Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-14 / 7. szám
tíasárnap Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal? ÚJABB TÉNYEK A KÖRZETI HIVATALOK LÉTJOGOSULTSÁGÁRÓL Január első napjaiban jelent meg „Kinek van igaza?" címmel Kvarda Józseffel, a Somorjai Körzeti Hivatal elöljárójával folytatott beszélgetésünk, amelyben megemlítettük, hogy a délnyugat-szlovákiai 23 körzeti hivatal vágsellyei székhellyel létrehozta a körzetvezetők konferenciáját. Ez az önvédelemnek is mondható szervezkedés újdonságként hatott. Összefogtak, nemzetiségi hovatartozás nélkül, hogy Pöstyéntöl kezdve, Pozsonyt Is beleszámítva, le egészen a Duna és Ipoly menti déli körzetekig egyeztessék nézeteiket és keressék az államigazgatás tökéletesítésének módját. Ebben az ügyben kerestem fel dr. BERGENDI FERENCET, a Vágsellyei Körzeti Hivatal elöljáróját. ■ A délnyugat-szlovákiai körzeti elöljárók tanácskozásának színhelyéül miért éppen Vágsellyét választották?- Valakinek szervezni kellett. Számunkra nem volt valami megnyugtató, hogy az államigazgatási körzeteket mostohagyerekként kezelték. A közigazgatást irányító Belügyminisztérium is kényelmesebbnek tartotta, hogy a 121 körzet helyett a 38 járással kommunikáljon. A minisztériumban kéthetente vagy havonta tartottak tanácskozást a járási hivatalok főnökeivel, bennünket, a körzeteseket, negyedévenként voltak hajlandók fogadni. A legjobb ügyintézésnek azt tartjuk, ha szemtől szemben tárgyalhatunk, s ne másodkézből kapjuk az értesítéseket. Tisztáznunk kellett a helyzetünket. Megkockáztattam: megbeszélésre hívtam meg a kollégákat. Mind a huszonhármán eljöttek. Elhatároztuk, hogy városunkban rendszeresíteni fogjuk a körzeti elöljárók konferenciáját. Az elmúlt nyolc hónapban nyolcszor össze is jöttünk. Tanácskozásaink tartalmát módosítanunk kellett, kissé elszakadtunk a hétköznapi problémáktól, mert közben megjelentek a területi átszervezéssel kapcsolatos javaslatok, ezeket véleményeznünk kellett. Ugyanakkor, két-három hónapos beindítás után, kampányhadjárat indult a megreformált államigazgatás ellen. Nem képes ellátni teendőit, állította a Szlovákiai Városok és Községek Társulása, s ellenünk heveskedtek a funkcióikat vesztett nemzeti bizottsági elnökök is. Az 1991 februárjától létrehozott körzeteket Meciar-féle torzszüleménynek tartották. ■ Valóban nem váltak be a körzetek? - ismétlem meg a Somorján is elhangzott kérdésemet.- A támadások mögött meghúzódik némi igazság. Meciarék kezéből kirepült a gyeplő. A volt járási nemzeti bizottságokat valami mással akarták helyettesíteni. Földarabolták az államigazgatást. Új, járási szintű, önálló hivatalokat hoztak létre. Az állampolgároknak nagy gondot okoz, hogy ide-oda futkosva hol intézzék ügyeiket. A körzeti hivatal, mint általános államigazgatási szerv, közelebb áll a lakosokhoz, ésszerűbben teljesíthetné a járási hivatal feladatait, elláthatna minden reszortmunkát, kivéve az adó- és munkahivatal teendőit, mert ezek megkövetelik az önálló ügyintézést. De ez még a jövő zenéje... ■ A körzeti rendszert ért támadások miatt?- Karácsony előtt engem is meghívtak a szlovák parlament helyhatósági és állam- igazgatási bizottságának ülésére. Jelen voltak a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának vezetői is. Megpróbálták meggyőzni a képviselőket, hogy módosítani kell az önkormányzatokról és a helyi államigazgatásról szóló törvényeket. Az egyedüli pozitívfelszólaló Frantisek Báláz képviselő volt, aki a Nyitrai Körzeti Hivatal vezetője. Ó hozzáértően védelmezte a körzetek létjogosultságát. ■ Somorján Kvarda József kollégája panaszolta, hogy a magyar képviselők között is akadtak olyanok, akik a körzetek ellen voltak.- Sajnos, ők is megfeledkeztek arról, hogy hónapokkal előbb törvénybe iktatták az államigazgatás körzeti szerveit is! Pedig sikerült kiharcolniuk egy fantasztikus dolgot: az önkormányzatokat leválasztották az államigazgatásról. Az önkormányzat állam lett az államban, törvényes keretek között ügy alakíthatja életét, ahogy jónak látja. Megkapták a szabadságjogot,de üresen tátonDr. BERGENDI FERENC: „Háromgyerekes családapaként azt is számításba vettem, hogy nemkívánatos személynek nyilváníthatnak, bármikor elbocsáthatnak..." Méry Gábor felvétele ganak a falusi kasszák, s a minimális állami támogatás mellett az önkormányzatok élet- képtelenek. Ennek következménye, hogy támadjuk egymást. ■ Ha már a képviselők kézfelnyújtását emlegette, állíthatjuk azt, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal?- így is mondhatjuk, de ez csaknem valamennyi képviselőre vonatkozik. Sokan közülük talán ki sem ismerik magukat az államigazgatási problémákban. Legyen így vagy úgy, de bosszantó, amikor újabb törvények jóváhagyásakor nem veszik figyelembe, hogy a körzetek az államigazgatási struktúra szerves részei, s a hatásköröket sorozatosan elúsztatják tőlünk. A földhivatal csak járási szinten működik, a körzetek nem intézhetik az iparosok regisztrálását. Az állami ellenőrzésről szóló törvény megalkotásakor sem említették meg a körzeti hivatalokat. Egyszerűen kimondták: az ellenőrzést a járási hivatalok hajtják végre. Itt volt a karácsony. Sellyén térdig latyak, egyes üzletek zárva, a kenyeret csak délután négykor kezdték árusítani, a kukákat nem ürítették ki. Az állami felügyelet a járás székhelyén, Galántán működik, az ellenőrök onnan nem láthatták, milyen rendellenességek merültek fel városunkban. ■ Komoly és kényes közigazgatási problémákat vetett fel. Talán segítene a helyzeten, ha ezeket megvitatná választási körzetük képviselőjével.- Szégyen ide, szégyen oda, körzeti főnök létemre sem tudom, hogy a sellyei körzetből ki került be a parlamentbe. Mostanáig senki sem állított be hozzánk azzal, hogy „én vagyok a maguk képviselője”, és megkérdezze, hol szorít a cipő, mi a problémánk. Meghívásra némely képviselő ugyan ellátogat ide vagy oda, hogy tájékoztatást adjon egyes elfogadott törvényekről, például a privatizálásról, a földtörvényről, de ez nem helyettesítheti az eleven kapcsolatot a képviselőnkkel, akitől elvárjuk, hogy időről időre számot adjon munkájáról és meghallgasson bennünket. Rólunk nélkülünk döntenek. Ez nem jó. ■ Tudom, a múlt év utolsó hónapjaiban amiatt keseregtek, hogy a Belügyminisztérium törvénymódosítási javaslatot szándékozik kidolgozni a körzeti hivatalok kárára.- A délnyugat-szlovákiai körzetvezetők regionális konferenciáján tárgyaltunk erről is. Nem értettünk egyet azzal, hogy megszüntessék jogi szubjektumunkat, s önálló jogkörök nélkül csak a járási hivatalok sza- telitjei legyünk. Újabb lépésként a pozsonyi, Stará Tura-i, besztercebányai és kassai kollégáimmal megszerveztük a körzeti hivatalok főnökeinek szlovákiai tanácskozását. December elején Pozsony II. Körzeti Hivatalában jöttünk össze, a 121 körzet közül 110 képviseltette magát. Létrehoztunk egy szervező bizottságot. A közösen kidolgozott állásfoglalásunkat megküldtük Pittner belügyminiszternek, az SZNT illetékes bizottságának s a Belügyminisztérium legiszlatív osztályának. Aranyosmaróti kollégánk, Pius Biely megígérte, hogy az SZNT képviselőjeként interpellációt nyújt be a belügyminiszternek. Ebből is kitűnik, hogy a szlovák és a magyar nemzetiségű körzeti főnökök között nincs nézeteltérés, közösen fáradozunk a problémák megoldásáért. Az elmúlt nyolc hónapban egyszer sem merült fel közöttünk nemzetiségi konfliktus. ■ De az már konfliktust kelthet, hogy önszántából szervezkedett.- Ennek tudatában, a kockázat vállalásával szerveztem meg nyolc hónapja a délnyugat-szlovákiai körzetek regionális konferenciáját is. A problémák rendezését tartottam szem előtt. Háromgyerekes családapaként azt is számításba vettem, hogy nemkívánatos személynek nyilváníthatnak, bármikor elbocsáthatnak. A körzetek vezetőit nem védelmezi a munkatörvény, bennünket kineveznek a tisztségünkbe, s a járási hivatal főnöke minden ceremónia nélkül vissza is hívhat minket. Én még fiatal vagyok, ötvenkilencben születtem. Geológus és ökológus vagyok. Ha kipiszkálnának, ökológiai vállalatot alapítanék. Különösen érdekel a hulladékkezelés, az alternatív technológia. A sok szeméttel sok energia vész el. A szemétdombokat Japánban fűtésre használják fel, Ausztriában lakónegyedeket fűte- nek a nálunk még tarlón égetett szalmával. A volt NDK-ban a szemétben talált műanyag flakonokból festéket gyártottak, Hollandiában a szemétből humuszt nyernek stb. Ha eredeti szakmámban dolgozhatnék tovább, évek múltán legalább látnám, hogy valami marad utánam. A mostani szakmámban csak azt mondhatom, nyakamon a gond, ezzel zártam az óévet és kezdtem el az újat... ■ Január tizenharmadika óta talán könnyebben lélegzik. Pittner belügyminiszter a Pravdának adott nyilatkozatában a maguk álláspontját igazolta, pozitívan értékelte a körzeti hivatalok munkáját...- A váratlan dicséret ellenére is motoszkál bennem a kisördög: a miniszter úr részéről ez nem elterelő hadművelet volt-e a körzeti hivatalok aktivitásának mérséklésére vagy kizárására?! Ha nem a mézesmadzagot húzta el az orrunk előtt, a nézetváltozás jó jel. Fontosnak tartja, hogy a köz- igazgatást közelebb vigyük az emberekhez. A belügyminiszter úr hangsúlyozta nyilatkozatában: a járási hivatalok több jogkörét át kell adni a körzeteknek, már arra való tekintettel is, hogy ez a polgárok jogos követelése. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy megerősítsék a körzeti hivatalokat, egyúttal megszüntessék a járásokat, s a 38 járás helyett kevesebb számú megyét hozzanak létre. Az államigazgatás első fokozatául a körzeteket jelölte meg, a másodfokút a megyék töltenék be. ■ A maguk állásfoglalása is hozzájárulhatott a körzetek létjogosultságának elismeréséhez.- Lehetséges. A szlovákiai körzetek nevében küldtük el állásfoglalásunkat a belügyminiszter úrnak. ■ Most talán megváltozik egyes képviselők nézete is...- Megváltozhat, de a közelgő választásokig már nemigen jut idejük változtatások végrehajtására. A területi átszervezéssel járó új államigazgatási szervek létrehozása az idei választások után alakuló kormány s az újjáválasztott parlament teendője lesz. De figyelemmel fogjuk kísérni, hogy az egyes pártok listájáról a mi választási körzetünk nevében ki kerül majd a parlamentbe, hogy törődhessen választópolgáraival, a régió gondjaival. Petrőci Bálint 1992. II. 14. Vegetáriánus óvoda sok újdonsággal- Mi mások szeretnénk lenni, mint a többiek, különbözni az átlagostól- csengtek fülembe még jó ideig találkozásunk után az igazgatónő szavai. Először furcsának tűnt: miért kellene egy óvodának kilógnia a sorból, miért törekszik Ilona Heribanová arra, hogy az óvodájuk ne tartozzon a megszokottak közé? A választ abban találtam meg, hogy a pozsonyi-liget- falusi városrészben közel 60, kívül-belül egyforma gyermekintézmény található. Tulajdonképpen ugyanúgy összetéveszthetőek, mint a panelházak. Szerencsére a Sevcsenko utcai óvoda az elmúlt tanévben, pályázat útján kinevezett igazgatónőjének pontos elképzelései voltak arról, mi jelentheti a többletet, a vonzót és tervei középpontjában a gyerekek álltak.-A rideg, egyhangú termekbe megpróbáltunk életet vinni. Ügyes kezű kolléganőimnek köszönhetően a fehér falakról egyre több mesefigura figyeli, mit csinálnak az apróságok - magyarázta az igazgatónő.- Az ebédlőben, a hálótermekben és a mosdókban is ott vannak a kedvencek a falakon. Hogy még otthonosabb legyen a környezet, és az óvó nénik ne fentről nézzenek a kicsikre, alacsonyabbakra cserélték asztalaikat is.- Persze, nemcsak az ilyen, első pillan- társa észrevehető változtatás volt a célom- mondotta az igazgatónő. - Mivel vegetáriánus vagyok és a város első vegetáriánus óvodájában némi tapasztalatot szereztem, úgy döntöttem, hogy az új helyemen megpróbálkozom, hátha sikerül az egyre szélesebb körben terjedő, túlnyomórészt növényi eredetű táplálkozást bevezetnem ebben a gyermekintézményben is. Mint minden új és szokatlan tervnek, ennek a megvalósítása sem ment egyik napról a másikra. Amikor az első értekezleten a szülők elé állt ötletével, egyáltalán nem volt biztos abban, hogy a többség támogatni fogja. Érveit azonban a szülők nagy része elfogadta, és a néhány kételkedő sem vitte el a gyermekekét ebből az óvodából.- Természetesen körültekintően fogtunk hozzá az étkezési szokások megváltoztatásához. Szerencsére Gabriela Jelenciaková gyermekorvos - szintén vegetáriánus - nagy segítségemre volt. Tanácsokat adott és ad, és nem utolsósorban rendszeresen figyelemmel kíséri a gyerekek egészségi állapotát. Vele együtt állítjuk össze a heti étlapot, gondosan ügyelve arra, hogy a húst helyettesítő élelem fehérjetartalma megfelelő legyen. Az étlap összeállítása csupán kiindulási alapul szolgál a szakácsnőknek. Az alapanyagok beszerzése legalább ilyen fontos feladata Mária Putzová konyhavezetőnek.- Én ugyan nem vagyok vegetáriánus, de szívesen támogatom az új kezdeményezést- mondotta. - Szerencsére, egyre nagyobb a választék a boltokban. Zöldséget és gyümölcsöt magánvállalkozóktól is vásárolunk- tőlük elvárjuk, hogy rendszeresen bemutassák a laboratóriumi bizonylatot terményeik vegyi elemzéséről. Az is igaz, hogy az ételek elkészítése munkaigényesebb lett. A zöldségtisztítás például igen sok ideig tart. Jó volna, ha ebben megfelelő, nagyteljesítményű háztartási gépek segítenének. Az a tény, hogy a gyerekeknek ízlenek a vegetáriánus ételek, a tányérokon nem maradnak elfogyaszthatatlan húsdarabok, meggyőzték a szakács néniket: érdemes így főzni. A vegetáriánusok azt tartják, nem csupán az étrend másságát jelenti számukra az állati eredetű élelem mellőzése: a mozgással a természethez való jobb viszony kialakításával is összefügg. így aztán Ilona Heribanová nagy lelkesedéssel beszélt arról is, hogyan sajátítják el az óvodások a jóga alapjait, milyen érdekes, a hagyományostól eltérő módszereket választottak az erdei óvodában arra, hogy közelebb kerüljenek az élővilághoz, és alaposabban megismerhessék a természetet. A betonvárosban felnőtt gyermekeknek különösen nagy szükségük van arra, hogy megszeressék a fákat, az apró állatokat. S ha már kezdeményezés, hát legyen sokrétű - tartja az igazgatónő, és gondolt egy nagyot. Miért ne sajátíthatnák el az óvodás gyerekek valamely idegen nyelv alapjait? A játékos, kötetlen forma a legjobb mód erre. Szerencsére ebben is akadtak támogatói. Az elképzelés valósággá vált, az apróságok ma már németül próbálják megnevezni a körülöttük levő tárgyakat, és a leggyakrabban használt társadalmi kifejezések sem idegenek számukra. Nincs lehetetlen a gyermeknevelésben, csak nagy akarat, kitartás kell hozzá. Ilona Heribanová bizonyítja, hogy a nem éppen ideális körülmények között is lehet többet, sőt sokat tenni a gyerekekért. Deák Teréz
