Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-11 / 292. szám, péntek

1992. DECEMBER 11. NÉGYPÁRTI PÁRBESZÉD (Munkatársunktól) - Tegnap a késő délutáni órákban találkozott a négy magyar párt vezetése. A ta­lálkozóról még annak befejezése előtt Duka-Zólyomi Árpád tájékoz­tatott minket. Elmondta; a négy ki­sebbségi párt megállapodott abban, hogy közös politikai egyeztető bi­zottságot hoznak létre, kidolgozzák ennek a bizottságnak működési sza­bályzatát, megállapítják a hatáskö­rét, megállapodnak abban, hogy melyek azok a kérdések, amelyek megoldásában a közös fellépés el­kerülhetetlen. Még a lapzárta előtt felmerült két közös bizottság létre­hozásának szükségessége is. Az egyik bizottság memorandumot dol­gozna ki a jelenlegi belpolitikai hely­zetről, a kisebbségek jogállásáról, illetve egyes megoldási módozatok­ról, a másik bizottság pedig a mai Új Szóban nyilvánosságra hozott ter­vezettel foglalkozna. Mivel a négy magyar politikai mozgalom, illetve párt tanácskozása a késő éjszakai órákban fejeződött be, a megbeszéléseikről részlete­sebb tájékoztatással holnap számo­lunk be. (m-n.) KIRÁLYHELMECRE ÉS NAGYKAPOSRA LÁTOGATTUNK (Munkatársunktól) - Nem írhatunk úgy, hogy az mindenkinek tetsszen - bizo­nyosodott be újra, a szerdai, királyhelmeci Új Szó-fórumon, ahol olvasóink gyakran egymás közt is véleményt cseréltek la­punk belpolitikai kommentárjairól. Ezenkí­vül felhívták a figyelmünket több helyi problémára, és szó esett arról is, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kellene szentelnünk a regionális sajtóban megje­lenő írásoknak. Megfontolandó az a javaslat is, hogy a transzformációs tanácsadáson kívül foglalkozzunk a mezőgazdaság átalakítá­sa során történő visszaélésekkel. Nagy­kaposon tegnap este kiderült, hogy ha­sonlóan a bősi vízlépcsőhöz, ahol a hely­beliek a bennük élő félelmek ellenére elmentek dolgozni az építkezésre, a vajá­ni hőerőmű esetében is kénytelenek elfo­gadni a kínálkozó munkalehetőséget a környékbeliek annak ellenére, hogy mű­ködése komolyan szennyezi a környék levegőjét. Szerkesztőségünk nevében itt is megígértük, hogy - a Szlovák Televízió magyar adásával ellentétben - mi nem fogjuk szlovákul használni a helységne­veket. -tl­TOVÁBB CSÍP A„POLOSKA" (Folytatás az 1. oldalról) Nem létezik olyan lehallgató készülék, amelynek felszereléséről és működéséről ne lenne pontos dokumentáció - jelentet­te ki tegnap a sajtónak Jozef Tuchyňa szlovák belügyminiszter, aki kifejtette, a szlovák belügyminisztériumnak semmi ilyen jellegű irat nincs a birtokában, tehát az ügyhöz semmi köze. Jozef Tuchyňa hangsúlyozta, hogy ez a botrány Szlová­kiának biztosan nem használ, az ország kettéválása előtt. Elmondta, ő maga szor­galmazta, hogy a vizsgálóbizottságban vegyen részt megfigyelőként amerikai szakember is, ez mindmáig nem történt meg. • / VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. december 11-én Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 44,481 45,02 Francia frank 5,329 5,46 Német márka 18,176 18,55 Olasz líra (1000) 20,442 20,56 Osztrák schilling 2,583 2,63 Svájci frank 20,326 20,76 USA-dollár 28,731 29,29 (Munkatársunktól) - Vladimír Mečiar kormányfő - első helyettesének Roman Kováénak, valamint a szlovák kormány pénzügyi,, egészségügyi, gazdasági és privatizációs, valamint munka- és szociá­lis ügyi miniszterének társaságában - tegnap Kassán, a Kelet-szlovákiai Vas­mű szakszervezeti művelődési házában találkozott a kelet-szlovákiai régióban működő szakszervezetek több mint 300 képviselőjével. A napirenden elsősorban a kormány 1993-as költségvetés-tervezete szere­pelt, de érthetően szinte minden olyan alapvető kérdéskört érintettek, amely összefügg az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásával. Vladimír Mečiar elmondta, hogy a kor­mány hasonló találkozók szervezését Kö­zép-és Nyugat-Szlovákiában is kezde­ményezni fogja, és szeretné rendszeresí­teni őket, mert tisztes együttműködést kíván kiépíteni a szakszervezetekkel. A kassai találkozónak higgadt légköre volt, noha a szakszervezetek jelen levő képviselőinek kérdéseiből kiderült, hogy a jövöt illetően sok aggodalom él bennük. A kormányfő megértéssel fogadta az ag­godalmakat, ám ha minden kételyt nem is tudott eloszlatni, optimista hangot ütött meg, mondván, hogy: „A rossz kiindulási alap még nem jelenti azt, hogy a végkifej­letnek még rosszabbnak kell lennie. Tény, hogy gond adódik bőven, de mindig meg lehet találni a megoldást." (-szák) * * » Ugyancsak a kassai találkozón hang­zott el a szlovák kormányfő szájából az a kijelentés, miszerint ,,a Magyarország­gal való kapcsolatok véleménye szerint csak ideiglenesen romlottak meg." Vladi­mír Mečiar „várja, hogy Magyarország mikor nyújt kezet a kibékülésre, amelyet mi megszoríthatunk. Mi már kezet nyúj­tunk" - vélte a kormányfő. A kérdésre, hogyan értékeli Szlovákiá­ban a baloldal fokozatos erősödését, azt felelte, az emberek érdeklődéssel fordul­nak azok felé, akik bírálják a hiányossá­gokat. Azokat azonban nekünk kell meg­oldanunk,- mondotta. Borisz Jelcin tegnap heves tá­madást intézett a népi küldöttek kongresszusa ellen, azzal vádolva a szuperparlamentet, hogy akadá­lyozza a reformok megvalósítását Oroszországban. Javasolta, hogy január 24-én tartsanak népszava­zást, amelyen a választópolgárok eldönthetnék, kire bízzák az ország kivezetését a válságból: a jelenlegi küldöttkongresszusra vagy az ál­lamfőre. Jelcin szerint a népszava­zás után március 27-én előrehozott általános választásokat kellene tar­tani. Ha a törvényhozás nem hajlan­dó kiírni a népszavazást, akkor Jel­cin szerint el kell indítani egy aláí­rásgyűjtő akciót. Az érvényes törvé­nyek értelmében egymillió támogató aláírás szükséges a népszavazás kiírásához. Jelcin kijelentette, a kongresszus eddigi tanácskozása kényszeríti öt arra, hogy egyenesen a néphez forduljon. Mint mondotta, a küldöttek igyekeznek magukhoz ragadni a hatalmat anélkül, hogy vállalnák a felelősséget a további fejleményekért. Indulatos beszéde után Jelcin azonnal összehívta a re­form támogatóinak találkozóját, s az őt támogató népi küldöttek élén el­hagyta a tanácstermet. Az ülésen elnöklő Ruszlán Hasz­bulatov parlamenti elnök úgy véle­kedett, a kongresszust és őt szemé­lyesen is sérti Jelcin beszéde. Nyomban bejelentette, lemond tiszt­ségéről és ő is kivonult a teremből. Megmutatkozott, hogy az 1040 küldött többsége a teremben ma­radt, a szavazáskor 664-en kérték Haszbulatovot, hogy vegyen részt a további tanácskozáson. A parla­menti elnök diadalmas visszatérését taps kísérte. A kongresszus elutasí­totta azt a javaslatot, hogy szakítsa meg a tanácskozását. A küldöttek egyben úgy döntöttek, hogy az ülést egyenes adásban közvetítse a tele­vízió. A kongresszusi szerkesztőbi­zottság nyomban hozzálátott, hogy egy nyilatkozatot fogalmazzon meg a néphez, amelyben reagál az elnök vádjaira. A harcias nyilatkozatok mellett józanabb hangokat is lehetett hallani, melynek eredményeként küldöttséget menesztettek Jelcin­hez, hogy megvitassák vele a továb­bi lépéseket. Alekszandr Ruckoj alelnök is az elnök és a kongresszus közti kompromisszum mellett kar­doskodott. Mind mondotta, a jelenle­gi konfrontáció a szuperparlament és az államfő között kiterjedhet az egész társadalomra, ám nem sza­bad megengedni, hogy az emberek kivonuljanak az utcára. Jelcin szóvivője szintéri úgy nyi­latkozott, hogy az emberek nyugod­tak, nem lesznek zavargások. E be­jelentésed ellenére akadt dolguk a rendőröknek a Vörös téren, ahová behatolt Jelcin híveinek kb. 10 ezer főnyi csoportja. A rendfenntartó erők ebben nem akadályozták meg a szuperparlament feloszlatását kö­vetelő tüntetőket, viszont kordonnal zárták ki a térről a posztkommunista mozgalmak néhány száz hívét, akik a kormány lemondását követelték. f /ol volt, hol nem volt, volt egy­n szer egy szenátor, igaz, legki­sebb királyfinak kicsit éltes, ám ameri­kai királyfinak elég jó, mert a leendő amerikai király kegyeit bírja. Az ameri­kai király sem válogatós, mert hiába zsidó is, magyar is a szenátor-királyfi, megtetszett neki, s azt mondta: üsse kő, talán lesz a fiúból valami. Talán még örökbe is fogadja. KURTAMESE Ez a szenátor-királyfi a minap gon­dolt egy nagyot: ő bizony felkeresi az európai királyok egyikét-másikát, úgy­sem látott még ilyeneket. El is jött, be is toppant - igaz, nem váratlanul, mert az még a mesékben sem szokás. Beje­lentkezett a szlovák királynál, Mekkora lehetett a csalódása! A szlovák király egyszerűen nem állt vele szóba, csak udvaroncai mondták, nem ér rá, mert­hogy sok a dolga. Töprengett egy dara­big, amúgy szenátor-módra, aztán ha­zament lógó orral. A szlovák király alattvalói pedig tör­ték, törték a fejüket, mivel foglalkozhat a szlovák király, hogy még amerikai királyfiakat sem ér rá fogadni? Tegnap aztán kiderült, kedves gye­rekek. A szlovák király a mesebeli Kas­sa városában járt, hogy találkozzék hű­séges alattvalóival. Nekik súgta meg, sokszázszemközt: időm hatvan száza­lékát arra fordítom, kedves jobbágyaim, hogy országunk hírét-nevét öregbítsem az ellenünk szegülő csúnya világ elótt. Mert bizony, jobbágyaim, hites alattva­lóim, csúnya dolgok készülődnek. A ra­bok már jelezték, fel fognak lázadni, a zsidógyúlöiók pedig megüzenték, zsi­dókat fognak verni. S én ezt nem en­gedhetem, hites jobbágyaim. Ugye, megértitek, hogy jóságos királyotok mi­lyen elfoglalt ember? Ugye, őrá nem vonatkoznak a bírósági idézések sem? Mindenféle jöttment amerikai szená­torok pedig né zaklassanak, hiszen mi majd úgyis átírjuk a mesekönyveket. Természetesen, az én szám ize sze­rint... (kövi) TÚJSZÓI HIREK-VELEMENYEK KORMÁNV-SZAKSZERVEZETEK KASSAI DIALÓGUS EGYÜTTELES — DBP VÉLEMÉNYCSERE A KISEBBSÉG! JOGOKRÓL Tárgyalóasztalhoz ültek tegnap az Együttélés - Duka Zólyomi Árpád alelnök és Dolník Erzsébet vezető titkár -, valamint a Demokratikus Baloldal Pártjának - Milan Ftáčnik frakcióvezető és Borza Ezrsébet alelnök - vezetői. Miről tanácskoztak? - kérdeztük Duka Zólyomi Árpádot. - Elsősorban a nemzeti kisebbsé­gek és etnikai csoportok jogainak helyzetéről cseréltünk véleményt. A DBP az egyedüli párt, amelynek van nemzetiségi programja^s ezen­kívül kidolgozta egy kisebbségi tör­vénytervezet alapelveit is. Mint is­meretes, koalíciónk elkészített egy alkotmánytörvény-tervezetet. Most kölcsönösen tájékoztatjuk egymást ezekről a dokumentumokról. - Miben tér el álláspontjuk eb­ben a kérdésben? - Elég sok hasonló felfogást tar­talmaznak az anyagok. Mi azonban sokkal határozottabban fogalmaz­zuk meg önkormányzati elképzelé­seinket. Míg a DBP csak kulturális és oktatási önkormányzatot említ, mi a regionális önkormányzatról is szó­lunk. Nem értettünk egyet a beter­jesztés időszerűségét illetően. Sze­rintük a jövő év elején még korai nyilvánosságra hozni a dokumentu­mot, Szlovákiának elég gondja-baja lesz enélkül is. Szerintük azonban a magyar közvélemény már nagyon türelmetlenül várja, hogy önkor­mányzati elképzeléseinket megfo­galmazzuk, s ezért sem halogatható a kérdés. Abban egyetértettünk, hogy a törvénytervezetet egyeztetni kell a szlovákiai pártokkal, s meg­ígértük, hogy javaslatunkat az ösz szes politikai erőnek, így a DBP-nek is átadjuk. Nem vélekedtünk azono­san a kormány viszonyulását ille­tően sem, mi ugyanis nem látunk garanciát arra, hogy politikája meg­változzon. és kedvezőbb legyen a hozzállasa a kisebbségi kérdés­hez. -csi­Tegnap a DBP küldöttsége ha­sonló eszmecserét folytatott a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozga­lom vezetőivel is. KI MENNYIT KERES(HET) JÖVŐRE? (Folytatás az 1. oldalról) beralizálást, vagyis a bérek felsza­badítását, s bérpolitikájában az új évben valószínűleg az alábbiak sze­rint jár majd el: „. . .a szlovák kor­mány állami bérpolitikájának végre­hajtásakor a keresetek és a létfenn­tartási költségek kölcsönös összefo­nódásából indul majd ki. A vállalko­zói szférában a szociális partnerek kollektív tárgyalásainak és egyez­ményeinek elvét szorgalmazza. A háromoldalú tanácskozások folya­matát az állam csak a bérfejlesztés proporcionalitásának általános sza­bályozásával próbálja majd befolyá­solni, éspedig úgy, hogy szavatolja az inflációmentességet és figyelem­be veszi a fogyasztói árak és lét­fenntartási költségek alakulását. Az általános „szabályozáson" itt példá­ul a pénzügyi, hitel- és adópolitikát kell érteni. Tehát nincs szó a bérfej­lesztés öriállő szabályozásáról, amint az az idén volt érvényben." Ennyi az osztályvezetői magyará­zat illetve a programnyilatkozatból való idézet. Különösen a homályos megfogalmazású programnyilatko­zat-idézet nyugtalan itó, mert nem tudható meg belőle, hogy milyen koncepciója van a kormánynak a bérek liberalizálásával párhuza­mosan várhatóan „beköszönő" inf­láció kezelésére. Mert a még vagy két hétig hatályban íeyő. „bérvissza­fogó" intézkedések az inflációt is bizonyíthatóan féken tartották. Az pedig szinte bizonyosra vehe­tő, hogy a szlovák gazdaság teljesí­tőképessége nem lesz egy csapásra jobb az új esztendő kezdetétől, így mindenképpen számolni kell az inf­lációs spirál beindulásával. -pg­DURAY A RAGALMAKROL Duray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom elnöke tegnap a Szlovák Rá­dió kérdéseire valászolva magyarázta meg azokat a megállapításokat, amelyek miatt szinte az összes szlovák lap kiroha­násokat intézett ellene. Többek között rámutatott árra a tényre, hogy az új szlo­vák alkotmány nem biztosít a nemzeti" kisebbségek számára egyenjogúságot, de egyenértékűséget sem. Duray Miklós szerint a lényegében demokratikus mó­don elfogadott alkotmány.alkalmat nyújt arra, hogy valamiféle „demokratikus" úton-módon megteremtse a kisebbségek jogainak - a hivatalos jogrend megsérté­se nélküli - megsértésének lehetőségét. Az Együttélés elnöke a vele szemben kétségkívül elfogult újságírónő provokatív kérdéseire válaszolva részletesen kifejtet­te a szlovák alkotmánnyal kapcsolatos kifogásait, többek között azt, hogy a ma­gyar anyanyelvünk használatát illetően általánosnak tekinthető a jogbizonytalan­ság, sőt meglátása szerint a szlovák al­kotmány elvben lehetővé tenné azt is, hogy a kisebbségi alapon szervezkedő pártokat betiltsák, mivel az alkotmány csak a kisebbségi egyesületek fogalmát ismeri el. Duray Miklós további veszélyt lát abban, hogy az alkotmány nem rögzí­tette a szülőföldhöz való jogot, mivel e jog alkotmányos rögzítésének hiánya a ma­gyar kisebbségben jogos aggodalmakat támaszt a tekintetben, hogy szülőföldjük­től ismét megfoszthatják őket, ismét kite­lepítéssel sújthatnak minket. A Duray Miklóst faggató riporternő úgymond „kommentár helyett" felolvasta a szlovák alkotmány vonatkozó cikkelyeit is. Ezekben viszont valóban nem esett szó a kisebbségi alapon szerveződő poli­tikai pártok működtetésének lehetőségé­ről, a szülőföldhöz való jogról stb. (m-n.) KARÁCSONYI AJÁNDÉK A MINISZTERTŐL A NAGYSZOMBATI EGYETEMISTÁKNAK Ismerjük a Nagyszombati Egyetem kö­rüli, olykor játékos hoci-nesze torzsalko­dásokat. A parlament legutolsó döntése értelmében az egyetem működik, kisegíti a pozsonyi Komenský Egyetem Filozófia Kara, folyik a pedagógusképzés, kétszáz­harminc hallgatóval. Időközben Anton Hajdúk rektor is megkapta azt a hiányzó főiskolai oktatói címet, amely hivatkozási alap lehetett a nagyszombati intézmény létjogosultságának kétségbevonására. Ami nem változott és nagyban nehezíti az intézmény jövőjének alakulását, az a to­vábbra is zárolva tartott folyószámla, ezen közel kétmillió korona pihen, míg az egyetemi oktatás ideiglenesen adomá­nyokból és alapítványi pénzekből fedezi kiadásait. Viszont ami új fordulatot hozhat a nagyszombati egyetem életébe, az an­nak a törvénymódosítási tervezetnek a szlovák kormányba való beterjesztése, amelyben Matúš Kučera oktatási minisz­ter javasolja az egyetem ideiglenes bezá­rását, illetve az oktatás 1994. szeptember elsejére történő átütemezését. Addig a di­ákok vagy bekéredzkednek valamilyen másik fölsöoktatási intézménybe, vagy búcsút mondanak egyetemi tanulmánya­iknak két évre. Az egyetem rektora, Anton Hajdúk, valamint az egyetemi szenátus elnöke, Michal Slivka tájékoztatták erről a közvé­leményt sajtókonferenciájukon. Mint el­mondták, a törvénymódosítási tervezet indoklásában elferdített tények találhatók, az oktatási miniszter ugyanis a nagy­szombati egyetemmel kapcsolatos akkre­ditációs bizottság véleményét pont ellen­kezőleg használja föl érvként, mivel ez a kormány számára minőségőrző tevé­kenységet kifejtő, felsőoktatási intézmé­nyekkel foglalkozó bizottság igenis elis­merte a nagyszombati egyetemen az ok­tatás minőségének színvonalát. Nem is­meri el viszont az oktatásügyi miniszter az egyetem rendesen választott szerveit, sem rektorát, sőt magát az egyetemi közösséget sem. Ez hát a miniszter karácsonyi ajándé­ka a diákoknak, ami persze jóval rosz­szabb, mintha szenet vagy krumplit kap­tak volna a fácska alá. Mert ha a kormány elfogadja a törvénymódosítást, pakolhat a kétszázharminc pedagógusjelölt és má­sik egyetem után nézhet. Kérdés, hol fogadják be őket ilyenkor, karácsonytájt. Az iskolákban ugyanis senki nem lesz, hiszen szünet következik, melyet a vizs­gaidőszak még jócskán meg is told. (bit) ISMÉT DRÁGUL A SUNAR Egyetlen gyártója van a Cseh Köztársaságban a Sunarnak, a zábrehi gyermektápszergyár, amely december elsejével 6,45 koronával emelte a szóban forgó termék kereskedelmi árát. Az egészségügyi anyagellátó szervezeteknek és az egyéb forgalmazóknak 41,15 koronáért kínálják majd (novemberben még 34,70-ért adták) dobozát. A kereskedelmi árhoz 6-6,5 százalékot számít az Egészségügyi Anyagellátó Vállalat és 10 százalékos a gyógyszertári kereskedelmi pótlék, így a vásárló körülbelül 48 koronát fizet majd a Sunar dobozáért. A gyógyszertárak majd akkor adják drágábban, ha novemberfSunar-készleteik kimerültek. JELCIN KONTRA KONGRESSZUS

Next

/
Thumbnails
Contents