Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám, szerda

HIREK - VELEMENYEK 1992. NOVEMBER 25. KOSZORÚ DUBČEK SÍRJÁRA Tegnap délelőtt a Csalogányvölgyi te­metőben Tom Lan­tos, az amerikai Kongresszus Po­zsonyban tartózkodó demokrata képviselő­je egy vörös rózsa­csokrot helyezett el Alexander Dubček sírjára. A csokor fehér szalagján angol és szlovák nyelven a fel­irat: Az amerikai néptől. Lantos úr ez alka­lomból rövid nyilatko­zatot adott a sajtónak. Többek között el­mondta, első hivata­los találkozója Szlo­vákiában (Kňažko külügyminiszterrel - a szerk megj.) po­zitív volt. Ez jelzi, hogy talán előrehala­dás történik a problé­mák konstruktív meg­oldása felé. Sok szó esett a nemzetiségek helyzetéről is, s ezen a területen szintén haladás tapasztalható. Alexander Dubček személyével kapcsolatosan elmondta: régóta is­rnerte őt, azt a politikust, aki 1968­ban megpróbált egy jobb fejlődési folyamatot biztosítani nemcsak saját országának, hanem az egész régió­nak. Ez akkor, sajnos, nem sikerült, de ezeket a törekvéseit mégis na­gyon becsülik az amerikai politikai körök, az amerikai nép. Mint mon­dotta, nemcsak saját nevében, ha­nem elsősorban az amerikai nép, az egész Kongresszus és az új kor­mányzat nevében juttatta kifejezés­re tiszteletét Dubček személye és törekvései iránt. (gzs) Foto: Prikler MOSOLY EURÓPA ARCÁN JESZENSZKY GÉZA INTERJÚJA A PRÁCE-NAK Az alábbiakban kivonatosan közöljük azt az interjút, amelyet a magyar külügyminiszter adott a Práce cseh napilapnak, s amely annak keddi számában jelent meg. • Az utóbbi időben egyesek két­ségbe vonják a közép-európai or­szágok együttműködésének értel­mét és hasznosságát, önnek sze­mélyesen mi a véleménye a,, közép­európai álomról"? - Valóban lehetséges, hogy a kö­zép-európai együttműködés tervé­nek vannak bizonyos romantikus elemei, ez azonban egyidejűleg rendkívül realisztikus gondolat. Nem véletlen, hogy az elmúlt száz vagy százötven esztendő történetében szüntelenül visszatért. A mai euró­pai és tengerentúli politikusok is tá­mogatják a közép-európai integráció gondolatát. Ennek az együttműkö­désnek a jelenlegi kerete nézetem szerint megfelelő, hasznos, s már most közelebb hozott bennünket Nyugat-Európához. Személyesen úgy vélem, hogy az ezredév vége felé szoros regionális együttműkö­dés fog bennünket egymáshoz köt­ni, s kapcsolatunk lesz egyidejűleg az Európai Közösségekkel is. Sem­miképp sem gondolom azt, hogy ez romantikus álom, inkább kölcsönös szükséglet, a bennünket egybefűző hagyományok és történelem iránti tisztelet. • Ezzel összefüggésben milyen időszakra gondol főleg? - Elsősorban a 19. és a 20. szá­zad fordulójára. Akkoriban nagyon hasznos, csaknem teljes gazdasági, integráció létezett. Ez volt mindmáig Közép-Európa legsikeresebb idő­szaka. • Ez nem jelenti a Monarchiával kapcsolatos nosztalgiát? - Az Osztrák-Magyar Monarchia iránt nem érzek semmiféle nosztal­giát. Nem hiszem, hogy bármiféle formában vissza kellene állítani. De kifejezetten gyakorlati okokból töre­kedni kell a megszakított kapcsola­tok újrafelvételére. Valaki azt mond­ta, hogy területünk annak idején „mosoly volt Európa arcán". Ezt a mosolyt kell visszahoznunk. Foly­tatnunk és fejlesztenünk kell a vi­segrádi folyamatot. • Általában azonban azt hiszem, hogy országaink számára fontosabb a nyugat-európai államokkal való kapcsolatok fejlesztése. - Közép-Európa orientálódása a nyugati piac felé nyilván fontos számunkra, de nem kevésbé fonto­sak az országaink közti, illetve az országaink és a kelet-európai álla­mok közti kapcsolatok. 0 S mi a helyzet Kelet-Euró­pával? - A Kelet semmiképp sem írható le. Persze Ukrajna vagy Oroszor­szág manapság fizetésképtelen, de ez nem lesz örökké így. ... hogy ne csak mindig velünk szórakozzanak!!! MIKULÁSRA, KARÁCSONYRA, SZILVESZTERRE, FARSANGRA vicces, .humoros játékok és tárgyak, valamint maszkok, jelmezek Eladás nagyban, (Kiskereskedőknek, viszonteladóknak 35%-os ked­vezményig) és kicsiben, naponta 10-18 óráig, Pozsony, Ventúr u. 5 Forgalmazó: GÁLÁN kft., 814 99 Pozsony, POB. 207, Tel. (07)330265, 332872, fax 330276 VK-374 NÉMETORSZÁG SZÉGYENE A JOBBOLDALI SZÉLSŐSÉGESEK GYILKOS TÁMADÁSÁNAK FEJLEMÉNYEI Tegnapra virradó, éjszaka mintegy 60 külföldi bevándorlót kellett kiköltöztetni a kelet-német Flöha város szálláshelyéről azt követően, hogy egy ismeretlen telefonáló közölte, az objektumban bombát helyez­tek el. Az eseményre csak egy nappal azután került sor, hogy a neoná­cik Mölnben támadást hajtottak végre török bevándorlók ellen, és megöltek két török származású nőt, valamint egy tízéves kislányt. A tegnapi fenyegetőzés a bombamerénylettel csak „viccnek" bizonyult, ám az incidens így is kiélezte a feszültséget. Helmut Kohl szövetségi kancel­lár a ZDF televíziós állomásnak adott nyilatkozatában a leghatáro­zottabban elítélte a hétfői tragikus eseményt, amely - mint mondotta - szégyent hozott egész Németor­szágra. Egyben felszólította a fele­lős szerveket, hogy fejtsenek ki ma­ximális erőfeszítést a bűnösök elfo­gásáért. Ignatz Bubis, a Németor­szágban élő zsidók központi taná­csának elnöke a hétfői események­kel összefüggésben bírálta a bonni politikusokat és követelte, fejezzék be a végelláthatatlannak tűnő vitákat a menekültjog megszigorításáról. ,.Amennyiben a demokratikus pár­tok nem állapodnak meg hamaro­san, nem leszünk messze Weimar­tól" - hangsúlyozta Bubi?, aki az úgynevezett weimari köztársaságra utalt, amely előkészítette az utat a fasizmushoz. Onur Öymen, Törökország bonni nagykövete a SAT 1 tévéállomásnak adott tegnap reggeli interjújában kö­vetelte, hogy a szövetségi hatósá­gok garantálják a Németországban élő törökök biztonságát. Emlékezteti rá, hogy az elmúlt két év során a rasszisták 139 támadásának cél­pontjává váltak honfitársai. Ankara tegnap hivatalosan tiltakozott a bon­ni hatóságoknál a mölnei incidens miatt. Bjöm Engholm, az SPD elnöke azt hangsúlyozta, hogy a hétfői ese­mények után a terrorizmus elleni harc már nemcsak a rendőrség és az állam ügye, hanem az összes német állampolgáré. Hasonló hang­nemben nyilatkozott Richard von Weizsacker szövetségi elnök is, aki mexikói látogatása során adott inter­jút a ZDF tévéállomásnak. SZERB TÁBORNOK FENYEGETODZESE Tegnap újabb összecsapásokról ér­keztek hírek Szarajevóból és Bosznia északi területeiről. A bosnyák rádió közlése szerint a főváros központját tegnap reggel aknavetőkkel lőtték, az éjszaka folyamán pedig a szerb nehéztüzérség támadásainak cél­pontjává vált, csakúgy, mint Hrasno és Dobrinija városok. A zágrábi rá­dió is hasonló tájékoztatást adott. Ezzel szemben a belgrádi televízió reggeli hírmagazinjában megállapí­totta, hogy Szarajevó térségében nem voltak nagyobb összecsapások. A hétfői intenzív harcok Észak­Boszniában több helyen éjszaka is folytatódtak, heves összecsapások­ról érkeztek jelentések Gradacacból, Orasjeból, Vrcskoból és Maglajból. Szerb katonai források szerint Her­cegovinában továbbra is relatív nyu­galom van. A jugoszláviai humanitárius segé­lyeket biztosító ENSZ-szervezet teg­nap leállította a segélyek szállítását Kelet-Boszniába, amely szerb ellen­őrzés alatt marad mindaddig, amíg a szerb erők nem teszik lehetővé az élelmiszerek elszállítását a térség két körülzárt muzulmán városába. Srebrenicáról és Gorazsderől van szó. Nagy kaland lenne, és óriási mé­retű katasztrófát jelentene a külföldi katonai beavatkozás Boszhia-Herc­cegovinában. Ezt Ratko Mladics tá­bornok, a boszniai szerbek parancs­noka jelentette ki a belgrádi televí­ziónak adott nilatkozatában. Hozzá­fűzte, nem léi a külső katonai bea­vatkozástól. Ezzel összefüggően fe­nyegetően megjegyezte: azok, akik akarnak, eljöhetnek a ,,volt Bosznia­Hercegovinába", de kérdés, hogyan jutnak majd ki onnan. A TÖBBI STIMMEL... Moszkva hajlandó visszaszár­maztatni 20 tonnányi titkos iratot Franciaországnak - közölte a Le Monde Kozirev orosz külügyminisz­ter nemrégi párizsi látogatása kap­csán. A bejelentésnek már van némi előtörténete, s aki ezt felidézi, alig­hanem zavarba ejtő mozzanatokkal találkozik. Sőt, ha netalán epéskedni lenne kedve, az a bizonyos anekdo­tikus helyzet juthat eszébe, amikor semmi sem egészen úgy történt, ahogy állítják, de azért amúgy min­den stimmel. Nos, annyi bizonyos, hogy a francia kémszolgálat és had­sereg irdatlan mennyiségű bizalmas iratanyaga a háború végén Moszkva birtokába került. Tavaly decemberben Párizsban éwégi szenzációként hatott, amikor ezt elárulta a sajtónak az orosz le­véltári bizottság elnöke, a németek­től zsákmányolt iratokat őrző külön­leges szovjet levéltárak egykori fő­igazgatója. A történet pedig így hangzott: a német csapatok párizsi bevonulása idején, az állami hatósá­gok délre hurcolkodásának zűrzava­rában a németek elfogták a szóban forgó iratokkal megrakott uszályt, le­génységét lemészárolták és a rako­mányt az ún. protektorátusba, egy Prága környéki várba szállították. Itt akadtak rá a háború végén a szőv­jetek. A tavalyi bejelentés fogadtatásá­ról azt írta a sajtó, hogy Párizsban mindaZideig úgy tudták: az uszály léket kapott, az iratok pedig meg­semmisültek. Most viszont olyasmit emlegetnek, hogy tudtak az iratok háború utáni sorsáról, s többször is kérték azok visszaszolgáltatását, mindhiába. Legutóbb a múlt év de­cemberében a francia hadügymi­niszter állt elő ezzel a követeléssel. Ehhez képest nem nagy újdonság, hogy az említett uszály tartalmáról állítólag a németek egy francia al­tiszt árulása folytán szereztek tudo­mást. Mert inkább azon lehetne morfondírozni, hogy a tavalyi szovjet tájékoztatás szerint Hruscsov 32 év­vel ezelőtt, párizsi látogatása során de Gaulle elnöknek ajándékként át­nyújtott néhány, a zsákmányból származó titkos dokumentumot. Francia részről viszont ezután sem érdeklődtek Moszkvában: nem tud­nak-e valamit az elkallódott iratokról. Sőt, hasonló „váratlan kedvesség­gel" Gorbacsov is akart szolgálni a francia forradalom 200 éves évfor­dulójának ünnepségeire utazva, de a tervtől elálltak. Mi is történt hát valójában? Mi volt itt előbb, a tyúk vagy a tojás? Fran­cia követelések kényszerítették ki a szovjet beismerést, vagy valójá­ban Moszkva tavalyi visszaszolgál­tatási készsége pattantotta ki az egész ügyet? Ami viszont kétségte­len, (ami stimmel), hogy az irata­nyagban található rengeteg szemé­lyi akta lehetővé tette egykori és mai közéleti szereplők zsarolását. Még valami: a mostani közlés szerint francia szakemberek segít­ségével Moszkvában mikrofilmre vették a francia iratcsomókból az Oroszország biztonsága szempont­jából fontos dokumentumokat. De mi lesz a többi anyaggal, amellyel Moszkvában ezt, a. tökéletlenebb orosz technikára utalva is, évtizede­ken át könnyen megcselekedhették. S nem tudni arról sem, hogy mi lett a sorsa a tavalyi moszkvai ajánlat­nak, miszerint Párizs cserébe adja oda a franciaországi orosz emigrá­ció oroszországi vonatkozású iratait. Ne legyünk túl kíváncsiak, (kiss) NÉHÁNY SORBAN N icu Ceausescu, a volt román diktátor, Nicolae Ceausescu fiát tegnap egészségi okok miatt kien­gedték a börtönből, ahol mintegy három évet töltött. A hírt a Reuter hírügynökség közölte, a börtön egyik meg nem nevezett alkalma­zottjára hivatkozva. Ceausescu sza­badonengedéséről a múlt héten döntött a bukaresti bíróság, tekintet­tel az elítélt egészségi állapotának rosszabbodására. Nicu Ceausescu májzsugorodásban szenved. B orisz Jelcin orosz államfő teg­nap az Oroszországi Föderáció köztársaságai elnöki tanácsának ülésén politikai tűzszünetre szólított fel az átmeneti stabilizációs időszak­ban. Figyelmeztetett rá, a politikai erők és a hatalmi szervek közötti folytatódó konfrontáció teljesen ki­meríthetné és zsákutcába vezethet­né az országot. A lois Mock osztrák külügyminisz­ter elfogadta Hikmet Cetinnek, a török diplomácia vezetőjének meghívását a balkáni országok kü­lügyminisztereinek mai isztambuli tanácskozására, amelyen a résztve­vők a jugoszláviai konfliktus tovább­terjedésének megakadályozásá­ról kívánnak tárgyalni. Az APA hír­ügynökség jelentése szerint a talál­kozóra meghívták a magyar képvi­selőt is. W olfgang Ziegler, a volt NDK párt- és állami vezetőjének ügyvédje azzal számol, hogy ügyfe­lét az év végéig ismét szabadlábra helyezik. December elején ugyanis Erich Honecker újabb orvosi vizsgá­latnak veti alá magát, s ennek alap­ján valószínűleg megszüntetik a bí­rósági eljárást. A Bild című napilap tegnap idézte Zieglert, aki szerint „Honecker a bíróság előtt uralkodik magán", ám egészségi állapota sokkal rosszabb, mint ahogy az tűnik. C laudio Martelli olasz igaz­ságügy-miniszter követelte a parlamenttől, gyors procedúrával hagyja jóvá azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tennék, hogy ha­tékonyabban lehessen szembe­szállni a neonácizmussal és a rasz­szizmussal. Ezt hétfőn este közölték római források azt követően, hogy Martelli tárgyalásokat folytatott Nico­lo Mancini belügyminiszterrel. Az új­fasiszta csoportok központjának be­záratásáról azonban egyelőre még nem lehet szó, mert félő, hogy a fia­tal szélsőségesek illegalitásban foly­tatják majd tevékenységüket. Ez de­rült ki Mancini belügyminiszter nyi­latkozatából. A legújabb rasszista incidensre hétfőre virradó éjszaka került sor Nápolyban, ahol egy elha­gyatott zsidó temetőben három sírt gyaláztak meg. T egnap az utolsó amerikai kato­nák is elhagyták a Fülöp-szige­teki Subicbay haditengerészeti tá­maszpontot. Ezzel befejeződött a mintegy száz évig tartó amerikai katonai jelenlét az Egyesült Államok volt gyarmatán. A manilai szenátus egy évvel ezelőtt megakadályozta az újabb támaszpontszerződés megkötését, s azóta folyamatosan vonják ki az ottani bázisokról az amerikai katonákat. E duard Sevardnadze, a Grúz Köztársaság legfelsőbb vezető­je a közelmúltban megkereszteltette magát és felvette a Georgij nevet. Grúzia volt Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára ezt személyesen mondotta a tbiliszi rá­diónak adott tegnapi nyilatkozatá­ban. Mint mondotta, a keresztelőt nemrég tartották meg a grúziai pra­vosláv egyház katedrálisában. Se­vardnadze egyben közölte, dolgozó­szobájában Mária-képet helyezett el. P eter Brook brit miniszter tegnap a parlamentben megerősítette, a kormány fedezi azokat a károkat, amelyeket a pénteki tűzvész okozott a London közelében levő Windsor­palotában. A nemzeti műkincsekért felelős miniszter biztosította a képvi­selőket, hogy a kormány előteremti a pénzeszközöket a legdrágább és a legközkedveltebb nemzeti műem­lékek restaurálására. Denis Stinner munkapárti képviselő ugyanakkor felháborodottan követelte az alsó­házban, hogy a számlát a királyi család fizesse ki. Véleménye szerint a választópolgárok 90 százaléka is ezt a megoldást szorgalmazná.

Next

/
Thumbnails
Contents