Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám, szerda

1992. DECEMBER 9. HIREK-VELEMENYEK HOLMÄPi SZÁMUNKBAN é Feleióüíií) ígéretek keäspcett • üij • . tg > jönnek • A kozóps/.f' -.isóg megenge'frseíetlen - a magyar-csehszlovak kenéről és távlatairól • Madáŕpoísf'ektiva BRÜSSZELI DUNA-CSÍNY Ezzel a címmel közölt terjedelmes • elemző írást a bősi vízmű kapcsán a magyarországi Heti Világgazdaság, amelyben megállapítja, „a legutóbbi brüsszeli tárgyalások után végképp nyilvánvalóvá vált, hogy az Antall-kormány elszenvedte első súlyos külpolitikai vereségét. A Duna csúni elterelése és általában a bősi vízlépcső ügyében sem kétoldalú, sem nemzetközi tárgyalásokon nem tudott érvényt szerezni a magyar parlament határozatának, amelyről ily módon kiderült, hogy - legalábbis a környezetvédelmi szempontok érvényesítését tekintve - megelőzte Európát." A magyar pozíció gyengülésének jeleként állapítja meg a cikk, hogy a háromoldalú szakértői bizottság jelentését is titokban tartják, s EK-forrásokból értesülve állítja: nyilvánosságra hozataláról kizárólag a magyar és a csehszlovák fél dönthet. KÉNYSZERLESZÁLLÁS A Lauda Air osztrák társaság Boening 767-es gyakorlórepülőgépe tegnap délután kényszerleszállást hajtott végre a pozsonyi repülőtéren, mivel a bécsi repülőtér irányítóközpontjából közölték, hogy a fedélzetén bomba található. A helyszínre érkező szlovák szakembereket nem engedték a fedélzetre, csak a poggyászteret nézhették át. A repülőgépet az osztrák szakemberek megérkezéséig rendőrök őrizték. A gépet átkutatták a tűzszerészek és bombát nem találtak. POLITIKAI INDÍTÉKAVOLT A MERÉNYLETNEK Ivan Vyleta cseh rendőrfőnök úgy nyilatkozott, hogy további haladást értek el a Jirí Svoboda, Cseh és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke elleni merénylet kivizsgálásában, de a tettest még nem sikerült letartóztatni. Mivel a támadás során Svoboda felesége olyan erővel ütötte fejbe a tárnadót, hogy az bizonyára megsérült, a tettesnek minden valószínűség szerint orvoshoz kellett fordulnia. A rendőrfőnök szavai szerint a Jirí Svoboda elleni merénylet támadást jelent a demokrácia ellen, és ez az eset egyedülálló 1989 novembere óta. Az orvosi jelentések szerint Jirí Svobodát megoperálták, és egészségi állapota kielégítő. Először nyilatkozott felesége révén a hírügynökség munkatársának. Elmondta, hogy mindenekelőtt családját félti, és hogy a lánya mentette meg életét. A 18 éves Jarmila egyébként szintén megsebesült, de rövid kórházi ápolás után már otthon gyógyul. A súlyosan sérült Jirí Svobodát, a Szövetségi Gyűlés képviselőjét tegnap meglátogatta Václav Havel volt csehszlovák elnök is, akinek azt mondta, valószínűnek tartja, hogy az ellene elkövetett merényletnek politikai indítéka volt. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. december 9-én Pénznem Eladási árfolyam egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 45.576 46.11 Francia frank 5.367 5.50 Német márka 18.297 18.67' Olasz líra (1000) 20.781 20.90 Osztrák schilling 2.578 2.63 Svájci frank 20.391 20.82 USA-dollár 28.574 29.13 DECEMBER 15-16. A SZÖVETSÉGI GYÚLÉS UTOLSÓ ÜLÉSE A jövő hétre összehívták a csehszlovák állam törvényhozó testületének utolsó ülését. A meghívó szerint 12 napirendi ponttal számolnak. Igy többek között megvitatják a szövetség állami költségvetésének teljesítését, a Csehszlovák Államvasutak megszűnéséről, a fogyasztók védelméről szóló törvényeket. A 7. ülés visszatér azokhoz a tervezetekhez is, amelyekről a legutóbbi tanácskozáson a szlovák képviselők távolmaradása miatt nem szavazhattak. Igy tárgyalni fognak a jövedelmi adóról, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a bírói kinevezés megszűnéséről. A KÖLTSÉGVETÉSRŐL RENDKÍVÜLI ÜLÉSEN (Folytatás az 1. oldalról) sikerült időben beépíteni a költségvetésbe, ezért a halasztás. A kormányülés elején Jozef Tuchyňa szlovák belügyminiszter tájékoztatást adott a nemrégiben kipattant poloskabotrány ügyében. Állítása szerint a vizsgáló bizottság ezidáig nem talált új fejleményeket az ügyben, ennek ellenére a szlovák fél mindent megtesz a probléma mielőbbi feltárása és rendezése érdekében. Ugyanez nem mondható el a szövetségi szervekről, hallottuk a sajtóértekezleten. Hiába kérdeztek rá azonban az újságírók a vitás kérdésekre, Bohuslav Géci kormányszóvivő kitérő válaszokat adott, vagy a már ismert tényeket ismételte meg. Amint mondotta, részletes felvilágosítást az ügyben a vizsgáló bizottság jelentése után várhat a közvélemény. A jövő év elejétől bevezetésre kerülő új szociális biztosítási rendszer két fontos alapkövét, az egészségügyi biztosításról, valamint a foglalkoztatási alapról szóló törvénytervezetet jóváhagyta a kormány, így nincs akadálya, hogy a szlovák parlament igenje után már ezek alapján történjen a különböző szociális kérdések kezelése. Amint azt a sajtóértekezleten jelen levő Oľga Keltošovától és Viliam Soboňától megtudhattuk, a foglalkoztatási alap jövőre 3 milliárd koronával számol, az elfogadott tervezet szerint az alaphoz három százalékos részesedéssel a munkáltató, egy százalékkal pedig a dolgozók járulnak majd hozzá. Az egészségügyi biztosítási alapról szóló törvénytervezet elfogadása - érzékenyen érinti majd az egyéni vállalkozókat, akik e törvény alapján bevételeik 46 százalékát lesznek kötelesek elvezetni erre a célra. Csekély vigasz számukra, hogy ezt az összeget leírhatják majd az adóalapjukból. Oľga Keltošová hangsúlyozta, hogy időleges áthidaló döntés született a nyugdíjasoknak és a kiskorú gyermekeknek ezidáig folyósított állami hozzájárulási pótlék ügyében. A pótlékot továbbra is folyósítják majd, de elsősorban azoknak, akik erre rászorulnak. Többek között azoknak a nyugdíjasoknak, akik havi bevétele nem éri el a 3000 koronát, valamint azoknak a sokgyermekes családoknak, ahol a család teljes bevétele nem haladja meg a meghatározott összeget. Négytagú család esetében például ez 16 800 korona. Az elhangzott információk szerint egyébként a nyugdíjakat 1993. március 1-jétól valorizálják, ekkor lép érvénybe a családi pótlék folyósítását szabályozó új rendelkezés is. -tszl(Munkatársunktól) - %lvan Čarnogurský, a Hydrostav Rt. építőipari vállalat vezérigazgatója nemzetközi sajtótájékoztatója elején Szlovákia nagyívű gazdasági tablóját vázolta fel, melynek lényege, hogy a nagyvállalatoknak is - köztük a mintegy 10 000 embert foglalkoztató Hydrostavnak - van létjogosultságuk a gazdasági szerkezetváltás folyamatában. Szerinte Szlovákia legfőbb gazdasági nehézségeit a legiszlatíva hiányosságai, az egyes illetékes szervek rugalmatlansága, és a vállalati vezetőségek nagy részének nehézkessége, egyfajta csodavárása okozza. A Hydrostav, amely állítása szerint idejében reagált a megváltozott körülményekre, a környező országokban leányvállalatok egész füzérét építette ki, és sorra kapja a megbízásokat. A vállalat három legjelentősebb hazai beruházásának, a bősi vízi erőműnek, a Mohi Atomerőműnek és a pozsonyi metrónak viszonylag kevés teret szentelt, mintegy jelezve: a cég szerteágazó érdekeltségei biztosítják a több lábon állást. A bősi vízi erőműről büszkén jelentette ki, cége megtette a maximumot, a betonkolosszus üzemképes, már csak az építési terület „csinosítása" van hátra. A mohi atomerőmű esetében kissé komorabb a kép, az építkezéssel sietni kell, ugyanis ha 1993 végéig nem helyezik üzembe az első 440 megawattos reaktorblokkot, akkor az Európai Közösségek előírásai értelmében már tilalom alá esik. Azok: ez egy régebbi típusú egykori szovjet berendezés, ami nem üti meg a szigorú európai előírásokat. Megnyugtatásul megjegyezte, a biztonsági berendezéseket a német Siemens cég szállította... Čarnogurský a pozsonyi metró ügyében vállalata nevében egy javaslattal rukkolt elő: a Hydrostav, a Doprastav, a Váhostav, a prievidzai Bányaépítő Vállalat, a Hydroconsult, az Általános Hitelbank és Pozsony városának önkormányzata hozzon létre egy részvénytársaságot, amely a hét kilométer hosszú és 300 méter széles leendő építési terület felszínén olyan ügyesen sáfárkodna (az épületekkel, infrastruktúrával), hogy abból az állam támogatása nélkül megépíthetnék a metrót. (só) (Folytatás az 1. oldalról) Követelését azzal indokolta: fél a férfitól, nem akarja, hogy az lássa arcát, és tudja, ki vallott ellene. A gyilkos, miközben kivezették, megjegyezte: „Nevetséges a kérés, hiszen a lány összes adatát ismerem. A neve és a címe ott szerepel az iratokban." Az utolsó áldozat édesanyja szemét törölgetve arról beszélt, milyen körülmények között ismerkedtek meg a vádlottal, és milyen gyakran járt hozzájuk. Az eredetileg két hétre tervezett tárgyalás előreláthatóan egész februárig elhúzódik. A több mint 50 tanú közül többen, főleg Csehországból, eddig különböző okok miatt nem jelentek meg. Peter Hatala, a büntetőtanács elnöke valószínűnek tartja, hogy Jan Lángoš előbb-utóbb eleget tesz a felszólításnak, és tanúskodik. Arra a kérdésre, vajon előállíttatják-e, ha mégsem jön el, azt válaszolta: erre csak abban az esetben nyílik mód, ha a volt politikus átveszi és aláírja az idézést. (ordódy) MÁSODSZOR SEM BÚCSÚZUNK (Folytatás az 1. oldalról) na. Azt hiszem ennek kell megtalálnunk a biztosítékait. - Feldek úr, ön mit vár ettől a cseh-szlovák találkozótól? - Sajnos személyesen nem tudok részt venni rajta, mégpedig egészségügyi okokból vagyok kénytelen itthon maradni. Nekem Nezval verse jut az eszembe: Chtem-li se setkati, neluöme se radš' tedy (Ha találkozni akarunk, inkább el se búcsúzzunk). Azt gondolom, hogy már semmit sem tehetünk. Valljuk csak be, mi mindnyájan részt vettünk Csehszlovákia szétverésében. Abban a korábbi politikai vezetés is hibás, hogy az együttélés kérdése nem vált a legfontosabb kérdéssé. A tények visszafordíthatatlanok, de az együttélést illetően optimista vagyok. A távolságok ugyanis nem a csehek és a szlovákok között, nem a szlovákok és a magyarok közt nőnek. A szakadékok sokkal inkább a szlováktól választják el a szlovákot. (brogyányi) HASZNOSÍTHATÓ TAPASZTALATOK HELYI KÖZIGAZGATÁS A NYUGATI ORSZÁGOKBAN Az Európai Közigazgatási Intézet a szlovák parlament államigazgatási, önkormányzati és nemzetiségi bizottságával szemináriumot rendezett, amelyen külföldi szakemberek, képviselők, valamint az egyes pártok és mozgalmak közigazgatással foglalkozó szakemberei vettek részi. A rendezvényről Kvarda Józsefet, az Együttélés önkormányzati titkárát kérdeztük. - Belga, holland, dán, ír és olasz szakemberek tartottak előadásokat az egyes nyugat-európai országok közigazgatásairól, történelmi hátteréről és jelenéről. Nálunk 1989 novembere után olyan közigazgatás épült ki, hogy a helyi államigazgatást elszakították a helyi önkormányzástól. Ezzel szemben a nyugati demokráciákban általában a községeknek bizonyos alanyi jogaik vannak és ezek alapján olyan jogosítványokat kapnak, amelyeket helyben, minden korlátozás nélkül működtethetnek. Ugyanakkor azonban az önkormányzatok döntéseit egy felsőbb, leggyakrabban állami szerv hagyja jóvá vagy veszi tudomásul. Ez alól csupán Olaszország jelent kivételt. Azt is megtudtuk, hogy az állam elsősorban a pénzeszközök újraelosztásával tartja kézben az önkormányzatokat. - önnek, aki a közigazgatásban dolgozik, mit adott ez a szeminárium? - Mindenekelőtt áttekintést kaptam arról, hogyan működnek a helyi közigazgatások a nyugati országokban. Az a tapasztalat szűrhető le az elhangzottakból, hogy ott politikai decentralizáció zajlott le és a községeknek alanyi jogon bizonyos jogosítványaik vannak. Ugyancsak fontos annak tudatosítása, hogy a jogosítványokhoz az államnak kell megteremtenie az anyagi kereteket. Szlovákiában a közigazgatás reformja előtt állunk és ennek keretében az önkormányzatokat újabb jogkörökkel kellene felruházni, főleg az oktatásügyben és szociális téren. Hiányzik az erős gazdasági bázis is az önkormányzatok működéséhez. - Érintették az előadók a kisebbségek helyzetét? - Közvetlenül nem merült fel ez a kérdés, de a belga előadó külön kitért arra, hogy a közigazgatási egységek kialakításánál respektálják az etnikai és nyelvi határokat. Ez azért fontos, mert a nálunk előkészületben lévő területi átszervezés során ezt nem akarják figyelembe venni. -esiLESZNEK-E VEGRE MAGYAR-ROMÁN TÁRGYAIÁSOK? JESZENSZKY LEVELE MELESCANUHOZ Magyarország és Románia további kapcsolatainak fejlesztése, valamint a két ország viszonyában felhalmozódott sokféle problémák közös megoldása érdekében Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter levelet intézett román kollégájához, Theodor Melescanuhoz - jelentette be tegnap, szokásos heti sajtótájékoztatóján Herman János magyar külügyi szóvivő. Herman szerint Jeszenszky levelében kifejtette, hogy a legfelsőbb és külügyminiszteri .szintű kétoldalú találkozóra már korábban megtett bukaresti javaslat találkozik a magyar fél szándékával. A magyar fél elképzelésé szerint a magyar-román találkozókat három lépcsőben kellene megszervezni. Előbb az elképzeléseket és a problémákat államtitkári szinten kellene megtárgyalni, majd ezt követhetné a külügyminiszteri és legvégül a legfelsőbb szintű magyar-román találkozó, szögezte le Herman. Nyílt titok, hogy a két ország kapcsolatai, elsősorban a romániai magyar kisebbség súlyos, rendezetlen helyzete miatt, már hosszabb ideje igen feszültek. Eddig nem sikerült tető alá hozni a kétoldalú alapszerződést sem. Diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint Bukarest ugyanis azt követeli, hogy ebben a dokumentumban Budapest tételesen nyilvánítsa ki, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A magyar fél ezt már sokszor kijelentette. A magyar fél álláspontja az, hogy Budapest aláírta a helsinki és a párizsi dokumentumokat, melyek leszögezik a határok sérthetetlenségét, de ugyanakkor nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy azok a jövőben kizárólag békés úton mégis megváltozhatnak. Mindebből nyilvánvaló, hogy Budapest nem követel területeket Romániától, ahogy ezzel - főként Romániában - gyakran vádolják. Budapest szerint a nemzetközi dokumentumok ez ügyben nyíltan beszélnek, s ezeknél tovább nem szükséges elmenni. A román fél pedig nyilvánvalóan ezt szeretné. KOKES JÁNOS, Budapest SZOMÁLIAI PARTRASZÁLLÁS (Folytatás az 1. oldalról) A ma kezdődött első szakasz legfontosabb feladata az, hogy biztosítsák a Szomáliának küldött humanitárius szállítmányok eljuttatását az éhezőkhöz, hiszen naponta ezrek haltak meg amiatt, hogy a segélycsomagokat az egymással harcoló bandák szétlopkodták és nem kapták meg az arra rászorultak. Bush elnök Szomáliába küldte az USA korábbi mogadishui nagykövetét, Robert Oakleyt, akit azzal bizott meg, hogy lépjen kapcsolatba a szembenálló szomáliai klánok vezetőivel és tegyen kísérletet a helyzet mielőbbi politikai rendezésére. A szomáliai ENSZ-akció előestéjén a világszervezet főtitkára újabb nemzetközi akcióra tett javaslatot. Butrosz Butrosz-Ghali indítványozta, hogy az ENSZ segítsen Mozambiknak a békés átmenet biztosításában. A sokéves polgárháború által tönkretett Mozambikban 12 hónapon belül választásokat tartanak és az ENSZ szerepet kíván vállalni abban, hogy megtörténjen a megbékélés és békés körülmények között kerüljön sor a választásokra és az azokat megelőző kampányra. Az ENSZ főtitkára figyelmeztetett arra, hogy Mozambikban gyakorlatilag nincsenek utak és a polgárháború teljesen szétzilálta az országot. Ezen felül csaknem 6 millió menekült is tartózkodik itt. Éppen ezért az ENSZ-nek a főtitkár szerint nincs más választása, mint hogy haladéktalanul bevesse erőit, kerüljön az bármibe. A több mint 5 ezer ENSZkatonán kívül, akik az akció első szakaszában érkeznek, a tervek szerint mintegy másfélszáz választási biztost és a szavazások lebonyolításánál közreműködő 1200 nemzetközi felügyelőt is a helyszínre küldenének, továbbá az ENSZ által idevezényelt rendőrök ügyelnének az emberi jogok betartására. GYŰRŰZIK A POLOSKABOTRÁNY (Folytatás az 1. oldalról) Erre vonatkozóan Vladimír Mečiar megállapodást kötött a volt KGB vezetőivel. Ugyaneszerint a forrás szerint Szlovákiában Mečiar és Štefan Lastovka volt rendőrfőnök, mai szövetségi belügyminiszter-helyettes tudtával Szlovákiában más helyen is hasonló berendezéseket szereltek fel. 1989 novembere óta több ország kérte a Szövetségi Külügyminisztériumtól, hogy külképviseleteik épületeiből távolítsák el a lehallgatókészüiékeket - mondotta tegnap a minisztérium sajtóosztályának vezetője, de az országokat nem nevezte meg. Csupán annyit mondott, ötnél több kérésről tud. Szavai szerint a kéréseket az illetékes szervekhez továbbították. - Egy szakembercsoport műszaki és jogi szempontból is vizsgálja a lehallgatókészülékkel kapcsolatos ügyet. Azt várjuk, hogy szorosan együttműködik majd a szlovák és amerikai partnerekkel. Egyik félnek sem érdeke, a kapcsolatok megromlása - ezekkel a szavakkal reagált Štefan Lastovka a poloskabotrányra és a prágai Metropolitní telegraf cikkére. Csodálkozását fejezte ki afölött, hogy a lap leellenörizetlen adatokkal és koholmányokkal terheli a cseh-szlovák viszonyt. A VÁDLOTTNAK A BŐSI ERŐMŰVET KELLETT VOLNA FELROBBANTANIA A HYDROSTAV RT. VÁLTOTT...