Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám, hétfő
GAZDASÁG ÍÚJSZÓM SZOLGALTATAS - MAGÁNGAZDÁKNAK IS AHOL AZ ÚJSZERŰ „MATEMATIKÁT" FORMÁLJÁK Megépítése hétmilliárd koronába került. „Érrendszere" 350 ezer hektárt hálóz be, fenntartása hektáronként évi háromezer koronát igényel. Hatalmas mü, mégsem mondható, hogy a megalománia szüleménye. Szlovákiának ilyen öntözőberendezésre szüksége van. Főleg az ország nyugati, déli és keleti részein, ahol közel 900 ezer hektárt tesz ki az a mezőtjazdasági terület, amelyen a csapadék éves mennyisége és megoszlása miatt öntözés nélkül lehetetlen az intenzív növénytermesztés. Ezért is az öntözőberendezés kihasználtsága hosszú éveken át a figyelem középpontjában állt. A mezőgazdasági önellátás programjában a mennyiségi mutató elsődleges szempont volt, és a csúcshozamokhoz öntözővíz is kellett. A szempontok változásával és az önellátás elvének háttérbe szorulásával az öntözés is mellékvágányra jutott. Olyannyira, hogy az idei, minden korábbinál aszályosabb időszakban sem öntöztek teljes erővel a földművesek. A növények szomjaztak, helyenként alig hoztak termést, a földbe fektetett milliárdok pedig kihasználatlanul hevertek. - Vajon ezzel párhuzamosan a Pozsonyi öntözőgazdálkodási Kutatóintézet is mellékvágányra került? A mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek eddig igényelték szolgáltatásait, hasznosítják még az intézetben felhalmozódott elméleti ismereteket? És a magángazdák, farmerek, akiknek eddig nem volt szükségük az intézetre, észrevették már, hogy ilyen jellegű szolgáltatás is létezik? Barta Béla kandidátus, az intézet növénytermesztési osztályának vezetője a kérdések közvetlen megválaszolása helyett egy többoldalas névsort tett elém az asztalra. Ahány sor a lapokon, annyi mezőgazdasági üzem, szolgáltató vállalat, farmer, illetve magángazda. Működési helyük, címük mellett az utalás arra, hogy mi iránt érdeklődtek, mit akarnak tudni, mivél kapcsolatban várnak tanácsra. - Azoknak a jegyzéke ez, akik az idei nyitrai mezőgazdasági kiállításon felkeresték részlegünket és konkrét kérésük, igényük volt. A névsor pontosan tükrözi'a mezőgazdaságra is jellemző szerkezetváltást. A termesztők köre atomizálódik, a nagyüzemek mellett a magángazdák is helyet kérnek. Az érdeklődők körével együtt az igények is megváltoztak. Fő szempont lett a termék eladhatósága. Azt kell termelni, amire van kereslet, ráadásul hatékonyan, hogy a termék árával versenyképes legyen. E kényszerhelyzetben a termelőnek vállalnia kell az újat, azt, amihez esetleg kevésbé ért, vagy igen, de ismeretei a termelés hatékonyságát meghatározó öntözésben hiányosak. Ezt véve alapul intézetünk iránti érdeklődés szerintem növekedni fog. Az intézet közreműködését kérők szinte kivétel nélkül egy olyan jellegű kötelezettséget várnak, hogy a kidolgozott technológia alkalmazásával adott területen az ajánlott fajtával, valamint a meghatározott mennyiségű vetőmaggal, műtrágyával s vízmennyiséggel elérik a kívánt hatékonyságot. Jellegében más az a megbízatás, amit az egyik vetőmagforgalmazó dán cégtől kapott az intézet. A szóba jöhető fajtákra készítettek felmérést, hogy milyen technológia mellett mire képesek. - A jövőben azonban ez sem elég. Kutatásainknak új szempontokra is ki kell terjednie. Az egyik a termékek tulajdonsága az értékesítés szempontjából. Például milyen az összefüggés az értékesítési érték és az alkalmazott technológia, műtrágya fajtája és mennyisége, az öntözés intenzitása stb. között. Új és nem kevésbé fontos elemzési terület a termék minősége táplálkozási szempontból, és ennek módosulása az alkalmazott technológia, tehát az öntözés szerint is. Ezzel, s elsősorban a tápanyagutánpótlással függ össze a talaj és a talajvizek védelmének a követelménye, amit már egyetlen programunkban sem hagyunk figyelmen kívül. Ennyiből egyértelmű, hogy az, aki eddig az öntözőgazdálkodási kutatóintézetet esetleg az öntözési tanácsadóval azonosította, nagyon tévedett. Az itt hozzáférhető ismeretek köre ennél sokkal szélesebb és komplexebb. Az, hogy mikor mekkora a talajnedvesség hiánya, talajtípusok s növények szerint hány milliméter öntözővízzel pótolható, az információknak részét adja, de csak ennyit adni ma már egy ismeretterjesztő röplapon is kevés. Azért a röplap mint példa, mert épp most dolgoznak tervezetükön. - Rajzos formában, áttekinthetően és érthetően azt szeretnénk köznyiben tehát érdekképviseletet akarunk felvállalni, ennek szervezésében miénk lehet a kenőolaj szerepe. Fölösleges lenne, ha mindegyik vállalkozó ugyanazzal a problémával szaladna az érintett hivatalba. Inkább összegyűjtjük a gondokat, általános síkon felvetjük, s megbízott szervként megoldást keresünk rá az illetékesekkel. • Tehát mire kellene a vállalkozóknak törekedniük? - Elöljáróságunk névsora, telefonszáma és más adatai nyilvánosak, s eligazításért bármelyikünkhöz fordulhatnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy más intézményt nem kereshetnek fel. Olyan esetekre gondolok, amikor a vállalkozó maszszív ellenállásba ütközik, mert nem tudják az ügyét az óhaja ós igénye szerint elintézni. Akkor eljön hozzánk, hogy rajtunk keresztül próbálja érdekvédelmét érvényesíteni. Es pontosan erre szolgál a kamara. De nemcsak a magánszférának nyújthat segítséget, hanem az állami vál-' lalatoknak is, vagyis a hajógyártól kezdve az állami biztosítón keresztül a bankig minden beletartozik. • Hyen rövid idő alatt hol tartanak az érdekvédelem felvállalásában? - Eddig nagyon jó lépéseket tettünk. Állandóan mozgó tömegbázissal dolgozunk, de ettől függetlenül a törvényben előírtakat nagyrészben már teljesíteni tudjuk. • Milyen előnyei származnak readni, hogy az adott növény fejlődésének melyik szakaszában menynyi vizet igényel. Mivel a takarékoskodás alapkövetelmény és előfordulhat, hogy az öntözést az éppen elkölthető pénzmennyiség határozza meg, azt is feltüntetjük, hogy amennyiben csökkenteni kényszerülnek a víz mennyiségét, akkor azt a vegetáció melyik szakaszában tehetik meg. Úgy, hogy a növény a legkevésbé károsodjon. Ezzel eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy az intézet ismereteihez hol és hogyan juthat hozzá a földműves. Eddig ugyanis egyszerűbb volt a helyet. Azokat, akik növények termesztésével foglalkoztak - a mezőgazdasági nagyüzemeket - a járási igazgatóságok maradék nélkül összefogták. Ezek után azonban, ha a különböző tanfolyamokra, szimpóziumokra, konferenciákra csak a mezőgazdasági üzemeket hívják meg, olyanok maradnak távol, magángazdák, farmerek, akiknek a legújabb ismeretekre szintén nagy szükségük lenne. -Kapcsolatainkat a magángazdákkal is szeretnénk kibővíteni. Szerintem, ha túljutottak az indulás gondjain és a kezdeti néhézségeken, szolgáltatásainkat ők is egyre nagyobb mértékben fogják igényelni. Konferenciáink, tanfolyamaink természetesen számukra is nyitottak, ismeretterjesztő kiadványainkat ők is megkaphatják. Akárcsak az üzemek, egyénileg vagy csoportosan, konkrét tematikájú és célú szolgáltatást is igényelhetnek. Természetesnek vesszük a magánszemélyek érdeklődését, de szerintem a közös munkánk, együttműködésünk úgy lenne hatékonyabb, ha a magángazdák az őket tömörítő szervezeteiken keresztül tartanák velünk a kapcsolatot. PPRPKl f, a vállalkozónak abból, ha a kamarához fordul? - Elsősorban van egy adatbázisunk. Ha történetesen valaki bádogost keres, felhív bennünket, ingyenesen tájékoztatjuk a szakmabeliekről, de ugyanakkor róla is nyújtunk információkat más érdeklődőknek. Ugyanezt nemzetközi vonatkozásban is közvetítjük. Emellett minden szerv felé elvállaljuk tagjaink érdekvédelmét, tanfolyamokat, külföldi kiállításokat szervezünk. Elég csak hozzánk fordulni. Nem biztos, hogy minden kérdésre maradéktalanul válaszolunk, de útbaigazítást, ötleteket bármikor adhatunk. • Mint említette, az iparosok, kisvállalkozók is tagjai lehetnek a kamarának. Nekik miért éri meg belépni? - Őket pillanatnyilag egy dolog tarthatja vissza a tagság vállalásától: nem felelnek meg a törvényben lefektetett követelményeknek, vagyis a vállalkozási formájuk más. De ha megfizetik az illetéket, ugyanolyan előnyökhöz juthatnak mint a többiek. • A Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége szintén érdekvédelmi szerv. Kiegészítik egymást? Ütköznek érdekeik? Milyen viszonyban vannak? -A kamaráról törvény rendelkezik, a szövetség önkéntes szerveződés. Ebből adódóan kamarai mun-. kakörünket jogszabály határozza meg, ők viszont ennél többet ölelnek fel. Szinte az egész vállalkozói szféra érdekvédelmét. Annak viszont nincs akadálya, hogy valaki mindkét szervezetbe belépjen. Saját elhatározásán múlik. (j. mészáros) 1992. DECEMBER 7. FÖLDÜGYBEN Z. ISTVÁN, Komárom A levelében felvetett probléma lényege, hogy az önök tulajdonában levő földterületre magánszemély családi házat épített, s most nincs lehetőség megegyezésre, illetve az ön kérdése, hogy jogosult-e pótföldre Amennyiben a földterület még a mai napig is az önök tulajdonát képezi, tehát nem lett kisajátítva, s ebben az esetben mindegy, hogy kifizetés ellenében vagy anélkül, akkor nem jogosult pótföld kiutalására, hisz nem vesztette el tulajdonát. Kérdéses, persze, hogy milyen építkezési engedélyeztetés után történhetett a családi ház felépítése, de ettől függetlenül a ház tulajdonosának az elsődleges érdeke, hogy rendezze önökkel a tulajdonjogi viszonyokat, hiszen önöké a terüíet. Tehát elképzelhető, hogy a telket egyszerűen a saját céljaikra kezdik használni, vagy más személy használatába adják. Amennyiben a családi ház tulajdonosa ingatlanát értékesíteni akarná, szintén nehézségbe ütközne, ha önök ezzel az értékesítéssel nem értenének egyet. Tehát mindenképpen szükséges ezen jogállapot rendezése, akár adásvételi szerződés által. Amennyiben a földterület átszállt volna az állam tulajdonába, akkor a földtörvény által leírt eljárás lefolytatása után lehetséges lenne pótföld igénylése a földalapból. REMÉNY. Sajnos, kérdésére nem tudok kielégítő választ adni, mivel nem tudok konkrét tanáccsal szolgálni, kihez forduljon információért az elkobzott cséplőgép ügyében, amelyről sem a traktorállomáson, sem a körzeti archívumban nem maradt fenn semmiféle irat vagy igazolás. N. SZ. Ha nagyszülei haláluk pillanatában csehszlovák állampolgárok voltak, s itt volt állandó lakhelyük, ebben az esetben a földtörvény alapján igényelhetik a nagyszülői vagyon visszaadását. Forduljanak a földhivatalhoz igényük érvényesítésével, mivel az 1992. dec. 31-ei időpontot mindenképpen be kell tartaniuk. í. M. Az önök esetében nincs lehetőség, hogy a földtörvény alapján rendezzék ügyüket, mivel az eredeti tulajdonos halála pillanatában nem volt csehszlovák állampolgár és nem volt állandó lakhelye az országban. B. L. Amennyiben az 50/1955 Tt. sz. kormányrendelet alapján önt a földtulajdonától megfosztották, lehetősége van a földtörvény 6. §-a 1 bekezdése t) pontja alapján igényelni a földtulajdon visszaadását. Az első lépést már megtette, amikor a földhivatalhoz fordult. Mivel az ön felszólítására az állami gazdaság nem reagált, illetve nem kötötte meg önnel az ingatlan visszaadásáról szóló egyezséget, a földhivatalhoz kell fordulnia. Ilyen esetben ugyanis a földhivatal a 229/91 Tt. sz. törvény és az ezt módosító 93/92 Tt. sz. törvény 9 §-a 4. bekezdése értelmében dönteni köteles. A földtörvény 20 §-a nem szábályozza, milyen formában kell bizonyítani az elkobzott élő és holt leltár nagyságát. Ezért lehetséges, hogy bírósági úton, akár tanúkkal is bizonyítsa az élő. és holt leltár azon részének elkobzását, amelyről nem készült átvételi elismervény. Természetesen a döntés és a bizonyítási eljáráson belül felvonultatott bizonyítékok mérlegelése a bíróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben önnel az állami gazdaság nem köt bérleti szerződést, az állami gazdaságnak az ön földterületéhez kötődő, jelenleg érvényes bérleti viszonyt kell felbontania, ennek módját pedig a földtörvény szabályozza, A használatig köteles bérleti díjat fizetni. Amennyiben' nem tudnak megegyezni a bérleti díj nagyságában, a bíróság dönthet. Ha a fentebb leírt módon jár el, akkor 1992. december 31 -ig kárpótlási jogigényét érvényesíti, így nem veszti el ezen jogát. A 0,5 ha földterületért a használati díjat nem követelheti. Dr. VILÁG! OSZKÁR AZ ÚTBAIGAZÍTÁS VÁLTOZATAI MIT TEHET A KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARA A VÁLLALKOZÓK ÉRDEKÉBEN Idén tavasszal alakult újjá a Kereskedelmi és Ipari Kamara, hogy felvállalja a terebélyesedő vállalkozói szféra érdekvédelmét. Akit bejegyeznek a cégjegyzékbe, automatikusan a tagjává válik, az iparengedéllyel tevékenykedők önkéntesen kérhetik belépésüket. Vajon milyen a vállalkozók és a kamara viszonya? Erről beszélgettem Szabó KamiHai, a nyitrai regionális kamara alelnökével. • Milyen súlya van szervüknek a régióban? - Hat járás: a Nyitrai, Tapolcsányi, Lévai, Galántai, Dunaszerdahelyi és a Komáromi területén tevékenykedünk. Ilyen szerv több is van Szlovákia területén, de egyiket sem központilag megszabott elképzelések, hanem alulról kezdeményezett szerveződések hívták éíetre. Pillanatnyilag még csak az első lépéseknél tartunk, így a köztudatba se nagyon kerültünk bele. Sok tagunk nem is tud arról, hogy sorainkba tartozik és illetéket kellene fizetnie, miután lejár a belépése utáni mentelmi idő. Pedig a törvény ezt tartalmazza. Aki nem ismeri, s a cégjegyzékbe kerüléséből adódó kötelezettségeivel sincs tisztában, csak magának árthat vele. Ezért minél hamarabb utána kell néznie a dolgoknak. Mi rendszeresen megjelentetjük és mindegyik tagunknak elküldjük a szlovák nyelvű közlönyünket (Spravodaj obchodno-priemyselnej komory). Elég csak elolvasni... • Vannak máš csatornáik a vállalkozók felé? - A különféle rendezvényeken, kiállításokon, vásárokon irodát nyitunk, hogy tájékoztathassuk az érdeklődőket. Tanácsokat adunk, mert elsődleges dolgunk a tagság szolgálata. Különböző tanfolyamokat szervezünk, melyeken a részvétel sokszor díjtalan. A továbbfejlődés szempontjából élni kell az ilyen lehetőségekkel. Ha valaki bezárkózik és önmagára marad, vakon járkál a többiek között, azon már nem segíthetünk. Csak az a jogos elvárásunk, hogy törvényadta kötelességére odafigyeljen. • Ez általában érvényes meglátás vagy sajátosan a régióbeli kamarára vonatkozik? - Bár csak júliusban születtek meg a kamara szervei, azért rendezvényeink már voltak. Ezekről értesítettük a tagságot. Jelenleg még ennél elementálisabb dolgokkal bajlódunk: sokan még életjelt sem adnak magukról, nem fizetik be kötelező tagdíjukat. Ezért voltaképpen csak az adatbázis feltöltésénél tartunk. Hogy emellett mit szervezünk? A régión belül a városok, járások hivatalaival találkozunk, közöljük törekvéseinket, szándékainkat, s bizonyos együttműködést ajánlunk fel. így kölcsönösen tájékoztathatjuk egymást a kialakult helyzetről, a továbblépési lehetőségekről, s arról, miiyenek a hivatalok és a vállalkozók kölcsönös elvárásai. AmenyEURÓPAI MERCEVEL MERRE TART A POZSONYI HEGESZTÉSI KUTATÓINTÉZET? Időnként számos érdekességet kínál, ha betekintünk egy-egy élvonalbeli hazai munkahely kulisszái mögé. Múltját (1949-ben alakult) és jelenlegi helyzetét tekintve az ilyenek közé sorolható a Pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet is. Peter Polák igazgató,. és Koloman Ulrich fejlesztési igazgatóhelyettes szerint napjainkban azért érdemes odafigyelni a országban egyedülálló kutatási-termelési komplexumra, mert közeleg 1993. január elseje, amikortól megkezdik a hegesztés terén az európai szabványoknak megfelelő minősítő bizonyítványok kiadását. Erre az Európai Hegesztési Szövetség megfigyelői közé lépésükkel szereztek jogot. Lényegében arról van szó, hogy a hozzánk érkező és tőlünk külföldre szállított termékek minőségpróbáját elvégezve adnak ki alkalmassági igazolványt róluk, s minősítésük európai méretekben elfogadható. Ugyanezt teszik a termelőkre és szakemberekre vonatkoztatva. Maga az intézet a szorító gazdasági kényszer ellenére felszínen maradt. Főleg olyan tevékenységekben érvényesült, amelyekben sokéves tapasztalata van: a szakmai ismeretek nyújtásában, az üzemi balesetek és felújítások közbeni szakmai és műszaki segítségben, a szakemberképzésben, az állami minőségellenőrzésben. Rövid időn belül divíziókra bontják az ismert kolosszust (nemrég még ezer embert foglalkoztatott, számuk mára feleannyira csökkent), mert 1994-től teljesen önállóan gazdálkodó szervezetté válik. Átalakulására privatizációs tervezetet dolgoznak ki. Előbbre lépnek a szakemberképzésben is. Az új európai fokozatoknak megfelelően tanfolyamaikon ötféle végzettséget (európai hegesztő, gyakornok; szakértő, technológus, mérnök) lehet szerezni. November derekán kezdődött a technológusok első tanfolyama, amelyet továbbiak követnek. Erre az jelentkezhetett, akinek főiskolai végzettsége van, sikeresen vizsgázott a hegesztési kutatóintézet technológusi tanfolyamán és legalább kétéves gyakorlata van. Fejenként 12 ezer koronába került, a szállás- és étkezési kiadások nélkül. Befejezése után mindenki megkapja az európai követelményeknek eleget tevő minősítő bizonyítványt, s ha valamelyik vállalat ilyen technológust alkalmaz, tevékenységét az egész földrészen elismerik. (jmk)