Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÉS A KISEBBSÉGEK A MAGYAR POLGÁRI PÁRT MEMORANDUMA AZ EURÓPA PARLAMENT KÉPVISELŐIHEZ PRÁGA, 1992. NOVEMBER 3. Mint már arról a múlt héten hírt adtunk, a Magyar Polgári Párt küldöttsége A. Nagy László elnök vezetésével, Prágában találkozott az Európa Parlament Liberális Frakciójának vezetőivel és átnyújtották az MPP memorandumát a szlovákiai belpolitikai helyzetről, különös tekintettel a kisebbségek jogállására. A memorandumot az alábbiakban kivonatosan közöljük. : A Szlovák Köztársaság alkotmánya formálisan tartalmazza a nemzeti kisebbségek szabad fejlődéséhez szükséges alapjogokat, mint például az . anyanyelv használatához, az anyanyelvi iskolákhoz, a nemzetiségi szervezetekhez való jogot vagy a kisebbségeket érintő ügyekben való részvétel jogát. Kisebbségi szempontból a szlovák alkotmány ellen két elvi kifogás emelhető. Az egyik a jogok alkalmazását, a másik pedig a jogok parlamenti kodifikálását érinti. Az alkotmány előszavában a Szlovák Köztársaságot nemzetállamként határozza meg, és kimondja, hogy a szlovák nyelv „államnyelv". A magyar kisebbség aggodalmát elsősorban azon cikkely utolsó bekezdése váltja ki, mely a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogairól rendelkezik. Ez a bekezdés korlátozza az addig felsorolt jogokat. A jogalkotó a kisebbségeket eleve dezintegráló tényezőnek tekinti, olyannyira, hogy ezt szükségesnek tartja az alkotmányban is lefektetni. E cikkely alapján a kisebbségek bármely jogát törvényes úton korlátozni lehet, és ellene nincs jogorvoslat. A másik kifogás az alkotmány elfogadási folyamata ellen emelhető, amely a kisebbségek akár politikai, kulturális vagy egyéb képviselőjével való bármilyen konzultáció nélkül történt. A kormány kisebbségi ügyekben illetékes tanácsadó szerve, a Nemzetiségi Tanács nem vett részt az előkészítő 'munkálatokban. 1992 júniusában, az új kormány beiktatása után, ennek a tanácsnak a munkáját szüneteltették. - Még egy kisebbségi ügyekkel foglalkozó intézményt szüntettek meg, a szlovákiai parlament emberjogi és nemzeti kisebbségi bizottságát, amelyet egy másik bizottsággal vontak össze. A kisebbségi pártok képviselőinek egyetlen indítványát sem fogadták el az alkotmányról szóló parlamenti vitában, sőt Szlovákia kormányfője megkérdőjelezte a kisebbségi pártok legitimitását is. Az önálló Szlovákia ma már tény. Azt kívánjuk, hogy fejlett ország legyen, amely jó viszonyban van a szomszédaival, és amely teljes egészében betartja az emberi, polgári és kisebbségi jogokat, és mihamarabb bekapcsolódjék az európai integrációs folyamatba. Hisszük, hogy a szlovákiai magyarok új országuk lojális állampolgárai lesznek. A szlovák kormány és a parlament lépései eddig sok esetben ellentétesek voltak az emberi, polgári és kisebbségi jogok demokratikus értelmezésével. EZÉRT: Az Európa Parlament Liberális, Demokrata- és Reformpárt Frakciójának képviselőin keresztül kérjük az Európai Közösségeket, hogy a Szlovák Köztársasággal mégtárgyalandó Társulási Szerződés aláírásánál helyezzenek fokozott hangsúlyt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására Szlovákiában. \ 1992. NOVEMBER 12. DURAV SZERINT ÚJ VÁLASZTÁSOK KELLENEK Véleményünk szerint közvetlenül az után, hogy Szlovákia önállósul, új választásokat kell kiírni - jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés elnöké az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Szerinte a mostani képviselőket, akiknek 1996-ig van mandátumuk, más politikai helyzetben és más feltételek mellett választották meg. A jelenlegi pozsonyi kormány 1996-ig nem tarthatja magát és ezért ugyancsak előzetes választásokra kerül majd sor - véli Duray. Amennyiben nem változik meg a kisebbségekkel szembeni politika, akkor Szlovákiának problémái lehetnek az európai intézményekbe való integrálódás során - hangsúlyozta. Ellenezte azonban az ország elszigetelését, ami véleménye szerint semmi esetre sem lenne jó. Az önállóság megszerzése után nagy gazdasági problémákra számít, amelyek a politikai légkör rosszabbodásához vezethetnek. BOSZNIA-HERCEGOVINA MENEKÜLTEK KÁLVÁRIÁJA Tegnapra virradó éjszaka az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy döntött, hogy 75 megfigyelőt telepít Bosznia-Hercegovinába. Az lesz a feladatuk, hogy figyeljék a repülési tilalom betartását. A tanács azonban egyelőre nem fogadott el intézkedéseket azok ellen, akik megsértik a tilalmat. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár jelentése szerint a tanács által ez év októberében elfogadott repülési tilalmat eddig 25 esetben sértették meg. A világszervezetnek azonban nem sikerült kiderítenie a felelősöket. Az ENSZ képviselői azzal vádolták meg a nemzetközi közösséget, hogy akadályozza az internálótáborokban fogva tartott mintegy tízezer boszniai szabadonengedését, mert nem hajlandó hajlékot biztosítani számukra. A belgrádi televízió szerint Bosznia-Hercegovinában tovább folytatódnak a fegyveres összecsapások, tekintet nélkül a tüzszünetre, amelynek tegnap éjszaka kellett volna érvénybe lépnie. "Tájékoztatott róla, hogy harcok folynak Gradacac és Maglaja térségében, Hercegovinában pedig tovább tart a horvátok offenzívája. A horvát rádió is intenzív harcokról tudósított. Arról is beszámolt, hogy a szerb egységek kedden feltartóztatták a horvát és muzulmán menekülteket szállító konvojt, amely ugyanaznap indult Szarajevóból Splitbe. Néhány óra után állítólag csak a horvátok folytathatták útjukat. Mintegy 1300 muzulmánt - férfiakat, nőket és gyerekeket - arra kényszeritettek, hogy szálljanak ki az autóbuszokból. További sorsukról nem tájékoztatott a rádió. Szlobodan Milosevics szerb elnök tudatta, semmi esetre sem enged a nemzetközi nyomásnak, nem hajlandó feladni nacionalista politikáját. „Szerbia nem,fog fagyoskodni, sem éhezni. Nem áll rá arra, hogy bárminemű nyomás miatt kétségbe vonja állami és nemzeti érdekeit" - hangsúlyozta Milosevics a szerb televíziónak adott nyilatkozatában, közvetlenül azután, hogy visszatért a Vajdaságban levő Túrija olajlelőhelyről. Az Európai Közösségek egyes államai decembertől, ismerhetik el Macedónia függetlenségét - közölte, a Tanjug brit forrásokra hivatkozva. Erről az EK-külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén született döntés, mely szerint az egyes tagállamok saját belátásuk szerint léphetnek. Tegnap reggel ismeretlen támadók Koszovó fővárosában, Pristinában tüzet nyitottak a jugoszláv hadsereg parancsnokságára - tájékoztatott a Reuter hírügynökség Ljubomir Szojadinovicsra, a szövetségi hadsereg szóvivőjére hivatkozva. A támadók tüzet nyitottak az épület előtt őrségben levő katonákra, akik viszonozták a lövéseket. Az akció során egy támadó életét vesztette, két katona pedig megsebesült. Nem drága és mégis szép! Hétfőtől csütörtökig: Pénteken: Szombaton: 9-től 16 óráig 9-től 18 óráig 9-től 13 óráig VK-271 KARÁCSONYKOR - UJ SZŐNYEGEN... V

árady Tibor, kis Jugoszlávia igazságügyminisztere a közelmúltban Budapesten tartott előadást, azt hangsúlyozta, hogy a teljes értelemben vett rendszerváltás egyedüli esélyét a decemberi parlamenti választások jelentik. Hozzá kell tenni, a rendszerváltással sem szűnnek meg azonnal a vajdasági magyarok gondjai, hiszen nemegy ellenzéki párt korábban még nacionalistább húrokat pengetett, mint most Milosevicsék. De remélni lehet, hogy egy új, demokratikusabb hatalommal lehet majd tárgyalni. A VMDK hajlandó részt venni a választásokon, bár komoly kifogásai vannak a választási törvénnyel szemben. Ez tíz választási körzetet határoz meg, kilenc Szerbiában van, a tizedik Montenegró. A Vajdaságot két választási körzetre osztották, ami megfosztja a VMDK-t a délbánáti és a szerémségi magyarok szavazataitól. Nyilvánvalóan az volt a cél, hogy területileg megbontsák az egy tömbben élő magyarságot. E választások tisztázhatnák a szerbiai erőviszonyokat, s ez lenne a legfontosabb. Mivel az előző választásokat a demokratikus szerb ellenzék bojkottálta, a szövetségi parlamentben is döntő fölényt élvez a Milosevics-féle Szerb Szocialista Párt. Kemény politikai küzdelem folyik egyrészt a hatalmi párt, a szocialisták és az ellenzék jelentős részét tömörítő DEPOS között, másrészt a kemény nacionalizmusra építő Milosevics-féle szerb vezérkar meg a szövetségi vezetés között. A Milosevics köré tömörült nacionalista tábor úgy ítéli meg a helyzetet, hogy ' keményen ki kell tartaniuk, a világ kénytelen lesz . elfogadni a kész tényeket, a területfoglalásokat, Nagy-Szerbia létrehozását, mert a világ nem tud - eddig tényleg nem tudott - és nem is. akar majd rajtuk változtatni. A Panics-Csoszics páros vi- szont látja, hogy ez a nacionalista politika romba dönti Szerbiát is, a szankciók folytatódása és a nemzetközi elszigetelődés végzetes lehet. Panics szerint áz ellenzéknek most volna esélye arra, hogy vereséget mérjen a szocialistákra, s katasztrófa lenne, ha megint távolmaradna az urnáktól. Márpedig fennál a lehetőség, hogy a DEPOS bojkottot hirdet, mert a közelmúltban elfogadott szövetségi választási törvény ugyanis a szocialistáknak kedvez. Panicsék attól tartanak, ha a bojkott miatt lehetetlen lesz a választáBELGRÁDBÓL SZARAJEVÓT? sok megtartása, akkor az ellenzék esetleg az utcán, hatalmas politikai és szociális tüntetésekkel igyekszik majd kiharcolni a hatalomváltást, ami könnyen polgárháborúba torkollhat. Többen úgy vélik, Milosevics is, meg a pártja is olyannyira ragaszkodik a hatalomhoz, hogy inkább csinálnának Belgrádból Szarajevót, mintsem lemondjanak róla. Ennek három komoly jele is volt. Október közepén a szerb rendőrök elfoglalták a szövetségi belügyminisztérium épületeit. Nyilvánvalóan nem vagyonjogi vitáról volt szó, hanem erődemonstrációról: Milosevics meg akarta mutatni Panicsnak, hogy ki az úr Belgrádban. A másik jel a november másodikai szavazás volt, amikor a szövetségi parlamentben csak egy szavazat mentette meg Panicsot a bukástól. A jugoszláv parlament kétkamarás. A Polgárok Tanácsában 93 (szocialista és radikális) képviselő szavazott Panics ellen és csak 24 mellette. Viszont a Köztársaságok Tanácsában, amelynek 20 szerbiai és 20 montenegrói képviselője van, 35-en szavaztak, 17-en Panics ellen és 18-an mellette. A vitából kiderült, a kis Montenegró, amely eddig egyértelműen kiszolgálta Szerbiát még a horvátországi háborúban is, most szembefordult Miloseviccsel. Belgrádi szakértők szerint az is polgárháborúhoz vezethetett volna, ha Panics megbukik. Mert az amerikás kormányfőt ma már az ellenzék is elfogadja. Panics külföldön is tekintélyt szerzett, tud tárgyalni a Nyugattal, hajlik a kompromisszumokra és ami lényeges: békét akar. Miloseviccsel már senki nem hajlandó szóbaállni, annyira lejáratta magát a világ előtt nyilvánvaló hazudozásaival. A Panics-kormány bukása tehát azt jelentette volna, hogy a jövőben nem lett volna kivel tárgyalni a rendezésről És eljutottunk a harmadik intő jelhez, a szocialista párt Október végi kongresszusához. Ez tökéletesen idézte a régi kommunista kongresszusok hangulatát. Mintha az egész tanácskozást csak azért hívták volna össze, hogy Milosevicset pártelnöknek is megválaszthassák. Azáltal, hogy Milosevicset megválasztották az SZSZP elnökének, az alkotmány értelmében le kellett volna mondania a köztársasági elnöki tisztségről, ezért talált egy olyan megoldást, amellyel kijátsszhatta az alaptörvényt: beragasztotta pártelnöki megbízatását, félretette szűkösebb napokra, s e tisztség ellátását átruházta a nála fiatalabb új főtitkárra, Milomir Minicsre. E

gészen elképesztő, hogy ez az ember mit enged meg magának. Talán mondani sem kell, hogy itt nemcsak egy párt belső ügyéről van szó. Mert Milosevics már előre gondolkodik: lehet, hogy nem választják meg ismét elnöknek, és pártja sem szerzi meg az abszolút többséget a parlamenti választásokon. De az SZSZP még mindig a legerősebb vagy az egyik legerősebb párt marad, s ha ő a pártelnök, akkor a jövőben is komoly állami tisztségre számíthat. MALINÁK ISTVÁN OROSZORSZÁG: A PARLAMENT TART AZ ELNÖKTŐL Tegnap az orosz parlament három képviselője arra szólított fel, hogy a törvényhozó testület azonnal vegye „operatív ellenőrzése" alá a hírközlő eszközöket, a biztonsági, a belügy- és védelmi minisztériumokat. Véleményük szerint a parlamentnek így kell védekezhie a közvetlen elnöki rezsim bevezetésének „reális fenyegetése" ellen. A képviselők egyben követelték, hogy azonnal hívják Moszkvába az orosz szuperparlamentnek, a népi képviselők kongresszusának tagjait. Mint ismeretes, a kongresszusnak a tervek szerint december 1 -jén kellene összeülnie. Több mint ezer tagjának azonban már most jelen kell lennie a fővárosban, hogy azonnal elkezdhessék a rendkívüli tanácskozást abban az esetben, ha kihirdetik az elnöki rezsimet. Jurij Voronyin, a parlament alelnöke csak annyit ígért meg, hogy a felszólítással a parlamenti bizottságok fognak foglalkozni. Az orosz törvényhozás a tegnapra virradó éjszaka zárt ülésen hagyta jóvá azokat az intézkedéseket, amelyeknek hozzá kellene járulniuk az Észak-Oszétia és az Ingus Köztársaság közötti helyzet megoldásához. A két köztársaság ideiglenes közigazgatása képviselőinek feladatul adta: biztosítsák a túszok és foglyok cseréjét, „bárminemű előfeltételek nélkül", továbbá foganatosítsanak olyan intézkedéseket, amelye^ megakadályoznák a konfliktus további kiéleződését. Az orosz harckocsiegységek tegnap reggel megkezdték a kivonulást a Csecsen Köztársaságból - tájékoztatott az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Erre majd egy nappal azután került sor, hogy Dzsohar Dudajev csecsen elnök az Ingus Köztársaságban bevezetett rendkívüli állapottal összefüggésben határsértéssel vádolta Moszkvát és háborúval fenyegetőzött. Az ingus képviselők és a csecsen kormány tagjai kedden este jegyzökönyvet írtak alá, amely szerint amíg az Ingus Köztársaságban létrehozzák a hatalmi struktúrákat, azt a vonalat ismerik el határként, amely 1934-ben, a két köztársaság összecsatolása előtt választotta el a csecseneket és az ingusokat. BUSH SÜRGETI AGATTiTÁRGYALÁSOKAT George Bush, az Egyesült Államok leköszönő elnöke bízik benne, hogy republikánus pártja az elvesztett elnökválasztások után hamarosan magához tér. A párt képviselőivel megtartott washingtoni találkozón Bush hangsúlyozta, a republikánusoknak sikerült jó eredményeket > elérniük az Egyesült Államok igazgatásában és irányításában. „Egy percig sem hiszem el, hogy ez a párt a végnapjait éli... és már sohasem tér vissza a Fehér Házba" - jelentette ki a 68 éves Bush. Az elnök a tegnapra virradó éjszaka felszólította a felelős képviselőket, fejtsenek ki erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a GATTtárgyalások keretében mielőbb aláírhassák a világkereskedelemről szóló új szerződést. Reményét fejezte ki, erre még az előtt sor kerül, hogy távozik tisztségéből. Bush szerint az USA nagymértékbenlFiozzájárulhatna a szabad és igazságos kereskedelem továbbfejlesztéséhez. „Remélem, hogy ez sikerül" - hangsúlyozta Bush, Frans Andriessen és Ray MacSharry, az Európai Közösségek képviselői valószínűleg Washingtonba utaznak, hogy újabb tárgyalásokat kezdjenek az amerikaiakkal, és megpróbálják megakadályozni a kereskedelmi háború kirobbanását az EK és az USA között. Erről Bruno Dethomas, az EK szóvivője tájékoztatott tegnap Brüsszelben. Más források szerint nem kizárt, hogy még e hét végén sor kerül a megbeszélésekre Edward Madigan amerikai mezőgazdasági miniszterrel és Carls Hilsennel, a kereskedelmi tárgyalásokért felelős kormánymegbízottal.