Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám, csütörtök

RIPORT - TUDÓSÍTÁSOK DISZOKLEVELES GI MN AZ 1ST A K íÚJSZÓM 1992. NOVEMBER 12. „TÖBBET AKAROK TUDNI" Számítógép és a hegedű Bugár Zoltán Nádszegről utazik naponta a galántai gimnáziumba. Februárban lesz tizennyolc éves. Az 1991/92-es tanévben is a matematikai olimpia P - vagyis programozó - kategóriájának kerületi győztese, s az országos forduló eredményes résztvevője volt. Vele kapcsolatban egyik tanárnője, Pék Anna szavait idézem: „Az év végi értékelőn, amikor az igazgatói dicséretet kapták a diákok a különböző tanulmányi versenyeken való résztvételükért, mindenütt elhangzott a felkészítő tanár, vagy tanárok neve, csak Zoltánnál nem. Ö ugyanis egyedül, autodidakta módon készül a különféle számítástechnikai versenyekre. Zoltán őstehetség, aki az őt érdeklő dolgok elsajátításáért elszántsággal, akaraterővel, odaadással képes küzdeni. Alapiskoíásként került a számítástechnikai terembe, s ott megismerte Borsányi Antal mérnököt. Talán ekkor vált a számítógépek nagy szerelmesévé, s attól a naptól kezdve rendszeresen jött hetente legalább egyszer, számítógépezni..." Bugár Zoltán e véleményhez még hozzáteszi: a nádszegi alapiskolának is sokat köszönhet, ahol megszerettették, vele a matematikát, fizikát, versenyekre is küldték. Egy elektrotechnikai táborban került először szemtől szembe a számítógéppel, s azonnal bele is szeretett. Még ekkor, alapiskolás korában, volt egy másik szerelme is, a hegedű, a népzene. Nyolc évig szülőfalujából, Nádszegről Galántára járt a zeneiskolába. S egy nap, hegedűvel a hóna alatt, szándékosan „betévedt" a gimnázium épületébe, mert hallott róla, hogy az iskolának van tánckara, zenekara. Néhányszor csak nézte a próbákat, később azonban őt is „kipróbálták". Szépen játszott hegedűn, gitáron, s a gimnáziumi zenekar tagjai maguk közé fogadták a tehetséges „alapiskolást". Hegedűvel a hóna alatt „bekukkantott" a számítástechnikai terembe is, s mint Pék Anna tanárnő említette, ekkor ismerkedett meg Borsányi Antal mérnökkel. - Borsányi mérnök úr beavatott a „titkokba" - mondja Zoltán. - Ő készített fel arra, hogy tudjak versenyezni, programozni. Sokat köszönhetek a szüleimnek is... Édesapja a Doprastav darukezelője, édesanyja egy fogorvosnál nővér. Látták, felismerték, hogy a hegedűn, gitáron kívül mi érdekli még Zoltánt, s az anyagiakkal nem törődve egy Sinclair típusú számítógéppel ajándékozták meg, amelyen már odahaza is dolgozhatott. Erre is emlékeztet Pék Anna tanárnő: „Már elsős gimnazista korában többünknek feltűnt, hogy krónikusnak tűnő kötőhártyagyulladással járt iskolába. Csak pár hónap múlva derült ki, hogy odahaza néha hajnalig ült a számítógép előtt, s ettől a szemgyulladás. Elsős és másodikos korában Borsányi mérnök egyengette útjait, vezette mind mélyebbre a száPolgár Anikó: - Nem tudok úgy az iskolába jönni, hogy ne készüljek fel (Méry Gábor felvételei) mítástechnika labirintusaiba. Addigra már régen kinőtte az előírt tananyagot, csodálatos dolgokat volt képes önállóan megoldani. Harmadikos korában, amikor Borsányi mérnök már nem volt az iskolában, teljesen egyedül készült fel a Zenit versenyre, a Komenský Egyetem számítástechnikai levelező szemináriumára, a P kategóriás olimpiára..." A galántai gimnáziumba kerülve Zoltán nem „hanyagolta el" másik nagy szerelmét sem: rábízták a már országszerte ismert Fakó-zenekar prímási posztját. A zenekarral, amely már kinőtte az iskola kereteit, bejárták jóformán egész Szlovákiát, Erdélyben, Magyarországon is többször léptek fel. - Bár sokan ma már más zenét kedvelnek, mi népzenét játszunk - mondja a fiatal prímás -, eredeti népzenét, ugyanazokkal a hangszerekkel, mint régen játszották. Három éve még nyolcan voltunk, most csak öten vagyunk. A bőgősünk, Bugár Ignác, a prágai Károly Egyetemen atomfizikát kezdett tanulni, de hogy ne essen szét a zenekarunk, Pozsonyban folytatja tanulmányait. - A számítástechnika és a zene egy kicsit ellentétes dolognak látszik - jegyzem meg beszélgetésünk közben. - De nagyon kiegészíti egymást - vallja Zoltán. - A zenével az emberek között vagyunk. A számítógép nem szereti, ha körülötte emberek vannak. Az embernek erre is, arra is szüksége van. Ha hosszú ideig vagyok emberek közt, akkor igen jó a magány a számítógép mellett. - Szót fogad a gép? - Nem mindig, egyénen múlik, szót fogad-e neki. A Komenský Egyetem matematika-fizika karán szeretném folytatni a tanulmányaimat, ahol a mesterséges intelligenciával foglalkoznak. A gép persze csak azt csinálja, amire az ember megtanítja. Arra még nem tanították meg, hogy magától is készítsen önálló programot. Hogy mit hoz a jövő, nem tudhatjuk, a gép önálló programozása nélkül is van mire összpontosítanunk... Zoltán két nagy szerelme a számítástechnika és a népzene, e párosítás nélkül nem is tudja elképzelni életét. Az idei tanévben leérettségizik, s utána? Továbbra is a híres Fakó-zenekar prímása akar maradni. - A programozásban könnyebb munkát találni, erre mindig szükség lesz - jövendöli -, inkább a zenét szeretném folytatni. Ahhoz viszont hogy folytathassam a zenét, el kell végeznem az egyetemet, hogy ne vigyenek el katonának, továbbra is együtt maradhasson a zenekarunk... Akinek nagyok az igényei A kék szemű Polgár Anikó (a IV. C tanulója) vidéki létére nem beutazó diák, mint a galántai gimnázium diákjainak többsége. Szülőfaluja, Vágfarkasd messze van a várostól. Albérletet szerzett, szállásadóinál vacsorázik, reggelizik, s az iskolai étteremben ebédel. A tavalyi évkönyvben is kiemelték a nevét: kitüntetéssel megfelelt. Arról kezdem faggatni, mi a titka annak, hogy tiszta jeles? - Annyira szorgalmas vagyok? Nem hiszem, hogy képességeim jobbak lennének. Nem tudok úgy az iskolába jönni, hogy ne készüljek fel. Nem tanulok sokat, gyorsan megjegyzem. Nagyok az igényeim. Nem egyesre akarom tudni az anyagot, többet akarok tudni! Ez sok energiát igényel. Jobb lett volna az energiát csak a magyarra fordítanom, ami a leginkább érdekel, mert a Komenský Egyetem magyar tanszékén szeretném gyarapítani az ismereteimet. - Farkasdi létére Galántán hogy érzi magát? - Itt sok olyan emberrel jöhetek össze, akiknek hasonló az érdeklődési köre, mint nekem. A faluban ez nem volt meg. Ha az alapiskolában sokat is kaptam, itt jobb a szakosítás, a tanáraink emberközeliek. Sok helyen azt vallják, be kell tartani a három lépés távolságot. Ez nem igaz. A legtöbb tanár tudja, ha a diákokat egyenrangúként kezeli, több eredményre juthat. Humán beállítottságú vagyok. Akiket a matematika érdekel, azokat érdekli az irodalom is, s így hamar egymásra találunk. A fiatalok többsége csak a diszkóba jár. Ez nem az én világom... - Mi a maga világa? - Más dolgokat tartok én fontosnak, mint a diszkósok. S nemcsak én vagyok ilyen, többen vagyunk így. Esténként nemcsak szerelmes regényeket olvasunk. Nekik ez érték, nekünk nem. Kevés fiatalnak tetszik a népzene. Nekem tetszik. Az irodalom, zenén kívül az általános filozófia is érdekel. Amikor a baráti társaságunk összejön, elmondjuk, ki mit olvasott vagy a színházban mit látott... - S a tanulás? - Jut idő erre is, arra is. Nem olyan sok a tananyag. Az iskolában is meg lehet tanulni, otthon csak utána kell nézni... - Ez mit jelent magánál? - Megvettem a magyarországi tankönyveket is, hogy hozzátanulhassak, főleg a történelemből, a magyarból. Mást is érdemes megvenni, mert amit a szlovák könyvekből fordítanak magyarra, eléggé hibásak, nem jó a fordítás. A Biológia például tele van helyesírási hibával. Néha szó szerint történik a fordítás, magyarul nem úgy kellene visszaadni. - Két éven keresztül a gimnáziumi diáklapot, az Alkotó Ifjúságot szerkesztette... - Még másodikos koromban bízták rám. Azt mondták, próbáljam meg. Belevágtam. Ha több időt fordíthattam volna rá, talán jobb lett volna. Most, hogy az érettségire készülődünk, átadtam a „főszerkesztői" tisztséget. Egy másodikos lány, a szintén tiszta jeles Gajdošík Éva vette át, aki igen szereti az irodalmat... - Hallottam, hogy verseket, prózát is ír. - Alapiskolás koromban a gyerekverseket füzetbe írtam. Prózát tavaly kezdtem írni. Nem történeteket, az is inkább lírai próza. - író, költő is akarsz lenni? - kérdezem a felnőttek komolyságával beszélő Polgár Anikótól. - Nem tudom elképzelni, hogy ne írjak. Kevesebbnek érezném magam, ha abbahagynám... így vélekedett a galántai gimnázium két kiváló tanulója. Valóban megérdemelték a díszoklevelet, többet akarnak tudni, mint amire tanítják őket. Bizonyára nem őmiattuk, hanem mások biztatására közölték az iskola tavalyi évkönyvében az ősrégi, de mai is érvényes bölcseséget, Talmud mondását: „sok dologhoz lehet hozzájutni pénzzel, sok dologhoz csalással, sok dologhoz hamissággal. De van egy dolog, amit csak becsületes munkával lehet elérni, amiért a királynak éppen úgy kell dolgoznia, mint a szénégetőnek, s ez a tudás..." Ez a magatartás jellemzi a nádszegi Bugár Zoltánt, a vágfarkasdi Polgár Anikót, és a többieket, akik más szaktantárgyakban értek el kimagasló eredményeket. PETRÖCI BÁLINT KI VONHATJA VISSZA A PARLAMENT HATÁROZATÁT? A szlovák parlament feladatul adta a kormánynak, hogy szeptember végéig terjesszen elő két fontos gazdasági dokumentumot: a gazdaság fellendítésének koncepcióját, illetve a föderáció szétesése gazdasági következményeinek elemzését. Az anyagok nem születtek meg a megjelölt időpontig, és a kormányfő levélben mégkérte a parlamentet, vonja vissza határozatát. Ivan Gašparovič úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a kabinet elfoglaltságára eleget tesznek a kérésnek. Arról, hogy milyen visszhangja volt ennek a szlovák parlament nemzetgazdasági bizottságában, Harna István képviselőt kérdeztük meg. -Az ellenzéki képviselők tiltakoztak, mert szerintük Gašparovič úr nem oldhatja fel a kormányt és a kormányfőt azon feladat alól, amit a plénum határozott meg. Ilyen jogkörrel nem rendelkezik. Talán ennek hatására is az első anyag végül .elkészült, de a kettéválás következményeinek elemzése nem. Ľudovít Černák gazdasági miniszter tegnap terjesztette bizottságunk elé a gazdasági kibontakozás koncepcióját. Csak reggel kaptuk kézhez az anyagot, nem volt időnk az átolvasására sem, így nem alakulhatott ki róla vita. Igaz, a miniszter megjegyezte, hogy az anyag kissé idejét múlt, ezért rövidesen megkapjuk új változatát, amelyet majd a hónap végén tárgyalunk meg. En mindenképpen kezdeményezni fogom, hogy a plénum is foglalkozzon vele. MÁRKANÉVVÁLTÁS PÚCHOVBAN (Munkatársunktól) - Lassan hagyománnyá válik, hogy a púchovi gumigyár évente legalább kétszer a nyilvánosság elé lép. Idei második sajtótájékoztatójukon tegnap Pozsonyban Vladimír Taraba, kereskedelmi igazgató és munkatársai a legfrissebb hírekkel érkeztek a Vág menti üzemből. Megtudtuk: jelenleg az általuk gyártott személygépkocsi gumiköpenyek iránt van a legnagyobb érdeklődés, előállításuk négy műszakban folyik; a teherautó-abroncsokat többnyire exportálják, s a szállítószalagok gyártása sem állt le, de a hazai értékesítésük a megrendelők fizetésképtelenségébe ütközik. Bejelentették, hogy negyven esztendő után újra visszatérnek a Matador márkanévhez, de csak fokozatosan (5-6 évre tervezik) válnak meg a Barumtól, amelynek kizárólagos tulajdonosa az otrokovicei Barum. Jövőre a púchoviak termékeiket mindkét márkanévvel forgalmazzák majd. Szeptember elsejétől megváltoztatták Baruma üzlethálózatuk elnevezését is, januártól Interguma felirat kerül a harminchat bolt kirakata fölé, s ugyanilyen névvel építik ki üzleti-szolgáltató láncukat Csehországban, Ukrajnában és Magyarországon. Kihasználva az alkalmat közzétették: jövőre újra, s immár ötödször rendezik meg Púchovban az Interguma nemzetközi gumiipari termékbemutatót. (j. mészáros) BÁNYÁSZOK TÜNTETÉSE PRÁGÁBAN (Munkatársunktól) - Tegnap délután a prágai Óváros téren mintegy 5000 bányász tüntetett, hogy kifejezze elégedetlenségét amiatt, hogy szerintük a kormány nem képes rendezni a bányaipari dolgozók gazdasági, szociális gondjait. A cseh szén-, urán- és ércbányászok tüntetését támogatták a szlovákiai, a francia, a t>elga és a német bányászszervezetek, valamint a hazai mezőgazdasági és közlekedési alkalmazottak képviselői. A rendkívülien fegyelmezett békés tüntetésen több szakszervezeti vezető is felszólalt. A jelenlevők miután meghallgatták a bányásztüntetés résztvevőinek nyilatkozatát, a cseh kormány székháza elé vonultak. Itt Cyril Zapletal bányászszakszervezeti vezető a dokumentumot átadta Václav Klaus miniszterelnöknek. Zapletal miután visszajött a kormányépületből, elmondta: November végéig meg kellene kapniuk a kormány javaslatát problémáik megoldására. (sm) Bugár Zoltán: - Ha hosszú ideig vagyok emberek közt, akkor igen jó a magány a számítógép mellett Még nyáron a tanév befejezéséi jelentő ünnepélyes összejövetelen a galántai allami magyar ' •> <-_, <>,,,.»* ^„^t /r ne "v? t, <n - -h ,V A mintegy negyszász tanuló közül harmincketten érdemeltek ki ezt az elismerést. Köztük volt Bugár Zoltán (III. A) és Polgár Anikó (III. C). Zoltán a programozási olimpián elért eredményéert kapta , .. , , >. • . . ŕ-t v f ,v -- íz x.<, í * <* <)'. .rf < A^.j.í" f n «. s.---- ^/«>«!>• - az irodalmi pályázatokon való sikeres tevékenysegéert tüntették ki. Most mind a ketten az érettségire készülődnek. Érdekelt, hogy mi is az, ami a fiatal diákokat előreviszi Mert jól tanulni - nem egyszerű