Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám, csütörtök

1992. NOVEMBER 26. GAZDASÁG 6 FÖLDÜGYBEN ALAKULÓBAN A SZLOVÁK MEZOGAZDASAGI TERMÉNYTŐZSDE SZABAD A PÁLYA A MAGÁHGAZEIJUJKODÓKIIAK IS 1992. DECEMBER 31. KIKRE ÉS MIRE VONATKOZIK? Olvasóink egy része ezúttal is hű maradt önmagához. Ahogy hasonló esetekben korábban, úgy most is akadtak, akik félreértették intő sza­vunkat, amikor a földtörvény 13-as paragrafusában meghatározott, 1992. december 31 -ével záródó határidó're figyelmeztettünk. Ezért még egyszer a lényeg: December 31-én le]ár a kárpót­lási igény érvényesítésének hatá­rideje. Aki mezőgazdasági szövet­kezetben, állami gazdaságban, gép- és traktorállomáson stb. a föld­törvényben meghatározott alapel­vek szerint kárpótlásra jogosult, az a kárpótlásra köteles jogi személynek december végéig okvetlenül nyújtsa be írásos igényét. Többek között kárpótlás kérhető az egykor átvett (elvett) élő és holt leltárért, a mezőgazdasági épülete­kért, gyümölcsösökért és szó'ló'ért, a gép- és traktorállomásoknak átadott gépekért. Kárpótlást kell kérni azért az egykori szántóért, amelyet tönk­retettek (kavicsbánya, szeméttelep van a helyén), illetve beépítettek. A földtörvény a kárpótlásnak számos formáját ismeri, így — akárcsak ko­rábban — most is tanácsoljuk a szakértővel való konzultációt. Aki már visszakapta konfiskált mezőgazdasági tulajdonát, az, akárcsak mindenki más, kárpót­lásra is jogosult. Aki viszont eddig még nem érvényesítette dekonfis­kációs jogát, az ezt 1992. decem­ber 31-ig tegye meg, mivel a de­cember végi jogvesztés rá is vo­natkozik. A konfiskált mezőgazda­sági ingatlan (föld, épület, szőlő, gyümölcsös) tulajdonosa jelentke­zési kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a (telekkönyi kivonat alapján) a földhivatalban bejelenti jogát, vagyis átadja beadványát, hogy ő milyen alapon és milyen kon­fiskált mezőgazdasági ingatlan visszaigénylésére jogosult. Az érde­kelt elméletileg tehát még a hónap végén is benyújthatja igényét, csak­hogy akkor — mivel a konfiskált va­gyon visszakapásához még további kálváriát kell végigjárnai — már nem marad ideje a kárpótlás érvényesíté­sére. Ezek után a félreértésről. Arról, amit több olvasónk ezúttal is meg­kérdezett: Elveszti földjét az, aki 1992. december 31-ig nem intézi el földtulajdona ügyét, nem kapja kezébe a telekkönyvi birtoklapot vagy a geodéziai parcelJaazonosí­tást? Nem, nem veszti el! Az 1992. de­cember 31-i határidő azokra a föl­dekre vonatkozik, amelyeknél a tu­lajdonjog átszáll az államra. Például konfiskációs végzés, bírósági dön­tés alapján, adásvételi vagy ajándé­kozási kényszerből stb. Közös jel­lemzője az ilyen eseteknek, hogy a jogosult személyek telekkönyvi ki­vonatában tulajdonosként az állam szerepel, esetleg egy másik magán­személy. Ezekre a földekre vonatkozik a december végi határidő', a többire nem. Azért nem, mert azokat a tu­lajdonostól sosem vették el (a te­lekkönyvben mindvégig a tulajdonos neve szerepelt), csak más használ­ta a földet. És az, ami sosem volt a másé, csak atulajdonosát, illetve an­nak örököseit illeti meg. Az ilyen sze­mély tulajdonjoga, kapja bármikor kezébe a birtoklapot és a parcellaa­zonositást, hajszálnyit sem csorbul. Ezért is ezekben az esetekben helytelen a kifejezés, hogy X. Y. visszakéri a földjét. Ami mindig az övé volt, azt nem kérheti vissza, csak saját használatba veheti, vagy bérle­ti díj ellenében a használati jogot át­engedi másnak. Ellentétben a kon­fiskáltfölddel. Ittadekonfiskációtké­rő a földjét használó jogi személlyel előbb a tulajdonjog átadására köt szerződést, majd — miután a földet a telekkönyvben visszaírták a nevé­re — mint földtulajdonos vagy saját használatba veszi földjét, vagy bér­leti díj ellenében átengedi a haszná­lati jogot. (ef) A Szlovák Földművelési Miniszté­rium jóváhagyásával ez év októbe­rétől hivatalosan is lehetővé vált a Szlovák Mezőgazdasági Termény­tőzsde működése Szlovákiában. Természetesen a gyakorlati tevé­kenységet csupán a Kereskedelmi Törvénykönyv szerinti nyilvántartás­ba vétel után kezdheti meg, de az előkészítés több mint egyéves folya­matában alapjában véve mér kikris­tályosodnak azok az elképzelések, amelyek szerint a terménytőzsde vélhetően a jövő év elején megkezdi és végezni fogja tevékenységét. Az alapvető célkitűzésekről a tőzsde ügyvezető igazgatójával, Marián Babjákkal és munkatársaival, Stefan Turekkel, valamint Božena Delingo­vával beszélgettünk. • Miért volt szükség a termény­tőzsde létrehozására? M. B.: — A központilag irányított gazdaságban az elmúlt negyven év során nem volt szükség tőzsdére. A piacgazdaságra való áttérés során ez az intézmény azonban nélkülöz­hetetlenné válik. Főleg a jelenlegi ér­tékesítési és fizetési nehézségekkel terhelt időszakban, mikor a mező­gazdasági termelők zöme a tönk szélére került, még hatványozottan kerül előtérbe a tőzsde szerepe. A kereslet és kínálat alapján ugyanis valójában itt alakulnak ki a terméká­Gyűlés gyűlést követ a mezőgaz­dasági szövetkezetekben. Nem azért, mert hideg van, eső áztatja a földeket és már nincs mit betakaríta­ni — tehát jobb híján tereferélnek a meleg helyiségekben —, hanem, mert ezt írja elő a jogszabály. A szö­vetkezeti transzformációs törvény 10-es és 11-es paragrafusa, szerint előbb összehívják a jogosult szemé­lyek közgyűlését, amelyen elfogad­ják a transzformáöiós tervezetet, majd összeül az átalakított, illetve újonnan alakuló szövetkezet tag­gyűlése, s elfogadja az új vagy a mó­dosított alapszabályzatot. Dióspatonyban túljutottak a köz­gyűlésen és készülnek a szövetke­zet taggyűlésére. Aki ismeri a jog­szabályt, az ennyiből már azt is tud­ja, hogy Dióspatonyban szövetkezet volt és lesz. Lelkes Lórántnak, a transzformációs tanács elnökének szavai ezt megerősítik. — A november7-én megtartott köz­gyűlésen a jogosult személyek 51 százaléka jelent meg. Az egyetlen be­nyújtott transzformációs tervezetet a jelenlevők kilencven százaléka jónak találta, vagyis megszavazta. Ezzel összhangban a jelenlegi szövetkezet területileg változatlan marad. Azért hangsúlyozom, hogy területileg, mi­vel az immár kötelező terv szerint sor kerül a szövetkezet belső privatizáci­ójára, s ezzel együtt a szervezeti fel­építés és irányítás is megváltozik. rak. Az a termelő, aki tagja a tőzsdé­nek, több információval rendelkezik, s ezért a termék eladásakor megala­pozottabban dönthet. • Milyen termékekkel lehet majd kereskedni a mezőgazdasági ter­ménytőzsdén? M. B.: — Amint azt a neve is mutat­ja, elsősorban a mezőgazdasági ter­mékek forgalmazásával foglalkozik majd. Az összes gabonaféle, a hüve­lyesek, húsfajták, burgonya, cukor­répa, cukor, szárított tejpor, valamint a borászati termékek is felhasznál­hatók majd a tőzsdén keresztül. • Kik lehetnek a tőzsde tagjai? M. B.: — Elsősorban azok a termé­szetes és jogi személyek, akik fő vál­lalkozói tevékenységként mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkoznak. Me­zőgazdasági szövetkezetek, élelmi­szeripari vállalatok, kereskedelmi cégek és magángazdálkodók egya­ránt érdeklődést mutatnak a tőzsdén való részvétel iránt. Š. T.: —A tőzsde alapjait 21 vállal­kozói szubjektum rakta Iq, jelenleg mintegy 200 olyan jelentkezőt tar­tunk nyilván, akik ató'zsde tagjai kí­vánnak lenni. Ezek mintegy 70 szá­zaléka a mezőgazdasági üzemek­bó'l kerül ki. A törvény által megsza­bott feltételek szerint egyébként au­Zavaró körülmény a közgyűlésen nem volt, hacsak azt a bizonyos 51 százalékos jelenlétet nem vesszük ilyennek. A májusi közgyűléshez vi­szonyítva ez nagy visszaesés és azt is látni kell, hogy afő mulasztók azok a jogosult személyek voltak, akik nem tagjai a szövetkezetnek. Ez nagy baj. Aki nem ment el a közgyű­lésre, önmaga ellen cselekedett. Azért, mert november 7-én több, őt is közvetlenül érintő dologról dön­töttek. Például a tagsági viszonyról. — Azok ajogosultszemélyek, akik eljöttek a közgyűlésre, kezükbe kap­ták a jelentkezó'ívet, a többinek pe­dig postán küldtük el. Igy mindenki eldöntheti, hogy tagja lesz-e az újon­nan alakuló szövetkezetnek. Az alapszabályzatot is megvitató tag­gyűlésre már csak azokat a jogosult személyeket hívjuk meg, akik jelent­keznek tagnak. A transzformációs tanács elnöké­nek szavai bizonyítják, hogy azok a jogosult személyek sem esnek el a választási lehetőségtől, akik nem mentek el a közgyűlésre. A jelentke­zési ívet megkapták, ha akarják, ki­töltik, ha akarják, nem. Csakhogy minek az alapján döntenek? Ha nem voltak ott a közgyűlésen, akkor, kö­szönve önmaguknak, azt sem tud­ják, hogy mivel jár együtt a munka­viszony nélküli tagság, és mi a kü­lönbség a tagviszony, illetve a nem tagviszony között. Mert lesz különb­tomatikusan a tőzsde tagjává válik a Szlovák Piacszabályozási Alap és a köztársasági tartalékalap is. • Hogyan válhat a tőzsde tagjává az egyszerű vállalkozó? B. D.: — Elég, ha az érdeklődő cí­münkre (Bratislava, Šumavská 38—­"a szerk. megj.) küldött levélben jelzi, a Szlovák Mezőgazdasági Termény­tőzsde tagjává kíván válni. A jelent­kezési díj ezer korona, a jelölt felvé­teléről a tőzsdei kamara dönt. A fel­vett tagok tagdíja 100 000 korona, ebbe az összegbe azonban már be­letartozik az a számítástechnikai rendszer is, amelyet minden tőzsde­tag megkap, s rajta keresztül bonyo­lítja majd az üzleteket. • Mit tartalmaz ez a rendszer? M. B.: — Nyomtatóval ellátott szá­mítógépeket, amelyek adatbázisai az Eurotel távközlési rendszerrel lesznek összekapcsolva. Igy a tőzs­de tagjai saját munkahelyükről tehe­tik meg ajánlataikat és fogadhatják a kínálatokat. Az előzetes elképzelések szerint naponta 9—11 óra között nyí­lik majd meg a rendszer a tőzsdeta­gok számára, ebben az időben köthe­tők az üzletek. Természetesen a prog­ramok és a kezelőszemélyzet kikép­zését a pozsonyi központ biztosítja. • Milyen előnyöket kínál a tőzsde, s mi ebből a saját haszna? M. B.: — Jelentős költségmegta­ség, annyi bizonyos. A részletek még csak most alakulnak, de a ter­vezet kész, és elfogadása után nincs apella. — Amennyiben a taggyűlés elfo­gadja azt, amit az alapszabályzat­ban javaslunk, akkor a szövetkezet tagjai vagyoni betétük értékéből húsz­ezer koronát átengednek a tagsági vagyoni betétre. Akinek nincs ilyen értékű vagyoni betétje, az, amennyi­ben tag akar lenni, vagyoni betétjét minimum ilyen értékre kiegészíti. A tagsági vagyoni betétre a nyereség 50 százalékát osztjuk szét, a fenn­maradó részt pedig a tagok vagyoni betétjének további hányadára. Ez­zel az elosztási kulccsal a szövetke­zet tagjai a termelési eredmények­ben közvetlenül érdekeltté válnak, függetlenül attól, hogy munkavi­szonyban lesznek vagy nem. Látszatra nem nehéz a választás. Ajogosult személy akárfej vagy írás alapon is eldöntheti, hogy jelentke­zik tagnak vagy nem. Különösen, ha munkaviszonya nem köti a szövet­kezethez. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. A tag számára köte­lező' a tagsági vagyoni betét, míg a nem tag vagyoni betéte teljes egé­szében átkerül az alapszabály-ter­vezetben „idegen tőke" néven jelölt kategóriába, és más elbírálás alá esik. Azzal az alapszabályzattal összhangban, amelynek vitáján a tagnak nem jelentkező jogosult sze­karítást eredményezhet, hogy a tőzsdetagok közvetlenül székhe­lyükről adhatnak-vehetnek, ráadá­sul a termelőnek már több informá­ció áll rendelkezésére, s nem lesz ki­szolgáltatva a környezetében általá­ban monopolhelyzetben levő feldol­gozó kénye-kedvének. A tőzsdén való kereskedelemben négy alapve­tő feltétel betartását követeljük meg. Az árakat megegyezés alapján a fe­lek alakítják ki, de egyúttal be kell tartaniuk a megegyezett mennyiségi és minőségi paramétereket, vala­mint a teljesítés határidejét is. Az el­képzelések szerint a következő év­ben a hazai termékforgalom 40—50 százaléka már a tőzsdén keresztül cserélhet gazdát. Ebből a forgalom­ból közvetítési díjként 0,5 százalékot vonunk le, amely a központ műkö­désének fenntartására szolgál. • Mikor kezdi meg gyakorlati mű­ködését a tőzsde, s van-e érdeklő­dés a dél-szlovákiai termelők köré­ben az ezen keresztüli kereskede­lem iránt? M. B.: — Ha novemberben meg­kapjuk a végzést a vállalati nyilván­tartásba való jegyzésről, ez év végé­ig a tőzsdei kamara 45 tőzsdetag tagviszonyát hagyhatja jóvá. A gya­korlati üzletkötések a jövő év korata­vaszán indulhatnak meg. A dél-szlo­vákiai járásokból is nagy az érdeklő­dés, a Dunaszerdahelyi járásból pél­dául 12 kérvényezőttartunk nyilván. A tőzsdén való nagybani áruforgalom lebonyolításába eddig még keve­sebb magángazdálkodó kapcsoló­dott be, pedig — ha teljesítik a féltéte­léket — a pálya előttük ís nyitva áll. • Köszönöm a tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ mély mér nem lesz jelen, s így termé­szetesen a szavazás eredményét sem befolyásolja. Egyszerűbb és érthetőbb a föld­bérlettervezett megoldása. Ha a tag­gyűlés megszavazza, akkor a földért a tagoknak és a nem tagoknak is egyaránt haszonbért fog fizetni a szö­vetkezet. Évente a föld érának másfél százalékát, de csak azoknak, akik földjük használatának jogát minimum ötéves időtartamra engedik át. Ahánnyal csökken a szerződésben szereplő évek száma, annyi tizeddel lesz kevesebb a bérleti díj. Ezt a föld hasznosításával indokolják. Az öt évig használható föld tápanyag után­pótlását tervszerűbben, jobban lehet megoldani, ezért az többet terem, így a használatáért adott bérleti díj is ma­gasabb. Nem vitás, újszerű és szokatlan a számvetés, amit a transzformációs tanács elnöke a készülő alapsza­bályzatról elmondott. Az egyes pon­tok, rendelkezések a jövőben már nemcsak a szövetkezetben dolgozó traktorost, fejőt stb. érintik majd köz­vetlenül, hanem azt a jogosult sze­mélyt is, aki nem dolgozik a szövet­kezetben, de élve a lehetőséggel, tagnak jelentkezett. Ráadásul mind­az, amit a teljesség igénye nélkül a Dióspatonyi Mezőgazdasági Szö­vetkezet transzformációjáról el­mondtunk, másutt csak alapelvei­ben érvényes, részleteiben akár tel­jesen más lehet. E részletekről ma­rad le az a jogosult személy, aki nem megy el a közgyűlésre, s előfordul­hat, hogy távolmaradását a későbbi­ekben bánni fogja. EGRI FERENC Hitelkamatok a szlovákiai bankokban Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Vállalkozói hitelek Kisprivalizációs hitelek Nagyprivatizációs hitelek Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! alap R K H R K H R K 8 év 10 év Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Hitelbank (Všeobecná úverová banka) 11,5 11,5 13 14,5 11,5 13 14,5 11,5 13 14,5 14,5 Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Takarékpénztár (Štátna Sporiteffia) 11 11,5-15 12,5-16 13,5 •» 11-13 12-14 13-15 11-13 12-14 13-15,5 14-* Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Mezőgazdasági Bank (Poltiohospodárska banka) 12 12 -* 13 -* 14 -* 12 13 14 12 13 14 — Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Befektetési Bank (Investičná banka) 12,5 12,5 13,5 14,5 12,51 13,5 14 12,5 13,5 14 14 Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Tatrabank (Tatrabanka) 14 13-15 15-17 — —­—" — — — — Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Kereskedelmi Bank (Obchodná banka) 13,5 14 15 n ­Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Postabank (Poštová banka) 15 15-17 15-17 15-17 15-17 15-17 15-17 — — — — Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Agrobank — Besztercebánya (Agrobanka) 11,5 14 •» 17 17 Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! Népbank (Ľudová banka) 11,5 13-* 14,6 -* 16,1 -> Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! * •*—űz adott értékektől felfelé; R — rövidtávú, K—középtávú, H — hosszútávú Garfika: Digital Systems Közzétették a szlo­vákiai bankok hitelka­matait, s közöljük mi is. De megeló'zvén az olvasói sóhajt — bár minek?! — azt is hoz­zátesszük azonnal, hogy ember legyen a talpán, aki ma hitelt kap valamelyik bank­tól. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy ki az, aki a fenti hitelfel­tételeknek megfelel, így azután a bankok­ban is kiírhatják, mint a vendéglátóüzemek­ben: Hitel nincs, ne is kérjen! KÖZGYŰLÉS UTÁN — TAGGYŰLÉS ELŐTT A JOGOSULT SZEMÉLYEKET NEM ÉRDEKLI A SORSUK?

Next

/
Thumbnails
Contents