Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám, szerda

1992. DECEMBER 30. HIREK-VELEMENYEK JANUARTOL A BIZTOSÍTÓNAK ÉS NEM AZ ORVOSNAK . FIZETIK (Folytatás az 1. oldalról) ledik. A legtöbb orvosság (60 százalék) árát a biztosító téríti meg majd, figyelmen kívül hagyva azt, hogy hazai vagy külföldi gyógyszerről van szó. A fő szempont ugyanis a gyógyszer gyors hatása. A másik csoportba sorolt gyógyszerek esetében a kezelőorvos (illetve a biztosító orvosa) dönt arról, hogy a beteg milyen mértékben járuljon hozzá a gyógyszer árának térítéséhez. A vitaminok, a gyógyteák az esetek többségében nem írhatóak fel orvosi vényre, a betegek készpénzben fizetnek értük. Előreláthatólag január végén a magánvállalkozók, majd folyamatosan az alkalmazottak is, kézhez kapják biztosítási igazolványukat. A lebonyolítás módjáról a felelős szervek időben tájékoztatni kívánják a lakosságot. Ennyi az elmélet. De mit jelent ez a gyakorlatban? Vegyük alapul a férj havi 6000 koronás alkalmazotti fizetését. Az összegből a munkáltató levonja a 11 százalékos biztosítás összegét, vagyis 660 koronát. A 660 korona elosztása a következő: 222 az egészszégügyi biztosító, 84 a betegségi biztosító és 354 korona a nyugdíjbiztosító alapját gyarapítja. Tudni kell azt is, hogy a biztosítás Összege levonható az adóalapból! Ha a feleség keresete 4000 korona, társadalombiztosítása 440 korona lesz (148-56-236). Ha a feleség háztartásbeli, köteles a társadalombiztosító számlájára a minimálbér (2200 korona) 13,7 százalékát - vagyis havi 301 koronát - egészségügyi biztosításként kifizetni. Az egészségügyi biztosítás terheit a gyerekekért, az anyasági szabadságon lévő nőkért, a diákokért, a katonákért, a nyugdíjasokért az állam fizeti... (péterfi) APROPÓ ÖTKMOHÁS ÖRÖMÖK Koponyánként egy ötöst kapnak a helyi önkormányzatok a kormánytól, hogy az újév ikertestvéreként megszülető új köztársaságot kellő pompával fogadhassák. Mit mondjak! Nem nagy őszszeg, nagy tivornyára nem telik belőle. Mit kapni ma ennyiért? A tej is többe kerül! De elsősorban nem is az izgat, hogy legalább egyszer nem koccinthatok pezsgővel a kormány számlájára, a kötelező (kormányilag meghirdetett) örömünnep a kötelező (pártilag) meghirdetett felvonulásokra emlékeztet. Ismerek apákat, akik nem ujjongtak, ha újabb gyerekkel szaporodott a család - azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudták az új jövevényt tisztességesen felnevelni. Anyában is ismerek olyat, aki a világra hozta, aztán a sorsára hagyta magzatát... De nem akarok védtelen gyerekről és felelőtlen szülőről példabeszédet tartani! Engem a rám eső öt korona érdekel. Az önkormányzatom rám is megkapja az ötöst. Én viszont történetesen annak örültem volna, ha ez a gyerek nem születik meg. Csakhogy tőlem nem kérdezték meg -de a felneveléséhez nekem is hozzá kell járulnom, és törődnöm kell a sorsával. Nemcsak nekem. Falvakat sorolhatnék (sőt városokat), amelyek lakosai másképp döntöttek volna. (Ha módjukban állt volna.) Kérdem tisztelettel: ezek a falvak (és városok) is megkapják a maguk pénzét? Igazság szerint meg kellene kapniuk, mert a tartásdijat kíméletlenül behajtják rajtuk is, pedig bizonyítani tudják, hogy semmi közük az apasághoz. Engem viszont az én öt koronám érdekel. Ki fogja az én pénzemet elörülni? (kopasz) KI LEHET SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁR? A Szlovák Nemzeti Tanács 206/1968 Tt. számú törvénye és a Cseh Nemzeti Tanács 39/1969 Tt. számú törvénye szabályozza,ki lehet a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság állampolgára. Eszerint a Szlovák Köztársaság állampolgárának tekinthetők azok, akiknek 1969. január elsején csehszlovák állampolgárságuk volt, de a Szlovák Köztársaság területén születtek. A törvény értelmében szlovák állampolgárságot kaphat az a cseh állampolgár is, ákinek tarlós lakhelye több mint két éve a Szlovák Köztársaság területén van. Az állampolgárságról a szlovák belügyminisztérium dönt. Az erre vonatkozó kérvényeket a kérvényező lakhelye szerint illetékes járási hivatalban kell benyújtani. A kitöltött kérvényhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, esetleg a házasságkötést igazoló okmányt. Az SZK állampolgárságának odaítéléséért nem kell illetéket fizetni. Abban az esetben, ha a Szlovák Köztársaság állampolgára cseh állampolgárságot kér, attól a naptól, hogy azt megkapja, elveszti szlovák állampolgárságát. A két köztársaság nemzeti tanácsai új törvényeket készítenek elő az állampolgárságról. A törvénytervezet nem számol azzal, hogy a szlovák állampolgárságot további feltételekhez kössék, és azzal sem, hogy a szlovák állampolgárok elvesztik esetleges cseh állampolgárságukat. A Cseh Köztársaság állampolgárainak lehetőségük nyílik arra, hogy 1993. január 1-je után is ingyenesen megszerezzék a szlovák állampolgárságot. KAMATEMELÉSEK A Szlovák Állami Takarékpénztár 1993. január elsejével emeli a takarékbetétek és folyószámlák kamatait. A felmondási idő nélküli takarékkönyvek alapkamatja 2 százalék lesz, a pótkamat pedig további 2 százalék, amelyet abban az esetben számítanak hozzá, ha a naptári évben az ügyfél nem vesz ki pénzt a számlájáról. A határidős takarékbetétek esetében a következő kamatokkal számolhatunk: háromhónapos lekötésnél az alapkamat 3 százalék, a pótkamat 4 százalék, tehát összesen 7 százalék; hat hónap esetén 7 százalék, 2 százalék, összesen 9 százalék; tizenkét hónapra 9 százalék, 2 százalék, öszszesen 11 százalék; huszonnégy hónap esetén 12 százalék, 2 százalék, összesen 14 százalék. A premizált takarékbetétkönyvek esetében a módosítás: 5 százalék kamat, a prémium 13,2 százalék, tehát öszszesen 18,2 százalék. E változások valamennyi régi és új takarékkönyvtulajdonost érintenek. Módosulnak továbbá az újonnan nyitott folyószámlák kamatai: háromhónapos lekötés esetén 7-9 százalék, hat hónap esetén 9-10 százalék, tizenkét hónapos lekötésnél 11-12 százalék, huszonnégy hónap esetén 14-14,5 százalék. GYARAPODNAK AZ ELLENŐRZŐPONTOK Tegnap felavatták Mostov u Jablunkov (Frýdek-Místek-i járás) községben a határellenőrzőpont épületét. Nem ez volt az első, Bumbálka faluban (Frýdek-Místek-i járás) már december 28-án létrehozták az ottani ellenőrző pontot, amelyeket később felváltják a tényleges vámhivatalok. Alois Byrtuš Mostov u Jablunkova polgármestere szerint a településen naponta átlagosan hatezer jármű halad át, ezért szeretnék a leendő vámhivatalt a falu területén kívül elhelyezni. CSÖKKENT A BIZALOM A szövetségi köztársaság kettéválása előtt a Szlovák Statisztikai Hivatal utoljára végzett közvéleménykutatást arról, hogy milyen mértékben élvezik a lakosság bizalmát a szövetségi és a köztársasági törvényhozó, illetve végrehajtó szervek. A december elején végzett felmérés eredményeit összehasonlították a júniusi választások után kapott válaszokkal. Az eredményből kitűnik, hogy csökkent a lakosság bizalma a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány iránt, ám a szlovák parlament s a szlovák kormány esetében is bizalomcsökkenés mutatkozik. A decemberi közvéleménykutatás magyar nemzetiségű résztvevői, valamint a munkanélküliek és a pártokon kívüliek fejezték ki aggályaikat a kormánnyal szemben. JANUARTOL ÚJ SZLOVÁK BÉLYEG DE MÉG A RÉGI SS ÉRVÉNYES Öt szlovákiai főpostán, a zsolnáin, nyitrain, kassain, besztercebányain és pozsonyin fogják január 1-jén árusítani az első szlovák alkalmi bélyeget. Az újév alkalmából borítékot is kiadnak, alkalmi bélyegzővel. Január 2-ára pedig elkészül az első postabélyeg, amelyen a szlovák címer látható. Roman Hofbauer közlekedési és távközlési miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján egyebek között elhangzott az is, hogy a jövő évben még érvényben lesznek a jelenleg forgalomban lévő csehszlovák bélyegek is - amíg a készletek tartanak. A most kiadandó bélyegek érdekessége, hogy nincs feltüntetve rajtuk a pénznem. Az alkalmi bélyegen egy nyolcas, a címeres postabélyegen pedig egy hármas szám található. A miniszter - tárcáját illetően - az egyik legproblematikusabb kérdésnek a csehszlovák légitársaság ügyét tartotta. Azt mondta, a cseh fél már 1990-ben megkezdte a felkészülést a szövetségi vagyon elosztására. A légitársaság 1991 májusában történő privatizálását inkorrekt lépésnek nevezte. Hasonlóan vélekedik a tengerhajózás privatizálásáról is. Szerinte a hajók és a kikötői létesítmények értéke több tízmilliárd korona volt. A szlovák kormánynak - mondta - nem volt beleszólási lehetősége, mert a privatizációt a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium felügyelte. A továbbiakban elmondta még, hogy január elsejével különválik a szlovák posta ós a távközlési vállalat. A Postai Hírlapterjesztő Vállalatot pedig privatizálják. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatot illetően elmondta, hogy különválik a személyszállítás és a teherszállítás. Kijelentette: tárcája megtesz mindent annak érdekében, hogy az autóbuszközlekedésben az első negyedévben ne kerüljön sor viteldíjemelésre. BEREGOVO-BERE0SZÄSZ - HIVATALOSAN ÍS (Folytatás az 1. oldalról) többségben élő nemzeti kisebbség nyelvén kell feltüntetni. • Tehát nem lehet, hanem kell? - A lapunkban is közzétett dokumentumból egyértelmű a kötelező érvényűség. • Ez a rendelet kitér a hivatalok nyelvhasználatára is? - Igen. Leszögezi, hogy azoknak a városoknak, községeknek az állami hivatalaiban, ahol valamelyik nemzeti kisebbség van többségben, vagyis a magyar, a román, vagy mondjuk a szlovák a tisztségviselőknek, hivatalnokoknak az ukrán nyelven kívül a kisebbség nyelvét is tudniuk kell. Legalább olyan szinten, ameiy a hivatali teendőkhöz feltétlenül szükséges. • Hogyan fogadta a lakosság, konkrétan az ottani magyarság ezt a döntést? - Természetesen, megelégedéssel. Annál is inkább, mert látjuk, hogy a körülöttünk lévő országokban ezt a kérdést nem mindenütt kezelik elfogadhatóan, biztatóan. Üdvösnek tartjuk a rendeletet, de amint azt Födő Sándortól, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökétől is hallottam: a területi államtanács legutóbbi ülésszakán többen is kifogásolták, hogy az egész csak ott érvényes, ahol többségben élnek a nemzeti kisebbségek. Az ott elhangzott javaslat, illetve kérelem szerint a rendeletet úgy kellene módosítani, hogy az ott is lehetővé tegye a két-, vagy többnyelvűség hivatalos használatát, ahol a nemzeti kisebbség nincs többségben, de nem is elenyésző számban él. Mint, mondjuk, Szíatyinán, ahol a lakosság egyharmada ukrán, egyharmada román és egyharmada magyar. (gazdag) A KÜLFÖLD SZERINT: ÚJABB GONDOKAT HOZ A VÁLÁS A világsajtó már hosszabb ideje élénk érdeklődést tanúsít a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szétválása iránt. Az alábbiakban három véleményt ismertetünk. A Cseh Köztársaság, mely 1993. január elsejétől független lesz, Szlovákiával szemben előnnyel indul az önálló államiság útján. A két köztársaság bármennyire is utódállama Csehszlovákiának, a külföldi befektetők mindenekelőtt a Cseh Köztársaságot tekintik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legitim utódjának. Ilyenképpen a külföldi tőke beáramlása Csehországba és Morvaországba - a cseh szakemberek előrejelzései szerint - nem csökken majd olyan mértékben, mint Szlovákia viszonylatában. A válás költségei azonban Csehországban kb. 17,4 milliárd koronával csökkentik a bruttó nemzeti terméket. DPA (Németország) Bár az események a független cseh és szlovák jövő felé haladnak január elseje után, az új köztársaságok formája körül még nagy a bizonytalanság. Mindkét országnak problémái vannak azzal, hogyan határozzák meg az államfő szerepét. Szlovákiában arról vitatkoznak, hogy pártok felettinek kell-e lennie az elnöknek. Vladimír Mečiar kormányfő azonban azt hangoztatja, hogy nem sikerült megfelelő jelöltet találpi, a tisztségre egyedül Michal Kováč, a volt kommunista tisztségviselő és a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom jeles személyisége tart igényt. Ha már elhangzottak az ünnepélyes beszédek a függetlenségről, mindkét ország rá fog jönni, hogy sorsuk még mindig szorosan összefonódik. 74 évi együttélés után még nagyon sok gyakorlati és emberi kérdés maradt megoldatlan. A határ mindkét oldalán fekvő városokból arról érkeznek jelentések, hogy elárasztják őket az állampolgárság igénylései. A szlovákokat különösen nyugtalanítják az új szigorú cseh törvények, melyek január elsején lépnek hatályba, s melyek nyilvánvaló célja a romák migrációjának megfékezése. Azok, akiket nyugtalanít a cseh önelégültség, s ilyenek a kormánykoalícióban is vannak, figyelmeztetnek azokra a károkra, melyek a cseh ipart és kereskedelmet fogják sújtani, ha Szlovákia túl mélyre sülylyed. THE GARDIAN (Nagy-Britannia) A két köztársaság szétválását sem a két nemzet politikusai, sem a külföldi megfigyelők nem voltak képesek hosszú ideig elképzelni. Minden úgy látszott, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jó úton halad. Váelav Havel szavatolta a világ előtt a demokráciát, Váelav Klaus pedig a Világbank előtt, hogy áttérnek a piacgazdaságra. A szlovákok „nemzeti elnyomásáról" nem lehetett szó a kommunista rezsim idején sem, éppen ellenkezőleg, az ő nemzeti törekvéseik célt értek a „normalizáció" éveiben. 1969-től létezett a szövetségi alkotmány, amely mindkét „szuverén nemzetnek" azonos jogokat biztosított. A kommunista rezsim után vajon nem lett volna-e elegendő, ha egy kicsit javítanak a szóban forgó alkotmányon és a módosításokat alkalmazzák az életben is? A szlovák metropolis politikai köreiben azonban a rendszerváltás esélyeit és perspektíváit teljesen másképp látták, mint Prágában. Amíg a csehek „az ő" csehszlovák államiságuk több mint 70 éves történetének új fejezetét akarták írni, a szlovákok úgy értelmezték a kommunizmus végét, mint egyedüli alkalmat az emancipációs folyamat betetőzésére A csehek érzéketlensége, a szlovákok türelmetlensége és a politikusok túlterheltsége, akiknek az energiáit egyúttal a rendszerváltás kérdései kötötték le, azt idézte elő, hogy az alkotmányról folytatott vita zsákutcába vezetett. Először az 1992-es választásokon mutatkozott meg világosan, mi a helyzet, és végül is ezeknek a választásoknak az eredményei vezettek a civilizált válásról szóló megállapodáshoz. A kölcsönös bizalmatlanságot azonban nem sikerült kiküszöbölni. Ez akár föl is erősödhetett volna, konfliktusokhoz vezetve. Ebből a szempontból is mindkét oldalon el kell távolítani az érzelmi akadályokat és meg kell szabadulni a múlt terheitől. Maga a válás nem jelentett semmilyen tragédiát, azonban nem szüntetett meg valamennyi olyan problémát, amelyek a két nemzet közös történelméből adódnak. DIE PRESSE (Ausztria)