Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám, hétfő

1992. NOVEMBER 30. . ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK RŰVIDEN + A szövetségi Polgári Demokrata Párt kettéosztására, illetve egy új jobbol­dali Szlovákiai Polgári Demokrata Párt megalakítására került sor szombaton Zsolnán. Az új párt elnökévé Jozef Bed­nárt, 35 éves zsolnai vállalkozót válasz­tották meg. Petr Cermák, a Polgári De­mokrata Párt alelnöke kifejezte azon meggyőződését, hogy a csehországi és a Szlovákiai PDP továbbra is szorosan együttműködik majd. • Jirí Dienstbier, a CSSZSZK egy­kori külügyminisztere és a Polgári Mozga­lom elnöke fontosnak tartja, hogy ha a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztár­saság az Európai Közösségek tagjává kíván válni, legalább olyan kapcsolatokat -alakítsanak ki egymás között 1993. január elsejét követően, mint amilyen viszonyok az EK tagállamai között lesznek az emlí­tett időpont után. •f Az eddig országos keretek között múködö Katonai Megújhodás Társu­lása szombati harmadik országos konferenciáján határozott a két köztársa­sági szervezetre való szétválásról. Václav Prokes, a KNT központi tanácsának titká­ra elmondta, hogy az 1948-1989-es években törvénytelenül elbocsátott 12 000 személy közül mintegy tízezer ember rehabilitálását sikerült elérniük. Azoknak a katonáknak a rehabilitálása azonban mindeddig nem sikerült, akik a repressziók elöl öngyilkosságba mene­kültek, vagy a letartóztatások során lőtték agyon őket. Václav Prokes őrnagy szerint eddig 26 ilyen eset vált ismertté. •f Közös pásztorlevél előkészítésé­ről tanácskozott szombaton Nyitrán a püspökök szlovákiai konferenciája. A püspökök megvitatták a Szt. Vojtech Társulat könyvkiadási tervét, és elégedet­lenségüket fejezték ki az egyházi vagyo­nok visszaadása ügyében jóváhagyott eddigi intézkedésekkel. • Gyügyön tanácskozott a Zöldek Pártja Szlovákiai Köztársasági Szerveze­tének harmadik közgyűlése. Főként a szervezetre váró feladatokkal, valamint a szlovákiai politikai helyzettel foglal­koztak. JELCIN PÁRTOT ALAPÍT Borisz Jelcin tegnap nagygyűlé­sen találkozott az oroszországi re­formfolyamatot támogató híveivel az orosz parlament kedden kezdődő rendkívüli ülésszakának előestéjén. Az orosz államfő felszólította refor­mok támogatóit, hogy hozzanak lét­re saját politikai pártot vagy mozgal­mat. Jelcin hozzáfűzte, hogy egy megalakuló ilyen tömörülésnek ő is a tagja lesz. Az orosz elnök azóta, hogy kilépett az SZKP-ből, nem csatlakozott egyetlen politikai tömö­rüléshez sem. A politikus szerint egyaránt szó lehet pártról vagy poli­tikai mozgalomról, azonban ha párt létrehozás mellett döntenek, akkor az semmiképpen sem fogja kopíroz­ni az egykori SZKP politikai hatalmi struktúráját. KIRABOLTAK EGY PÉNZSZÁLLÍTÓ AUTÓT Két álarcos és felfegyverzett férfi pénteken délután a pardubicei járás­ban támadást intézett egy postaautó ellen és mintegy 400 ezer koronát rabolt el. A posta autójának útját tehergépkocsival torlaszolták el, és a rablás idején további személyek áthelyezhető sorompókkal tették jár­hatatlanná az érintett útszakaszt. A tettesek a rablás színhelyéről egy Skoda 1203-as gépkocsin távoztak, amelyet aznap reggel Pardubicében loptak el. Három kilométerrel távo­labb a gépkocsi azonban elakadt, és a rablók gyalog folytatták útjukat. A rendőrség mindeddig csak az üres postazsákokat találta meg JpFÖTRONIC ÚJ SZÓ 2 EGYEZTETNI KELL A HAZAI MAGYAR PÁRTOK STRATÉGIÁJÁT (Folytatás az 1. oldalról) dekében, ahol egyeztetni lehet a pártok belpolitikai stratégiáját. Fo­kozott figyelmet kíván szentelni a belső szervezeti étet megerősíté­sére és a külpolitikai tevékenységre is." Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a mozgalom nem kíván párttá alakulni. ,,A párt szó - tette hozzá Farkas Pál - rossz emlékeket ébreszt a tagságban." Tőle a továbbiakban megtudtuk, hogy a belső szervezeti élet hatéko­nyabbá tétele terén sokat várnak a területi választmányi titkároktól, e tisztség a közgyűlés döntése értel­mében fizetett lesz. Lapunk kérdé­sére, hogy maradéktalanul egyetér­tett-e a közgyűlés a jelenlegi veze­tés - az elnökség és a választmány - tevékenységével, s nem szorgal­mazott-e személyi változásokat. Farkas Pál azt válaszolta, hogy az MKDM új vezetésének megválasz­tása a legközelebbi, tavaszi közgyű­lés témája lesz. G. A. * * * A közgyűlésről kiadott határozat­ban egyebek között az áll, hogy az MKDM támogatni fogja a közelmúlt­ban megalakult Magyar Ifjú Keresz­ténydemokraták Szövetségét. Fela­datul adja az országos elnökségnek, hogy terjessze be a nemzeti kisebb­ségek jogairól szóló alkotmánytör­vény-tervezetet a Szlovák Köztársa­ság Nemzeti Tanácsába, szorgal­mazza az olyan együttműködést a hazai magyar pártokkal, illetve mozgalommal, amely a jövőre nézve lehetségessé tenné az esetleges választási koalíció megkötését. Bő­víteni kívánja az együttműködést el­sősorban a hazai és az európai kereszténydemokrata pártokkal. Cé­lul tűzte továbbá a hatékony infor­mációs csatorna kiépítését az Euró­pa Parlamenttel. Tekintettel a gyor­san változó belpolitikai helyzetre, növelni kívánja a mozgalom tevé­kenységének hatékonyságát, főként a választmányok és az alapszerve­zetek szintjén. Hatékonyan kívánja támogatni a már megalakult egyházi iskolákat is. Az MKDM továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a földtörvény végrehajtásával kap­csolatos igények kielégítésére. NYILATKOZAT A Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvény alapján 1993. január 1 -jével létrejön az önálló Szlovák Köztársaság. Mozgalmunk a Csehszlovák Szövet­ségi Köztársaság fennmaradását támogatta. Az állam megszűnéséről nem az állampolgárok döntöttek, hanem a két győztes politikai erő. Ezért az MKDM nem vállalja magára a felelősséget és a szétválás következményeit, mert nem ezzel bízták meg választói, támogatói. A kialakult helyzet arra kényszerít bennünket, hogy új alternatívákban gondolkozzunk. A Szlovák Köztársaság alkotmánya nem biztosítja a kisebb­ségi jogokat európai szinten, sőt még az eddigi szinten sem. Nem vonjuk kétségbe a szlovák nép önrendelkezési jogát, de elvárjuk, hogy a kisebbségi jogokat valamennyi területen európai szinten biztosítsák - sajtószabadság, oktatásügyi és kulturális önigazgatás, kétnyelvűség. Kisebbségi jogok nélkül nincs demokrácia! HOLLANDIÁBAN A TÁRSNEMZETI VISZONYOKRÓL A hollandiai Hágában és Arnheim­ben folytatott megbeszéléseket Duray Miklós és Flórián László november 26-28-án. Hágában részt vettek a Cligen­dael holland külügyi intézet által a szlo­vák-magyar kapcsolatokról szervezett konferencián, ahol jelen voltak szlovák szakemberek és előadást tartott Popély Gyula, a Magyar Néppárt elnöke is. Duray Miklós felszólalásában kitért a helsinki folyamat értékelésére. A helsin­ki Záróokmány mondta ki a második vi­lágháború után először, hogy a kisebbsé­gi kérdés nem az egyes országok bel­ügye, hanem nemzetközi kérdés. Sajná­latát fejezte ki, hogy az említett folyamat­ban elfogadott elveket a csehszlovák, • illetve a szlovák jogrendbe mindeddig nem lehetett beiktatni. Kitért arra is, hogy a kisebbség meghatározása körül sok probléma mutatkozik, mert kisebbségnek nevezik a letelepedett vendégmunkások csoportjait, a gyarmatokról betelepült tö­megeket és az 1918 után akaratuk ellené­re kisebbségi helyzetbe jutott őslakosokat is. Ez utóbbiak esetében Duray Miklós véleménye szerint helyesebb lenne kiala­kítani a társnemzeti viszonyokat. Ilyen esetben a kisebbség csupán mennyiségi fogalommá válna. Szombaton Arnheimben Arie Oost­lander kereszténydemokrata politikust részletesen tájékoztatták a szlovákiai vi­szonyokról és a magyarság, valamint a többi kisebbség helyzetéről. A beszél­getés során kiderült, hogy mindeddig csak egyoldalú ismeretei voltak, amelye­ket a szlovák kereszténydemokratáktól szerzett. Képviselőinknek ezt az egyolda­lúságot sikerült megváltoztatniuk, s ez pozitívan befolyásolhatja a kérdés hivatá­sos megítélését a holland kormány részé­ről. (e) Meciar-szóló a Lépésekben A prágai szövetségi televízióadásnak a Mit hozott az elmúlt hét című vitamüsora még kissé megrekedt a köztársaság felbomlásánál. A pozsonyi STV-csatorna stúdióbeszél­getése, a Lépések viszont már Szlovákia jövőjével foglalkozott, még ha Michal Kovácnak, a Szövetségi Gyűlés elnökének a szavai szerint „ikrek születésének" vagyunk is tanúi. A pozsonyi beszélgetésnek nyomatékot adott Vladimír Meciar kormányfő jelenléte. Meciar még történelmi „párhuzammal" is élt, amikor záróakkord­ként ismét összefogásra szólította a szlovákiai politikai pártokat. A szándék nemes, az új Szlovákia felemelkedése. Ehhez kérte a pártok közötti „szükségszerű ellentétek olyan keretek közé szorítását, hogy ez ne okozzon károkat az államnak." Főleg kifelé, a külföld irányában tartja ezt roppant fontosnak. Ebbeli igyekezetében addig elrflent a szlovák kormányfő, hogy Bugár Bélának, az MKDM elnökének szinte udvarolva jelezte, mennyire dicséretes lenne, ha e mozgalom segítene a magyarországi kapcsola­tok erősítésében, merthogy az új Szlovákiában mindenki számára nyílik tér. Egyébként a kisebbségi pártelnöknek szemére vetette - különbséget téve köztük és az Együttélés között - hogy a nemzetiségi kérdésben csak a fogyatékosságokat hangsúlyozzák. Felrótta, hogy a polgárháború veszélyének hangoztatásával a kisebbségiek - főként Durayék rontják Szlovákia hitelét. Bugár Béla alighanem tudatában volt, hogy nehezen veheti fel a szópárbajt Meciarraí, ezért a kurta odamondogatásokhoz folyamodott. így például megpendítette, hogy a parlament hovnédelmi bizottságában negyedik lehetsé­ges alternatívaként olyan konfliktust jelöltek meg, melyet a kisebbségnek az anyaország iránti kötődése robbant ki. Mindezt akkor, amikor a hivatalos katonai doktrína arra épül, hogy a szomszédokkal nincs fenyegetettségi helyzet. A beszélgetés gyorsan átsiklott e kérdés felett, sőt amellett sem időztek el, hogy a kormányfő szerint Dél-Szlovákiában egy magyarra tízszer annyi a állami ráfordítás, mint egy ott élö szlovákra. Jó lenne ismerni ennek az adatnak valamennyi összefüggését. Mert a néző aligha kap erről bővebb tájékoztatást, s csak azt jegyzi meg, amit a kormányfőtől hallott. Tárgyalást, érdekegyeztetést követelt Bugár Bélával együtt Peter Weiss és Ján Carnogursky is. Végtére is ki mondja meg, hogy hol van az a rubikon, amelynek átlépése államérdeket sért! Vladimír Meciar befejezésül kijelentette, mindent elkövet, hogy ebben az országban többé senkinek ne kelljen hajlongani mások előtt. Úgy legyen (kiss) B0S ÜGYÉBEN HÁGA LESZ A DÖNTŐBÍRÓ (Folytatás az 1. oldalról) Brüsszelben megállapodott abban, hogy EK-védnökség alatt e héten is folytatódnak a kétoldalú megbeszé­lések, ezúttal Budapesten majd a következő két hétben pedig újra Brüsszelben. Zdenko Pírek Brüsszelt azért tart­ja előrelépésnek, mert szerinte hoz­zájárul a Bős körüli szenvedélyek megnyugtatásához és egy jövőbeni ésszerű megoldás eléréséhez. Sze­rinte brüsszeli szakértők a kialakult helyzetet úgy értékelték, hogy mind­két fél felhagyott a szélsőséges kö­vetelésekkel, s lényegében Pírek szerint ez azt jelenti: Magyarország „csendben" lemondott arról az el­képzeléséről, hogy a bősi erőművet le kell rombolni és a Duna vizét pedig vissza kell terelni az eredeti mederbe, csehszlovák részről ugyanakkor nem feltétlenül ragasz­kodnak ahhoz ezentúl, hogy az erő­műhöz tartozó, de Magyarországon lévő létesítményeket be kell fejezni. A külügyminiszter-helyettes szerint tehát átmeneti megállapodásról van szó, amelynek realizmusa a meglé­vő létesítmények kihasználásában rejlik, mindaddig, amíg a hágai bíró­ság átfogóan nem ítéli meg ezt a vi­tás kérdést. Pírék szerint a cseh­szlovák fél megerősítette: érdekelt egy olyan különmegállapodás mie­lőbbi kidolgozásában, amely defini­álná a vita lényegét és azokat a kér­déseket, amelyekre a hágai fórumtól várják a választ. Július Binder, a bösi beruházást kivitelező vállalat igazgatója szintén értékelte a brüsszeli tárgyalásokat. Ő úgy vélte, hogy a magyar küldött­ség követelései lehetetlenné tették az erőmű építése, illetve a Duna elterelése körül kialakult helyzetet tanulmányozó háromoldalú szakér­tői bizottság jelentésének a megvita­tását, jóllehet ez lett volna a fő cél. Magyarország azonban más irányba terelte a napirendet azzal, hogy in­dítványozta: Csehszlovákia és Ma­gyarország közösen terjessze vitáját a hágai nemzetközi bíróság elé. Bin­der úr szerint háromórás teljesen terméketlen vita után - amelynek során a magyar fél azt követelte, hogy bontsák le a már meglévő bösi létesítményeket - a tárgyalást meg­szakították. Binder elárulta, hogy a háromoldalú bizottság jelentése kedvező a csehszlovák félre nézve. Július Binder a fentebb idézetteket még Brüsszelben nyilatkozta, Po­zsonyba történt hazatérése után a következőket mondta: „Mindad­dig, amíg valaki nekem nem tiltja meg, folytatjuk a bösi erőmű befeje­zésének munkálatait, mivel novem­ber 27-éig, tehát a tárgyalások idő­tartamára szólt mindaz, amire ígére­tet tettünk, s amire mandátuma volt az Európai Közösségnek." Martonyi János közvetlenül a tárgyalá­sok után kijelentette: a magyar álláspont lényegében arra irányult, hogy a szlovák fél mondjon le a C variánsról és hagyjon fel a Duna elterelésével. „Ha azonban ezt nem érjük el, folytatta, a második legjobb lehetséges megoldás az, amit a londoni jegyzőkönyv előír, vagyis, hogy Magyar­ország kapja vissza a régi mederbe az eredeti vízmennyiség 95 százalékát. Mar­tonyi szerint semmilyen lehetőség nincs arra, hogy Magyarország kikényszerítse a saját elképzeléseinek megfelelő megol­dást. Politikai és jogi eszközök állnak még a rendelkezésünkre, mondotta. Hozzá­fűzte: mivel a hágai fórum döntésének megszületése néhány évbe is beletelhet, Brüsszelben a két fél átmeneti intézkedé­sekben egyezett meg. A csehszlovák fél ezalatt az időszak alatt nem számolt a C variánshoz tartozó létesítmények le­bontásával. Továbbra is számítanak vi­szont az EK közvetítésére, mivel enélkül aligha születhet meg a hágai fórum elé terjesztendő közös kérelem. A magyar Külügyminisztérium tegnap esti nyilatkozatában leszögezte, a brüsz­szeli megbeszélések nyomán lehetőség nyílik a kérdés európai, civilizált megoldá­sára. A külügyminisztérium fontosnak tartja azt, hogy a cseh és szlovák fél hajlandó elfogadni a hágai bíróság illeté­kességét a bösi vízmű ügyében. TOM LANTOST NEM FOGADTA ILIESCU Szlovákiai és magyarországi láto­gatása után a hétvégét Romániá­ban töltötte Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő. Az amerikai politikust nem fogad­ta Ion Iliescu román államfő, viszont tárgyalt ellenzéki politikusokkal, a román parlament külügyi bizottsá­gával és az RMDSZ Elnökségével. Cornélio Coposu, a Román Nem­zeti Kereszténydemokrata Paraszt­párt elnöke a külügyi bizottságban tett látogatgásáról elmondta, hogy a román képviselők kérték Lantos­tól: járjon közbe a legnagyobb ke­reskedelmi kedvezmény megadása érdekében. A demokrata párti képvi­selő, aki Bili Clinton leendő elnök munkatársa, hangsúlyozta: lehető­ségei szerint támogatja a Bolyai Egyetem megalakítását, illetve a ko­lozsvári magyar konzulátus újra megnyitását. -vpg­TURUL-EMLÉKMŰ AVATÁSA TATABANYAN „Jő, hogy az új évezred küszöbén is itt van nekünk ez a turul madár. Ha jelképesen is, azt hirdeti, hogy a magyarság megőrizte a hazáját, magyarságát és azt a hitét, amely a legreménytelenebb helyzeteken is átsegítette." - mondta tegnap dél­ben Tatabányán Göncz Árpád köz­társasági elnök a helyrreállított turul­emlékmű avatásán. A szobor egyéb­ként Donáth Gyula alkotása, amely az 1896-os milleneumi emlék­ünnepségre készült, s egyúttal a vi­lágon a legnagyobb madárszobor is. A mintegy ezer főnyi közönség figyelmesen hallgatta az államfőt. A jelenlévő 60 skeenheadet kellő távolságban tartotta a rendőrség, öt bőrfejűt közülük előállítottak. A Roz­maring szlovák népi együttes műso­ra után az államfő távozásával me­hettek csak a bőrfejűek a szoborhoz, ahol önmagukat lejáratva cigaretta­csikkel szájukban énekelték a him­nuszt és a trianoni békét szidalmaz­ták. V. Paizs Gábor ENSZ-MEGFIGYELOK MACEDÓNIÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) a legtöbb helyen változatlanul voltak súlyos harcok. A leghevesebb összetűzésekre Bosznia északi ré­szén került sor, ahol a szerbek Gra­dacac és Tuzla városokat támadták. A bosnyák főváros, Szarajevó az éjszaka is harcok színhelye volt. A sok kedvezőtlen hír után egy jobbról is beszámoltak tegnap a hír­ügynökségek, ugyanis többnapos várakozás után szombaton megér­kezett a muzulmánok lakta bosnyák Srebrenicába az ENSZ humanitári­us segélyszállítmánya, amelyet lel­kesen üdvözölt a város néhány nap­ja már éhező lakossága. A helyi szerbek ugyanis három napon át feltartóztatták az ENSZ-konvojt. A néhai Jugoszlávia elleni embar­gó betartására felügyelő hajók szombaton feltartóztattak egy máltai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót, amely acélhuzalokat és faa­nyagot szállított egy izraeli kikötőbe. A Csehszlovák Sajtóiroda tájé­koztatása szerint szombaton két re­pülőgép fedélzetén 360 bosnyák menekült, túlsúlyban nők és gyere­kek érkeztek Splitből Prágába, aki­ket még a múlt hét közepén menekí­tettek ki Szarajevóból.

Next

/
Thumbnails
Contents