Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-11 / 292. szám, péntek

7 DOKUMENTUM - INTERJÚ ÚJ SZÓ, 1992. DECEMBER 11. . Tisztelt Olvasó! . Hosszú és alapos szakmai egyeztető tárgyalások után nyújtjuk át Önnek jövendőbeli berendezkedésünk tervezetéi. Ez a dokumentum a legmagasabb jogi szinten szeretné rögzíteni azokat az alapelveket, amelyekre a jövőben létünket, megmaradásunkat, jogainkat és kiépítendő intézményrendszerünket alapozni szeretnénk. Kéljük, tanulmányozza át ezt a javaslatot és tegye meg a vele kapcsolatos észrevételeit a pártok és mozgalmak, illetve a Csemadok központi irodájában. Jóakaratú, de alapos kritikát kérünk. Az ehhez az alkotmánytörvényhez kapcsolódó részletes végrehajtási törvény tervezetét a szakmai problémák tisztázása :(||ÍS||1Í93' első' felébeÍ|liHlükjiyilv'ánosságra, Minden c -vakjai magyar állampo! ét és támogatását ké- ezt előre is me Az Mi ' M és. afclgy üti élés szakmai egyeztelő bizottsága A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK ALKOTMÁNYTÖRVÉNYE A NEMZETI KISEBBSÉGEK ÉS ETNIKAI CSOPORTOK JOGI HELYZETÉRŐL A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN Preamb'ulum A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, mint a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozó szerve, a különböző nemzetek és etnikumok több száz éves békés együttélése pozitív példáinak tudatában, elismerve, hogy a természetes emberi jogok az európai közösség nemzetei együttélése új minőségének alapját képezik, attól az őszinte igyekezettől vezérelve, amely a kölcsönös tisztelet, tolerancia, a kölcsönös megértés, a humanizmus és a szolidaritás elvei alapján a Szlovák Köztársaság minden állampolgára számára egyenjogú helyzetét kíván biztosítani, ezt az alkotmánytörvényt hozta meg: Első szakasz Alapvető rendelkezések 1. cikk A nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok (a továbbiakban csak kisebbségek), mint a társadalom alkotórészei, a Szlovák Köztársaság államalkodó elemei. A Szlovák Köztársaság azon állampolgárai alkotják őket, akik a kisebbségek tagjainak tartják magukat. 2. cikk 1/Minden állampolgárnak jogában áll szabadon megvallania nemzetiségét és etnikai eredetét és az állampolgárok olyan csoportjának tagja lenni, amelyet identitása, nemzeti, etnikai, vallási, kulturális és egyéb jellemzői megkülönböztetnek a lakosság többi részétől. Ennek a döntésnek bármilyen befolyásolása megengedhetetlen. 2/ Bármely kisebbséghez való tartozás senkinek sem lehet hátrányára. 3. cikk 1 / A kisebbségek jogai természetes jogok, megvonhatatlanok és megszüntethetetlenek. Az állam elismeri ezeket a jogokat és biztosítja zavartalan gyakorlásukat. 2/ Az állam támogatja a kölcsönös tisztelet, megértés, együttműködés és szolidaritás légkörének megteremtését a területén élő minden személy között, tekintet nélkül azok nemzetiségi vagy etnikai eredetére, illetve vallásukra. 3/ Az állam biztosítja a többségi nemzet és a kisebbségek tagjai közötti toleranciára és kölcsönös tiszteletre való nevelést. Második szakasz A kisebbségek jogai 4. cikk 1 / A kisebbségek a Szlovák Köztársaság Alkotmánya által garantált jogok mellett az alábbi jogokkal is rendelkeznek: a) nemzeti, etnikai, nyelvi és kulturális identitásuk és önazonosságuk megőrzésének joga, b) saját parlamenti képviselet joga, c) kéréseik szabad megformálásának és jogaik érvényesítésének, valamint ezen jogok végrehajtásában és ellenőrzésében való effektív részvételük joga, d) a szülőföldhöz való jog, saját szellemi és anyagi örökségük megőrzése és fejlesztése, valamint lakóhelyük nemzetiségi és etnikai szerkezete védelmének joga, e) az oktatásügy, a kultúra és az informatika terén való önkormányzat joga, a kisebbségek által lakott régiók igazgatásának joga, f) nemzetközi kapcsolatok fenntartásának joga, g) az állami költségvetés arányos részéhez való jog, amely alkotmányos jogaik gyakorlásának bebiztosítására és a kisebbségi helyzetükből adódó hátrányok kompenzálására szolgál. Harmadik szakasz A kisebbségi jogok védelme 5. cikk A Szlovák Köztársaságban tilos és büntetendő a) az erőszakos asszimilációt célzó tevékenység vagy az olyan tevékenység, amelynek következménye a kisebbségek akaratuk elleni asszimilációja, b) a lakóhelyek és területi egységek nemzetiségi és etnikai összetétele erőszakos megváltoztatását célzó tevékenység, továbbá olyan adminisztratív-közigazgatási egységek létrehozatala, amelyek nincsenek tekintettel azok nemzetiségi szerkezetének megőrzésére, c) a kisebbségek életkörülményei szándékos rontására irányuló tevékenység, d) a kisebbségek erőszakos kivagy áttelepítése. Negyedik szakasz A kisebbségek önkormányzata 6. cikk 1 / A kisebbségek jogai végrehajtásának biztosítására országos, regionális és helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban csak önkormányzatok) hozandók létre. 2/ Az önkormányzatokat a kisebbségek úgy hozzák létre, hogy a hozzájuk tartozó állampolgárok 3 százaléka a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának bejelenti eme jog gyakorlásának igényét. 3/ A kisebbségi önkormányzatok szervei képviseleti és végrehajtó szervek. A magyar nemzeti kisebbség országos képviseleti szerve 25 képyiselőből áll, más kisebbségek országos képviseleti szervei 15 képviselőből. 4/ Az önkormányzatok képviselőit 4 éves időszakra választják az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással. 5/ Az országos kisebbségi önkormányzat képviselőjévé az az állampolgár választható meg, aki választójoggal rendelkezik, 18. életévét betöltötte és a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik. 6) A kisebbségek önkormányzatába választani jogosult a Szlovák Köztársaság minden állampolgára, aki betöltötte 18. életévét, az illető kisebbséghez tartozik és kéri eme jogának gyakorlását. 7/ A képviseleti önkormányzatok saját alapszabályt és tárgyalási rendet fogadnak el. Az állam csak törvényességi felügyeletet gyakorol eme szervek tevékenysége felett. 8/ Az önkormányzatok önállóan döntenek - saját kultúrájuk, - saját iskolarendszerük, - az anyanyelvi informatika, - az általuk lakott területeken (5 százalék felett) a kisebbségek nyelve használatának ügyeiben. Más ügyekben az önkormányzatok az illetékes szervekkel közösen döntenek. 9/ Létrehozandó a Nemzeti Ki-' sebbségek és Etnikai Csoportok Ügyeinek Minisztériuma. Létrehozandók a kisebbségi önkormányzatok végrehajtó szervei regionális és helyi szinteken. 10/A kisebbségi önkormányzatok működését biztosító pénzügyi és anyagi eszközöket az állam biztosítja a Szlovák Köztársaság költségvetéséből. 11/ A kisebbségek önkormányzati szervei létrehozatalának módját, az e szervekbe való választásokat csakúgy, mint viszonyukat az egyéb szervekhez,a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye szabályozza. ötödik szakasz Záró rendelkezések 7. cikk 1/A kisebbségek jogainak részletes meghatározását csakúgy, mint á végrehajtás módját a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok helyzetéről és jogairól szóló törvény határozza meg, amelyeket legkésőbb az eme alkotmánytörvény hatályba lépésétől számított 4 hónapon belül el kell fogadni. 2/ A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 34. cikkének 3. bekezdése érvényét veszti. 3/ A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 6. cikkének 1. bekezdése a következőképpen változik meg: ,,A Szlovák Köztársaság területén a szlovák nyelv hivatalos nyelv." 4/ A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 34. cikke 1. bekezdésének szövege a következőképpen változik meg: „A Szlovák Köztársaságban a nemzeti kisebbségeknek és az etnikai csoportoknak joguk van a sokoldalú fejlődésre, különösen arra, hogy saját kultúrájukat fejleszszék; joguk van továbbá az információnak az anyanyelvükön történő terjesztéséhez és befogadásához, pártokban és egyesületekben való egyesüléshez, művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához. Ennek részleteit törvény állapítja meg." 5/ A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 34. cikke 2. bekezdésének szövege a következőképpen változik meg: „A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak a törvény által megállapított feltételek mellett szavatolva van a) az anyanyelvükön történő művelődéshez való jog, b) nyelvüknek a hivatalos kapcsolatokban való használatának joga, c) a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő ügyek megoldásában az aktív részvételhez való jog." 6/ Ez az alkotmánytörvény kihirdetése napján lép hatályba. FELTÉTEL: A PARTNERSÉG (Folytatás az 1. oldalról) sággal. Én azért tartom reménykeltőnek a Maticában tartott találkozót, mert a szlovák oldalon érzékeltem késztetéseket a realitások szárnbavételére, olyan légkör kialakítására, mely kedvez a partnerségnek, az egymás iránti megértőkészség életrekeltésének. Ha ez sikerül, szerintem az együttműködés nem reked meg a folklórnál. • A tanácskozáson elhangzott a Matica részéről, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak a kétoldalú Matica-Csemadok együttműködésnek. Viszont a Matica berkeiben nemritkán hangzik el, hogy a magyarok szócsövének tartott Csemadok követeléséiben mértéktelen és telhetetlen, a többi szerény, úgymond, igazán államhű szlovákiai nemzetiséggel szemben. Mi erről a véleménye? - J. M.: Maga a találkozó valamennyi nemzeti elkötelezettségű kulturális szervezet összehozásának a szándékával jött létre. Amikor mi kezdeményezőkként léptünk fel, abból indultunk ki, hogy a nemzetiségek valamennyi gondja egyben a szlovákság gondja is. A nemzetiségi kapcsolatokban meglevő feszültség a szlovák nemzetnek sem használ, márpedig mi valóban kinyilvánítottuk, hogy nemzeti és össz-szlovákiai összefüggésekben gondolkodunk. Ezért nem lehet számunkra közömbös, hogy miként is alakul a többség és a kisebbségek közötti viszony. Szeretném viszont hangsúlyozni, amint azt a tanácskozáson is leszögeztem, hogy nem vezérel bennünket semminemű kiváltságos szerepre igényt tartó szándék. Az .egyes szervezetek önállóságát és egyenjogúságát, egyenrangúságát tiszteletben tartva szorgalmazzuk az együttműködést. A párbeszéd és együttgondolkodás közös, többnemzetiségű kerete szerintünk szükségszerű, de nem zárja ki az egyes szervezetek szociális hátterében és nemzeti elkötelezettségében meglevő különbségek figyelembe vételét. - B. Gy.: A Matica és a Csemadok közötti kétoldalú kapcsolatok sajátszerűségének, társadalmi-politikai súlyának tiszteletben tartása, ha úgy tetszik, a többnemzetiségű együttműködésen belüli bizonyos felértékelődése szerintem természetes követelmény. ígéretes, hogy ez a Matica részéről hangzott el. De itt is hangsúlyozni szeretném a valódi kölcsönösséget. Dél-Szlovákiában már a közös vagy legalábbis egymás részvételével tervezett rendezvények lebonyolítása is csak úgy lehet hasznos, ha érvényesül az egyenrangúság, a vegyes közeggel szembeni tapintat, mindkét nyelv egyenjogúsága. A kulturális és tudományos tanácskozásokon a vita pedig nem válhat süketek párbeszédévé, ahol a délszlovákiai nemzetiségi igényekre történelmi érvkészlet a válasz, a sérelmek felvetése pedig az állami lojalitás számonkérésével találkozik. A széles körű nemzetiségi együttműködéssel kapcsolatban csak annyit: a tágabb keret alkalmas arra, hogy a többiek is jobban megértsék a szlovák-magyar kapcsolatok sajátszerűségét és fontosságát, s ne engedjenek az olyasfajta hangulatkeltésnek, hogy a magyarok mindig csak követelőznek. • A Magyar Televízió Panoráma című műsorában nemrégen a Matica kassai elnöke kijelentette, hogy nincs semmi kifogása a kétnyelvű helységnevek és feliratok ellen. A kisebbségi lét és a szlovák -magyar együttműködés természetes velejárójának tekinti. Vajon mit is jelent egy ilyen egyéni megnyilatkozás? J. M.: - Nos, a kassai Matica szervezet elnökének, saját nézetét hangoztatva, alighanem nagyobb a mozgástere, mint a szervezet országos elnökének. Nekem igazodnom kell a testületileg hozott döntésekhez, s egyébként is véleményem szerint nem lenne jó megfeledkezni arról, hogy a törvények mindnyájunk számára kötelezőek, ami esetünkben annyit jelent, hogy akkor előbb a törvényeket kell módosítani s csak aztán változhatnak a feliratok. Amennyiben szlovákiai szinten államilag döntés születik a helységnévtáblák kétnyelvűségéről, természetesen a mostanitól eltérő helyzet alakul ki. Jelenleg azt hiszem, elfogadható megoldásnak tekinthető, hogy a törvény lehetővé teszi a helységnév anyanyelvi feltüntetését bizonyos kiegészítő jellegű táblákon, de nem azokon, melyeket a közlekedési szabályoknak megfelelően helyeznek el. Meg kell mondanom, jómagam helyeslem és támogatom, hogy Szlovákiában annak valamennyi polgára otthon érezze magát, s ha ehhez az érzéshez hozzátartozik a feliratok anyanyelvi használata is, akkor kérem, foglalkozni kell a kérdéssel. Személyes véleményem szerint a helységnevek kétnyelvű megjelölése indokolt, de bizonyos összefüggések figyelembe vételével és törvényileg szabályozva. Van ugyanis ennek a dolognak egy másik oldala is, amelyet tartok attól, hogy az Új Szóban sem érzékelnek eléggé, tudniillik európai, ha nem még tágabb viszonylatú fonákság, hogy Szlovákiában vannak helységek, ahol a szlovákok érzik magukat idegennek. Például esetek tucatját tudnám felhozni arra, hogy miként uralkodik el a magyarok egynyelvűsége, s ez szintén olyan gond, amit kellő komolysággal orvosolni kell. Egyébként közvetlen személyes tapasztalataim kettősségről vallanak: egyes helyeken a szlovákok úgy érzik, hogy visszaszorított helyzetbe kerültek, másutt viszont éppen fordítva, úgy tűnik, hogy jól megférnek egymással, régóta békésen, kölcsönös megértésben élnek. - B. GY.: A kétnyelvűség számunkra természetesen elvi kérdés. A meg nem értéssel és a szűkkeblűséggel nyilván szembe kell nézni, ami nem jelent megalkuvást az adott helyzettel. Sajnálatosnak tartom, hogy minduntalan külföldi példákra kell hivatkoznunk. A nyugati kisebbségpolitikával az elvi következetesség okán hozakodunk elő. örvendetesnek tartom, hogy a kassai Matica-elnök nem külföldi példákkal érvelve nyilatkozott. A kétnyelvű táblák ügyét a szlovák-magyar együttélés természetes, belső szükségleteként fogja fel. Szerintem a Maticán belül a szóban forgó eset korántsem egyedi jelenség, többen hajlanak a józanságra, mint azt egyes hangadók harsánysága látni és hallani engedi. De ezekkel a hangadókkal is vitába kell bocsátkoznunk. -Köszönöm a válaszokat. KISS JÓZSEF (JAVASLAT)