Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám, csütörtök

HÍREK-VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓ* 1992. NOVEMBER 19. VÁLSÁGOS HELYZETBEN AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR SZÓ (Folytatás az 1. oldalról) pártja (g volt kommunisták) képviselik a nép érdekeit.' • Tehát ki lehet jelenteni, hogy a szankciókon a tűzhöz közel ülő pártállami struktúra gazdagodott meg? - Egyértelműen így van. • December 20-ra tervezik a választásokat* bár a legfrissebb hirek szerint nem biztos, hogy így lesz. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége bejelentette, hogy hajlandó indulni, ha az ellenzék nem hirdet egységesen bojkottot. A VMDK ezt annak ellenére jelentette be, hogy komoly fenntartásai voltak a választási törvénnyel kapcsolatban, amely Szerbiát kilenc körzetre osztja fel. Mit jelent ez? - Az első elképzelés szerint a Vajdaságot vízszintesen osztották volna két választási körzetre, ami azt jelentette volna, hogy az északi részen lényegében tömbben élő magyarok egy választókerületen belül adhatták volna le voksaikat a VMDK képviselőire. De az elfogadott vertikális felosztás szinte kettészakította a magyarokat, s ezáltal a VMDK jelöltjei sokkal rosszabb esélyekkel indulhatnak. Ez a felosztás nemcsak a magyaroknak rossz, hanem a vajdasági szerb ellenzéknek is, amelynek viszont a Vajdaság déli részében nagyon erősek a pozíciói. Tehát a magyarok mellett a szerb ellenzék is kifogásolta ezt a törvényt, s például a DEPOS-ba tömörült ellenzéki pártok ezért nem döntöttek még mindig arról, hogy egyáltalán indulnak-e a választásokon. • Igaz az, hogy a Vajdaságból már 30-40 ezer magyar menekült el? - Mi harmincezerre becsüljük a külföldre távozott magyarok számát. Az utóbbi másfél-két évben egyrészt a katonai behívás elől mentek el az emberek, másrészt a polgári rétegnek a tehetősebb része mentette ki a tőkéjét, úgyhogy a vajdasági magyarság gazdasági és politikai ereje nagymértékben gyöngült. Sokkal nagyobb mértékben, mint amilyen a külföldre távozottak és az otthon maradottak aránya. A polgárháborúk előtt ugyanis hozzávetlőleg 350 ezer magyar élt a Vajdaságban, s ha csak a puszta számokat néznénk, a 30 ezer ehhez képest nem tűnik annyira soknak. De épp az a réteg ment el, értelmiségiek is, amelynek az összetartó, megtartó ereje nagyon fontos lett volna. • Ha egész Szerbiát nézzük, a szerb ellenzék számára miért rossz a körzetesítés? Volt mód úgy alakítani a körzeteket, hogy az ellenzéket is szétverjék? - Természetesen ez volt a fő cél, hiszen a rezsim pontosan feltérképezte, hogy hol milyenek az erőviszonyok. (-nák) UJ KUBAI VALASZTASI TÖRVÉNY: CASTRÓÉK GONDOSKODNAK JÖVŐJÜKRŐL "Kubában a december 20-ra kiírt választásokkal kapcsolatosan nyilatkozatot adott ki a Szocialista irányzat nevü mérsékelten baloldali ellenzéki csoport. A dokumentum szerint sem a választások, sem az éppen jóváhagyott új választási törvény nem bizonyít mást, mint azt, hogy a Kubai Kommunista Párt mindenáron meg akarja őrizni vezető szerepét a társadalomban. A mérsékelt ellenzék szerint is a nép intelligenciájának kicsúfolása az az állítás, hogy a kommunista párt nem dönt sem a képviselőjelöltek kiválasztásáról, sem megválasztásukról. Sokkal keményebben fogalmazott egy másik ellenzéki szervezet, a Keresztény Ellenállási Mozgalom (MCL). Ennek állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az új választási törvény megfosztja a népet a szuverén döntés jogától. Egy despotikus törvényről van szó, amely kizárja a népet mindenfajta jelentős döntéshozatalból - tartalmazza a szervezet állásfoglalása, amelyet Oswaldo Paya, az MCL elnöke írt alá. ORSZÁGGYŰLÉSI „IGEN" A magyar parlament kedden ratifikálta az ország Európai Közösségekheztársulásáról szóló szerződést. A vonatkozó határozat ellen csak két képviselő szavazott. Kádár Béla külkereskedelmi miniszter szerint a társulási szerződés többek között feltételezi a szabadkereskedelmi övezet létrehozását az ezredfordulóig. Egyben megnyitja az utat Magyarország számára, 350 millió fogyasztó piacára. Egyébként az első kereskedelmi megállapodást Magyarország és az EK között 1988 szeptemberében kötötték meg, két évvel később az EK képviseletet nyitott Budapesten. Ahhoz, hogy a társulási szerződés hatályba lépjen, az Európai Közösségek valamennyi tagországa parlamentjének ratifikálnia kell a dokumentumot. JELCIN DEL-KOREABAN MOSZKVA SZÁMÍT A 3 MILLIÁRDRA Borisz Jelcin orosz elnök tegnapra virradó éjszaka háromnapos hivatalos látogatásra a Koreai Köztársaságba repült. Elutazása előtt kijelentette: a dél-koreai vezetőket többek között tájékoztatni akarja Oroszország együttműködési stratégiájáról az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival szemben. Ezt az együttműködési programot az orosz külügyminisztérium dolgozta ki. Ami a tárgyalások konkrét programját illeti, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kerül terítékre. Dél-Korea rendkívüli módon érdeklődik az orosz nyersanyagok iránt, elsősorban Jakut-földről szeretne földgázt importálni. Moszkva viszont szeretné megszerezni azt a 3 milliárd dolláros segélyt, amelyet Szöul még a volt Szovjetuniónak ígért meg. A repülőtéren Hjon Szung Dzsung kormányfő fogadta Jelcint, aki Ro Te Vu elnökkel ma kezdi meg a hivatalos megbeszéléseket. A volt Szovjetunió és Dél-Korea 1990-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Jelcin eredetileg szeptemberre tervezte szöuli útját, ugyanakkor Japánba is ellátogatott volna, de a vizitet az utolsó pillanatban lemondta a Kuril-szigetek körüli komoly viták miatt. Borisz Jelcint a szöuli repülőtéren Hjon Szung Džsung miniszterelnök fogadta PAKISZTÁN RENDŐRI TÁMADÁS BHUTTO ELLEN Benazir Bhutto volt pakisztáni kormányfő, az ellenzék vezetője tegnapra felvonulást tervezett a parlament épületéhez, hogy híveivel együtt követelje Navaz Sarif miniszterelnök lemondását. A politikusaszszony háza környékén katonák és rendörök ezreit helyezte el a rezsim, eltorlaszoltatta a Ravalpindiböl Iszlamabadba vezető utat, lezáratta az útkereszteződéseket. Diplomáciai források szerint már a reggeli órákban szinte néptelenek voltak a főváros utcái, mintha kijárási tilalmat rendeltek volna el. A Ravalpindibe érkező utasokat igazoltatták és bizonyítaniuk kellett, hogy nem állt szándékukban részt venni a tiltakozó menetben. Minden óvintézkedés ellenére kb. 300 ember gyűlt össze Benazir Bhutto házának közelében, egy parkban, amelyet ugyanúgy, mint a házat szögesdróttal kerítettek el. A rendőrség megtámadta az embereket, akik puszta kézzel kezdték el lebontani a szögesdrót-akadályt. Néhány botütés az exkormányfönek is kijutott, gépkocsival próbált elmenekülni, hívei szétszaladtak, ám a rendőrség több tucat embert így is letartóztatott. Később a rendőrök Ravalpindi központjában könnyfakasztó gránátokkal támadtak rá Benazir Bhutto nyitott dzsippjére, amikor a város utcáin összegyűlt több ezer támogatóját üdvözölte. A támadás után Bhutto asszonyt letartóztatták. ,,Ez nem jelent semmit, a harc folytatódni fog" - jelentette ki a volt miniszterelnök. Hozzátette: a rendőrakció is bizonyítja: Navaz Sarif kormánya nem legitim, a választási eredmények meghamisításával került hatalomra. R

ostock óta Bonn félve tekint szomszédjaira, partnereire. Mit mondanak, hogyan ítélkeznek, látva a külföldiek elleni pogromsorozatot, a szűnni nem akaró eröszakot? Maguk a német politikusok is megdöbbenve, ám eddig, sajnos, jószerivel tehetetlenül állnak szemben a tomboló neonácikkal, a különböző gyanús szervezetekbe tömörülő bőrfejűekkel, zabolátlan suhancokkal - és ezzel párhuzamosan - a radikálisok szerint - a megalapozott düht kiváltó menekülthullámmal. Hónapok óta folyik a vita arról, hogy miként lehetne gátat vetni a menekültáradatnak. Mindhiába a szigorított ellenőrzés a csehszlovák-német, illetve a lengyel-német határon, megfékezhetetlenül tódulnak az idegenek német területre. Ha a beszivárgás ilyen tempóban folytatódik, akkor Németországnak az év végéig félmillió kelet-európai és ázsiai bevándorló elhelyezéséről, ellátásáról kell gondoskodnia. Mára pedig világossá vált: a keleti országrész rendbehozatalával megterhelt Bonn, még ha akarná, sem engedheti meg magának a külföldiek évi plusz 500 ezres táborának eltartását. Mindenképp korlátozni kell az idegenek beáramlását, az lenne a helyes, ha Németországban valóban csak azok kapnának menedéket, akiket hazájukban politikai, faji vagy vallási okok miatt üldöznek. Le kellene zárni a sorompót a gazdasági menekültek előtt, életbe kell léptetni Németországban is a genfi konvenciót, módosítani kell a vonatkozó alkotmánycikkelyt - harsogja szakadatlan a bonni kormány. Bár az említett kérdéssel összefüggésben számítani lehetett az eddig csökönyös ellenzéki szociáldemokraták pálfordulására, az irányváltást most, a kedden délután befejeződött SPD-kongresszus erősítette meg. A küldöttek lényegében beleegyeztek az alkotmánycikkely módosításába azzal, hogy az individuális jogot a menekültstátusra továbbra is mindenképp garantálni kell, nem lehet az orszáIRÁNYVÁLTÁS gok listája alapján dönteni, mint ahogy azt a kabinet indítványozza. Az SPD szerint csakis ezeknek a kitételeknek a figyelembevételével lehet hozzálátni az ellenőrzött bevándorlásról szóló törvényhatározat kidolgozásához. Ami lényeges, az SPD kongresszusi döntésével végre megnyitotta az utat az egyeztető tárgyalásokhoz a kormánnyal, amelyet azért annak rendje-módja szerint bírált, becsmérelt, tehetetlenséggel vádolt meg. Engholm pártelnök maga a kancellárt a „Titanic kapitányának" nevezte, „aki a ködben a német hajóval játszadozik". Valószínű, hogy az SPD parlamenti frakciója még ma tárgyalásokat kezd a kabinettel. Érdekes vitára lehet számítani: a szociáldemokratáknak ugyan nincs túl nagy manőverezési területe, ám tudatosítva, hogy az alkotmánymódosításhoz kétharmados szavazattöbbségre, tehát SPDszavazatokra van szükség, harcolni fognak saját elképzeléseik megvalósításáért. Amire még esetleg számíthatnak, az a koalíción belüli széthúzás; ugyanis, míg a bajor CSU az ún. gazdasági menekültek könyörtelen kiutasítása mellett kardoskodik, addig az FDP inkább hajlik az ellenzék álláspontja felé. Terítékre került egy másik fontos témakör is: a Bundeswehr szerepvállalása az ENSZ békehadműveleteiben. Noha a rendkívüli SPD-kongresszus az alkotmány katonai rendelkezéseinek módosítása mellett döntött, ez a politikai irányváltás sem felel meg teljes mértékben a koalíció elvárásainak. Björn Engholm sokat vitatkozó csapata végül is egyetértett azzal, hogy a Bundeswehr tagjai katonai eszközökkel is hozzájáruljanak az ENSZ segélyakcióinak biztosításához, vagy az egyes embargók betartásának ugyancsak fegyveres úton történő garantálásához. Elutasította viszont a kormány javaslatát, hogy a német katonák béketeremtő hadműveletekben is részt vegyenek. A

kabinet mindkét vonalon többet akar, elégedetlen a kongresszusi határozatokkal. Nem így Björn Engholm, aki nemcsak hogy végre lezártnak könyvelheti el a döntő fontosságú kérdésekről szóló belső vitákat, hanem sikeres kongresszusi szereplésének köszönhetően gyakorlatilag a két év múlva esedékes választások szociáldemokrata párti kancellárjelöltjének tekintheti magát. URBÁN GABRIELLA • Ma ünnepli névnapját a világ legjobb nagymamája, KOLLER Erzsébet Vereknyén. A kedves mamuskának sok puszit küldünk, és nagyon jó egészséget kívánunk. Sanyi, Reni, Szilárd, két fia, menye és unokája V-448 NÉHÁNY SORBAN O

roszország idén 180 ezer fővel csökkentette fegyveres erőinek létszámát és a hátralevő hat hónap alatt még további 20 ezer katonát kíván tartalékos állományba küldeni. Ezt Gennagyij Ivanov, az orosz védelmi minisztérium egyik osztályának vezetője nyilatkozta az ITARTASZSZ hírügynökségnek. Közölte továbbá, hogy a létszámkorlátozás a védelmi minisztériumot is érintette. Ivanov szerint hatezerrel csökkenteték a minisztériumi alkalmazottak létszámát, s egyben 140 tábornokot is nyugdíjaztak. Az orosz fegyveres erők számára december elsejétől új szakasz kezdődik, szerződéses alapon ugyanis önkénteseket vesznek fel a hadseregbe. A védelmi minisztérium elképzelései szerint jövőre ezek az önkéntesek alkotják majd a katonák létszámának 10 százalékát. M

art Laar észt miniszterelnök kedden Helsinkiben szorgalmazta: állítsanak fel egy olyan nemzetközi bizottságot, amely megvizsgálná az Észtországban levő Paladiski orosz haditengerészeti támaszpont két atomreaktorának állapotát. Laar, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Finnországban, sajtóértekezletén figyelmeztetett rá: a Tallinntól 40 kilométerre levő támaszpont két reaktora kockázatot jelent nemcsak Észtország, hanem más államok számára is. „A reaktorok az orosz hadséreg kezében vannak, ám nem tudom ki ellenőrzi ezt a hadsereget" - figyelmeztetett az észt kormányfő. K

laus Kinkéi német külügyminiszter tegnap megkezdte hivatalos izraeji látogatását, melyre a zsidó állam kormánya hívta meg. A szövetségi miniszter megbeszéléseket folytatott partnerével, Simon Peresszel, a délutáni órákban fogadta őt Jicchak Rabin kormányfő. E

gy eddig nem azonosított férfi a tegnapra virradó éjszaka támadást hajtott végre egy német laktanya ellen, tájékoztatott tegnap a rendőrség szóvivője. A Frankfurttól északra levő gieeni laktanya elleni támadás során egy katona életét vesztette, további kettő pedig megsebesült. A támadó tette elkövetése után öngyilkosságot hajtott végre. T

egnap reggel a francia jobboldali ellenzék a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány beadásával reagált a nemzetgyűlésben Pierre Bérégovoy miniszterelnök döntésére. Eszerint a jövő évi állami költségvetés jóváhagyása érdekében ki akarja használni azt az alkotmánycikkelyt, amely lehetővé teszi a szavazás nélküli törvényhozatalt. Bérégovoy azután döntött így, hogy a kommunisták képviselői csoportja közölte, a költségvetési törvény ellen fog szavazni. A parlament hétfőn vitatja meg az ellenzékiek indítványát, ám általános az a vélemény, hogy a kabinetet nem fenyegeti veszély, mert a kommunisták, mint már bejelentették, nem fogják támogatni a jobboldal kezdeményezését. B

agdadból tegnap a bahreini Manamába utazott az iraki atomfegyverek megsemmisítésével foglalkozó ENSZ-csoport. Dmitri Perricos, a misszió vezetője repülőtéri sajtóértekezletén közölte, hogy elégedett az iraki hatóságok együttműködésével. Hozzáfűzte azonban, sajnálja, hogy Bagdad elutasítja az ENSZ kérelmét és nem adja ki azoknak a külföldi társaságoknak a listáját, amelyek segédkeztek az iraki nukleáris program kiépítésében.