is, amelynek A mesebeli János a cí­me, Weöres Sándort, Nagy Lász­lót, s a kortárs költőket is sze­retem.- Milyen a napi beosztásod, mikor dolgozol?- Főleg esténként és éjjel, sokszor kettőig is. De ha kettő­kor lefekszem, még akkor is ol­vasok. Kár, hogy a szemem már nem bírja úgy, mint korábban.- Változó világunkban ml foglalkoztat a leginkább?- A különböző formában újra és újra megjelenő nacionaliz­mus. Nekem sohasem volt mind­egy, hogy Irakban vagy bárhol a világon gyilkolják az embere­ket, hát még ha a saját nemze­tünkről van szó... Pesszimista vagyok, fekete színben látom a világot. így hát a munkába menekülök. Annyira eltölt, annyi­ra megfog, hogy menedéket je­lent számomra a világ nyomasz­tó gondjai elől.- Résztvevője voltál a Csehszlovákiai Magyar Kép­zőművészek Társasága cso­portos kiállításának Komá­romban és Budapesten, szep­temberben Pozsonyban az Abstrakcia című kiállításon is ott voltál. Mire készülsz az idén?- A Társaság tagjaként részt veszek a Nógrádi Galéria kiállí­tásán, amelyet Szabó Gyula 85. születésnapjának emlékére ter­vez, ezt a kiállítást átveszi a Ma­gyar Nemzeti Galéria is. S ha minden igaz, egyénileg is kiállít­hatok az idén: a Csemadok Vá­rosi Választmánya felkért, hogy vegyek részt képeimmel az idei Városi Kulturális Napokon Po­zsonyban. Szülőhelyemen, Po- zsonypüspökin tevékenykedem a Csemadokban, vezetőségi tag is vagyok, ezért is teszek öröm­mel eleget a felkérésnek, ha a szervezők e célra megfelelő helyszínt találnak. A hosszú életkor receptje Egyesek a tiszta oxigén beléleg­zését, mások a fokhagyma hatását tartják üdvözítőnek, vannak, akik a koplalásra vagy a táplálék minimá­lis fogyasztására esküsznek. Mind­ezek a módszerek, bármennyire is különböznek egymástól, ugyanazt a célt tűzték ki: a hosszú, aktív életkor elérését. Bár bizonyos, hogy az embernek legkésőbb 120 éves korában meg kell halnia, mivel sejtjei nem képesek többször mint ötven- szer az osztódásra, de hosszú évek óta vita tárgyát képezi, hogyan érhe­ti el az ember, hogy lehetőleg minél tovább megőrizze fiatalságát és tel­jesítőképességét. Újabban nagy érdeklődést váltott ki Roland Prinzinger frankfurti bioló­gus elmélete. A professzor felfogása szerint minden élőlény egyforma mennyiségű energiakészlettel ren­delkezik, amely elméletileg mind­nyájuknál egyforma életkilátásokat tételez fel. Csakhogy egyes élőlé­nyek ezzel az energiakészlettel ta­karékosabban bánnak, mások vi­szont pazarolják. így például a tek­nősbéka különösebb nehézség nél­kül megéri a 150 évet. Miért? Azért, mert az anyagcseréje sokkal lassab­ban megy végbe, mint például a rö­vid életű madaraké, amelyek - ha rövid időre is - nagy mennyiségű energiafogyasztással élnek. Ennek nagy hatása van a sejtjeik osztódá­sára. Prinzinger professzor kísérletek alapján arra a megállapodásra jutott, hogy az egysejtű szervezetek élet­kora a felére csökken, ha a hőemel­kedés által anyagcseréjük megkét­szereződik. Ebből a szempontból előnyben vannak a nők: általában 10 %-kal magasabb életkort érnek meg a férfiaknál, mert az anyagcse­refolyamatuk lassúbb. A professzor véleménye szerint szervezete „energetikai körforgását“ mindenki saját maga irányíthatja és befolyá­solhatja életmódjával. Aki minden­ben ismeri a mértéket, tovább marad fiatal. Hogy megelőzzük szerveze­tünk idő előtti elhasználódását, úgy kellene vele bánnunk, mint az au­tónkkal: nem erőltetni a maximális sebességet, de ok nélkül nem is fékezni. A mértéktelen sikerhajhá­szás, az állandó feszültségek, stresszek, a kevés alvás és pihenés idővel felemészti szervezetünk ener­giatartalékait. A versenyszerű spor­tolás fiatal korban is csak a megszál­lottak kiváltsága lehet. Inkább része­sítsük előnyben a relaxációs test­mozgásokat, az úszást, a futást, a kocogást, a különböző jógagya­korlatokat vagy a kiadós sétákat a friss levegőn. Bizonyos, hogy Prinzinger pro­fesszor elmélete sem csodaszer, de nyilvánvaló, hogy sok megszívlelen­dő és elgondolkodásra méltó javas­latot, tanácsot tartalmaz. Próbáljuk ki, bizonyára hasznunkra válik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents