Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám, csütörtök

LAPOZGATO - HIRDETES 1992. DECEMBER 3. TUDJA MEG A VILÁG VEGRE AZ IGAZSAGOT A KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A magyarok 1989-ben egy rend­' hagyóan fontos politikai cselekede­tet hajtottak végre: megengedték a volt NDK állampolgárainak szöké­sét Ausztrián keresztül Németor­szágba, s ezzel elősegítették Ho­necker kelet-német rezsimjének bu­kását, egyúttal Németország egye­sülésének folyamatát. A Német Szö­vetségi Köztársaság tudatában van ennek a nemes gesztusnak, s hálát és elkötelezettséget érez Magyaror­szág iránt. ' A magyarok ezután átértékelték külpolitikájukat, s céljuk már nem a gazdasági haszonnal járó Bős­Nagymaros Vízlépcsőrendszer, ha­nem Nagy-Magyarország. Az üzem­be helyezett vízi erőmű útjában áll a nagyobb, magasabb nemzeti cél­kitűzésnek, mivel még inkább oda­cementezi ezt a vidéket a szlovák közgazdasághoz, még több szlová­kot vonz a régióba, mint azt a komá­romi hajógyár példáján is látni. S ezt a fejlődést akarja a magyar központ megakadályozni. Ezért néhány százmilliárd forintos veszteségekbe is hajlandó belemenni politikai céljai megvalósítása érdekében. Ne feled­jük, hogy a statisztikai adatok szerint a mai Magyarország népessége évente 50 000 lakossal fogy. Ilyen „fejlődési" irányzat mellett száz év múlva 5 milliónyira csökkenne a ma­gyarok létszáma! A lakosság száma a határokon túl a nemzetiségi ki­sebbségek lakta területen viszont növekszik, s ezt szeretné teljes mér­tékben kihasználni a budapesti köz­pont. Csak az érdekesség kedvéért: az 1991 márciusában tartott nép­számlálás adatai szerint az utóbbi 10 év alatt évi 25 ezerrel gyarapo­dott a szlovákiai magyarok száma. A trianoni határozat abból a helyzet­ből indul ki, amikor Magyarországon kb. fél milliónyi szlovák élt, s kb. ugyanennyi magyar Szlovákiában. (Jó lenne tudni, az illusztris szerző ugyan honnan veszi a magyarorszá­gi szlovákokra vonatkozó adatot, mi­vel nem közli. Amennyiben szintén csupán Okáli matematikai művésze­tére támaszkodik, kijelenthetjük: té­ves, szándékoltan hamis adat, amint azt már Janics Kálmán több, lapunk­ban is közölt vagy idézett munkájá­ban bizonyította.) így is történt (?). Az elválasztás arányos volt. Csak­hogy - a szlovákiai magyarok meg­kapták s a mai napig élvezik a nem­zetiségi kisebbségek minden jogát, amelyeket az 1992. szeptember 1-i Alkotmánytörvény is tartalmaz, A magyarok a szemünkre hányják a szlovákiai magyar kisebbség el­nyomását, de épp ők voltak azok, akik 1918-tól semmilyen törvényt nem fogadtak el a nemzetiségek támogatására. Csak a szlovákiai magyar újságok és folyóiratok évi 23 millió korona támogatásban része­sülnek! A szlovák sajtótermékek Magyarországon? 70 év alatt sike­rült a magyaroknak a félmilliós ki­sebbséget 10 000-re zsugorítani, míg a magyar kisebbség Szlovákiá­ban él és a szó szoros értelmében virágzik. Egyes képviselői nemzeti­ségi torzsalkodásokat szítanak, eu­rópai utakat szerveznek a „magyar kérdés" érdekében. Mindezt egy központból szervezik, tervezik és irányítják - Budapestről. Azt hiszem, hogy magyar polgártársaink mind­ennek tudatában vannak, mivel visszafogottan és mértéktartóan vi­selkednek. Tudják, hogy Dél-Szlo­vákia gazdag részét képezik, de Ma­gyarországhoz való csatolásuk után annak szegény északi része lenné­nek. A bankbetétek legnagyobb szá­ma éppen a Dunaszerdahelyi járás­ban van, ahol relatíve a legmaga­sabb a magyar állampolgárok szá­ma. De ha nem jelentkezünk időben s nem magyarázzuk meg a világnak a való igazságot, pórul járhatunk és minderre alaposan ráfizethetünk. JOZEF PODOLAN Literárny týždenník, 1992. nov. 14. A NYUGAT NEM KÉSZÜLT FEL A KISEBBSEGEK VEDELMERE A VÉDELMI RENDSZERT KI KELL VENNI A POLITIKUSOK KEZÉBŐL Európát az etnikai erőszak hullá­ma önti el. Kelet-Európában a hatá­rok sohasem egyeztek meg ponto­san az etnikai felosztással, de az egyes államok állandóan azt han­goztatják, hogy etnikai szempontból homogének - írja a THE INDEPEN­DENT brit napilap. A jelenleg paralitikus állapot pon­tosan azt hozta magával, amit min­denki szeretett volna elkerülni. A ha­tárok eltűnnek, s azok a kelet-euró­pai kormányok, amelyek a naciona­lizmus hulláma ellen próbáltak for­dulni - mint Magyarország és Cseh­szlovákia - etnikai hordalékkal van­nak beborítva. A dilemmából pedig létezik kiút. Nem kell hozzá sok pénz, sem új intézmények létreho­zása - elsősorban elképzelés és politikai akarat szükséges. Legelsősorban is szükséges ke­leten a nacionalizmus valódi megis­merése és megértése. A nacionaliz­mus nem racionális érzés. Ha a na­cionalizmus a ragyogó jövő ígérge­tése a dicső (gyakran kitalált) múlt bázisán épül, hozzányúlhat bárme­lyik politikus, ideológiai meggyőző­désüktől függetlenül. Másodszor, a nacionalista erő­szakot meg lehet előzni az etnikai többség és kisebbség közötti új vi­szonyok kialakításával. A kisebbsé­geknek lojálisaknak kellene lenniük az iránt az állam iránt, amelyben élnek, de az állami tekintélyeknek jóváhagyólag kellene viszonyulniuk azokhoz a csoportos jogokhoz, hogy biztosíthassák létezésüket. Minden kelet-európai ország egyetért ezekkel a nézetekkel. De mivel nem létezik egy nemzetközi ellenőrző rendszer, ezek a jogok általában csorbát szenvednek. A problémák javarésze, amelyek felcsiholják a nacionalista indulato­kat, látszólag triviális események kapcsán történik, mint pl. egy utca átkeresztelése vagy egy kisebbségi iskola bezárása egy félreeső kisköz­ségben. A nemzetközi felügyeletnek ezért meglehetősen következetes­nek kellene lennie abban, hogy megelőzze a hasonló vitákat és né­zeteltéréseket, de ugyanakkor meg­lehetősen okosnak és körültekintő­nek ahhoz, hogy elejét vegye a na­gyobb arányú és szélesebb körű feszültségeknek. Egyetlen nyugati kormány sem kész viszont fontolóra venni az etni­kai kisebbségek nemzetközi védelmi rendszerének kialakítását, mivel senki sem akar több gondot a nya­kába venni. A kisebbségi magyarok vagy oroszok sorsa feletti siránko­zás egy dolog. Olyan védelmi rend­szer javaslása, amely mindenkire vonatkozna, ideértve a korzikaiakat, a baszkokat vagy esetleg az ír kato­likusokat is, már valami egészen más. Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia mindig is egy ilyen közös összeurópai védelmi rendszer kidolgozása ellen foglalt állást. Az intézményes kereteik létezése tuda­tában aztán az egyedüli kormány, amely hajlandó és kész a kisebbségi magyarok viszályaival foglalkozni, a magyar kormány, amelyet aztán szomszédai azzal vádolnak, hogy a kisebbségi problémát a határok megváltoztatására igyekszik fel­használni. A kisebbségvédelmi rendszernek tehát meg kellene határoznia a jogo­kat, s azt is biztosítani, hogy ezek­nek a jogoknak az ellenőrzése, amennyire csak lehetséges, kikerül­jön a politikusok kezéből, s független legyen a területi vitáktól. Ilyen be­rendezkedés létezik az Európa Ta­nácsban, abban az intézményben, amely Nyugaton évtizedek óta párt­fogolja az emberi jogok tiszteletben tartását. Ennek az intézménynek kellene elsődleges szerepet vállal­nia az etnikai kisebbségek problé­máinak megoldásában. A" teljes jogú tagság feltétele lehetne a kisebbsé­gek jogait biztosító jegyzőkönyv alá­írása. Národná obroda 1992. november 25. A _ utóbbi napokban Szlová­AZ kia „láthatóvá tételének" nagyon nem kívánatos tanúi va­gyunk a nyugati tömegtájékoztató eszközökben. Bőssel kapcsolatosan egyre szaporodnak a szlovák-ma­gyar válsághelyzetről szóló kom­mentárok, amelyek általában a po­zsonyi kormányt tüntetik fel kelle­metlen helyzetben. Különösen jelentős ez az irányzat az osztrák és a német sajtóban, amely már azelőtt is hagyományo­san a magyarok pártján állt, ám Budapest iránti rokonszenvét még fokozta 1989 őszén, amikor is a ma­gyar kormány vitathatatlan érdeme­ket szerzett a berlini fal ledöntésé­ben, az NDK megszűnésében s ezáltal Németország újraegyesíté­sében. Az a népszerűség, amelyet Magyarország Nyugat-Európában élvez, jelentős, s nem volna szabad lebecsülni. . Egyértelmű elutasításra talált már Magyarország megvádolása azzal az állítással, hogy az északi határra összpontosítja haderejét, s itt tör­ténik a magyar légierő kiképzése. (A műholdaknak köszönhetően a nyugati körök jól tudják, hogy sem­milyen gyanús katonai mozgásokra itt nem került sor. S a gyönge légierő intenzív hadgyakorlatát, egy kis ál­lam gyakorlatát labilis szomszédai ellen - főleg a déli határon - a Nyu­gat teljes mértékben megérti. (Na­gyon hűvösen fogadták a Mečiar elleni állítólagos merénylet tervét né­metországi látogatása alkalmából. Az ilyen hamis híresztelések, saj­nos, a legtöbb nyugati államban a napi rendőri rutinmunka részét képezik.) BŐS A RAJNÁN? Míg a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság szétesésének a problematikáját a nyugat-európai sajtó általában szűkszavúan és visz­szafogottan kommentálja, láthatóan törekedve a semlegességre és a korrekt állásfoglalásra a szlovák törekvések iránt, a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében a nyu­gati sajtó alapvetően kritikai állás­pontra helyezkedik. Az utóbbi napok jellemző visszhangját fesjezi ki a Frankfurter Allgemaine Zeitung, a legjelentősebb német lap szer­kesztőségi kommentárja. Október 27-i számában ezt írja: „Aki nem tudja elképzelni a távoli történeteket, helyezze át őket ismert terepre. Te­gyük fel, hogy Franciaország Stras­bourgnál új mederbe szeretné terel­ni a Rajnát, Soultznál vízierőművet építeni, Lauterburgnál visszaterelni a vizet, miközben az eredeti meder a közös határnál mocsárrá változik - mit szólnának ehhez? Milyen ha­raggal regisztrálnák azt a veszélyt, hogy gátszakadás esetén elpusztul a hullámokban Elszász 150 ezer embere? A Dunának Bősre való te­relésekor éppen ilyen helyzet kelet­kezik. Összevetve a szlovák elkép­zeléssel: sziklákkal és betonnal új mederbe kényszeríteni a Dunát - ez ellen harcol Magyarország: a közel 50 km hosszú mocsár és sztyeppe ellen, de egyúttal a magyar kisebb­ség érdekeit is védi, amely az öreg Duna és a Kis Duna közt lakik. Ha Európa nem szándékszik ismételten megengedni az ilyen önkényessé­get, nem nézheti tovább a közelmúlt eszközeivel végrehajtott kommunis­ta kíméletlenséget." H ozzátehetjük, hogy a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung kon­zervatív napilap, s jelentős mérték­ben befolyásolja a német kulturális 'és politikai körök prominenseinek véleményét, elsősorban az ipar, a közgazdaság és a pénzügy vezető rétegeit, tehát valójában azokat, akik a külföldi befektetésekről döntenek. (jlw) Kutúrny život, 1992. nov. 12. KULCSÁR TIBOR ÉPÍTÉSZEK, TERVEZŐK! Szakmai partnerük, a Computer Aided Architectural Design Group CAADG ARCHITECTS AND PLANNING KFT. bevezeti Önöket a CAD rendszerek világába. A CAADG, az Autodesk megbízott forgalmazója szállít Önöknek: számítógépeket, plottereket, nyomtatókat, speciális grafikai rendszereket és programokat, továbbá betanítja Önöket a tervezés során való használatukra. A következő márkákat kínáljuk: DTK, SAMSDNG, TWINHEAD, ROLAND DG, HEWLETT PACKARD, FUJITSD, SPEA, HITACHI, P HL IPS, AutoCAD R12+AME, 3D Studio, CADKON pgn, ArCAAD, ArcCAD, ArcWiew, PROFI stb. Az általunk forgalmazott berendezések lízinqelhetök is. CAADG Architects and Planning, s. r. o., Nevädzová 5, 821 01 Bratislava, TEL/FAX: 07/23 33 71, 07/23 29 65 VK-258 Gondban van, hogy mivel lepje meg gyermekét Mikulás napjára? Nem tud dönteni, hogy mit vegyen a családi karácsonyfa alá? Vásároljon könyveinkből! Ara: Az emberiség krónikája (történelmi áttekintés) 1 200 A sport krónikája (a barcelonai eredmények is) 1 100 A technika krónikája (az ősidőktől napjainkig) 1 000 Móra lexikon I. II. (csodálatos ismeretanyag alap­és középiskolásoknak) 980 A fizikai gondolkodás iskolája MII. (felvételizőknek) 740 Matematikai zseblexikon (középiskolásoknak) 165 Kert a lakásban (az egészséges otthonért) 360 Fedezzük fel a világot (kisiskolásoknak) 140 Sárkánygyíkok (a régmúlt idők kedvelőinek) 140 Arany: Balladák (Zichy Mihály illusztrációival) 238 Hrabal: Zsebcselek (bensőséges beszélgetések) 59 Urbán: Fölparcellázott égbolt (visszatekintés 45 utánra) 59 £ fíéső Zoltán: Újvári gimnazisták (korrajz) 46 Salten: Bambi (történet az állatok világából) 59 Salten: Bambi (a történet folytatása) - 74 Kipling: Maugli kalandjai az őserdőben 99 Á kis gyufaáruslány (Andersen-mese rajzokkal) 75 Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje (nemzedékek mesekönyve) 70 Ezer koronáig utánvéttel, felette saját költségünkre - azonnal szállítunk. Terjesztőinknek 5 ezer koronáig - 12 százalék, magasabb összegű rendeléskor 15 százalék kedvezményt biztosítunk. Dunaszerdahely és környéke könyvbarátai mindezt (é§ még nagyon sok mást is) megvásárolhatják a Centrum áruházban lévő boltunk­ban. Gondolkodjon! Rendeljen! Olvasson! KÖNYVET A BOG-MOLNÁRTÓL! : ;; : • : .ŕ : ;. r Telefon: 0709/272 76 0709/269 28 Bog-Molnár Könyvterjesztő vállalat Rózsaliget 1379/30 929 01 Dunaszerdahely VK-406 APRÓHIRDETÉS • Megrendelhető karfiolpalántá tápkoc­kákban március 18-i kiültetésre holland fajták teljes választékából. Maczkó, tel. 0817/96-178. . V-608 Hirdessen ön is az Új Szóban Hirdetések: (C) i BŐS A RAJNÁN?

Next

/
Thumbnails
Contents