Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám, szerda

1992. DECEMBER 30. . ÚJSZÓM HÍREK-VÉLEMÉNYEK HOLNAPI SZÁMUNKBAN Szilveszterkor, azaz holnap 16 oldalon jelenik meg az Új Szó. Ajánlat a gazdag tartalomból: • Az év embere • Beszélgetés Duray Miklóssal, Csáky Pállal és Gálán Gézával • Szilveszteri mozaik - Új Szó-információ: Megszűnik az Új Szó? - Kapaszkodjunk (Kövesdi Károly beszélgetése Pressburgovics Zugolynoky Hanta kisebbségi kriptoirodalom-szakértővel és versszázláb-számvetővel) • Négy nap részletes rádió- és tévéműsora JIRI SVOBODA: - NEM TUDOM AZONOSÍTANI á TETTEST (Munkatársunktól) - Az úgyne­vezett Baloldali Alternatíva, melynek - az ellenem elkövetett gyilkossági kí­sérlet végrehajtásával vádolt Petr Wohimuth is tagja, nem része a Baloldali Blokk választási koalíció­jának - hangsúlyozta Cseh- és Mor­vaország Kommunista Pártja tegna­.pi sajtótájékoztatóján Jirí Svoboda, aki ellen - mint ahogy azt annak idején lapunkban is hírül adtuk - de­cember elején merényletet kísérel­tek meg. Ezzel, legalábbis a saját részéről mintegy egyértelműen ki­zárta, hogy a december 5-én elköve­tett gyilkossági késérletnek párton (választási koalíción) belüli ellenté­tek lettek volna a mozgató rugói. A pártelnök a továbbiakban kizár­ta azt a lehetőséget is, hogy az eleddig ismeretlen tettes bármiféle politikai indíttatásoktól vezérelve próbálta volna megölni őt. Szerinte az, aki megtámad valakit, és megse­besíti az áldozat segítségére siető 18 esztendős leányt is, csak bolond lehet. Hogy valóban a rendőrség által gyanúsított Petr Wohimuth, avagy valaki más volt-e a tettes, azt Jirí Svoboda, saját bevallása szerint, egyszerűen képtelen megítélni. - „Ha valaki rugós késsel támad az ember torkának, akkor a megtáma­dott inkább azzal törődik, hogyan hárítsa el a támadást, mintsem az­zal, hogy milyen jelek alapján azo­nosíthatná a támadót, ha története­sen túléli a dolgot. Nem tudom azo­nosítani a tettest" - mondta a CSMKP elnöke. (kluka) DÖNTÖTT A CSNT: NINCS TÖBBES ÁLLAMPOLGÁRSÁG A Cseh Nemzeti Tanács tegnap jóváhagyta a cseh állampolgárság­ról szóló törvénytervezetet. A január elsejével hatályba lépő jogszabály kizárja a többes állampolgárságot. Pontosabban: nem teszi lehetővé, hogy cseh állampolgár más állam­polgárságot is kapjon. Ám azokra ez nem vonatkozik, akiknek már január 1 -je előtt is kettős állampolgárságuk volt. ' VFLLUTFLÁBFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. DECEMBER 30-ÁN Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 43,883 45,24 Francia frank 5,274 5,40 Német márka 17,972 18,34 Olasz líra (1000) 19,779 20,40 Osztrák schilling 2,555 2,60 Svájci frank 19,847 20,28 USA-dollár 29,076 29,63 NINCS TÖBBÉ MUNKÁSBÉRLET A Csehszlovák Államvasutak Igazgatóságának szóvivője, Miro­slav Zikmuntí közölte, 1993. január' elsejével a vasúti munkásjegyek ér­vényüket vesztik. Az 53. hétre ki­adott heti bérletek 1993. január 3-án éjjel 24.00 órakor járnak le. A heti vonaljegyek vásárlóinak ügyelniük kell arra, hogy a bérletre írják rá a személyi számukat. A Cseh Köz­társaság vasútállomásain vásárolt jegyek Szlovákia területén is érvé­nyesek és fordítva. Emellett heti, sőt havi jegyeket is vásárolhatunk Csehországban, amelyek Szlová­kiában érvényesek és fordítva. Csehországban az SZK Nemzeti Tanácsának képviselői január else­jétől már nem utazhatnak ingyene­sen, ugyanez érvényes a cseh­országi képviselők szlovákiai közle­kedésére is. Jelentős lesz a változás a Cseh­ország és Szlovákia közti teherfor­galomban, amelyben ún. töredékta­rifát fogják alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy külön fogják számlázni a Csehországban megtett utat és a szlovákiait. Egy jó hír: a diákok, nyugdíjasok és rokkantak kedvezményei nem változnak. KORLÁTOZOTT VALUTAKERETEK A Szlovák, valamint a Cseh Köztársa­ság polgárai 1993-ban összesen 7500 korona értékben vásárolhatnak kemény valutát. Csehországban a teljes összeget az év bármelyik napján beválthatják, Szlovákiában azonban az első félévben csak 4000 korona értékben vásárolhatunk valutát, a további 3500 korona értékű konvertibilis valutához csak a második félévben juthatunk hozzá. Egyébként az 1992-ben ki nem merített valutamennyi­séget a jövő évben már nem lehet megvá­sárolni. Marián Tkáč, a Csehszlovák Álla­mi Bank szlovákiai alelnöke szerint a va­lutakeret megosztására azért van szük­ség, hogy Szlovákia devizatartalékai ne merüljenek ki, s e döntést pragmatikus­nak nevezte a banki szakember. Csehszlovákia még ketté sem vált, máris egyazon elöntést másképpen fognak végrehajtani Csehországban és másképpen Szlovákiában. Vajon miért? Hiszen a szö­vetségi valutatartalékokat is az előre megegyezett módon osztották ketté, tehát elvileg, azonos lesz a rajthelyzet. Tkáč nyilatkozatában hozzáfűzte, nem örülnének, ha az emberek már januárban a bankokba tódulnának, s kiváltanák a teljes összeget. Vajon miéd tennének igy? Talán a koronától akarnak megszabadulni, s tadalékolnak a szűkösebb időkre? Bizonyára az ettől való félelem rejlik a ,,pragmatikus" döntés meghozatala mögött. Pedig hányszor, de hányszor biztattak, nincsen nagy baj, nem óhatatlanul szüksé­ges, hogy a szlovákiai fizetőeszköz rosszabb legyen, mint a cseh. Éppen Marián Tkáč tűnt ki optimizmusával, ez irányú nyilatkozatai szinte sugároztak az önbizalomtól. A korlátozó döntés azonban akár azt is jelentheti, hogy még az ország kormányosai sem hisznek a zökkenőmentesnek titulált, kis anyagi áldozatokkal járó függetlenségben. így leplezett borúlátásuk máris ellenlépésre sarkallta a pénzügyi, gazdasági csúcsvezető­ket. A recept kéznél van, csak fel kell ütni az útlevelet az utolsó előtti oldalon, s újra alkalmazni az 1989 novembere előtti praktikákat. Eszerint szigorú valutakeretet kell megállapítani, amit csak több lépcsőben lehet felvenni. Mint a „régi szép időkben", amikoris az útlevelek végén bejegyezték a megvásárolt forintmennyiséget. Ám kérdés, ami akkor bevált, vajon beválik-e a megváltozott körülmények között is... (sidó) TOVÁBBI ORSZÁGOK ISMERTÉK EL SZLOVÁKIÁT (Folytatás az 1. oldalról f összefüggésben és kilátásba helyezte a Csehszlovákiával korábban megkö­tött valamennyi szerződés tiszteletben tartását. Alois Mock osztrák külügyminiszter Milan Kňažkóhoz intézett üzeneté­ben kifejezésre juttatta, hogy Ausztriának szándékában áll a két új államala­kulat elismerése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. A pozsonyi osztrák konzulátus újévtől a diplomáciai kapcsolatok felvétele után nagykövetség­ként működik tovább. India a kettéválás után elismeri a cseh és a szlovák önálló államot, közölte Naraszimha Rao kormányfő. India prágai nagykövete a Cseh Köztársaság nagykövete lesz, aki egyúttal képviseli Szlovákiában is az indiai érdekeket. Szlovákiát eddig diplomáciailag Magyarország, Japán, Ukrajna, Kuba és Olaszország ismerte el. KÉSŐ BÁNAT, EBGONDOLAT (Folytatás az 1. oldalról) képpen ez az a szemléletmód, amely egészében véve kétségessé teszi az ország megszűnésének az alkotmányosságát. Erre persze szá­mítani lehetett, és valójában úgy értelmezhető, hogy a közös állam nem megegyezéses alapon szűnik meg, hanem egyoldalú kilépéssel, mert hát de jure és de facto az, hogy az SZNT elfogadta az önálló Szlová­kia Alkotmányát, és hogy először Szlovákiában vonták kétségbe né­hány szövetségi törvény érvényes­ségét, úgy tekinthető, mintha Szlo­vákia kilépett volna a szövetségből. - Az említettekkel kapcsolatban elfogadtak valamilyen határozatot az elnökség utolsó ülésén? - Edita Bellušová (DSZM) részé­ről elhangzott egy nagyon érdekes határozati javaslat, amelyhez Miro­slav Sládek (SZR-CSRPS) is csat­lakozott, és melyet végül is nem hagyott jóvá az elnökség. A javaslat lényege az volt, hogy december 31­ére hívjuk össze a Szövetségi Gyű­lés kamaráinak együttes ülését, és helyeztessük hatályon kívül a CSSZSZK megszűnéséről szóló alkotmánytörvényt. Az előterjesztők szerint ezzel óriási terhet vettünk volna le az utódállamok kormányai­nak és törvényhozóinak a válláról, hiszen nem kellene azon töprenge­niük, hogy mi legyen a Szövetségi Gyűlés képviselőivel, hogy hogyan is kerülhetnék meg a törvényt. Azt persze senki sem vetette fel, hogy a közös állam megszűnése volta­képpen azért nem legitim, mert nem BUGAR BELA: VÁRATLANUL ÉRT A MEGHÍVÁS ROMAN KOVÁČ FOGADTA AZ MKDM KÜLDÖTTSÉGET •r Már régóta figyeljük a dél-szlo­vákiai növekvő munkanélküliséget, amely szociális konfliktusba torkoll­hat. Ezt a problémát orvosolni kell - jelentette ki tegnap Roman Ko­váč, miniszterelnök-helyettes, az MKDM vezetőivel folytatott megbe­szélése után. Hangsúlyozta, hogy elemezték a magas munkanélküli­ség okait. Bugár Béla, a mozgalom elnöke a találkozót követően megje­gyezte, hogy váratlanul érte őket a meghívás a megbeszélésre, s még senki nem folytatott velük ilyen szívélyes párbeszédet. Csáky Pál elnökségi tag reagált a hétfői Kondorban megjelent Csak magyarok című írásra. Azt mondta, a 26 magyar képviselő EK elnöké­nek címzett levelében - a cikkben megjelentekkel ellentétben - arra hívták fel a figyelmet, hogy előbb EK­szakértők vizsgálják felül a bősi léte­sítményt, kérjék ki a környéken élő többségben magyarajkú lakosság véleményét, s csak utána hozzanak végső döntést Bősről. Csáky Pál sajnálatát fejezte ki, hogy a levélről szóló hírt budapesti megjelenése után ismertette a szlovák sajtó, pe­dig a levelet előbb a honi lapok hozták nyilvánosságra. ALÁÍRÁSRA KÉSZ A START II (Folytatás az 1. oldalról) leburger közölte az újságírókkal, hogy kettőjüknek újra kell találkoz­niuk, ha Bush, illetve Jelcin módosí­tani kívánná a szöveget. A Reuter hírügynökség délutáni jelentésében tudni vélte, hogy a szerződés előirányozza az orosz és az amerikai atomfegyverek hoz­závetőleg kétharmaddal történő csökkentését és. egyidejűleg lehető­vé teszi a legveszélyesebbnek tar­tott fegyverfajta, a több robbanófejes szárazföldi indítású rakéták meg­semmisítését. A még Gorbacsov ós Bush által tavaly aláírt első START-szerződés az atompotenciálok 30 százalékos csökkentéséről intézkedett, de nem tért ki az említett típusú fegyverfaj­tákra. A második START-szerződés megoldja a műszaki problémákat és azt is, hogy Oroszország SS 18-as nehézrakétái számára mennyi silót hagyhat meg és milyen típusú ame­rikai bombázók esnek a szerződés hatókörébe. Az orosz fél az SS 18­asok silóit a mozgatható kilövőállású SS 25-ösök számára akarta meg­hagyni, s ha ez megtörtént volna, akkor azok ellenállóbbak lettek vol­na az amerikai atomcsapássai szemben. Az AP hírügynökség érte­sülése szerint az amerikaiak azért szorgalmazták a silóknak a meg­semmisítését, mert attól tartottak, hogy Moszkvában esetleg a „ke­mény vonal" képviselői ragadják magukhoz a hatalmat. A szerződés értelmében mindkét oldalon 2003-ig 3000-3500-ra csökkentik a nukleá­ris robbanófejek számát. Jelenleg mindkét félnek megközelítőleg 20 ezer atomrobbanófeje van. MENESZTETTÉK PANICSOT Belgrádban a jugoszláv parlament mindkét háza megvonta a bizalmat Milan Panics kormányfőtől. Az alsóházban har­mincan szavaztak a bizalmatlansági indít­vány mellett, öten ellene, egy képviselő tartózkodott, egy szavazat pedig ér­vénytelen volt. Az alkotmány értelmében Panicsnak be kell nyújtania lemondását, de várhatóan addig hivatalban marad, amíg megalakul az új kabinet. A parla­ment két kamarája tegnap első ízben üit össze a december 20-i parlamenti és elnökválasztások óta, amelyeken Milose­vics elnök győzött Panics ellen. A New York Times tegnap idézte a Fe­hér Ház szóvivőjének nyilatkozatát, aki nem cáfolta George Bush Milosevics címére szóló fenyegetését, miszerint Washington kész a katonai beavatkozás­ra, ha Szerbia kiterjeszti a háborút a Bal­kánon. A DPA hírügynökség értesülései sze­rint a muzulmánok és hon/átok újév után nagyszabású offenzívára készülnek, amelynek célja a Szarajevó köré vont blokád feltörése. A körülzárt Szarajevóban közben tragi­kussá vált a helyzet, mínusz tíz fok körüli a hőmérséklet és a városban gyakorlati­lag nincs fűtés. Az idősebbek között szedi főleg áldozatait a fagyhalál. A Reuter hírügynökség szerint péntektől nyolc idős ember fagyott meg. A város környékén tegnapra virradóan újra felerősödtek a harcok azt követően, hogy a szerbek hírül vették a muzulmán erők átcsoporto­sítását a tervezett újévi offenzíva kap­csán. ROMÁN KÜLÜGYI VÉLEMÉNY A MAGYAR FÉL ZAVAROS KÉPET FEST ERDÉLYRŐL Traian Chebeleu román külügyminisztériumi államtitkár kifejtette: Bukarest azért ragaszkodik a román-magyar határokat véglegesen rögzítö, teljesen egyértelmű megfogalmazáshoz a két ország készülő alapszerződésében, mert elejét akarja venni a mindennemű további félreértéseknek és belemagyarázásoknak. Chebeleu ez irányú nyilatko­zatát a Bukarestben megjelenő tekintélyes Curierul National című román napilap közölte. A politikus szerint az eddig lezaj­lott magyar-román tárgyalásokon a két fél álláspontja, - kivéve a hatá­rok megváltoztathatatlanságának, valamint a nemzeti kisebbségek jo­gainak kérdését -, megegyező vagy közelálló. Az alapszerződés megkö­tése nem konkrét okok miatt, hanem inkább lélektani okokból, toporog egyhelyben. Chebeleu elmondta: miután a magyar politikusok már sok esetben nyilvánosan leszögezték, hogy Budapestnek nincsenek terü­leti követelései Románia irányában, Bukarest úgy véli, hogy nincs aka­dálya a szóban elhangzottak írásbeli rögzítésének. Véleménye szerint érthetetlenek azok a magyarországi nézetek, hogy a trianoni békeszer­ződés igazságtalan volt Magyaror­szággal szemben. Chebeleu szerint csak a monarchiabeli népek önren­delkezése érvényesült. Érdekes a román államtitkárnak az az állítása, miszerint Magyaror­szágon nagy erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy Európa tudatában meghonosítják azt a té­telt, mely szerint Erdély hovatartozá­sa nem teljesen világos, mert az ottani magyar kisebbséget továbbra is elnyomják. Olyan hangulatterem­tés folyik, mint amilyen a 30-as évek végén volt Európában, amely 1940­ben elvezetett Erdély Magyaror­szághoz való csatolásához. A ro­mán politikus kifejtette, hogy ezt a gondolatmenetet folytatva el lehet jutni a helsinki záródokumentumban megfogalmazott elvekhez, amelyek nem zárják ki a határok békés úton való megváltoztatásának lehetősé­gét. Nos, tehát ha sikerülne Erdély kérdésében egy ilyen zavaros képet lefesteni a nemzetközi közvélemény előtt, akkor esetleg a világot is rá lehetne venni arra, hogy ismét egy tökéletesen törvényes nemzetközi döntőbíráskodást hajtson végre, szögezte le a román külügyminiszté­riumi államtitkár nyilván az 1940-es bécsi döntésre célozva, i 'o; óv í uton* KOKES JÁNOS népszavazás eredményeképpen fog megtörténni. Mellesleg meg­jegyzem, hogy hozhattunk volna bármilyen határozatot, január 1 -je után úgyis az fog történni az egyes utódállamokban, amit az adott kor­mány vagy a törvényhozó testület akarni fog. -Az elmondottak alapján úgy tűnik, mintha a képviselők, akik a CSSZSZK megszűnéséről szóló alkotmánytörvény-javaslat elfo­gadása mellett szavaztak, utólag megbánták volna, hogy így csele­kedtek. Viszont: mintha csak azért éreznének így, mert hát bi­zonytalan a további sorsuk. - Igen, észrevehető, hogy többen csalódottak. Amennyiben azonban visszaidézzük a CSSZSZK megszű­néséről szóló alkotmánytörvény-ja­vaslatról való szavazás eredménye­it, akkor nyilvánvaló, hogy az emlí­tett törvényjavaslat éppenhogy csak átcsusszant, hiszen ha például a Nemzetek Kamarája szlovák ré­szében kettővel kevesebb az igenlő szavazatok száma, akkor már nincs jóváhagyva az alkotmánytörvény-ja­vasalt. Tény, hogy azok az ellenzéki képviselők, akiket rábírtak, hogy a törvényjavaslat elfogadása mellett szavazzanak, tulajdonképpen be lettek csapva, és most főleg róluk van szó. Alapjában véve viszont a kormánypártok képviselői is csaló­dottak, mivel nem várták el a párt­juktól, hogy ily módon mellőzi majd őket, hogy ilyen csellel állítja majd félre6ke t- (kluka)

Next

/
Thumbnails
Contents