Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-07 / 6. szám
ilasámap * 1992. II. 7. Február 11-17. között a napi középhőmérsékletek alakulása tájainkon: az átlagos 0,3, a legmelegebb 6,2, a leghidegebb -8,4 C-fok. A héten két nevezetes nap lesz - Bálint (február 14.) és Julianna (február 16.). Szent Bálint az utasok, méhészek, jegyesek és a fiatal házasok védőszentje. Juliannáról azt tartja a néphiedelem, hogy ha hideg van, enyhülést, ha melegebb, lehűlést hoz. A már megkezdett faápolási munkák mellett lássunk hozzá a gyümölcsöt adó cserjék, bokrok ápolásához. Vizsgáljuk át a málnást. Vágjuk ki a didimellás és az elzinoés vesszőfoltossággal megtámadott, a rovarok által károsított gubacsos vesszőket. Kevesen termelnek mogyorót, birset. Ha kertünkben akad is egy-egy mogyoróbokor vagy birsfa, általában nem sok figyelmet szentelünk neki. Ha ezeket most kb. 0,5 m magasságba porhanyós földdel feltöltjük, akkor új hatásokat hoznak, s belőlük további példányokat nevelhetünk. Ha jó az idő, az almatermésűek metszéséhez is hozzáfoghatunk. A csonthéjasokkal viszont még várnunk kell! Fagymentes időben a fák törzsét és vastagabb ágait részesítsük téli lemosó permetezésben. Ha kell, dolgozzunk be gyümölcsösünk talajába nitrogénműtrágyát és komposztot is. A szőlőben a metszés előtt végezzünk rügyvizsgálatot, hogy a téli fagykárt felmérjük. Vágjunk hosszában ketté néhány rügyet; ha a tél folyamán elfagytak, akkor belül feketék, ha élnek, zöldek. Az elfagyott vesszők belül sötétbarnák. Végezzük el a második fejtést, előtte azonban a hordót - 1/3 kénszelet egy hektoliter űrtartalomra számítva - kénezzük ki. A fűtött fóliasátorban elérkezett az ideje a legkorábbi fejessaláta szedésének. Fordítsunk gondot a hónapos retek, az elvetett uborkamag öntözésére; a reteknek annyi vizet adjunk, hogy az ágyás talaja 10-15 cm mélyen átnedvesedjen. Fűtetlen sátorban vethetjük a középkorai paradicsömfajtákat, a zöldborsót, korai termesztésre karalábét, hónapos retket, még a petrezselyem és a pasztinák vetésével sem késtünk el. Mielőtt a hónapos retket elvetnénk, dolgozzunk be ágyásaiba négyzetméterenként 6 gramm kénsavas kálit, 15 g pétisót és 10 g szuperfoszfátot. A zöldborsónak négyzetméterenként adjunk 6 g kénsavas kálit, 10 g pétisót és 17 g szuperfoszfátot. Tűzdeljük a paradicsom- és a paprikapalántákat, a szabadföldi kiültetésre szánt fejes-, kel- és vöröskáposztát. A karalábépalántáknak nappal max. 16, éjjel min. 5, a karalábénak tűzdelés után 3 napig éjjel 12-16, nappal 14-18 Celsius-fokot biztosítsunk. Folytassuk a díszbokrok metszését. A levágott ágak közül a szebbeket ne dobjuk el, inkább vigyük be a lakásba és virágoztassuk. Előzőleg azonban 12 órára állítsuk meleg - cca 36 C-fokos - vízbe. A malacok takarmányfehérje-igényéről Amit a vetőmagvakról tudni kell Takarmányozási szempontból a sertésnevelés legkritikusabb időszaka a születéstől a 20-22 kg-os élősúly eléréséig tart. Ha valamikor, akkor ebben az időben elengedhetetlen a táplálóanyag-igény maradéktalan kielégítése. Ma már mindenki tudja, hogy a malacoknak nem elég a növényi fehérje, feltétlenül szükséges az állati takarmány is. A malacok számára legértékesebb fehérjeforrás a koca teje. Életük első hetében a tejben mindazon tápanyagot megtalálhatják, amelyek lehetővé teszik megfelelő növekedésüket. A kocatejben megkapják a szükséges vitaminokat, nyomelemeket és azokat az immunanyagokat is, melyek megvédik őket a betegségektől. Ahogyan növekednek a malacok, egyre több tápanyagra van szükségük, s ezt a kocatejből már nem tudják felvenni. Ezért a pótlásról gondoskodnunk kell. A koca tejtermelése a fialás utáni harmadik héttől mérséklődik. Különösen akkor szükséges a mielőbbi pótlás, ha korán - 28-30 napra - választunk. Biológiailag erre megvan a lehetőség és célszerű is, mert így a kocát évente legalább kétszer fiaztat- hatjuk. A biológiailag teljes értékű takarmányban a nélkülözhetetlen amino- savak a szükséges arányban megtalálhatók. Ezek a következők: argi- nin, hisztidin, izoleucin, leucin, me- tionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin. A legfontosabb a lizin és a me- tionin. A takarmányreceptekben a legtöbbször a lizin nevével találkozunk, mint fehérjekiegészítővel. A malacok takarmánya akkor jó, ha egy kg takarmányban 10 kg élősúlyig 1,0-1,2 százalék, 10 kg élősúly felett legalább 0,8 százalék lizin van. Metioninból valamivel kevesebb: 0,7 illetve 0,5 százalék szükséges. Hiányukban sokkal lassabban fejlődnek, hamarabb megbetegednek az állatok. A leválasztott malacok fehérjeigényét tejpor takarmányba keverésével lehet kielégíteni, de ez nem olcsó takarmány, ezért csak kisebb arányban szoktuk adagolni. A tejfehérje részbeni pótlására nagyon megfelel a szója fehérje, ha azt 0,5 százalék metioninnal kiegészítik. Állati fehérjeforrásként korábban elterjedten etették a hallisztet, ami ha jó minőségű, akkor igen értékes takarmány. Sajnos ezt csak importból lehet megvenni, s nem is olcsón, emiatt és a gyakran rossz minősége miatt az utóbbi évtizedben keveset hoztak be. Állati fehérjeforrás lehet még a vérliszt, melyből kevés van, és a takarmányélesztő, mely inkább nagyobb sertések takarmányába való. Nem véletlen ezért, hogy a sertések takarmányának legjelentősebb fehérjéje a szója lett és kiegészítőnek a szintetikusan előállított lizint használják. A választott malacoknak legalább 18-20 százalék nyersfehérje-tartal- mú tápot kell adni ahhoz, hogy gyorsan fejlődjenek és jól hasznosítsák a takarmányokat. Nem az nevel olcsón, aki hiányos összetételű, árban olcsóbb malactakarmányt etet, hanem az, aki jó beltartalmú malactápot ad az állatoknak, mert abból sokkal kevesebbet igényelnek egy kg gyarapodáshoz és gyorsabban is fejlődnek. Helytelen az, ha a malactápot „hígítjuk“ kukoricával, árpával, mert ezzel csökkentjük a takarmányban a vitaminok, az ásványi anyagok, a fehérje arányát. A „hosszú orrú“, „levegős“, csak „szőrt növesztő“ sápadt malac elárulja, hogy rossz összetételű takarmányt kapott. K. L. Időszerű feladat a kiskerti vetésekhez szükséges magvak beszerzése. Minden kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmagot minősíteni és fémzárolni kell, s ennek során fémzárolási számot is kap. Ennek első számjegye a mag előállításának (évtized nélküli) évszámát jelöli. A mag tasakján, illetve csomagolóanyagán feltüntetett keltezés azt a legkésőbbi időpontot jelzi, ameddig a vetőmag még kereskedelmi forgalomban lehet. A kis súlyegységes magtasakok többségének forgalmazhatósága a fémzárolástól számított két év. A magasabb szaporulati fokú, A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális, belterje- sebb változata és főleg az almáster- mósűek számára alakították ki. A sajátos nevelésmódnak köszönhetően több eltérést is megfigyelhetünk köztük. Előnye, hogy a kisebb területű háztáji kertekben a gyengébb növekedésű alanyok alkalmazásának köszönhetően lehetőség van az ültetvénysűrűség jelentős növelésére. Sor- és tőtávolsága 3x1,5 vagy 3x2,5 lehet, de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük. Magassága 2,7-2,8 m körül van, szemben a hagyományos Palmetta 3-3,4 m-es magasságával. E sajátos nevelésmód jegyei a következők: alulról felfelé haladva körülbelül 60, majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet-távolságot a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos tám- rendszer huzalemeleteinek segítségével. Ügyeljünk arra, hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát, hanem alattuk indulva a sudáron az első ágemelet 45, a második körülbelül 30, a harmadik pedig hozzávetőlegesen 25-15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. A két legfelső emelet, azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintesek. Mindezt azért alakítjuk ki így, hogy az alsó és a felső koronarészek növekedése, megvllágítottsága és termőképessége közti egyensúly biztosítva legyen A növényvédő szer egyre drágább, ezért érdemes kihasználni minden olyan lehetőséget, amely vegyszer nélkül segíti a kártevők elleni védekezést. Ilyen eljárás az utóbbi évtizedekben lebecsült, egyszerű és régi módszer, a téli fatisztogatás. Kiskertben, ahol csak néhány vagyis Elit I. sz. f. jelzéssel forgalmazott vetőmag jobban magában hordozza a fajta értékeit, jellemző tulajdonságait, a nagyobb termőképességet, a kiegyenlítettséget, illetve egyöntetűséget. Az F, betűjelzés pedig a heterózis vagy hibrid eredet megkülönböztetéseként arra utal, hogy az ilyen jelzésű vetőmag két, esetleg több különböző, jól kombinálódó szülőfajta kereszteződéséből származik. Remélhető tőle „szüleik“ valamennyi előnye, amit ösz- szességében hibridhatásnak vagy hibridfölénynek is szokás nevezni. Ezek többnyire drágábbak, mert előállításuk költséges. Az ,,R“ betűIgy a sövény nem sűrűsödik el és nincs szükség téli metszésre, kivéve a sudár visszametszését. A sudár- metszéskor az adott ágemelet-távol- sághoz - illetve törzsmagassághoz - gyenge növekedésű oltványnál ne feledkezzünk meg 7-10, ha erős, akkor 15-20 cm-t hozzáadni, s ott visszametszeni a sudarat, illetve a suhángot. Az 5 ágemeletet viszonylag rövid időn belül, akár 3 év alatt is felnevelhetjük, ha megfelelő növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén másodrendű hajtásokat is felhasználunk egy-egy emelet indításához. A legfelső, azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszőt ne (!) távolítsuk el, hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. így a sudár- hajtás elágazik, és fokozatosan 3-6 ágúra is nevelhetjük. Végső soron körülbelül 2,75 m magasságban e többsudaras, fokozatosan leváltott, illetve újranevelt ágrendszer- csoport a növekedési erély fokozására, illetve csökkentésére szolgálhat. Ha erős a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk), akkor 5-6 darab hajtást hagyjunk meg, ha viszont csökken a növekedési hajlam (és fokozni akarjuk) 2-3 darab hajtást hagyjunk csak meg. A módosított Palmetta vitathatatlan előnye az áttekinthető szerkezet, az egyszerű gondozhatóság és a könnyű kézi szüret. Miklós Dénes kertészmérnök gyümölcsfa van, erdemes Kéregka- paróval, drótkefével megtisztogatni a törzset és a nagyobb vázágakat, mert így a telelő kártevőket (levél-, pajzs- és vértetveket, levélbolhákat, aknázómolyokat, sodrómolyokat, atkapetéket) vegyszer nélkül elpusztíthatjuk. Ezzel egyidejűleg szedjük le a fán lévő, kórokozó gombák telelését szolgáló gyümölcsmúmiákat és a kis, illetve a nagy hernyófészkeket, amelyben a lombpusztító hernyók telelnek. K jelzés a betegségekkel szembeni ellenálló képességet jelzi. A minőség viszont a vetőmagnak a laboratóriumban vizsgálható, mérhető tulajdonságait jelzi. Az olyan tulajdonságok, mint a csírázóképesség, a tisztaság, az ezermagsúly és hasonlók alapján 1. vagy 2. osztályúnak minősülhet a vetőmag. A töltősúly jelöli, hogy mennyi a magtétel súlya. Zöldségfajonként két-háromféle kis súlyegységben is tasakolnak. Az apró és drága magvakból kisebb, a nagyszemű és viszonylag olcsóbb magféleségekböl nagyobb súlyú egységek is képezhetők. Nsz. (rövidítve) A kaktuszok téli gondozása A szobanövények, különösen a kaktuszok téli gondozásának egyik legnehezebb kérdése az öntözés. Aki azonban valameny- nyíre már megismerkedett a kaktuszok életével, s ezekre tekintettel van, az károsodás nélkül mentheti át őket a kedvezőbb évszakokra. A kaktuszok melegebb vidékekről, a forró égövről származnak, ahol a tűző napsütésben és a forró szárazságban azért tudják átvészelni ezt a számukra kedvezőtlen időszakot, mert előzőén az esőzések folyamán megszívták magukat vízzel. Terjedelmesebb párologtató felületük, levélzetük nem lévén, a nedvességet tartalékolni tudják, s azt fokozatosan használják fel. Ahhoz, hogy a kaktuszok rendesen fejlődjenek, melegre, nedvességre és fényre van szükségük. Ezért télen, amikor úgyszólván hónapokig nem juthatnak kellő erősségű fényhez, túlzott mértékben öntözni már csak azért sem szabad, mert a felvett vizet fény híján növekedésükre úgysem használhatják fel. Kellő napfény nélkül hiába tartjuk őket meleg helyen, hiába öntözzük naponta. Satnyán fejlődnek és lassan elcsenevészesednek, gyökereik elrothadnak és a kaktusz kidől a cserépből. A gyökerét vesztett példányokat ritkán sikerül életre serkenteni. A fűtött szobában lévő kaktuszokat télen hetenként egyszer elégséges megöntözni, de helyesebb őket fűtetlen helyiségben teleltetni. A legtöbb fajuk ugyanis nem kíván 8-12 C-fok- nál nagyobb meleget. Fontos viszont, hogy ez a hőmérséklet ne ingadozzon, s a növények világos helyen álljanak. Hogy mikor kell öntöznünk, azt ujjunkkal kell kitapogatni - nedves-e még vagy túl száraz-e már a cserép földje. Ha kell, akkor délelőtt öntözzünk, de ne melegített, hanem csupán állott vízzel. Ha ezt követően a cserepek tányérkái- ban víz jelentkezik, azt ki kell önteni. Gondoskodni kell arról is, hogy a növényekhez időnként friss levegő jusson. Ha a hőmérséklet a szabadban 8 C-fok fölé emelkedik, ablakot nyithatunk, de ügyeljünk rá, hogy léghuzat ne érje őket. Más gondozást igényel a fákon élő, tagolt levelű karácsonyi kaktusz. Ezt a virágzás előtt melegebb és párás helyen kell tartani. Száraz levegőjű helyiségben sorra lehullatja bimbóit, sőt végső szártagjait is. Ha a bimbók a szártagon - többnyire azok végén — megjelennek, ne bolygassuk, ne mozdítsuk el a helyéről, mert akkor is ledobja bimbóit. Mihelyt elvirágzik, megkezdődik a nyugalmi időszaka, amely februártól májusig tart. Ekkor már hűvös helyen kell tartani, s csak gyéren szabad öntözni. Molnár Ferenc A módosított Palmetta A módosított Palmetta (Stark nyomán rajzolta I. d.)
