Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám, kedd

1992. DECEMBER 15. «ÚJSZĎM HIREK-VELEMENYEK KÖSZÖNET A RÉSZVÉTN YILVÁN ÍTÁSÉRT Alexander Dubček gyermekei a többi családtag nevében is tegnap a szlovák sajtóirodán keresztül kö­szönték meg az édesapjuk halálával kapcsolatban a világ minden tájáról érkező részvétnyilvánításokat, (vis) MEGALAPOZATLAN BETERJESZTÉSEK (Munkatársunktól) - Hiába nyúlt rend­kívül hosszúra a szlovák kormány gazda­sági tanácsadó testületének tegnapi ülé­se, mégis kevés eredményt hozott. Leg­alábbis ez világlott ki a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón, amelyen Július Tóth, a szlovák kormány pénzügyminisztere elemezte az egyes programpontokat. A leggyakoribb kifejezés minden egyes témakörnél a további kidolgozásra visz­szaadva szókapcsolat volt. Az iparpolitika koncepciója is megle­hetősen általánosra sikeredett. A beter­jesztett elképzelések szerint a következő években 500 milliárd koronát kellene for­dítani e célra, ami háromszor több, mint a jövő évi költségvetés, ezért elfogadha­tatlan a tervezet. Szintén az elutasítás sorsára jutott a gazdasági minisztérium tanulmánya, amely a mohi atomerőmű befejezésével foglalkozik. Mivelnem egyértelmű, hogy saját forrásokból valóban elkészülhet az erőmű, ezért meg kell vizsgálni a külföldi tőke bevonásának lehetőségét és a gaz­dasági tanács a beruházás részvénytár­saságra való átalakítását javasolja. A ta­nács ülésén „megbukott" a Szlovák Álla­mi Takarékpénztár privatizációs tervezete is. Július Tóth közölte, az elképzelések szerint a pénzintézet 51 százaléka az állani kezében marad, míg 46 százaléka térítésmentesen a települések hatásköré­be megy át. -só­FELIX-DIJ SZABÓ ISTVÁNNAK Édes Emma, drága Böbe című legutóbbi filmje forgatókönyvéért Felix-díjat, vagyis európai Oscart kapott Szabó István a berlini Babels­berg stúdióban megrendezett mozi­gálán. A versenybe 28 ország filmje­it választották be; Emmáék „atyjá­nak" a világhírű Bergman-színész, Erland Josephson adta át a díjat. Az Európai Filmakadémia élet­műdíját Billy Wilder amerikai rende­ző kapta. (sz) FOLT A LATORCÁN Négy méter szélességben isme­retlen anyagi szennyeződést észlel­tek a múlt pénteken a Latorcán, 7 km-re az ukrán határtól. De nem következett be sem halpusztulás, sem más anyagi kárt nem okozott. Az illetékes vízügyi dolgozók a hely­színen ügyeletet tartanak, és folyik a szennyezett vízből vett minták elemzése is. KÖZLEMÉNY A Nyitrai Pedagógiai Főiskola Ze­nei Nevelés Tanszékének magyar szekciója tisztelettel meghívja Ont 1992. december 15-én 18 órakor megrendezésre kerülő ünnepi hang­versenyre, amelyre Kodály Zoltán születésének 110. évfordulója alkal­mából kerül sor a főiskola díszter­mében. VflLUTAÁRFOLYftHIÜK ÉRVÉNYBEN: 1992. DECEMBER 15-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 44.788 45.33 Francia frank 5.351 5.48 Német márka 18.211 18.58 Olasz líra (1000) 20.597 20.72 Osztrák schilling 2,588 2.64 Svájci frank 20.309 20.74 USA-dollár 28.677 29.33 MEGKEZDŐDÖTT A PÁRBESZÉD (Folytatás az 1. oldalról) kerül sor, ezért véleménye szerint olyan lépéseket kell tenni, amelyek elősegítik a gazdaság működőké­pességének megőrzését, a szlovák államiság valamennyi jegyének kié­pítését és Szlovákia nemzetközi kö­zösségbe való beilleszkedését. A zárt ajtók mögötti, a tervezettnél hosszabbra nyúlt tanácskozás után na­gyon szívélyes légkörben méltatták az újságírók előtt megbeszéléseiket a párt­vezetők. Vladimír Mečiar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke szerint va­lamennyi szlovákiai pártnak alapvető fel­adata, hogy hozzájáruljon az ország nem­zetközi tekintélyének erősítéséhez. Hangsúlyozta: olyan stabil politikai és tár­sadalmi helyzet kialakítására van szüksé­günk, hogy a következő év elején a fel­gyülemlő problémákkal megbirkózhas­sunk. Aztán Peter Weissnek, a DBP elnöké­nek adta át a szót, hogy ő részletezze, miben sikerült megegyezniük. Közölte: Mečiar felajánlotta, hogy valamennyi párt delegáljon szakembereket a kormány gazdasági és legiszlatív tanácsába. Ab­ban is megegyeztek, hogy még idén meg­beszélést folytatnak a pártok és mozgal­mak külpolitikáért felelős tisztségviselői. A parlamenti pártoknak lehetőséget nyúj­tanak, hogy megfelelő jelöltjeiket javasol­ják a külképviseleti testületbe. Szólt an­nak a bizottságnak a létrehozásáról, amely a vegyes lakosságú területeken elemezné az esetleges nézeteltéréseket. Ľudovít Černák, a Szlovák nemzeti Párt elnöke azzal egészítette ki az elmondot­takat, hogy szóba került a Szlovák Köz­társaság Nemzeti Tanácsa második ka­marájának létrehozása is. Az erre vonat­kozó törvényjavaslatot, egy képviselői csoport , készíti majd elő, és a döntést a parlament hozza meg. S hogy a többi jelenlévő se maradjon ki, Vladimir Mečiar felkérésére ők is véle­ményt nyilvánították. Jaroslav Volf, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt első alelnöke a megegyezés fontosságát emelte ki. Duray Miklós, az Együttélés elnöke kissé megkésettnek minősítette a találkozót. Szerinte annyi politikai, gaz­dasági, szociális probléma, valamint a nemzetiségeket érintő kérdés került a leiszínre, hogy azok megoldása külön­külön is igen nagy erőfeszítést kiván. Bugár Béla hasznosnak ítélte meg az összejövetelt, míg Anton Anderko, a KDM alelnöke kifejtette: az ellenzék ugyan törekszik a stabilitásra, de a bírálat jogát fenntartja magának. DEÁK TERÉZ Q V A tanácskozás után Duray Miklós és Bugár Béla nyilatkozott lapunknak. • Duray úr, a sajtótájékoztató folya­mán olyan érzésem volt: íme a nagy megegyezés, a partnerek nagyvona­lúan viszonyulnak a nemzeti kisebbsé­gek kérdéséhez, itt már csak a nagy összeborulás hiányzik. Valóban ilyen a helyzet? - Ez csak a látszat, a valóság teljesen más volt. Tele félelmekkel. A megbeszé­lések során tükröződött, hogy a jelenlegi szlovák vezetés fél a leginkább. Nem tudja megteremteni az ország pozitív nemzetközi képét. Tart a cseh partnertól is, mert a szétválás után a Cseh Köztár­saság sokkal racionálisabb politikai irány­zatot követ majd. A következő probléma­ként a nemzeti kisebbségek kérdését je­lölném meg. • Ettől is félnek? - Az volt az érzésem, hogy leginkább ettől tartanak. Megpróbáltak bennünket egy olyan egyezségre kényszeríteni, hogy a gondokat helyi szinten oldjuk meg. Ezt elutasítottam, mégpedig azzal, hogy először az alkotmányt kell megváltoztatni, és utána orvosolhatjuk a helyi nehézsé­geket. Ha az alkotmányt nem sikerül mó­dosítani - s az erre vonatkozó elveinkből mi nem engedünk -, akkor a helyi problé­mákat sem számolhatjuk lel. • A kormányfő derűlátóan nyilatko­zott... -Csak egy kérdésben sikerült kon­szenzust elérni, mégpedig a szlovákiai érdekeket illetően. • Ezt támogatták? - Nem, elmondtuk, milyen alapvető feltételek hiányoznak ahhoz, hogy támo­gatni tudjuk. • Bugár úr, a mozgalom nevében milyen kérdéseket vetettek fel? -Természetesen a nemzetiségekkel kapcsolatosakat. A törvényjavaslatunkat átadtuk valamennyi pártnak és erről mie­lőbb tárgyalni szeretnénk a partnere­inkkel. • Szóba került egy bizottság létre­hozása.,, - Ennek az volna a feladata, hogy a „lenti" problémákat vizsgálja felül. Sze­rintünk ez nem jó módszer. • Miért nem tartják ezt járható útnak? - Mert mi nem elégedünk meg azzal, hogy például a Lévai járásban kiharcoljuk: magyar nyelven folyjon a szertartás, ha­nem egy olyan törvényt kell elfogadni, amely egyértelműen kimondja, mit lehet és mit nem. • Mečiar úr kijelentette: a diplomá­ciai testületbe a magyar nemzetiségű­ek arányos képviseletével számolnak. Ehhez mit szól? - Most hangzott el először. Erről moz­galmunkban és partnerünkkel is beszél­nünk kell. Ha elfogadjuk az ajánlatát, olyan egyéniségeket kell találnunk, akik helyt tudnak állni. (deák) MA A KISEBBSÉGI JOGOKAT, HOLNAP... (Folytatás az 1. oldalról) fosztó törvényhozási aktusokról, majd az 1952-es titkos párthatáro­zatokról, amelyek a nemzetek kö­zötti feszültségek feloldása jegyé­ben többek között a kétnyelvűség bevezetését szorgalmazták. Ezt kö­vetően az 1990-ben elfogadott szlo­vák nyelvtörvényről szólt, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy az nem felel meg a nemzetközi emberjogi dokumentumoknak, elsősorban pe­dig az Európa Parlamentben idén elfogadott Regionális Nyelvek Kar­tájának. A keresztnevek anyaköny­vezésével összefüggésben szó sze­rint idézték a vonatkozó jogszabá­lyok rendelkezéseit egyértelmű bi­zonyítékokkal szolgálva arra: hogy a szülőket semmi sem akadályoz­hatja abban, hogy magyar kereszt­nevet adjanak gyermeküknek. A nemzeti és egyéni identitáshoz való jog megsértését, illetve a szlo­vák alkotmányosság és a hatályos jogrend megszegését jelenti, ha bár­mely anyakönyvvezető megtagadja az ilyen nevek bejegyzését. Csáky Pál a magyar nyelvű köz­ségtáblák eltávolításával kapcsola­tos kérdésekről szólt. Ezen kívül azt is elmondta, hogy a szlovákiai veze­tés azért nem hajlandó a Regionális Nyelvek Kartáját aláírni és elfogadni, mert úgymond az ellentétben áll a szlovák Alkotmánnyal és jogi sza­bályozással. Álláspontja szerint a Szlovák Köztársaság nem a jogok gyarapításának útját járja (amely Európába immár megszokott), ha­nem éppen ezzel ellentétesen cse­lekszik. Ezzel a véleménnyel cseng össze Bauer Edit későbbi, kifejezet­ten az újságíróknak címzett megál­lapítása: „Ma a kisebbségi jogokai korlátozzák. Holnap talán más kö­zösség kerül sorra, ezért amikor ma • a kisebbségi jogokat védjük, akkor ezzel más csoportok jogaiért is kiál­lunk." A sajtóértekezleten megjelent Pék Zoltán, a Szlovák Televízió ma­gyar adásának szerkeszetője is. Be­számolt arról, hogy a tévé új főszer­kesztőjének november 18-ai utasí­tását a helységnevek magyar meg­felelője használatának tilalmáról elő­ször figyelmen kívül hagyták. A ké­sőbbiek során csak azért használták a szlovák helységneveket, hogy megerősítsék: a tilalomról szóló saj­tóhírek igazak. Elmondta: a nézők a totalitárius államrendhez való visszatérésként értékelték, hogy a helységneveket ismét szlovákul használták. Ezt a szerkesztők meghátrálásának te­kintették, illetve annak tulajdonítot­ták, hogy a megélhetésüket féltik. A magyar adás szerkesztője ezzel kapcsolatban kijelentette: valóban aggódnak a megélhetésükért, de miután a magyar kisebbséget sike­rült figyelmeztetniük a veszélyre, tovább nem hajlandóak engedel­meskedni az új főszerkesztő utasítá­sának, és nem kívánnak magyar szövegkörnyezetben szlovák kifeje­zéseket használni. (fekete) GAJDAR HELYETT CSERNOMIRDIN (Folytatás az 1. oldalról) Az 54 éves Viktor Csernomirdin­nek műszaki képesítése van, éveken át egy kőolajat és földgázt feldolgozó üzem igazgatója volt. Négy éven át, mégpedig 1978-tól, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának apparátusában dolgozott, majd később a Szovjetunió Gázipari Minisztériumának élére került. A Szovjetunió széthullása után a Gazprom gázipäri konszert vezet­te, majd ez év júniusában Borisz Jelcin kinevezte a kormány alelnö­kévé és megbízta a tüzelőanyag­energetikai komplexum irányításá­val. Gajdar kormányában az állami ipar érdekei egyik képviselőjének te­kintették. Egyébként Jelcinnek azon három jelölt közül kellett egyet a kongresz­szus elé terjesztenie, akikre tegnap a legtöbb képviselői szavazat esett. Az elnök nem titkolta, hogy a minisz­terelnöki poszton legszívesebben továbbra is Jegor Gajdart látná. Ez utóbbi azonban javasolta az elnök­nek, hogy valaki mást terjesszen elő szavazásra. Viktor Csernomirdin, az orosz kor­mány új elnöke Gajdar egyébként újságíróknak kijelentette, hogy nem lesz Viktor Csernomirdin kormányának tagja. Tegnap este befejeződött az Orosz Föderáció népképviselői kongresszusának ülése. A MAGYAR HONVEDELMI MINISZTÉRIUM CÁFOL Tegnap nyilvánosságra hozták a magyar honvédelmi minisztérium hivatalos nyilatkozatát. Ez cáfolja a prágai ČTK vasárnap kiadott hírét, miszerint Kelemen József vezérőr­nagy állítólagos kijelentése szerint fegyveres katonai alakulatokat cso­portosítottak át a szlovákiai határra. A minisztérium nyilatkozata szerint bizonyos átcsoportosításokra sor került, de nem a szlovákiai határ közelében. Mi több, ebben a térség­ben sor került egy gépesített egység átszervezésére, ami jelentős állo­mánycsökkentéssel járt. „VISSZASZÍVOTT", MEGDOBBENTO KOZIREV-NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) bűntetteket követtek el. A Reuter hírügynökség jelentette elsőként ezt a hírt, azt a megjegyzést fűzve hoz­zá, hogy Eagleburger a nürnbergi­perhez hasonló bírósági eljárásra gondol. Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter a találkozón meglepetést okozott néhány bejelentésével, me­lyek elvi változásokat jelentenének Oroszország viszonyában a helsinki folyamathoz. Egyrészt megerősítet­te Oroszország szándékát, hogy eu­rópai országgá váljék és közeledjen Nyugat-Európához. A másik oldalon azonban azt mondta, látni kell, hogy Oroszország érdekei történelmi szempontból Ázsiában keresen­dőek, márcsak azért is, mert terüle­tének jelentős része ezen a konti­nensen fekszik. Ez Kozirev szerint azt jelenti, hogy az EBEÉ kritériu­mait nem lehet érvényesíteni az Orosz Föderáció egész területén. Az orosz diplomácia vezetője a to­vábbiakban azt hangsúlyozta, Oroszország nem hallgathat tovább arról, hogy a NATO fokozza befolyá­sát a Baltikumban, a Balkánon és a volt Szovjetunió déli határai men­tén. Oroszország nem érthet egyet a Szerbiával szembeni további szankciókkal sem. Ha ezeket nem oldják fel, Moszkva fenntartja magá­nak a jogot, hogy egyoldalú lépések­kel javítson Belgrád helyzetén. ,,A jelenlegi szerb kormány számít­hat a nagy Oroszország támogatá­sára"- hangsúlyozta a miniszter. Kozirev szerint Oroszország azt tervezi, nagyon kemény tárgyaláso­kat kezd valamennyi szovjet utód­köztársasággal olyan módon, hogy föderáció vagy legalább konföderá­ció létrehozását fogja nekik javasol­ni. Ha valaki azt hiszi, hogy Oroszor­szág ugyanolyan sorsra jut, mint a Szovjetunió, akkor mélységesen téved, s Oroszország képes lesz bebizonyítani, milyen mély ez a té­vedés - hangsúlyozta Kozirev. Az orosz külügyminiszter beszéde megdöbbenést keltett. Nem egész egy órával felszólalá­sa után Kozirev 180 fokos fordulatot tett és kijelentette: amit mondott, azt nem gondolta komolyan. Állítólag csak azt akarta hangsúlyozni, mi­lyen borzalmak várhatnának a jövő­ben Európára. Szavai szerint azon­ban Jelcin elnök sosem engedne meg ilyesmit. A Szlovák Köztársaság váltja fel a Csehszlovák Szövetségi Köztár­saságot az Európai Biztonsági és Együttműködési konferencia ún. irá­nyító hármasában. Az erről szóló megállapodást tegnap Stockholm­ban írta alá Milan Kňažko, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere és Alexander Vondra, a Cseh Köztár­saság nemzetközi kapcsolatainak miniszterhelyettese, a helsinki folya­matban résztvevő államok diplomá­ciai vezetői találkozójának alkal­mából. UJEVTOL BUDAPESTEN: SZLOVÁKIÁI KULTURA (Folytatás az 1. oldalról) méltó megünneplésére. A békés­csabai fióknak a budapesti központ­hoz képest fordított feladata lenne. Ugyanis elsősorban a magyarorszá­gi szlovákok öntudatának megerősí­téséhez kíván hozzájárulni. Olyan kulturális rendezvényeket szeret­nénk szervezni és áthozni Magyar­országra, amelyek ezt szolgálják. Természetesen ezt összekötjük a szlovák kultúra friss eredményei­nek bemutatásával. Budapesten azonban, mert ez egy másik közeg, éppen ez utóbbi a legfontosabb fela­datunk. De azért nem mondunk le a pilisi és borsodi szórványszlovák­ság kulturális tájékoztatásáról sem. - A cseh kultúrának lesz ottho­na Budapesten? - Igen. Csehország önálló házat készül felépíteni, melynek ideiglene­sen Cseh Centrum lenne a neve. Véleményem szerint a két intéz­mény között nem lesz semmilyen súrlódás. Például nagy könyvtárunk továbbra is kiszolgálja a cseh iroda­lom iránt érdeklődőket. Továbbra is szervezünk cseh nyelvtanfolyamo­kat és majd megállapodunk, hogy ezen a téren milyen keretek között működünk együtt. Negyven év alatt értékes filmotékánk gyűlt össze, amelyben persze többségben van­nak a cseh filmek, s ezekkel a továb­biakban ugyancsak az érdeklődők rendelkezésére állunk, (brogyányi)

Next

/
Thumbnails
Contents