Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14 / 269. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1992. NOVEMBER 14. IZETBEGOVIC: A SZERBEK SZEGTÉK MEG A TŰZSZÜNETET NÉMETORSZÁG DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKAT KÖTÖTT BOSZNIÁVAL Alija Izetbegovic bosnyák elnök tegnap azzal vádolta meg a szerb erőket, hogy megsértik a BoszniaHercegovina egész területén csütörtökön érvénybe lépett tűzszünetet. A Biztonsági Tanácshoz intézett levelében azt állította, az északi fronton a szerbek támadások sorozatát hajtották v'égre a túlnyomórészt muzulmánok alkotta bosnyák hadsereg állásai ellen. Konkrétan Trávnik városát említette, viszont az AFP tudósítója szerint csütörtökön a város ellen nem intéztek támadást, de a közelében harcok voltak. A bosnyák rádió több északi várost is megemlített, mint a szerbek támadásainak célpontjait. Az ENSZ-erök képviselői tegnap arról tájékoztattak, hogy péntekre virradóan nyugodt volt az éjszaka Szarajevóban, csak néhány helyen voltak jelentéktelen lövöldözések. Tegnapra virradó éjszaka az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a vitát a Kis-Jugoszlávia elleni blokádról. A reggeli hírek szerint nem fogadták el a határozatot, amely a néhány hónappal ezelőtt elrendelt büntetőintézkedések betartására vonatkozik. Nyitott és zárt ajtók mögött tegnap is folytatódott a vita, diplomáciai források úgy vélték, hogy hétfőn, legkésőbb kedden várható a határozathozatal. Közben a határozat tervezete is módosulhat, mivel az iszlám országok minél szigorúbb intézkedéseket követelnek. Ugyanakkor a testület igyekszik betölteni azokat a hézagokat, melyeket meghagyott a szankciók bevezetéséről szóló döntésében. Emilio Colombo olasz külügyminiszter a parlament képviselőházának és szenátusának interpellációira adott válaszában csütörtökön este elutasította, hogy Olaszország kezdjen tárgyalásokat Szlovéniával és. Horvátországgal a határokról Isztria . térségében. Azt mondta, a Jugoszláviával 1975-ben Triesztről kötött szerződést módosítani lehet, de nem lehet tárgyalni a határokról. Olaszországban azt követően hangzottak el az első követelések Isztria Olaszországnak való visszaadásáról, hogy Szlovénia bejelentette: vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyek rá hárulnak az olasz-jugoszláv szerődésben. Az 1975-ös megállapodás vonatkozott azoknak az olaszoknak az anyagi igényeire is, akiknek a háború után távozniuk kellett Isztriáról, melyet Jugoszávia kapott meg. Tudjman kormánya . Horvátországban nyilvánvalóan megsérti a menekültek fogadására vonatkozó szokásos nemzetközi normákat - írta tegnap a The Guardian című brit napilap. Júliusban lezárta a határait az újabb boszniai menekültek előtt, de ezt több nyugat-európai ország igazán nem róhatja fel neki. A belügyminisztérium például Nagy-Britanniában is vízumkényszert rendelt el, csakhogy megakadályozza atioszniai menekültek beáramlását. A lap szerint sokkal komolyabb kétségeket kelt Tudjman azzal, hogy esetleg megállapodik Milosevics szerb elnökkel Bosznia-Hercegovina felosztásáról. Egy ilyen veszély fennáll még akkor is, ha magánbeszélgetések során Tudjman ellenzi az etnikai tisztogatást, elveti Bosznia felosztását, Milosevicset pedig pszichopatának tartja. Ennek ellenére kérdéses, eleget kell-e tenni Horvátország kérésének, hogy teljes jogú tágja legyen az Európa Tanácsnak. Németország tegnap hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatokat Bosznia-Hercegovinával. Haris Siiajdzic bosnyák külügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: országa baráti államnak tekinti Németországot e nehéz időszakban, mert Bonn a múltban is minden lehetőséget kihasznált Szarajevó támogatására. UKRAJNA: KITILTOTTÁK A RUBELT Ukrajna csütörtökön este végérvényesen kilépett az ún. rubelövezetből: érvénybe lépett Leonyid Kravcsuk még november 7-én aláírt rendelete, mely szerint Ukrajnában az egyedüli fizetőeszköz a kupón. A kijevi kormány szerint a rubel kitiltása és a kupón teljes körű bevezetése jelenti az első lépést a saját pénznem, a hrivna bevezetése felé. Egyébként kuponra váltják át az ukrán bankokban a rubelbetéteket is. OROSZ ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS MAGYARORSZÁG LÉGVÉDELMI RENDSZEREKET KAP? Magyarország reméli, hogy az Orosz Köztársaság adóssága egy részét légvédelmi rendszerekkel fogja törleszteni. Annus Antal, a honvédelmi minisztérium államtitkára szerint Oroszország ilyen módon egyenlíthetné ki Magyarországgal szembeni adóssága felét. Hozzáfűzte: a szakembereknek kell megítélniük, mit, hogyan és mennyiért vásároljanak. Mint arról már beszámoltunk, Borisz Jelcin szerdai magyarországi tárgyalásai során abban állapodtak meg, hogy a közel 1,6 milliárd dolláros orosz adósság törlesztésével összefüggő legfontosabb kérdéseket még az idén tisztázzák. MAASTRICHTI SZERZODES IGENT" MONDOTT A HOLLAND PARLAMENT IJ Több mint egyhetes vita után tegnapra virradó éjszaka a holland parlament szavazattöbbséggel ratifikálta a maastrichti szerződést. Az Európai Unió gondolata ellen szavaztak a zöldek és a baloldali pártok képviselői. Véleményük szerint a maastrichti szerződés nem garantálja megfelelő módon a demokrácia megszilárdítását az Európai Közösségeken belül. Az EK más tagországaival ellentétben a maastrichti dokumentum Hollandiában nem korbácsolta fel olyan mértékben a közhangulatot. Ezt mutatja a szavazás eredménye is: az alsóház 150 képviselője közül több mint 130-an szavaztak a szerződésre. A dokumentumot megvitatja még a felsőház is. Jóváhagyása ott is biztosra vehető. DÉL-KOREA: MARADNAK AE AMERIKAI KATÓNAK Bili Clinton, a megválasztott amerikai elnök tegnap, telefonon beszélt Ro Te Vu dél-koreai államfővei, s megígérte neki: az Egyesült Államok megőrzi katonai jelenlétét országában és segítséget nyújt az észak-koreai nukleáris fenyegetések elhárításához. Clinton azt mondta, az amerikai katonák addig maradnak Koreában, amíg szükség lesz rájuk. A Korea-közi határt kb. 37 ezer amerikai katona őrzi. Csütörtöki sajtóértekezletén Clinton reményét fejezte ki, hogy a koreai nép egyszer majd egységes lesz, demokratikus, szabad társadalomban fog élni. Észak-Korea közben tegnap bejelentette: a Korea-közi konfrontáció beszüntetésének feltétele a jövö óv tavaszára tervezett Team Spirit fedőnevű dél-koreai-amerikai hadgyakorlat lemondása. Ha a manővert megtartják, azt a KNDK úgy fogja értelmezni, hogy Dél-Korea nem hajlandó javítani kapcsolatain Észak-Koreával. MEDDŐ VITA AZ OTTAWAIICONSFEREHCIÄH A MENEKÜLTEK SZÁMA MEGHALADTA A 17 MILLIÓT A kanadai Ottawában befejeződött a közel-keleti menekültek problémáival foglalkozó kétnapos konferencia, amelyen sajnos semmilyen kézzelfogható eredmény nem született. Harmincöt ország vett részt a tanácskozáson, viszont Izrael bojkottálta a rendezvényt, tiltakozásul az ellen, hogy azon részt vett az emigráns palesztin parlament egyik volt tagja. Izrael megtagadja a visszatérés jogát attól a kb. 2,5 millió palesztintól, aki az egész Közel-Keleten szétszórva él, valamint a világ más részeiben. Tel Aviv tart tőle, visszatérésük fenyegetné a zsidó állam létét. Ezért csak a helyzet javítását kínálta fel a menekülttáborokban, míg a palesztinok repatriálást, a családok újraegyesítését követeli. Az ottawai meddő vita ellenére olyan döntés született, hogy a jövő év elején - pontos dátum egyelőre nincs - Norvégiában folytatják a probléma megvitatását. Az ENSZ-közgyülés humanitárius és kulturális bizottságában tegnapra virradó éjszaka a menekültekről volt szó. Új konfliktusok váltják fel a régieket, ezenkívül Afrikában pusztít az éhínség. A következmény: a menekültek száma az idén meghaladta a 17 milliót. FESZÜLT NYUGALOM DÉL-LIBANONBAN A ciszjordániai Hebronban tegnap egy izraeli katona lelőtt egy palesztin fiatalt, egyet pedig megsebesített. Az izraeli katonai szóvivő szerint két palesztin fiatal köveket zúdított a katonára, aki ezután lőfegyverét használta. Az incidens után a katonai járőr a helyszínről elzavarta az arab lakosságot, hogy megelőzzék az esetleges összecsapást. A Reuter hírügynökség kiszámította, hogy a tegnap lelőtt 17 éves Mahmud Műszak, az Intifada öt éve alatt Ciszjordániában immár a 952. arab áldozat. Külföldi tudósítók jelentései szerint tegnap reggel Dél-Libanonban teljes volt a nyugalom, Izrael csütörtökön este beszüntette a Hezbollah Irán-barát síita szervezet állásainak lövését. Erre néhány órával azután került sor, hogy egy tűzpárbajban egy izraeli katonát megöltek, egyet pedig megsebesítettek. A Hezbollah egyik harcosát is lelőtték, további pedig fogságba esett. S

enki sem hisz már abban a - nem is olyan régi - mesében, hogy a Szovjetunió a szabad köztársaságok és testvéri népek szövetsége volt. Az unió napokon belül széthullott, Oroszország azonban Oroszország maradt - valamivel kisebb kiadásban ugyanaz, ami az unió volt. Meg is látszik rajta: a mesterségesen létrehozott egykori autonóm köztársaságok sorra önállósítják magukat, egyre kevesebb beleszólást engedélyeznek Moszkvának saját, esetenként nagyon zűrös ügyeikbe. Sőt, ök maguk is válnak, tovább aprózódnak, bár nyilvánvaló: a nemzetállam létrehozásának errefele sincs esélye, nincsenek egyértelmű etnikai határok, a népek keveredése egyszerűen áttekinthetetlen. Mindezek a problémák hatványozottan jelentkeznek a Kaukázusban, ahol a kicsi, ám harcias népek úgy vélik, ha most nem élnek az egyesülés lehetőségével, akkor talán már sosem sikerül nekik egy államalakulatban élniük, hiszen a Független Államok Közössége nagyon átmeneti szövetségnek tűnik, bármikor széthullhat, s akkor a családokat már igazi államközi határok fogják elválasztani egymástól. Moszkvának a legtöbb gondja a tatárokkal és a csecsenekkel van, csak ők nem voltak hajlandóak aláírni a föderációs szerződést, amely rendezni hivatott Moszkva és az autonómiák viszonyát. A tatárok, minden jel szerint, úgy döntöttek, ha egykoron meg tudták hódítani Ázsiát és fél Európát, akkor képesek arra is, hogy önálló államban éljenek. A csecsenek rakoncátlankodását nem régi dicsőségük felidézése motiválja, hanem Dzsohar Dudajev, aki képtelen féken tartani megalómániáját, diktátori hajlamait. Ezek gyökere nyilván a szovjet hadsereg parancsnoki karában töltött hosszú évekre vezethető vissza: a szovjet parancsnokokba belesulykolták, hogy nekik mindent szabad, mindent elérhetnek, csak akarniuk kell. CSECSEN CSEL Dudajev már hónapok óta éppen azt akarja, hogy*dőljön meg Jelcin hatalma. E cél érdekében ott tör borsot az orosz elnök orra alá, ahol csak lehet. Az egykori Dudajev elvtárs valóságos iszlám rezsimet vezetett be Csecsenföldön, fütyült az ingusok ellenvetéseire, nagy garral előállt a hozzá hasonló zsebdiktátorok jól ismert érvével: akinek nem tetszik, mehet. Ez lett a Csecsen -Ingus Autonóm Köztársaság vége, mert az ingusok mentek - de saját területeikkel együtt, egy önálló államba. Ám rájuk is hatással voltak a Kaukázusban mostanság fújó viharos szelek: Észak-Oszétiától kezdték visszakövetelni azokat a falvakat, amelyek Sztálin határátrajzoló mániája előtt Ingusföldhöz tartoztak. S mivel jószerivel nem adták, hát fegyverrel próbálták megszerezni. Moszkva csak egyet tehetett : katonai erővel próbálta megfékezni a vérontást. Persze, a csecsenek megint belekeveredtek, ugyanúgy, mint a grúzok és az abházok közti viszályba. Pedig már akkor is világos volt, nem is annyira az abházok sorsát viselik a szívükön, nem is gyűlölik annyira a grúzokat, inkább csak az oroszok sikeresen induló béketeremtő hadműveletét akarják meghiúsítani. Jelcinéknek már nagyon elegük lehet ebből a packázásból, s szeretnék végre tudni, Dudajev meddig mer elmenni, mit is várhatnak tőle. Nyilván ez késztette az orosz vezetést, hogy az ingusok visszaszorítása és lefegyverzése ürügyén Csecsnya területére is átirányítsa a belügyi erők néhány egységét. S ekkor jött a csecsenek vezércsele. Előbb megállapodtak az oroszokkal és az ingusokkal az ellentétek rendezésének módjáról, utána a csecsen-ingus határon megkezdték fegyveres erőik összevonását, ami az oroszokat a beígért kivonulás felfüggesztésére késztette. Ekkor Dudajev előállt az agresszió vádjával, s ismét nehéz helyzetbe hozta az ügyetlenül puhatolózó Moszkvát. I

tt tartunk most. Az ügynek bizonyára lesz folytatása, arról Dudajev gondoskodik. De Jelcínék már legalább tudják, hogy mindenre elszánt, minden játékszabályt felrúgó, a realitásokat teljesen mellőző ellenféllel állnak szemben GÖRFÖL ZSUZSA MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívom minden támogatónkat az Együtélés somorjai csoportjának városi konferenciájára, amelyei 1992. november 16-an, hetfon 18 órakor tartunk >Lsi házban. Vendegünk Duray Miklós a Együttélés einőke lesz. Kérem, ne várjon meghívta, hiszen a meghívottak köre olyan széteí, hogy félő, valakit kifelejtenénk. Jöjjön el, és hívja fel barátai, ismerősei . s-iití ne'í» íjai krt i ; • - • 'képviselő, a helyt csoport elnöke NÉHÁNY SORBAN M

oszkvában tegnap összeültek a Független Államok Közössége 10 tagországának kormányfői, hogy tárgyalásokat folytassanak a Közösség Chartájának a javaslatáról. Az ülés napirendjén szerepelt továbbá a Tádzsikisztánban kialakult helyzet. Ugyanerről a témáról csütörtökön tárgyaltak a FÁK tagállamainak külügyminiszterei, akik jóváhagyásra ajánlották a Charta tervezetét. A tegnapi ülést megelőzően Türkménia és Ukrajna ellenezte az említett dokumentum elfogadását. A

ngolában az ellenzéki UNITA szervezet fegyveres csoportjai fokozták harci aktivitásukat vidéken, ahol sorozatos támadásokat hajtanak végre a kormányzó MPLA párt hívei ellen. Tegnap a luandai rádió ezt komoly lépésnek nevezte, amely tovább élezheti a helyzetet az országban. Marrack Goulding ENSZmegbízott, aki befejezte egyhetes angolai misszióját elutazása előtt figyelmeztetett rá: ha az UNITA és az MPLA nem újítja fel haladéktalanul a tárgyalásokat a tűzszünetről és a májusban elfogadott békemegállapodások teljesítéséről, akkor ismét polgárháború robbanhat ki. B

erlini jelentések szerint a német határörök a csehszlovák és a lengyel határon naponta mintegy 100 személyt tartóztatnak fel, olyan menekülteket, akik illegálisan próbálnak átjutni Németországba. Az adatok szerint az említett két határon januártól augusztusig összesen 21 617 menekültet tartóztattak le. Lengyelországon keresztül mindenekelőtt román polgárok, Csehszlovákián át pedig főleg kínaiak, vietnamiak, pakisztániak és bolgárok próbálnak eljutni Németországba. I

rak egy új gyárban megkezdte vegyi fegyvereinek megsemmisítését - tájékoztatott tegnap New Yorkban a világszervezet főtitkárának szóvivője. Irak az említett üzemet egy nemzetközi szakértői csoport által jóváhagyott terv alapján építette fel. A számítások szerint ebben az objektumban naponta három-négy tonna yperitet lesznek képesek megsemmisíteni. Tekintettel arra, hogy Irak mintegy 500 tonna yperittel rendelkezik kb. egy évig fog üzemelni a gyár. F

ranciaországban a jövő év március 21 -én és 28-án tartják meg a parlamenti választásokat. Erről csütörtök esti ülésén döntött a párizsi kormány. A hivatalos választási kampány 20 nappal az első forduló előtt kezdődik meg. A 38,3 millió szavazópolgár 577 képviselői mandátumról fog dönteni. D

él-Szomáliában mintegy 40 áldozatot követeltek a szerdai összecsapások. Különböző fegyveres bandák tagjai támadást hajtottak végre az élelmiszereket szállító konvoj ellen - tájékoztatott az amerikai CARE szervezet. Az élelmiszerek elszállítását az éhező dél-szomáliai lakosoknak mindenekelőtt a Mohamed Farah Aididhez, a felkelők egyik parancsnokához hű fegyveresek akadályozzák, akik Sziad Barre elnök megbuktatása óta próbálják magukhoz ragadni a hatalmat az országban.